Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka zatvállalását a környezet vé-leves tervidőszak első éveiben tapasztalható, ennek követ- delme érdekében. Itt forint- kielégíthessük az igényeket, kéziében indokolatlanul es jeLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke az ülésszak megnyitója előtt. (MTI-fotó — Tormai Andor felv. — KS) (Folytatás az 1. oldalról) az oktatás, a beruházás-előkészítés, a termésizetszeretet — elválaszthatatlan részévé kell tenni. Nem új kutató intézetekre van szükség — hiszen jelenleg is 53 kutatóhely működik a többi között vízgazdálkodási, meteorológiai és egyéb hasonló profillal —, sokkal inkább arra, hogy a kutatások, tudományos vizsgálódások eredményei alapján a környezeti ártalmak mind hatékonyabb megelőzését szorgalmazzuk. — A vízvédelem témájánál elsősorban a természetes vizek tisztaságának megőrzését kell szem előtt tartanunk — mutatott rá Bondor József. — Világszerte mind fontosabbá válik ez a törekvés. A vizek szennyeződésének — vagy to- vábbszennyeződésének — megakadályozásával együtt, a szó szoros értelmében életbevágó követelmény a vízgazdálkodásban a takarékoskodás. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyes termelőhelyeken ivóvízminőségű vizet használnak fel, amikor az úgynevezett ipari víz is megfelelő lennie. A Balaton vízének tisztasága — Bondor József által is kiemelten — visszatérő témája volt a vitának. Hiszen a környezetvédelemhez a település- fejlesztéssel együtt hozzá tartozik az élővilág, a természeti környezet megóvása is. Ez utóbbit sürgető feladattá teszi, hogy a Balaton látogatottságában már ma elértük azt a »-mértéket«, amelyet körülbelül az 1980-as évek végére vártunk. A túlnövekedett vendégforgalmat célszerű és lehetséges visszafogni más pihenő- és üdülőhelyek fejlesztésével, például a Velencei-tó vagy a Duna-kanyar mind vonzóbbá tételével. igazán kézzel fogható eredményeket. Az ilyen alapállás megsokszorozza a környezet- védelem anyagi erőforrásait is. Mert ilyen célra 500 millió forint áll rendelkezésre központilag — ami kétségtelenül szerény összeg. Hozzá jönnek viszont azok a pénzek, ameNemeslaki Tivadar lyeket közvetve fordítunk a környezetvédelemre. Ilyen célokat szolgál például az ipari beruházások költségeinek mintegy 10—20 százaléka. Természetvédelmi körzetnek számít az ország területének körülbelül 2,5—3 százaléka. Itt arról a speciális esetről van szó — mondta a miniszter —, hogy a természetet kell védeni az ember ellen, itt soha nem rekonstruálható értékek elpusztulásának veszélye áll fenn, a természet ilyen kincseit nemcsak a^ jelennek kell óvnunk, hanem az utánunk következő generációk számára is — becses nemzeti értékként, olykor világviszonylatban és a tudomány szempontjából is újból elő nem állítható kincsként — kell megőriznünk. Beszélt a miniszter a környezetvédelemmel összefüggő intézkedések kapcsán arról is, hogy mindig föl kell mérni egy-egy intézkedés, döntés várható hatásait — esetleg évek, étvizedek múltán bekövetkező következményeit is. Jó szóval említette a lakosság szerepét: a lakóhelyi és munkahelyi kollektívák, az egyes emberek önzetlen áldoban ki nem fejezhető, ám 1 Jobb lesz az automaiamoso-• ___a - ___1 á tá s ó riási eredményeket produkáló fizikai és szellemi energiáról van szó. Megemlítette ennek kapcsán a törvény tervezet országos társadalmi vitáját, amelyben javaslatok, ötletek sokasága juttatta kifejezésre a jó értelmű lokálpatriotizmust is. A miniszteri vitaösszefoglaló után határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a parlament építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz beterjesztett együttes módosító javaslatait, majd a törvénytervezetet általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután — a napirendnek megfelelően — Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesztette elő beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására — különös tekintettel a gépipar helyzetére, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának helyzetére. A gépipar helyzete, a közúti járiDíífejlesztési program végrehajtása Az erdők jó levegőt, csöndet, nyugalmat adó tényezői, zöld színfoltjai életünknek, éppen ezért nem adhatunk zöld utat irtásukhoz, az erdős részek — fák, ligetek — oktalan pusztításához. Jelenleg az ország erdőterületének 93 százaléka a termelés szolgálatában áll, kevés .tehát az ilyen kirádulóhely. Maradéktalan szigorral kell alkalmazni azokat az előírásokat, hogy a termelési célú erdőirtások után rögtön telepítsenek is. Annál inkább, mert környezetvédelmi teendőink, elképzeléseink közé tartozik, hogy a táj- és környezetvédő, szépítő erdő- sávokat (és pedig nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem a városokban is) a jelenleginek legalább a háromszorosára növeljük, az üdültetés céljait szolgáló erdőterületeket pedig több mint az ötszörösére. Bondor József nyomatékkai hívta föl a figyelmet arra. hogy a környezetvédelem közös ügyünk, tehát nemcsak az országos környezetvédelmi tanács — mint kormányszerv — teendőit, nem is csak egyikmásik tárca feladatait jelenti. A közös ügyért közös felelősséget kell vállalni. A felelősség mindenütt helyi teendőkre sarkall, s csak a közösségi érzésből fakadó tevékenység, környezetóvás hozhat — A gépiparnak az V. ötéves terv szerint jelentős szerepe van népgazdaságunk fejlődésében — mondotta a kohó- és gépipari miniszter. Mind a termelés, mind az export- növekedésben a népgazdasági átlagnál lényegesen többet kell elérni. A végrehajtás legcélravezetőbb módszereinek megválasztása jórészt attól függ, milyen körülmények között kell e jelentős feladatoknak eleget tenni — hangsúlyozta Nemeslaki Tivadar, majd rámutatott: —A vállalatoknál és a minisztériumban ma már mindenki tudja — és úgy is számol, tervez —, hogy a rendelkezésre álló beruházási és fejlesztési pénzügyi források elég szűkösek, hogy nem sokkal több anyaggal és kevesebb munkaerővel kell megoldani feladatainkat, és hogy továbbra is redkívül nehéz piaci viszonyok között kell termékein két értékesíteni. A termékszerkezet korszerűsítése A kohó- és gépipari minisztérium ebből kiindulva úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az előttünk álló nagy feladatokat a korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb' munkával, a tartalékok megfelelő hasznosításával eredményesen végre lehet hajtani. » — A hatékonyabb gazdálkodás érdekében, a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését — hangsúlyozta Nemeslaki Tivadar. — E követelményeknek megfelelően felmértük: melyek a szinten tartandó, illetve az átlag alatt fejlesztendő és végül melyek, a visszafejlesztendő területek. A szelektív fejlesztési koncepciónak megfelelően az V. ötéves tervben előirányzott mintegy 40 százalékos gépipari termelésnövekedés mellett a dinamikusan fejlesztendő termékek, termékcsoportok gyártása átlagosan 90 százalékkal növekszik. A dinamikusan fejlesztendő területek, illetve termékek meghatározásánál a következő főbb szempontokat tartottuk szem előtt: a termék vagy termékcsoport sok, magasan kvalifikált munkát tartalmazzon, amit az árban is realizálni lehet. — A gyártásban lehetőleg tradíciókkal, megfelelő szakmai kultúrával rendelkezzünk és azt fejlesszük tovább. — A termék gyártható legyen a külföldön is szokásos sorozatnagyságban. — A gyártás döntően hazai és szocialista importból származó anyaibázisra épüljön, s lehetőleg kevés anyagot, •energiát igényeljen. — A gyártmány- és gyártásfejlesztés tartós nemzetközi megállapodásokra, termelési kooperációkra és hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekre legyen alapozható. — A szűkös fejlesztési források miatt zömmel rekonstrukciókkal legyen megoldható a termelésfejlesztés. Központi irányítás, vállalati feladat — A termékszerkezet átalakításának meggyorsítása elsődlegesen vállalati feladat. A módosított közgazdasági szabályozók is erre orientálják a vállalatokat. Ezt a feladatot azonban nem lehet csak a szabályozókra vagy csak a vállalatokra bízni, ezt a közúti járműfejlesztési program, amely eredetileg a gyártmányok szélesebb köré-. „ , , . , ___ n ek — az autóbuszok mellett Sto kézi jellegű tec , > elsősorban a szereles es az anyagmozgatás gépesítésére. Itt ugyanis rendkívül nagyok a tartalékok. A gépiparban a munkáslétszám 23 százalékát az alig gépesített szerelés, 12 százalékát pedig az anyagmozgatás köti le. A technológia korszerűsítésének gyors és olcsó módja a kiegészítő autolesztem és gyártani, illetve importálni, nem kell itthon előállítani. A szelektív fejlesztést, a gépipari termékék versenyképességének fokozását csak a vállalatok és a minisztérium összehangolt együttműködésével lehet megoldani. Ezért a tárca kutató-fejlesztő kapacitását és pénzügyi eszközeit elsősorban a kiemelt területekre összpontosítja. Központi műszaki fejlesztési alapunk 50 százalékát az országosan és tárcaszinten kiemelt feladatokra fordítjuk, 25 százalékát pedig mind több külföldi szellemi termék átvételére és üzemi bevezetésük meggyorsítására irányoztuk elő. Nagy gondot fordítunk a technológia korszerűsítésére, különösen a kistermelékenységép-ellátás is. — Üjabb megoldásokat kell keresnünk és további intézkedéseket kell tennünk, hogy az igényeket maradéktalanul kielégíthessük — hangsúlyozta keztében indokolatlanul leütésen nőtt a vezetők szama. Sok esetben csoport- vagy osztályszinten elvégezhető feladatokat főosztályi szervezetben látnak el; egyes vállalatoknál és intézményeknél nem ritka a 3—4 beosztottal dola kohó- és gépipari miniszter. g0zó főosztály sem. Ezek mind — A hatékonyság növelése, a | a2,t igazolják, hogy jelentős tehergépkocsik, dömperek, traktorok és különféle gépjármű-főegységek — kiemelt fejlesztését irányozta élő. Időközben a piaci igények változása miatt módosítani kellett céljainkat; erőforrásainkat — a kibontakozó szocialista gazdasági integrációra támaszkodva — a piaci igé- i matizálás. Ennek lehetőségét nyéknek megfelelően az autó- j felmérve megállapítottuk, hogy busz, a főegységek gyártására j a gépiparban mintegy 10 ezerkoncentráltuk. Ezzel egyidő ben leállítottuk a gazdaságtalan dömper- és traktor- gyártást, csökkentettük a Csepel típusú tehergépkocsik és Diesel-motorok gyártását. (Ez utóbbiak termelését az V. ötéves terv esztendeiben végleg megszüntetjük.) így autóiparunk belső szerkezete jelentősen átalakult, és az érintett munkaerőt a korábbinál sokkal hatékonyabban tudjuk foglalkoztatni. Mindez természetesen szervezeti változtatásokat és egyéb központi intézkedéseket is szükségessé tett. A pozitív és negatív szelekció egyidejű megvalósítása érdekében elkészítettük a szelektív fejlesztés és a termékszerkezet-átalakítás meggyorsítását szolgáló konkrét programot — hangsúlyozta a miniszter —, ezt a vállalatok vezetőinek nagy többsége örömmel fogadta. Magasabb követelmények A szelektív fejlesztés, a termékszerkezet átalakításának meggyorsítása magasabb követelményeket támaszt nemzetközi — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz és a többi KGST-országhoz fűződő — tudományos. műszaki, termelési kapcsolataink szervezésében. — A szelektív fejlesztés ugyanis jelenleg és a jövőben is elsősorban a szocialista gazdasági integrációba való erőteljes bekapcsolódásunkkal lehetséges. Ehhez tartozik, hogy mindazt a terméket, amit az integráció keretében gazdasáre tehető az olyan gépek száma, amelyek hatékonysága az V. ötéves tervidőszakban kiegészítő automatizálással lényegesen növelhető. Hatékony gazdálkodás, fejlesztés A termékszerkezet átalakításának, a hatékonyabb gazdálkodásnak fontos feltétele, a gazdaságtalanul előállított termékek. gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése — amennyiben a gazdaságosság feltételei nem biztosíthatók. Felméréseink szerint a gépiparban a gyártás fokozatos leállítása, illetve visszafejlesztése következtében az érintett gyártmányok termelése mintegy 16 milliárd forinttal csökken. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől. Gondoskodni kell arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. A gazdasági, politikai és társadalmi szerveknek ugyanis a latosság zavartalan ellátásával is törődniük kell. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv időszakában az elért fejlődés ellenére ’ néhány termékből, mint például fürdőkádból, automata mosógépből, villamos szerelési cikkekből és for- róvíztárolókból a hazai gyártás nem tudta az igényeket kielégíteni. Most a meghozott intézkedésekkel, a termelőkapacitások bővítésével, licencek és gyártási eljárások megvásárlásával mód lesz arra. hogy forróvíztárolóból, villamos szenagy sorozatú, gazdaságos gyártás megvalósítása érdekében felmértük a párhuzamos gyártásokat is; megállapítottuk, hogy a gépipar több területén is van párhuzamos gyártás. Ahol lehetséges, a párhuzamos gyártást megszüntetjük. Számottevő tartalékok A szelektív fejlesztésnek, termelési és export feladataink teljesítésének, a hatékonyság növelésének fontos feltétele a munkaerő-gazdálkodás javítása. E téren elhatározott legfontosabb intézkedéseink az átlagosnál nagyobb ütemben fejlesztendő területeken biztosítaniuk kell a szükséges létszámot. Ennek egyik eszköze a nem kellő hatékonysággal dolgozó telepek, üzemek, gyáregységek átcsoportosítása. — Számottevőek a tartalékaink — hangsúlyozta ezután —, a korszerű technika hatékonyabb kihasználásában is: a gépiparban a műszakszám alig éri el az 1,2-et, ugyanakkor a nullára leírt gépek és berendezések értéke mintegy 22 százalék. Fontos feladat tehát a korszerűtlen gépek nagyobb mértékű selejtezése és az így felszabaduló munkaerő átcsoportosítása — a műszakszám növelésével — a korszerű, nagy hatékonyságú gépekre. Terveink szerint vállalatainknak a műszakszámot 1,2- ről 1,8-ra kell emelniük a nagy termelékenységű gépeknél és berendezéseknél. A rendelkezésre álló munkaidő kihasználásában, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésében szintén jelentős tartalékaink vannak. A normában dolgozók aránya 1970- ben 41,8 százalék volt; azóta ez az arány 39,7 százalékra csökkent. Tapasztalataink szerint igen sok helyein csökkentek a teljesítménykövetelmények és lazultak a normák. Ezeket nemcsak a teljesítményszázalékok növekedése, hanem a magas állásidők is bizonyítják. Épp ezért fontos feladat a normák és a teljesítménykövetelmények felülvizsgálata és folyamatos »karbantartása«. Ezenkívül legalább 50 százalékra kell növelni a teljesítménykövetelmények alapján dolgozók arányát. Az elmúlt években nem alakult megfelelően a vállalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem. Több vállalatnál a munkásilétszám stagnálása, illetve csökkenése mellett jelentős mértékben növekedett az alkalmazotti, különösen az adminisztratív létszám. A felvételi zárlat mellett célul tűztük ki az adminisztratív munka racionalizálásával a munkás—alkalmazotti lét- számarány 2 százalékos javulását — már 1976-ban. A vál- tálatoknál túlszervezettség is i tartalékunk az eredményes munkaerő-gazdálkodás, ha következetesen végrehajtjuk, amit elhatároztunk, akikor észrevehetően enyhül majd a létszámhiány. — Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság, az energiaracionalizálási program végrehajtása. A múlt évben a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 391 millió forint megtakarítást értek eh A megtakarítás 41 százaléka szervezési intézkedések. 38 százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeként valósult meg. Az idén és a következő években a nagy energiaigényű technológiákra energiafelhasználási normákat dolgoztatunk ki és vezettetünk be. Számításaink szerint a tervezett intézkedésekkel évente átlagosan 2,5 százalékos fajlagosenergia-költségmegtaka- rítás érhető el. Folyamatosan feladatunk az anyagtakarék osság is. Cselekvési egység kell Az V. ötéves tervben meghatározott feladatok sikeres megoldásában jelentős szerepe van a vezetési színvonal erősítésének, a kádermunka fejlesztésének, a kezdeményező készségnek, a politikai, szakmai félkészültségnek. — Ma már a szemléleti egység — csak úgy általában kevés. Most olyan cselekvési egység kell — és nem általában, hanem konkrét munkahelyen, konkrét vállalati kérdésekben —, amely eredményt, a népgazdaságnak is kívánatos teljesítményt hoz — mondotta. A minisztériumi vezetés ezt a mércét állította a felügyelete alá tartozó vállalati vezetők elé. — A vezetőknek érteniük kell — és meggyőződésem, értik is —, hogy a tervben meghatározott feladatok teljesítése nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Ezzel a munkával alapozzuk meg az életszínvonal szerény, de biztos emelésének lehetőségét, a népgazdasági egyensúly javítását. Ebben a gépipar hozzájárulása nagyon is jelentős. A határozottabb irányítás és az öntevékenyebb vállalati vezetés — ezek a ma és a közeljövő legfontosabb rendező elvei, s hasonlóan elengedhetetlen a tömegek támogatása, aktív részvétele a vállalati és a népgazdasági feladatok teljesítésében. Ezekben a kérdésekben ma a minisztériumban és a vállalatoknál egyetértés van és van jól átgondolt cselekvési programunk. Meggyőződésem, hogy a kohó- és gépiparban dolgozó kollektívák teljesítik az ágazatra háruló feladatokat — mondotta befejezésül a miniszter. A közös munka a feladatok sikeres megvalósításának biztosítéka gosabban tudunk közösen, fej -1 relési cikkekből már az V. ötNemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter beszámolójához Weiszböck Rezsöné Győr-Sopron megyei, dr. Molnár Ede budapesti, dr. Novák Béla Pest megyei, Bartha István Hajdú-Bihar megyei és Varga István budapesti képviselő szólt hozzá. Más-más területről hozva fel példákat, valamennyien hangsúlyozták: rendkívül hasznosak a szelektív fejlesztést, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását szolgáló népgazdasági, minisztériumi és vállalati törekvések. Mivel a beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnök a vitát bezárta, s ismét Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszternek adott szót. Nemeslaki Tivadar megköszönte a vitában elhangzottakat kiegészítő észrevételeket, a felszólalók általános egyetértését beszámolójával. A plenáris ülésen elhangzott javaslatok, ugyanúgy, mint az országgyűlés ipari bizottságának tanácskozásain elmondott képviselői tapasztalatok — mint mondotta — igen hasznos arra is, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a gépipar szelektív fejlesztési koncepcióját, amelyre építve elkészítették — a vállalatvezetőknek megküldték — a tárca 1976. évi cselekvési programját. — A célok reálisak, a feladatok megvalósíthatók — mondotta —. végrehajtásukhoz azonban nélkülözhetetlen a segítség valamennyi területről. A közös munka alapvető biztosítéka a feladatok sikeres végrehajtásának — e gondolat jegyében kérte a kohó- és gépipari miniszter, hogy beszámolóját és a parlamenti felszólalásokra adott válaszát az országgyűlés fogadja el. Ezután az országgyűlés határozatban egyhangúlag tudomásul vette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva elnökölt — befejezte munkáját.
