Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

\ KOSÁRLABDA NB H A Táncsics győzelme, az Építők veresége Nem voltak „egy súlycsoportban” A vártnál is gyengébben rajtoltak a K. Vasas asztaliteniszezői Igaz, hogy a papírforma szerint nem volt esélye a VBKM Vasas női és férfi asz­talitenisz-csapatának a baj­noki nyitányon, azt azonban mégsem hittük, hogy a rajt ilyen gyengén sikerül. A 25:0- ás vereséget magyarázni le­het, menteni azonban nem. Végh János, a női csapat ed­zője Budapesten a Kisházi és Szabó nélkül kiálló Statiszti­álló Séra arat majd 2—2 győ zeknet. Balázs, Katona - me Szálinger erejéből csupán egy- egy szettre futotta. BVSC—K. Vasas 21:4 Győztesek: Harangi 5, Ró­zsás 5, Nozicska 5, Potári 3, Kovács 3, illetve Ivusza 2, Sé­ra 2. Statisztika—K. Vasas 25:0 Győztesek: Magos, Benke, Bogyó, Vasvári I., Vasvári II. 5—5. Az újabb kettős hazad ko­sárlabda-mérkőzésre , rányom­ta bélyegét a Ferencváros ka­posvári szereplése: a szokott-1 nál kevesebben biztatták a csapatokat. A Honvéd Táncsics SE is­mét belelendült: 100 pontnál többet dobtak a piros-fehérek. Az újonc K. Építők dereka­san helytállt az első számú bajnokesélyes, a Soproni Tex­tiles ellen. A 11 pontos vere­séget nem kell szégyellnie az újoncnak. HONVÉD TÁNCSICS SE— HONVÉD ZALKA KÉSE 105:63 (54:26) Táncsics: Monoszlay (6), Szabó (6), Hoffmann (6), Vág­völgyi (19), Halász (18). Csere: Kovács (20), Csepreghy (20), Vertetics (4), Rab (6), Bokor. Edző: Györke István. 12—12-i'g haladt együtt a két csapat. Azután 30:18-ra el­húzott a Táncsics. ■ Szünet után a védelemben mutatko­zott egy-egy rövid megingás. Ez idő alatt a Zalka. 24 pon­tot szerzett, de így sem volt vitás a kaposváriak győzelme. Kitűnt Halász nagy játékked­ve, Vertetics és Rab gyengébb játéka. SOPRONI TEXTILES— K. ÉPÍTŐK 97:86 (47:40) K. Építők: Déri (8), Hirt (5), Magyarfi (19), Ékes (24), Gá­lost (8). Csere: Tóth (4), Sza­bó (8), Stickel (8), Sziget (2), Kisdeák. Edző: Stettner János. Változatos, jó iramú mér­kőzés volt. A hazai csapatnak remek percei is akadtak. A második félidő elején például kiegyenlített a K. Építők, s a bajnokjelölt csak a hajrában tudta bebiztosítani győzelmét. A nagyobb tapasztalat meg a magassági fölény döntött. ka ellen csupa fiatalt állított asztalhoz. Lá­nyaink nem voltak egy súlycsoportban a bajnokcsa­pat tagjaival. A tartalékok­kal sem. Így született a . fő­városiak meg­semmisítő győ­zelme. A kaposvári nyitányon a BVSC győzel­mét szintén biztosra lehe­tett venni. Azt azonban nem gondoltuk, hogy a hazai fiúk mindösz- sze négy mér­kőzést tudnak majd nyerni. Azt még ke­vésbé, hogy Ivusza és az újból csatasorba Egyéves szünet után ismét Vasas-színekben versenyzett Séra Lajos. Nem rajta múlt a kaposváriak súlyos veresége. Vendég csapatok sikerei a megyei labdarúgó-bajnokságban (Folytatás a 4. oldalról) lász. Edző: Bolla László. Fonyód: Torma — Veesera, Bódis, Gyu- rieza, Sántha, Gyurkó, Zámbori, Nagy, Kocsis, Novák, Pápai. Ed­ző: dr. Vida János. Az első játékrészben egyik csapat sem tudott fölényt ki­harcolná. Szünet után a fo- nyódiafc vezetést szereztek, de nagy védelmi hibákból 10 perc alatt három gólt kaptak. Gól­lövők: Pordán, Bibók, Mezei, illetve Zámbori. Balatonboglár ifi—Fonyód ifi 4:1 Zákány! Kálmán Gyékényes—Hetes 3:0 (2:0) Gyékényes, 200 néző. V.: Komái. Jó játékkal örvendeztette meg közönségét a vasutas­csapat. Nagyobb győzelmét csak a jól védő hetesi kapus akadályozta meg. Góllövők: Meszlarics (2), Kiss. Gyékényes ifi—Hetes ifi 1:1 Csurgó—K. Gazdász 4:0 (0:0) Gazdász-pálya, 100 néző. V.: Vajda. Csurgó: Gyimesi — Szabó, Kis- géczi, Kovács £,., Péntek, Kiss, Endrődi, Kovács J., Nagy, Koz­ma (Pólyák), Luka. Edző: Szmo- lek György. Gazdász; Rusák — Tóth, Csábrált, Kolozsvári, Kenéz (Fejes), Klenovics. Petz, Páli, Horváth (Bíró), Pálíi, Lukács. Edző: Takács Ferenc. Az első félidőben mindkét kapu előtt adódott gólhelyzet. Szünet után a hazaiak vissza­estek, különösen a védelmük, mely valósággal »-átjáróház­nak« bizonyult, Kiénovicsot a 70. percben durvaságért kiál­lították. Góllövők: Kozma (2), Kiss, Kovács .1. Jók: Gyimesi, Kovács J., Kiss, Kozma, illet­ve: Rusák, Lukács. K. Gazdász ifi—Csurgó ifi 6:1 Takács Ferenc A bajnokság állása: 1. Marcali 17 13 4 — 70—18 30 2. Nagyatád 17 11 4 2 52—20 26 3. Csurgó 17 11 4 2 53—25 26 4. Kiss J. SE 17 12 1 4 59—27 25 5. Latinca SE 17 W 5 2 49—23 25 6. B.-lelle 17 10 4 3 40—24 24 7. K. Vasas 17 7 5 5 35—27 19 8. B.-boglár 17 8 1 8 37—35 17 9. Szőnyi SE 17 5 2 10 30—42 12 10. Lengyeltóti 17 5 2 10 22—43 12 11. K. Gazdász 17 4 4 9 19—45 12 12. Som. B. SE 17 4 4 9 24—72 12 13. Gyékényes 17 5 1 11 30—66 11 14. Fonyód 17 4 2 11 30—42 10 15. K. Vasutas 17 4 1 12 34—319 9 16. Hetes 17 — 2 15 13—49 2 Két nap alatt tizennégy kórus Tavaszi dalosünnep Hagyomány, hogy a tavasz első napján, a forradalmi if­júsági napok keretében kó­rustalálkozón énekelnek kö­zös műsorban a város úttörői és középiskolás fiataljai. A találkozó szépsége, izgalma mellett egy kicsit1 vizsga is ez: egymás előtt bizonyítják kórusvezetők, kórusok, isko­lák, mennyit fejlődtek egy év alatt. Élmény a gyerekeknek, akik a próbák után közönség elé állnak, szerepelnek. Szép számmal jöttek el az iskolák. A két nap alatt tizennégy együttes váltotta egymást a dobogón. Különösen az úttö­rőkórusokra voltunk kiván­csiak. mert új iskolákban, új gyerekanyaggal kellett elin­dítani a kóruséneklést. Sok jó tapasztalatot szerez­hettek a hallgatók. Az új is­kolák többnyire fiatal kórus­vezetői jó, együtteseket ková­csoltak, ezek hamar utolérhe­tik a régi, híres kaposvári gyerekkórusokat. A Krénusz iskola együttese, melyet df. Király Lajosné vezet, szép hangzású, tisztán éneklő együttes. Jókedv, vidámság sugárzott a Szalma István is­kolába járó gyerekek arcáról, amikor énekeltek. A tiszta éneklés mellett a dal szere- tetére is sikerült megtanítani őket Gombás Györgyné kó­rusvezetőnek. Kár, hogy raj­tuk kívül csak elvétve lát­tunk ilyen felszabadult, vidám dalolást az úttörőkórusok kö­zött. Rövid ideje vezeti a II. Rákóczi Ferenc iskola együt­tesét Kardos Kálmánná, de már látszik a hozzáértő kéz nyoma. Nagy a kórus, sok a ] gyerek, nehéz darabokat éne- j keltek. Szépen előadott dalo- j kát hallhattunk tőlük. Külö- i nősen a Bárdos- és a Karai- j műnél látszott az együttes felkészültsége. Az újak közül még a Zrínyi Ilona és a Kisfaludy utcai iskola együttesét hallhattuk. Mindkettő igyekezett kitenni magáért. A Kisfaludy iskolá­nak talán érdemes lenne ki­sebb kórussal indulnia, bizo­nyára tisztább lenne előadá­suk. A Zrínyi iskola együtte­sének is van még javítani­valója. A gyerekek izgalmát könnyebb lett volna föloldani, ha néhány népdalt is válasz­tanak a nehezebben előadható művek mellé. Nagyon helye­sen ezt tette a Petőfi iskola kórusvezetője, Tadics Dezső- né, aki somogyi népdalcso­korral kezdte a műsort, és csak utána jötték, a nehezebb darabok. Ezeket könnyen, szé­pen adták elő a gyerekek. A rutinos, régi kaposvári kórusok — a Tóth Lajos, a Hámán Kató iskoláé — a megszokott, magas színvona­lon adták elő darabjaikat. Említésre méltó, hogy a Tóth Lajos iskola kisdoboskórusa, mely nem régóta működik Kerekesné Pytel Anna vezeté­sével, szorosan ott van a fel­ső tagozatos együttes mögött. Magas színvonalon énekeltek a kisdobosok, élmény volt hallgatni őket. A II. Rákóczi Ferenc iskolában az idén ala­kult zenei tagozat, és kisdo­boskórus Cziff Ágnes vezeté­kével. Ha nem is olyan szín- j vonalasán, mint az előbbiek, j de kedvvel, szépen énekeltek. Nem tudni, hogy a többi ál- ! talános iskola miért nem jött el a találkozóra. A műsorfü­zet szerint jelezte érkezését a Bartók, a Vörös Hadsereg úti és a gyakorló általános isko­la. Különösen az utóbbi tá­volmaradása volt feltűnő. A középiskolai énekkarok közül most is azok jöttek el, melyek a múlt szombati rá­diófelvételen vettek részt, kö­rülbelül azokat a műsorszá­mokat is adták elő. A Tán­csics gimnázium, az óvónő­képző, a Munkácsy gimná­zium együttese mellett. öröm­mel hallgattuk az idén szer­veződött együttest, a közgaz­dasági szakközépiskola kóru­sát, amelyet Kardos Kálmán­ná vezet. Öröm, hogy a vá­ros újabb, jónak ígérkező kö­zépiskolai kórussal gazdago­dott, Az 503-as szakmunkás- képző együttesét már régen láttuk dobogón. Szívesen ta­lálkoztunk velük. Jól válasz­tott darabokat énekeltek, ki­tűnően. A kórus abban a sze­rencsés helyzetben van, hogy kiváló férfi szólistája is van, akinek adottságait Zákányi Zsolt kórusvezető jól haszno­sítja. Szép program, élmény volt a kétnapos találkozó. A kö­zönség azonban hiányzott. . A pedagógusokon és egy-két szülőn kívül kevés érdeklődő vett részt ezen a tavaszkö­szöntőn. Simon Márta | Békés Sándor j ... E gy taffer élete Csillag Anna, a csorvási V ersmondóverseny tanulságokkal Szabad Ifjúság, december 9. Négyhasábos totálkép az. 1-es oldal élén az elnökségről; Dénes István, a DISZ főtitká­ra, Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Farkas Mihály hadseregtábor- nok, a honvédelmi miniszter, az MDP Politikai Bizottságá­nak tagja, Hollós Ervin, Ká­das István, Petrák Lajos — a DISZ KV titkárai és Molnár István sztahanovista vájár ... Megkezdődött tehát a dia­dalát. A DISZ Központi Ve­zetőségének tagjává választ­ják, kitüntetéseket kap. De nézzük ismét a lapokat. Szabad Ifjúság, 1953. június 21. A DISZ Dicsőség Könyvé­ben bejegyzett fiatalok. Prubszky Lajos, a Gépipar kiváló dolgozója, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár két­szeres sztahanovistája, aki a felszabadulási héten 1102 szá­zalékos és a választás tisztele­tére teljesített 1422 százalékos kiváló eredményével az ország legjobb esztergályosa lett... Svéd László, a Munkásmoz­galmi Intézet aspiránsa, áld értékes kutatómunkát végzett a magyar ifjúmunkás-mozga­lom harcos múltjának feldol­gozása terén. gépállomás ifjú traktorosa, aki 1953. évi tavaszi tervének túl­teljesítésével »az ország első női traktorosa« lett. Lengyel Erzsébet, az Ifjú­sági Színház Jászai-díjas szín­művésznője, aki Bruslein: Pá- nyuska iskolája és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalá­lig című darabjában kiváló alakítást nyújtott. Somogyvári Jenő, a Magyar Népköztársaság kiváló bányá­sza, aki a komlói Szénbányá­szati Tröszt sztahanovista vá­járai közül elsőnek csatlako­zott a 100 méteres elővájási mozgalomhoz... Molnár István, a DISZ KV tagja, a Komlói Szénbányá­szati Tröszt sztahanovista vá­jára, aki a szovjet módszerek bátor alkalmazásával forra­dalmasította a bányafeltárást: országos mozgalmat kezdemé­nyezett az átlagos 28—30 mé­ter helyett havi 100 méteres elővájás eléréséért. Túlteljesí­tette vállalását: 150 méteres előrehaladást ért el. Példát mutatott a rohamcsapat cím elnyeréséért folyó küzdelem­ben ... Szinte ugyanebben az idő­ben közli az LTj Komló is, a komlói dicsőségalbum fényké­peit. Mátrai Árpád, Sállós György, Molnár István, Hoff­mann Pál, Szepeshegyi Ist­ván ... Közben megjelenik egy má­sik hír is, de ez már senkit sem lep meg. Előkészületek a képviselőválasztásokra. A bá­nyászok jelöltje: Molnár Ist­ván ... X. DIADALŰT...? No, de térjünk vissza 1952 júniusának utolsó napjaira. Június 25-én, délelőtt Mol­nár István elrobbantotta az utolsó töltetet, s ezzel belép­tek a századik méterbe. Hír­vivők szaladgáltak: mi újság, miikor lesz meg? Telefonáltak a városi pártbizottságról, a DISZ-től. Mi a helyzet? Nincs akadály — mondta Molnár—, megnyertük ezt a csatát... ■ Mert akkor valóban minden ezt sugallta. A júniust 124 méteres tel­jesítménnyel zártáik. Augusz­tusban új körülmények között — Béta-bányán — 105 métert haladtak előre. A következő hónapban itt is tovább javult azonban teljesítményük, így azután joggal érezhette Mol­nár: előveheti dédelgetett ál­mát, a 200 méteres mozgalom gondolatát. Fent azonban mást gondol­tak. A 100 méteres mozgalom széles körű elterjesztésének jelszavával szétszedték a Mol­nár-csapatot. Hiába tiltakoz­tak, hiába jutott el a vita híre egész a miniszterig — Molnár Istvánt áthelyezték az újon­nan megszervezett Feltáró Vállalathoz. A nagy munkák ekkor Kos- suth-bányán folytak. Tizennégy csapatot koncent­ráltak egy meglehetősen kis bányarószbe — köztük a Mol­nár-, a. Kusz- és a Somogy - vári-brigádokat tehát Komló legproduktívabb csapatait. A szállítási útvonalak kapacitása azonban szűk volt, jó ha 100 csille áthaladhatott műsza­konként az ereszkén. A diadailútból vergődés lett. — Nagy eredményeket vár­tak tőlünk: sokszor száz mé­tert, de még a középes csa-, patok szintjét is alig értük el. Ekkor már Vas Zoltán kezé­ben yolt a hatalom Komlón. Tiltakoztál* kézzel-lábbal, úgy éreztem, ez a mozgalom lejá­ratása. Egy pártbizottsági ülé­sen végre határozat született: megfelelő munkaterületet, mű­szaki feltételeket kell szá­munkra teremteni. Azt mond­ták: van itt még vissza vagy 30 méter, azt fejezzétek be, s aztán elvonulhattok. Rend­ben. De aztán kiderült: öt ven méter az a harminc! — S akkor Ön eltűnt egy napra... — Nem tűntem el: meg­mondtam a párttitkárnak, ha ti_ nem tudtok intézkedni, majd elmegyek ahhoz, aki tud. — És? — Intézkedett. — Beszélne erről az utazás­ról? A Berzsenyi-évforduló al­kalmából versmondóversenyt hirdettek Somogybán és Vas megyében. A járási és városi döntőket közös bemutató kö­veti Niklán, a Berzsenyi-ün­nepségeken. A kaposvári versmondók döntőjét vasár­nap tartották az úttörő és if­júsági művelődési központban, egybekötve a művészeti szem­le szakági bemutatójával. Hat­van részvevőt vártait a ren­dezők — körülbelül a fele ér­kezett meg. A Munkácsy gim­názium tíz bejelentett vers­mondója közül mindössze ket­ten jöttek el. A legjobb kaposvári szava­lok a kezdés időpontja után érkeztek — valamennyien ün­nepségen mondtak verset. A szervezésbe valahol hiba csú­szott, az kétségtelen. Tavasszal annyi ^-esemény, rendezvény van, hogy nehéz találni egy olyan napot, amikor éppen nincs semmi más, amikor csak egy rendezvényre kell az iro­dalombarát fiataloknak figyel­niük. A vasárnai versenyt végül is megmentették azok, akik egyik rendezvényről a másikra siettek. De még így is távol maradt a jelentkezők jó része. A zsűrinek pedig »min­dent összevetve« kellett ösz- szeszednie azt a csapatot, mely a város egyébként elismerten jó versmondógárdáját képvi­seli majd. Köztük helyet kapnak a ta­nítóképző főiskola legjobbjai is, akik vasárnap Pécsen, a főiskolai napokon képviselték Kaposvárt, de előző teljesít­ményeik alapján helyük' van a csapatban. A bemutatón nemcsak Ber­zsenyi-költeményekkel lehe­tett indulni; a cél a versmon­dás a költő tiszteletére. A szombati versenyen választot­ták ki azt a két szavaiét, aki a művészeti szemle kaposvári gálaműsorán mond verset: Lukács Csilla és Nagy Miklós indul a verskategóriában. Az áprilisi megyei döntőn dől paajd el, hogy a niklai vetél­kedőn, ahol a Vas megyeiek­kel kell közös műsorban fel­lépni, kik szerepelnek. Április közepéig még van idő összeszedni a versmondó­kat, előkészíteni a csapatot, jól meg kell szervezni a be­mutatót. A niklai döntő — ha két megye vesz is részt rajta —■ tulajdonképpen országos. Le kell vonni a tanulságot a kevésbé sikerült városi bemu­tatóból, és megteremteni a le­hetőséget, hogy a jó somogyi versmondók méltóképpen kép­viseljék a megyét. S. M. Somogyi Néplap (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents