Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

Tevékeny ifjúság A napokban azt olvas-i tam a Hazafias Népfront egyik körzeti bizottságának újjáválasztásáról készült jegy­zőkönyvben, hogy az új bi­zottság huszonnyolc tagjából tíz harminc éven aluli. Ha­sonló törekvés volt tapasztal­ható a legutóbbi tanácsválasz- | tásokon is: minél több fiatal nőt és férfit vonjanak be a közéleti tevékenységbe. Ezzel kapcsolatban már adatok is vannak: a megyei tanácsban csaknem 17, a városi taná­csokban 10,6, a községi taná­csokban pedig több mint 13 százalék a harminc éven aluli fiatalok aránya. Hibás lenne az előbbi szá­mokból arra következtetni, hogy az utóbbi években az ifjúság egésze aktívabb lett a közéletben, többet foglalkozik politikai, társadalmi és gazda­sági kérdésekkel. Viszont az is vitathatatlan, hogy mind gyakrabban találkozunk olyan fiatalokkal, akik már kiala­kult nézeteket vallanak, nagy jelentőségű újításokkal segítik gazdasági feladataink teljesí­tését, és akik — például egy- egy választási gyűlésen, fóru­mon — felelősséggel szólnak hozzá az előadásokhoz, s han­goztatják — az «önreklám« legkisebb gyanúja nélkül —, hogy a társadalom nyugodtan támaszkodhat rájuk. Mindeme tapasztalatok el­lenére a fiatalokkal foglal­kozni kell. Nagy feladat hárul ebben a Hazafias Népfrontra is. A megyei elnökség leg­utóbbi ülésén a népfrontbi­zottságok ifjúságpolitikai te­vékenysége és a további fel­adatok sora volt az egyik na­pirend. Csak példaként em­lítjük a fiatalok tanácstagok részére rendezett tájékoztató­kat, a szülők akadémiájának előadássorozatát, a pályavá­lasztás segítését, a törvényis­mertető előadásokat. A KISZ megyei végrehajtó bizottságával kötött megálla­podás a közös feladatok közül a közjogi, a gazdaság- és művelődéspolitikai, illetve o béke és barátsági munkában végzendő feladatokra hívja föl a figyelmet. Nem nélkü­lözhető azonban az ifjúság részvétele a tömegnevelési és tömegmozgósítási munkában sem. Ezzel kapcsolatban hal­lottuk a HNF megyei bizott­ságának munkatársától, Űj~ vári Miklóstól: — Ez utóbbi területen szá­molhatunk be a legjobb ered­ményekről. Nemzeti ünne­peinken, egyéb tömegmegmoz­dulásokon a fiatalok nagyon aktívan vesznek részt. Ezt már a KISZ megyei végre­hajtó bizottságával ' kötött megállapodás eredménye. A népfrontbizottságok akti­vistái részt vesznek a taná­csok ifjúságvédelmi munkájá­ban, azoknak a körülmények­nek a feltárásában, melyek a fiatalok szellemi és testi fej­lődését veszélyeztetik, s ja­vaslatokat adnak ezek meg­szüntetésére. Somogy megyében — a leg­utóbbi adatok szerint — 34 ezer fiatal dolgozik, a bérből és fizetésből élők között ará­nyuk csaknem 40 százalék. A Szakszervezetek Megyei Taná­csának adatai szerint a me­gyében '28 ifjúsági bizottság, 300 ifjúsági felelős dolgozik. Minden törekvés ellenére azonban még sok az olyan fiatal, aki nem végezne el az általános iskola nyolc osztá­lyát. Ugyanakkor az állami és a szakmai oktatásban ötezren vesznek részt. Példamutató a részvételük a munkaverseny- mozgalomban is: a szocialista címet elnyert brigádok tagjai között számuk meghaladja a hatezer-százat, s a brigádok több mint 35 százaléka fiatal. Ezek az adatok arról győznek meg, hogy a fiatalok­kal csak szervezetten lehet foglalkozni. Az ifjúságpoliti­kai tevékenység sokrétűsége folytán valamennyi területen együtt kell működniük to­vábbra is a KlSZ-szerveze- teknek, a népfrontbizottsá­goknak, a tanácsoknak, a tár­sadalmi és gazdasági szervek­nek- M. A. Konyhaművészeti hetek kezdődtek Bolgár rendezvénysorozat nyitánya a Dorottya-szállóban A Balkanturiszt országos rendezvénysorozatának nyitá­nyaként tegnap Kaposváron, a Dorottya-szállóban ünnepé­lyesen megnyitották a bolgár konyhaművészeti heteket. Az étteremben már hagyományuk van a bolgár vacsoraesteknek. Egy évvel ezelőtt az Arany­homokról érkezett szakácsok, felszolgálók és zenészek sikert arattak az ízletes ételekkel, a különleges italokkal és a bol­gár népi muzsikával. A ka­posvári látogatást a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Válla­lat népes küldöttsége szep­temberben viszonozta: az Aranyhomok tizenhárom eme­letes Internacional szállójának éttermében egy hónapig ma­gyar ízekkel, magyar muzsi­kával csábították a vendége­ket. Gyorsan kiderült, hogy a Balkanturiszt és a Pannónia kapcsolatának távlatai lehet­nek, ezért szocialista együtt­működési szerződést kötött a két vállalat. A rendezvényso­rozat megnyitóján elhangzott köszöntőjében Veszelin Fiién, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének saj­tóattaséja azt is elmondta, hogy a kaposvári vacsoraestek után konyhaművészeti napok lesznek a budapesti Emke- szálló éttermében, majd a székesfehérvári Velence étte­remben és a szekszárdi Ge­menc Szállodában is. Hogy ezek az estek min­denütt sikerüljenek, arról ti­zenhat, az Aranyhomokról ér­kezett vendéglátóipari szak­ember gondoskodik. Az ételek­hez az alapanyagot hazánkban szerzik be, ám a fűszereket magukkal hozták Bulgáriából. Enélkül nem lenne az igazi a telesko vareno nevű borjúhús­leves, nem ízlene a magyar vendégnek a fűszeres bolgár sajttal, vajjal, tükörtojással készülő sopszki sziréné, vala­mint a disznóhúsból sütött gjuvecs és a kavarnia kebap. A tucatnyi étel mellé a híres bolgár salátákból is felszolgál­nak. Vigyázat, a bolgár italok j csalfák: a túl szaporán kor­tyolgató vendéget hamar vi­rágos kedvre derítik! A tegnap estétől két héten keresztül a Dorottyában sür­gő-forgó bolgár vendéglátó­ipari szakemberek vezetője különösen kedves vendégünk. Hriszto Conev Filev az első bolgár hadsereg katonájaként a Dráva környékén harcolt hazánk felszabadításáért. — Azóta Magyarországon csak átutazóban jártam, iga­zából most vagyok itt először harmincegy év óta. Amikor • autóbuszunk megérkezett Ka­posvárra, rögtön lesétáltam a vasútállomásra, 1945 elején bajtársaimmal töltöttem ott egy napot. A magyar földön megrohannak a felszabadító harc emlékei, a Nagykanizsa közelében megvívott négy üt­közet közül legélesebben az 1945. március 15-ről 16-ra vir­radó csatára emlékezem. A németek elkeseredetten pró­bálták visszaszerezni állásai­kat, mi azonban tovább za­vartuk őket. Tisztán élnék bennem a falunevek, a Dráva és a Duna sem idegen. Bizo­nyára sokan megértik, mit je­lent nekem a vidékkel ma is találkozni... A bolgár szakácsok, pincé­rek látogatását az idén is vi­szonozza a Pannónia; a ter­vek szerint újra az Aranyho­mokon dolgoznak. Belisonov Trifon, a Balkanturiszt buda­pesti képviseletének vezető­H eten ültek a szobában. Az asztal még meg volt terítve, az ebéd romjai már a konyhában ár­válkodtak. A família a fote­lokban és a kanapén szét­szóródva gondolt vissza az ízekre, a töltött csirkére, a sűrű húslevesre, a pozsonyi kiflire. A nagymama meg­szólalt. * — Ajjaj, tudjátok az ilyen ebéd nem kunszt. Ha meg­nézitek a dédi receptkönyvét, akkor ez nem is volt ebéd. — Ugyan már, mama, épp elég ennyi, egész délelőtt főzted — szólalt meg a kö­zépső széken a lánya. Az unoka és a felesége bóloga­tott. Féltették az ebédjüket. Minden vasárnap úgy érez­ték: ilyet még nem ettek. És akkor a nagymama mindig elrontja a kedvüket. A dédi régi receptkönyve... A dédi- papa régi háztartási tanács­adója. .. — Csak az a baj — neve­tett a fia —, hogy abban minden úgy van, hogy végy egy lat vagy púd valamit, meg harminckét tojást. Meg a papi régi vegyszerei. Ke­restem, de a boltban úgy néztek rám, mint a borjú az új kapura. Az unoka mit sem sejtett \ ebből a beszélgetésből. Egy 1 fotelban ült a feleségével, helyettese elmondta, hogy a magyar turisták rendkívüli ér­deklődést tanúsítanak a 378ki-, lométer hosszú tengerpart iránt. Különösen sokan vá­lasztották évi pihenésük szín­helyéül az Aranyhomokot, a Napospartot, a Druzsba és az Albena üdülőközpontot. Az utazási irodák bulgáriai cso­portjaiban nyolcvanöt száza­lékig foglaltak a helyek. A tengert azok is szívesen fölke­resik, akik már jártak ott — barangolásuk során rájöttek, hogy minden bolgár üdülő­központ más kedves időtöltést ígér. Tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának vendége volt Szvetlozár Vaszilev, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese, aki este a megye több más bolgár vendégével együtt Tót­újfaluba látogatott. A barátsági rendezvények­nek különösen az ad időszerű­séget, hogy a Bolgár Kommu­nista Párt rövidesen megtart­ja XI. kongresszusát. fogta a kezét, néhány szelet marhahúsra gondolt, amely­nek semmi köze sem volt az egészhez. Átfutottak agyán a diákcsínyek, a sörmeccsek, azután az esti ágyazás szer­tartása, amivel olyan jól el lehetett szórakozni. — Nem vagy te véletlenül Küvágaótöttössi? — kérdezte hirtelen a feleségét. Az apó­sa ezen görcögve nevetett, derű költözött a családba, bár nem tudták pontosan, miért. Az anyós a kisebbik lányá­ra gondolt, aki épp nem volt ott. A menyasszonyi ruhát tervezgették neki még ebéd előtt. Valami szép kalocsai hímzéssel, fátyol helyett pár­tával. * — Szépek lesznek — latol­gatta, és a lányára nézett —, ezek is szépek voltak. Elhagy mind a kettő. — Örömmel vegyes fájdalom látszott az arcán. — Marad a Skoda ... — ... meg az utazás. — Az utolsó szavakat már ki­mondta. Senki sem kérdezte, hogy milyen utazás. Mindenki egy vonatra emlékezett, a saját vonatára. Az egyetlenre, a legszebbre. P. D. ! Bemutató előtt A főszereplő pályájáról A tavalyi színházi óvad egyik nagy si­kerének, Wes­ker A konyha című drámá­jának bemu­tatóján Paul monológja után zizegni kezd­tek a műsorfü­zetek. Ki ez a fiatal színész? És ízlelgették a nézőik a ne­vét. Ma már, alig háromnegyed év múltával nem kell mű­sorfüzet után kapkodni. Raj­hona Ádám nevét megje­gyeztük, ’ s a Csiky Gergely Színház leg­jobbjai között emlegetjük. Pénteken mu­tatják be A. B. Vallejo spanyol író Az Ala­pítvány című művét — hazai ősbemutató lesz —, és Tömést, a főhőst Rajhona Ádám sze­mélyesíti meg. Ismerkedjünk vele közelebbről. — Marosvásárhelyen szü­lettem., Kolozsváron nőttem föl. Érettségi után egy évet jártam kémia szakra, azután felvételiztem a marosvásárhe- lyi színószképző egyetemen. Ügy szólt a megállapodás ve­gyész apámmal, hogy »bele­kóstolok« a kémiába, s ha 1 azután is van kedvem, meg­próbálhatom a színészetet. Volt kedvem, bár ő ennek nem örült igazán. Tanulmányait egy osztály­ban végezte Flórián Antallal, alti szintén színházunk tagja azóta, és Szőke Istvánnal, aid vendég rendezőként járt ná­lunk. Kovács György, a leg­nevesebb erdélyi színművész volt a vezető tanáruk. — Az a ritka adottságú nagy művész ő, aki kiváló színésznievelő is. Rajhona Ádám a Temesvári Állami Magyar Színházihoz került, Sínka Károly szerződ­tette. Sok szerepére emlékszik szívesen, de közülük is a Li­liom Ficsúrját emlegeti és Csehov Ivanovjának orvosfi­guráját. Hívták filmezni Ma­gyarországra is. Bacsó Péter Jelenidő című munkájában talán mások is emlékeznek ar­ra a fiatalemberre, aiki gyak­ran beszél kérkedve arról, hogy esti technikumba jár, s később a főhős munkahelyi pozíciója az övé lesz. öt ját­szotta Rajhona. Tavaly települt Magyaror­szágra. Zaklatott hónapok következ­ték. Munka után szaladgált, papírokat intézett. Hernádi Gyula író beajánlotta a 25. Színházhoz. De nem írta alá a szerződést. Közben ugyanis »A konyha«, s a kaposvári tár­sulat »megfogta«. Hegy ke­rül valaki Kaposvárra? — Csörgött a telefon. Va­laki megkérdezte: Rajhona Ádám? Mondtam, igen. Gye­re hozzánk színésznek! Asher Tamás, volt. ........... Láttuk Brecht A kaukázusi krétakörében, ö bukásnak é**> tékeli ezt. — Váratlan volt, s nagyo» jóleső, amikor ennek ellenért Zsáfnbéki Gábor igazgató en* géin javasolt Ruszt József vendég - rendezőnek a Bakk- hánsnők főszerepére. »Meghálálta« a bizalmat Pentheuszként az istenek el­len , szegült, az ' örök emberit elevenítette meg. A /kételke­dőt. Másképpen: a racionalis­ta gondolkodót. A minden es­ti vastapsban óriási része volt Felyöppsntek a hírek — mint nem is sovány -kacsák — tá­vozási szándékáról. Szelíden ingatja fejét:, — Innen? Amikor érzem azt, hogy szükség van rám? Amikor ánnyi mindent kö­szönhetek ennek a színház­nak? Befogadtak, feloldották magányomat,. bizonytalanságo­mat. Barátaink vannak! Figyelem, mint máskor a sötét nézőtérről szoktam. Nem játszik: ,a figurák indulatai, érzelmei az ő privát indulatai, érzelmei lesznek. Ezért lett ilyen rövid idő alatt kedves nekünk. Alkata érzékeny, csupaideg színpadi hősök megelevenításére szorgalmaz­zák rendezőit. Az arca rend­kívül/ kifinomult intellektus­ról árulkodik, vékony Krisz­tus-arc, harminchárom éve »stigmáival«. S mégis: kor­osztályának — korosztályom­nak — arca általánosíthatóan. Olvasmányélményed »júdás- kodnak-e« rá? — Németh László. Thomas Mann, Sartre, s a fiatal erdé­lyiek közül Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domonkos, Hervai Gizella, Panek Zoltán adott alapvető élményt műveivel. Holnaptól vetítik a Vörös rekviemet a Vörös Csillag mo­ziban; ebben játszik. Doboz­ban várja a bemutatást a Zsoldos Péter sci-fi-ből ké­szült tévéjáték is: A feladat, ö alakítja a főszereplőt. S most a nagy próba: Tomás Az Alapítványból. Ha sportról lenne szó, ilyen egyenesen mondanám: szurkolok néki. Leskó László Életrajzi show A Békés testvérek első közös műsora Farsangbúcsúztatásra vidám színtársulat érkezett Kapos­várra: Békés Itala és Békés Rita Jászai-díjas művészek hétfőn este a megyei könyvtár pódiumán derűt fakasztva marasztalták még a vígságot. Vogt Károly színművész és Rudas Gábor — a zongora mellett — működött közre a Vidám Békés este című mű­sorban. A vendégeknek köszönhető: 1976-ban különb farsangi mű­sor volt, mint az előbbiekben. Emlékezetes marad a Békés testvérek vidám, életrajzi show-ja. Az efféle tartalmas szórakoztató műsor egyébként is a színpadok, dobogók »fe­hér hollója«. A Jászai-díjas Békés test­vérek most érezték meg, hogy közös műsorra valót tartoga­tott számukra az idő. Könnyű volt nekik. Édesapjuk Békés István újságíró, műfordító, művelődéstörténész, 1949-től két évig a Vidám Színház igazgatója. A színház világát — Höhöhö, Nagyi. Hozd csak elő azt a képet, ahol a dédivel fürdesz a tengerben, 1910-ben. Az csak a mókás, jó út lehetett — találta ki anyósa gondolatát az unoka. Előkerült a sárga fotó. Egy vékony fiatal nő és három gyerek áll a vízben. Életkép. Mosolyognak, látszik, hogy boldogok. — Mamika, milyen sziget az ott hátul? — kíváncsisko­dott a feleség. — Sziget, sziget... Te, hát ott nem volt sziget, erre biz­tosan emlékszem. Tudom, mert a Zsiga bácsi, ez ni — mutatott a nagyi egy ötéves forma kisfiúra —, szóval a Zsiga, amikor mentünk, egy szigetet akart elfoglalni, de nagyon bőgött, mert nem volt. — Na, add ide! — vállal­kozott bírónak a fia. — Majd megnézem. Szemlélte a képet, közben újra mindenki hallgatásba merült. Várták a döntést, valami csodára lesve egy ép­pen kitörő tenger alatti vulkánról. — Sziget a fenét, ezt a ké­pet lepiszkították a legyek. — Kitört a kacagás a csa­ládból. Csak a nagymama sértődött meg. Az após nem figyelt. Ka­pott egy kávésibriket, egy csavarhúzót és egy fémab­roncsot nyéllel. Azzal szösz- mötölt. A nyél az abronccsal lassan a helyére került, az edény eredeti pompájában tündökölt. — Na! — tette az asztalra. A feleség és az unoka sor­ra vették a régi történeteket, a nagyi apró részletekre ki­terjedő elbeszéléseit, ame­lyekben még a vasúti ka­lauz ruhájának pontos leírá­sa is szerepelt. Visszagondol­tak a maguk kis történeteire. Kongott bennük az ismeret­len múlt. Fájt az elszalasz­tott tapasztalat, pedig akkor még talán az ő szüleik sem éltek. Egymásra néztek csendben, kicsinek érezték magukat. — Mami, ha te dédi leszel, mesélj a gyerekeinknek! — szóltak szinte egyszerre. A családban szétáradt va­lami megnyugtató, ujjongó várakozás. A nap hirtelen bekukkantott az ablakon, a kopott bútorok régi fényük­ben díszelegtek. Az anyós megunta az üldögélést, föl­ugrott. És csendes pendülés- sel fölborult a borospohár ... Luthár Péter »ígérte« gyerekeinek az édes­anya is, az olasz színésznő. Békés András volt az első gyerek a családban, ő az Operaházban rendező. A hétfő esti családi show sztorija a gyerekkorból indult, a Békés Itala és Rita színész- szé válását meghatározó kör­nyezet leírásából. Az érett színészek játékos varázslása mondott el mégis a legtöbbet erről az időszakról: Karinthy Frigyes humoreszkje arról szólt, hogy nemzedékeken át miként »öröklődött« a »fenn- költ« butaság, a hozzá nem ér­tés, melyet az iskolás gyerek matekleckéje borít ki. (Békés Rita színészarca ettől fogva kezdett megelevenedni.) A színművészeti felvételi vizsga — ötletes jelenet volt, melyben Vogt Károlynak is jutott szerep — után, mint a valóságban, bontakozott ki előttünk a Békés testvérek színészi egyénisége. Itala a Magyar Néphadsereg Színhá­zában kezdte pályáját; kora­beli csasztuskát idézve, vér­beli katonaanekdotát elbe- J szélve pergette előttünk éveit. Békés Itala színészarcának legfőbb vonása a szélsőséges karakterek bemutatása, ehhez gyűjtött frappáns műveket, verset, történetet, éneket és zenét. Békés Rita törékenyebb, lí­rai alkat. A vidám hangulatú műsorhoz illeszkedve ő is megtalálta saját mondaniva­lóját a »divatbaba« és a plety­kás asszony szerepében. Műsoruk friss. A harmadik i előadásban láttuk — mondták el az alkalmi öltözőben a ka­posvári közönséggel igen-igen elégedett Békés testvérek, akik joggal számíthatnak még sok­sok Vidám Békés estre. H. B. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents