Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista eszméből, tár­sadalmi rendünk lényegéből fakad, hogy békepolitikát folytatunk. Ezt fogjuk termi a jövőben is! A történelmi ta­pasztalatok azonban arra ta­nítanak bennünket, hogy vol­tak és vannak olyan erők, amelyek szemben állnak minden fejlődéssel, a népek, a dolgozók százmilliói termé­szetes — elemi érdekeit kife­jező — békevágyával és aka­ratával. Mindebből fakad honvédelmi politikánk alap­elve, honvédelmi tevékenysé­günk értelme és történelmi szükségessége. Az új honvé­delmi törvény rendeltetése, hogy a szocialista társadalom széles és szilárd talajon, a fegyveres erők és testületek fejlődésének, magas fokú ké­szültségi színvonalának figye­lembe vételével előrelátóan, hosszú távra rendezze a hon­védelem minden fontos kér­dését. — A honvédelem az egész társadalom ügye. Ennek meg­felelően a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédelmet mint rend­szert; az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek, to­vábbá az állampolgárok hon­védelmi feladatait, kötele­zettségeit, valamint az ezek­kel kapcsolatos jogosultságo­kat. A törvény előkészítése so­rán fokozott figyelmet fordí­tottunk az eddig nem rende­zett kérdések szabályozására. harckészültségi követelmé­nyeket kielégíti, nem kívá­nunk rajta változtatni. A ja­vaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a fel­sőfokú oktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szol­gálatát — az említett maxi­mumon belül — 18 hónapban tervezi megállapítani. A tör­vényjavaslat ezenkívül lehe­tőséget ad a honvédelmi mi­niszternek — egyéb okból is — 24 hónapnál rövidebb szol­gálati idő megállapítására. Erre különösen. indokolt, egyedi esetekben, jórészt szo­ciális okokból kerülhet sor. Tartalékos szolgálat, hadkötelezettség A javaslat új vonása — Üj vonása a javaslat­nak — mondotta Czinege Lajos —, hogy szabályozza a honvédelem irányítási rend­szerét; a legfelsőbb államha­talmi szervtől a fővárosi, il­letve megyei szervekig meg­határozza a honvédelemmel kapcsolatos irányítási felada­tokat. Az alkotmány rendel­kezéseivel összhangban rög­zíti az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak az ország védelmével összefüggő jog­körét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkívüli hatáskörrel felru­házott honvédelmi tanáps lét­rehozásáról és feladatairól szók — Nagy jelentőségű, hogy mindezt most törvényi szin­ten szabályozhatjuk — mon­dotta Czinege Lajos. — A kormány a honvédelemmel kapcsolatos feladatait béke idején országos szinten — jórészt — a honvédelmi bi­zottság útján látja el. A gya­korlatban kialakult és jól be­vált rendszer szerint a terü­leti irányítást, felkészítést és koordinálást pedig a fővárosi és megyei honvédelmi bizott­ságok végzik. A javaslat ezt a gyakorlatot törvényesíti, s egyben kimondja, hogy a te­rületi honvédelmi bizottságok a Minisztertanács Honvédel­mi Bizottságának irányítása alatt állnak. A törvényterve­zet szabályozza a gazdálkodó tevékenységet folytató szer­vek és személyek ezzel kap­csolatos kötelezettségeit — békeidőszakra és rendkívüli helyzetre egyaránt. — A haza védelmének társadalmi ügyként való fel­fogásából és gyakorlatából kiindulva jelenlegi javasla­tunk törvényi szinten kívánja rendezni a társadalmi szer­vezetek honvédelemmel ösz- szefiiggő tevékenységét. — A javaslat régi igényt elégít ki azzal, hogy törvényi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített fiatalok hon­védelmi oktatásba való bevo­nására. Ennek jelentősége mind az érintett fiatalok, mind a társadalom érdekében nyilvánvaló. Az állampolgá­rokat érintő változások közül hangsúlyozottan a katonai szolgálattal kapcsolatos sza­bályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sorkato­nai szolgálat maximális idő­tartamát 36 hónapban rög­zíti, a tényleges gyakorlat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reális szük­séglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hóna­pos szolgálat a fegyveres erők igényeit, a kiképzési és Somogyi Néplap — Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgá­lattal kapcsolatban is. Egy­részt lehetővé vált a hadkö­telezettség egész tartama alatt teljesíthető tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamá­nak 25 százalékos csökkenté­sére; másrészt a tartalékosok igénybevételének rendszerét az élet követelményeihez iga­zítva, rugalmasabbá és dif­ferenciáltabbá kellett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti behívás he­lyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosz- szabb időtartamú továbbkép­zés céljára, ugyanakkor né­hány napos gyakorlatra, ellen­őrzésre gyakrabban is behív­hatok. Ez a rendszer — amel­lett, hogy elsősorban a fegy­veres erők érdekeihez igazo­dik — az érintett hadkötele­sek, illetve a népgazdaság számára is előnyös. A férfiak hadkötelezettsé­gének felső korhatára jelen­leg — a tiszteket leszámítva a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — az átlagos életkor közis­mert növekedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a hadseregben szélese­dett a modern fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahol nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat dominál. Röviden szólnom kell a nő­ket érintő hadkötelezettség­ről. Ez változatlanul kivéte­les jellegű, csak a meghatá­rozott szakképzettségűeket — például az egészségügy és híradás területén dolgozókat —. terheli, 45 éves koruk be­töltéséig. Űj a javaslatban, hogy ehhez béke idején a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és be­jelentési kötelezettség fűző­dik. — Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meghatáro­zott időtartamban teljesíte­nek, ez idő szerint 36, ille­tőleg 24 hónapon keresztül honvédelmi hozzájárulást kö­telesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget — amelyet eddig alacsonyabb szintű jog­szabály írt elő — törvényi szintre ajánlja emelni; a fize­tési kötelezettség időtartama pedig — a sorkatonai szol­gálat törvényben javasolt időtartamával összhangban — a végrehajtási rendeletben 24, illetve 16 hónapban kerül megállapításra. Az elmúlt másfél évtized ta­pasztalatai bizonyítják, hogy — titkaink szükséges védel­me mellett — minden olyan kérdésről nyíltan kell beszél­ni, melynek megértéséhez és végrehajtásához szükséges, hogy az emberek azt ismer­jék. Ezt a gyakorlatot erősíti az új honvédelmi törvény is. Meggyőződésünk, hogy ennek eredményeként az emberek reálisan ítélnek, megértik a honvédelem, a készenlét fon­tosságát, szükségességét, ipeg­ten dolgozók köszönetét mun­kásosztályunknak, parasztsá­gunknak, értelmiségünknek, egész dolgozó népünknek azért az áldozatos munkáért, amellyel biztosítja mindazo­kat a feltételeket, amelyek ■ a haza védelméhez szükségesek. Köszönetét mondunk a leg­felsőbb párt- és állami veze­tésnek a világos iránymuta­tásért, a sokoldalú gondosko­dásért. Köszönetünket fejez­zük ki a területi párt-, álla­mi, társadalmi szerveknek, felelő magatartást tanúéíta- önöknek, képviselő elvtársak, nak és cselekvőén vesznék a nap mint nap megnyilvá­részt megvalósításában. A honvédelmi kötelezettsé­gek teljesítéséről beszélve en­gedjék meg, hogy e helyről is mély tisztelettel szóljak a katonafiúkat felnevelő csalá­dokról. édesanyákról. akik nuló érdeklődésért és megbe­csülésért, a segítőkészségért. Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik az üzemekben gazdaságokban, intézmények­ben, iskolákban, az ifjúsági szövetségben és más tömeg­büszkék arra. hogy fiaik be- i szervezetekben, az MHSZ­csülettel teljesítik hazafias, állampolgári kötelességüket. Egész népünk megbecsülését érdemlik azok a családok, édesanyák, akik több katona­fiút is adnak a hazának. — Megragadom az alkal­mat, hogy az új honvédelmi törvény előterjesztése alkal­mából is kifejezzem a közvet­len honvédelmi munkaterüle­ben, a polgári védelemnél, a Vöröskeresztnél, a társadalom különböző területein honlvé delmünk erősítésén fáradoz­nak. — Kérem a tisztelt or­szággyűlést, hogy a Minisz­tertanács nevében beterjesz­tett honvédelmi törvényjavas­latot vitassa meg és fogadja el. Ez a törvény a békénket szolgálja Felszólalások a miniszteri expozé után Pap János (Veszprém me­gyei) képviselő, az országgyű­lés honvédelmi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bi­zottsági előadója beszámoló­jában elmondta: az új hon­védelmi törvényjavaslatot az országgyűlés honvédelmi, va­lamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együt­tesen tárgyalta meg. A bi­zottsági ülés élénk — és egyetértést tükrös» — vitája bizonyította, hogy az immár 15 éve érvényben levő tör­vényt újjal kell fölváltani, olyannal, amely másfél évti­zed jelentős társadalmi és_ gazdasági változásait figye­lembe véve, korszerűen szol­gálja hazánk védelmének ügyét. — A vita alapján néhány módosítást javasoltunk a tör­vénytervezet szövegében — mondotta Pap János. — A bizottságok a módosító javas­latokkal a törvény egyes fe­jezeteit igyekeztek pontosab­bá és egyértelműbbé tenni, s az alkotmányban foglalt el­vek érvényesülését erősíteni. A továbbiakban szólt az or­szág védelmi rendszerének fejlesztéséről, jelentős ered­ményeiről, melyekre joggal büszkék vagyunk. — Az új törvény egyértel­műen és a kor követelmé­nyeinek megfelelően határoz­za meg a haza védelmével kapcsolatban a társadalom feladatait — mondotta. — Meggyőződésünk, hogy ez a törvény békénket szolgálja, azt a politikát, amelynek ta­laján — Helsinki szellemében — erősödött az európai béke és biztonság. Boros Béla (Budapest, 6. vk.), a KISZ budapesti bizott­ságának első titkára, öröm­mel állapította meg, hogy a honvédelemről szóló törvény­javaslat tárgyalását megelő­ző, alapos előkészítő munka során a KISZ központi bi­zottsága is kifejtette állás­pontját, és javaslatainak lé­nyege tükröződik a törvény- tervezet szövegében. Az if­júsági szövetség tennivalóiról szólva kiemelte: a magyar if­júság , politikai ' tömegszerve­zete úgy járul hozzá legered­ményesebben a fiatalok hon­védelmi neveléséhez, felkészí­téséhez, hogy teljesíti alap­vető feladatát; tagságát kom­munista szellemben neveli. Az ifjúsági szövetség to­vábbi feladatairól szólva meg­említette, hogy bővíteni kí­vánják az iskolai oktató-ne­velő munkát. — A szocialista építés programja az ifjúság prog­ramja — hangsúlyozta. — Mi, fiatalok, szeretjük hazánkat, részt kérünk a nagy munka, az építés feladataiból. Ügy kívánunk élni. dolgozni, hogy megfeleljünk a szocialista jö­vőnk, fejlődésünk támasztotta igényeknek. Jeszenszki Gábor (Szabolcs- gzatmár m.. 1. vk.), a Nyír­egyházi Építő- és Szerelővál­lalat géplakatosa, szőkébb hazája. Szabolcs-Szatmár honvédelmi és társadalmi szervezeteinek szocialista ha- zafiságra nevelésben elért eredményeiről beszélt. Mórocz Lajos (Fejér megye. 6. vk.) vezérőrnagy, majd Szászi Gábor (Tolna megye, 6. vk.) felszólalása után szü­netet tartottak; utána elsőnek Pullai Árpád (Veszprém me­gye, 11. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra emelkedett szólásra. A honvédelmi tőrvény tár­gyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelentőségű kezdeményezéseit. Helyesel­jük a nukleáris fegyverkísér­letek teljes és végleges eltil­tására, az új típusú tömeg- pusztító fegyverek és fegy­verrendszerek kifejlesztésé­nek és előállításának betiltá­sára irányuló javaslatokat. Támogatjuk a leszerelési vi­lágértekezlet előkészítését és összehívását. Részt veszünk a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon. Reméljük, hogy a NA- TO-országok feladják az egy­oldalú katonai előnyök szer­zésére irányuló politikájukat, és elfogadják az egyenlő biz­tonság elvét. A szocialista országok ösz- szehangolt kezdeményezései­nek célja: konkrét eredmé­nyek elérése. Arra töreksze­nek, hogy a nemzetközi kap­csolatokból kizárják az erő­szak alkalmazását, az erő­szakkal való fenyegetést. Tisztelt képviselőtársak! A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg egymással. A hon­védelem a szocialista építő­munkának szerves része. Ezért a honvédelmi kötele­zettség. a fegyveres szolgálat az állampolgár számára olyan, mint a munka, vagyis életének természetes velejáró­ja. Honpolgári kötelesség, melyet az alkotmány előír, a társadalom megbecsül. A katonaság a helytállás iskolája Pullai Árpád A szocialista társadalom építése és védelme szorosan összefügg egymással Köszönet az áldozatos munkáért — Fontos, mondhatni poli­tikai kérdés — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a hon­védelmi kötelezettségüket tel­jesítő állampolgárok család­jának szociális ellátásáról, támogatásáról a közösség messzemenően gondoskodik. A törvényjavaslat amellett, hogy megerősíti a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik eddigi jogo­sultságát, kedvezményeit, alapot teremt érdekvédelmük szélesítéséhez, életkörülmé­nyeik további javításához. (Az érdekvédelmi rendelke­zések nagy részét a törvény végrehajtására kiadásra ke­rülő minisztertanácsi rendelet tartalmazza.) — Szilárd meggyőződésünk — mondotta a továbbiakban —, hogy népünk továbbra is követi pártunk világos poli­tikai iránymutatását, aktív, cselekvő részese lesz ezután is honvédelmünk erősítésé­nek, honvédelmi feladataink i magasabb szintű ellátásának. Tisztelt országgyűlés! Amikor a honvédelemről szóló törvényt a fejlődés igé­nyeinek megfelelően újraal­kotjuk, célját változatlanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biztonsá­gát, népünk békéjét. A fejlett szocialista társa­dalom építésének, elemi nem­zetközi feltétele, a magyar nép és egyben valamennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós legyen. Az emberiség nagy reménységét kifejező békeprogram meg­valósítását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kom­munista > Pártjának XXV. kongresszusa a közelmúltban hagyott jóvá —, a kedvezően megváltozott nemzetközi erő­viszonyok tették és teszik le­hetővé. Ez a történelmi je­lentőségű program a mi né­pünké is, az egész szocia­lista közösségé, az összes bé­keszerető erőé, s szerte a vi­lágban széles körű bizalmat, támogatást élvez. Bizonyosak vagyunk, hogy további mun­kánk, harcunk révén újabb sikereket eredményez. Fontos vonása a jelenlegi helyzetnek, hogy a tőkésor­szágok reálpolitikusai is fel­ismerték: a nemzetközi kap­csolatokban nincs más lehető­ség, mint a békés egymás mellett élés. Őszintén örü­lünk, hogy e törekvések ered­ményeként a nemzetközi élet­ben uralkodóvá vált az eny­hülés irányzata. Európában az általános helyzet kedvező. A helsinki értekezlet megál­lapodásai megszabják a kor­mányok tennivalóit, megha­tározzák egyetemes felelőssé­güket Európa sorsáért. összehangolt békepolitika A nemzetközi viszonyok ja­vításának hívei voltunk, va­gyunk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi poli­tikánk. Olyan fegyveres erő­ket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesz­tünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett törtéi nelmi szükségszerűség, hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO- ország nagymértékben növeli katonai erejét és kiadásait, amíg az enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szö­vetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelem­ről. Ez nagy fontosságú nem­zeti ügy. Tisztelt képviselőtársak! Nem számítunk a nagy or­szágok közé, nincs óriási ka­tonai erőnk, de nem vagyunk gyenge és védtelen nemzet. Hazánk biztonsága akkor szi­lárd, ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Népünk békéjének, szocialista építő- munkájának, nemzeti függet­lenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a Varsói Szer­ződés tagja. Honvédelmünk ezáltal szerves része az ösz- szehangolt védelmi politiká­nak és tevékenységnek. — A Varsói Szerződés — amint azt pártunk XI. kong­resszusa aláhúzta — az álla­mok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocia­lista országok külpolitikájá­nak, békepolitikájának egyez­tetésében. Ezáltal nemcsak a részvevők, hanem a konti­nens többi népe érdekeit is szolgálja, korunkban , legfőbb tényezője a világ biztonságá­nak. Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartásához az or­szág vezetése a szükséges fel­tételeket a gazdaság fejlesz­tésével. a népjólét rendszeres emelésével összhangban ter­vezi meg és biztosítja. Erre a célra a költségvetés évente nemzeti jövedelmünk 4 szá­zalékát irányozza elő. Ez arányban áll az ország teher­bíró képességével. A Varsói Szerződés keretében megva­lósuló katonai együttműködés lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország vé­delmével legközvetlenebbül összefüggő területekre össz­pontosítsuk. Kijelenthetjük: néphadseregünk minden szükségessel rendelkezik ah­hoz, hogy hivatását teljesítse. A honvédelem érdekében tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredmé­nyességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk, meggyőző­déssel mondhatjuk: ez min­den erőfeszítést, áldozatot megér. Támogatjuk a leszerelési javaslatokat Tisztelt országgyűlés! Hazánk, a szocialista kö­zösség országai, az emberi­ség lelkiismeretét képviselő békemozgalom egységesek és állhatatosait abban a követe­lésben, hogy a militarista kö­röket, a fegyverkezésből nagy hasznot húzó tőkés érdekelt­ségeket meg kell fékezni tö­rekvéseikben. — A katonaidő, a katonai szolgálat az ifjú ember1 éle­tének értékes időszaka, a ha­zaszeretet, a helytállás isko­lája. Mi tagadás, fiataljaink, s még a szülők között is, ha kis számban is, de vannak, akik nem így tekintenek a katonai szolgálat idejére, bár ezeknek a fiataloknak a több­sége a katonaélet során maga is rájön arra, hogy nem volt igaza. Hiszen a katona azért tanul, vesz részt a kiképzés­ben, vállal és győz le nehéz­ségeket, hogy a szocialista építés előre haladjon, orszá­gunk erősödjön, értékekben gazdagodjon. Amikor lesze­rel, a polgári életbe vissza­tér, ezt abban a > tudatban te­heti, hogy helyére mások lép­nek, akik vigyázzák a békét. Ezért minden ifjú, amikor katonának szólítják, ehhez méltó érzéssel álljon a dol­gozó nép hatalmát, hazánkat, eszméinket szimbolizáló csa­patzászló alá, s tegyen esküt . a Magyar Népköztársaság ál­lamhatárának, belső rendjé­nek védelmére. A katonásko­dás alóli indokolatlan fel­mentésnek, az elvtelen, rész­rehajló kivételezésnek nincs helye. A katonai szolgálat formál­ja az embert. A fiatalok élet- tapasztalatai és politikai is­meretei megalapozottabbá válnak, látókörük szélesedik, jellemük fejlődik, a próbaté­telek, a gyakorlatok fizikailag megedzik őket. Erre a folya­matra jó hatást gyakorol, hogy a sorkatonák 50 száza­léka tagja a Kommunista If­júsági Szövetségnek. — Munkásosztályunk. né­pünk tettekben megnyilvánu­ló hazaszeretetéből példát merítve, a magyar néphadse­regben is meghonosodott a szocialista versenymozgalom. Különböző formáiban részt vesz — és követelményeit tel­jesíti — a személyi állomány túlnyomó többsége. A ver­senymozgalom a szocialista nevelés fontos eszköze. — A nép és az ország min­dent megad katonafiainak, ami felkészítésükhöz, a szol­gálat ellátásához, fejlődésük­höz szükséges. A sorkatonák életkörülményei évről évre javulnak. Ellátásuk mind job­ban igazodik a fokozott köve­telményekhez. a polgári élet­ben megszokott igényekhez. A katonák segítenek a ter­més bétakarításában, az elemi károk elhárításában. Ott van­nak a gátakon, példát mutat­nak az árvízi védekezésnél, a mentésben és a helyreállítás­ban. Az 1970-es tiszai áradás leküzdésében több mint 12 ezer katona érdemelt kitün­(Folytatás a 3. oldalon*

Next

/
Thumbnails
Contents