Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
A zöldellő Barcs Sétány Somogytarnócára Majdnem indulatosan bököd! ujjával a tér1,képet a tanácselnök. Vonalak, foltok, belterület, tervezett és már épülő létesítmények: aki először látja, csak nehezen igazodik el. — Márpedig ennek alapján csináljuk meg Barcs zöldövezetének vázát — mondja dr. Németh Jenő. Alig egy hete, hogy a nagyközségi tanács dolgozói a szomszédos Zala megyébe látogattak. Nagykanizsán és Zalaegerszegen tanulmányozták á városi közigazgatási munkát. Egyik fontos tapasu,tálatok volt — s ezt magyarázta a térkép fölött a tanácselnök ——. hogy parkok, fák. díszcserjék, zöldterületek nélkül nincsen szép város. — Ennek a munkának a «•lelke« a jó elképzelés. Nincs különbség a lakásépítés, a vízellátás és a zöldterületek kialakítása között. Mindegyiknek egyformán fontos funkciója van a település életében. 300 fenyőt ültetnek el tavasszal a községben. Hajós Imréné kommunális főelőadó. Nemrég végezte el az egyetemet fél éve él Barcson. — Itt már nem lehet csodát művelni. Barcson annyi a fa, hogy még többet kiültetni nem érdemes. Esztétikai szempontok alapján lehet «újítani«. Az a véleményünk, hogy elsősorban örökzöld növényeket, tűlevelűeket, díszcserjéket és nyírfákat kelL telepíteni. Ma Barcson több minit 10 ezer fa van. Tavaly az erdő- rendezőség 400 ezer forintot adott erre a célra, ebben az évben 150 ezret. A faültetést társadalmi munkában kezdték. Aückor már készen volt a zöldövezeti tervük is, a megye települései közül elsőként csináltatták meg. Barcson van kiindulási alap. Gyönyörű táj övezet a nagyközséget,, itt a már, országos hírű ősborókás, az égerláp, a csikotai zsombékos. Megannyi egyedülálló természeti ritkaság. A belterületet is oly módon akarják parkosítani, hogy az mintegy «visszhangja« legyen a környező tájnak. Ebben a munkában korábban akadály volt a szakem- ,berhiány. A nagyközségben 170 ezer négyzetméter zöldterület van, nagy feladat ezt tervszerűen, folyamatosan gondozni. Most már ezt is megoldatták: olyan gyepet ültetnek az épülő lakótelepeken, hogy azon nyugodtan focizhassanak a gyerekek. A parkokat kategóriáikba sorolták. Az első osztályúak szem előtt vannak, kiváló minőségűek- nek kell lenniük. A legfontosabb elv tehát a szakszerűség. A fák hosszú ideig élnék, itt tévedni évtizedekre szóló hibát jelent. Sze- j rencsések, mert itt dolgozik a fűrészüzem, itt van az erdészeti' szakmunkásképző. Szakemberek is »teremnék« Barcson, akik sokat tehetnek a fásításért, »s ezt a lehetőséget — mondja dr. Németh Jenő — nekünk ki kell használnunk«. A tanácselnök ujjának nyomán kizöldül a térkép. — Amit most csinálunk, csak a váz. Ha elég pénzünk lesz, akkor jönnek a tulipánok meg a rózsák, a többi drágább növény. Nem »cso- diaparkot« akarunk kialakítani, hanem szeretnénk meghökkenteni a barcsiakat és a vendékeinket: »ragadjon« a tekintetük egy-egy zöld foltra. Ha nem is babiloni arányokban, de függőkertek is lesznek a nagyközségben. Ke- ramdtlappal kirakott, emelt ágyasokban pompáznak majd a növények. Az asztalra teríNövényvédelmi tájékoztató Időszerű növényvédelmi munkák tett hatalmas térképről az is kiderül, hogy a Somogytarnó- ca felé vezető út sétány lesz. Fákkal szegélyezetten majdnem úgy, mint a parkokban. Az út végén pedig autóspihenő, játszótér, szabad terület várja a kirándulókat. Elnép télén edet Antalpuszta, senki sem lakik ott. A legújabb terv: az épületeket átveszik az erdőrendezőségtől, társadalmi munkában »helyrepofozzák« őket. Egy kilométerre van innen a Kisbók és a Nagybók, a Dráva két megszelídült holt ága — ősi, természetes pompájában. Ugyanilyen távolságra van a 6-os út, a középrigóci vasútállomás. Eszményi kirándulóhely lesz, ahonnan Barcs híresen szép környezetét be lehet járni. — Még ebben az évben készen lesz... — És a barcsiak hogyan fogadják mindezt? — Bejönnek a tanácsra — mondja Hajós Imréné —, és fákat, díszcserjéket kémek, hogy elültethessék a házuk előtt. Megkímélni minden parkot, minden fát; ezt még sokuknak meg kell tanulniuk. Volt, akit négyezer forintra büntettünk fatördelés miatt. A tanácselnök nem figyel a beszélgetésünkre. A térképbe mélyed, mintha most látná először. Pedig jó sokszor volt már a kezében. Végül azt mondja: — Gyönyörű terület lesz itt, majd meglátja... Mészáros Attila Az üzem keresi a hiányzókat Legtöbben a fizetés után nem mennek be »■Kedves Dolgozónk! Jelentkezzen a munkaügyi osztályon, s igazolja, mi volt az oka, hogy távolmaradt a munkahelyéről>« Számtalan ilyen levelet ír minden héten a Kaposvári Húskombinát munkaügyi osztálya. Állandó kapcsolatban állnak az SZTK-ügyintézőkkel is, mert az először igazolatlannak nyilvánított hiányzás később esetleg igazolt lehet, ha a dolgozó szerez orvosi vagy egyéb igazolást. A statisztika böngészése meghökkentett egy kicsit. Tavaly 586 napra rúgott az igazolatlan hiányzás, öt nappal több ez, mint 1974-ben volt.' Ha ehhez még hozzávesszük a 2759 nap igazolt hiányzást, akkor viszont érdemes gondolkodni azon, hogy minden nap valóban igazolt volt-e. Sok gondot, utánjárást, a munkában fennakadást okoz, amikor a dolgozó egy vagy több napra otthon marad, s nem tudnak róla, mi történt vele. Kiszámították az üzemben, hogy két dolgozó egyhavi ki' esését teszik ki az igazolatlan hiányzások. Kíváncsi voltam rá, hogy elsősorban kik azok, akik fittyet hánynak a saját és a közösség érdekeinek. Sok piszkos, szagos, vizes munkahely van a húskombinátban. Egyre nehezebb ide embert kapni. így azután a vándormadarakat is kénytelenek fölvenni. A kombinát szempontjából nagyon fontos az állatfelhajtó, az üzemtakarító, a hulladékelhordó munkája. S ha nem megy be valaki, bizony nehéz mást a helyére állítani. Dóczi Imre technológus a termelési főosztályon. Naponta bosszankodik a megmagyarázhatatlan távolmaradásokon. — Ügy tapasztaltuk, hogy általában ■ a fizetést követő napon, azután hét elején nem jönnek dolgozni egy-két napig: A húsraktárnál ez megesik vasárnap este is a segédmunkásoknál. Aki például részegen jön be, azt már vagy a portás, vagy a munkahelyi vezető hazaküldi. Az őszi mezőgazdasági munkák idején a kétlakiak közül többen szeretnének néhány nap szabadságot kapni, mint ahányat nélkülözni tudunk. Ilyenkor előfordul, hogy meg is mondja: »akkor énrám ne számítsanak holnap«. Egyébként én nem is az igazolatlan hiányzásokat tartom veszélyeseknek, hanem inkább az egy-két napos »igazolt« igazolatlan távolléteket. Koletár József megbízott munkaügyi osztályvezető szerint sokkal kevesebb papírmunkára volna szükség, ha a dolgozók kötelességüknek tartanák — a közösség érdekében — bejelenteni, hogy mi van velük. — Az egyes üzemrészek időnként nagyon erélyesen föllépnek a fegyelemsértők ellen. Ma szólt az egyik főosztályvezető, hogy küld hozzám két embert, mondjunk föl nekik, mert nem lehet velük bírni. ‘ — Nem tudják őket megfegyelmezni? — Nem törzsgárdatagok; még csak nem is egyéves dolgozók. Hiába mondjuk, hogy nem kapnak nyereséget, pót- szabadságot, megvonják a vál- lukat, hol lesznek majd akkor, meg különben sem jár nekik. Ha csökkenteni akarjuk az órabérüket, továbbállnak, máshol több pénzért alkalmazzák őket. Amikor ott is kitelik a becsületük, ismét új helyet keresnek. Bognár József, az üzemi pártbizottság titkára a nevelést, a közösségi hatást tartja fontosnak: — Ezek az emberek nem szoktak hozzá a munkarendhez, üzemi fegyelemhez. Az egyik néhány hónapig, a másik egy-két évig marad. Persze, ha sokat vannak távol, az ő munkájukat is el kell látni. A becsületes dolgozók elítélik ezt a magatartást, olykor .fórumokon is követelik, hogy bocsássuk el őket, mert nem szeretnek velük együtt dolgozni. Elsősorban arra gondoltunk, hogy a más területeken szép eredményt'hozó szocialista brigádmozgalmat ezekre a területekre is kiterjesztjük, hátha sikert hoz a nevelésben. Minden percért, minden óráért, minden napért harc indult az üzemekből. Ha az idén kevesebb lesz az igazolatlan, s az »igazolt« igazolatlan távoliét, ez nemcsak a termelés szempontjából hasznos, hanem az emberek öntudatos munkássá nevelése szempontjából is. Lajos Géza Huszonötfajta zöldséget vásárolnak (Tudósítónktól.) A balatonboglári áfész fel- vásárlási üzemága tavaly nagyon rossz esztendőt zárt a kedvezőtlen időjárás miatt. Mindössze 65 vagon zöldséget, gyümölcsöt és egyéb árut vettek meg a termelőktől. Az állattartás segítésére viszont 233 vagon tápot adtak le. Néhány szakcsoportjuk önállóan működik, ezek 6 millió forintot forgalmaztak 1975- ben. Most sikeresebb évet várnak, Lassan befejeződnek a szerződéskötések a zöldségre. A szövetkezet 150 kisgazdasággal van szerződéses viszonyban, ezek közül húszán fóliák alatt primőröket is termelnek. A legtöbb kisgazdaság Balatonbogláron, Bala- tonlellén, Látrányban és Szőlősgyörökön termel 25 fajta zöldséget. Jól teleltek a gyümölcsfák. Az utóbbi években több ezer facsemetét adtak ki a gazdáknak — főleg pándi meggyet —, és ezek már teremnek. Az eddiginél nagyobb termést várnak szamócából Balatonbogláron és Gyügyön, összesen mintegy 30 vagon gyümölcs felvásárlására számítanak. Végre rendeződtek a nyúl- árak, s ez bizonyosan kedvezően hat a további tenyésztésre. A meglevő állományt tovább bővítik és várható, hogy újabb gazdák kapcsolódnak be a szakcsoportokba. Arra számítanak, hogy 14 vagon nyu- lat vásárolhatnak föl. Nemrég volt a szőlősgyöröki nyúlte- nyésztő szakcsoport gyűlése, ahol a tagok három vagon szállítására írtak alá szerződést. Körzetükben öt nyúlte- nyésztő szakcsoport működik. Balatonbogláron. és a környéken ősszel, karácsonykor, télidőben nagy gond a tojásbeszerzés. A szövetkezetnek a korábbi években volt zárt tar- tásos tojástermelő szakcsoportja. Ügy döntöttek, hogy ez évben ismét létrehoznak ilyen közösséget. A tagság igénye alapján 76 ezer naposbaromfit hozatnak a nagydorogi áfész- től. A zalakomári áfész-szel kötött együttműködési szerződés alapján a balatonboglári áfész tagjai 20 ezer előnevelt baromfit tenyésztenek és adnak tovább a megrendelések szerint. A felvásárlási tervekben hat vagon méz és öt vagon száraz bab is szerepel. Az időjárás melegebbre fordulásával itt az utolsó alkalom, hogy még a rügypattanás előtt el tudjuk végezni gyümölcsfáink lemosó permetezését. Az alma, körte, birs védelmére 2 százalékos Noven- dát vagy 0,8—0,9 százalékos Krezon.it E-t használhatunk. A védekezéssel különösen a kaliforniai pajzs te tű áttelelő alakjait pusztíthatjuk el, s jelentős mértékben gyéríthetjük a takácsátkák, levéltetvek tojásainak számát, megakadályozhatjuk a sodrómolyok és bimbólikasztó bogár rügykártételét. Egyúttal eredményesen védekezhetünk a megyénk körtéseiben évről évre gondot okozó körtelevélbolhák áttelelő alakjai ellen is. Az alma- és körtefákat 5 százalékos gyümölcsfaolajjal is kezelhetjük, ha az elmúlt két évben nem kezeltük fáinkat ezzel az olajos készítménynyel. Az őszibarack védelmére téli hígítású mészkénlevet, vagy 5 százalék töménységű Neopolt használjunk (a védekezést a metszés után szabad csak elvégezni). A védekezés, hatásos a levélfodrosodás, le- véllyukapsosodás ellen. Ezek a betegségek járványszerű fertőzéseket okoztak a múlt évben megyénk őszibarackosaiban. Egyúttal gyéríthetjük a kaliforniai pajzstetű, a takácsatkák, a levéltetvek áttelelő tojásainak számát is. A kajszibarack védelmére, a moni- lia, a levéllyukacsosodás, a gnomónia és a kaliforniai pajzstetű áttelelő alakjainak gyérítésére téli hígítású mész- kénlével, vagy 5 százalékos Neopol, vagy 0,3 százalékos Rézoxiklorid 50 WP készítményekkel permetezzünk. A mészkénlé és a Neopol hatásos a kaliforniai pajzstetű, a levéllyukacsosodás, a gnomónia ellen, a rézoxiklorid hatóanyagú készítmények pedig a monilia és a levéllyukacsosodás ellen. A károsítok jelen- [ léte határozza meg tehát, hogy melyik készítményt válasszuk. A melegágyakban hajtatott palánták veszedelmes betegsége a palántadőlés. Kártételének megakadályozására kerüljük a sűrű ültetést, a talajt öntözzük, de lehetőleg úgy, hogy a növények minél kisebb mértékben nedvesed jenek meg. Megelőző védekezés céljából Zineb 80, vagy Ortho- cid 50 WP 0,3 százalékos töménységű oldatával permetezzünk. Ha palántadőlés fertőzésének tüneteit észleljük, távolítsuk el a fertőzött növényeket. Ezt követően a fertőzési gócokat és környéküket bőségesen öntözzük meg úgy, hogy a permetléből négyzet- méterenként 2,5 liter jusson. A védekezések végrehajtásánál ügyeljünk azonban arra, hogy például hajtátott saláta esetén az Orthocid élelmezésegészségügyi várakozási ideje 14, a Zinebé pedig 21 nap. Békés Sándor Egy baráber élete Gallusz József, aki akkor a városi DISZ-bizotíság titkára volt, Molnár István barátja, közvetlen felettese és a kísérlet, a 100 méteres mozgalom egyik leglelkesebb támogatója, ma a komlói városi pártbizottság első titkára. Egy kis szervezés, és egymással szemben ül a két régi harcostárs. Percek múlnak el, s egymás kezét rázzák, egymás vállát-- ütögetik... — Nagymányoki vagyok, bányászgyerek ... Tolnában voltaim DISZ-megyetitkár, amikor a DISZ Központi Vezetősége védnökséget vállalt Komló építése felett, s megszervezték a városi bizottságot ... A mostani úttörőház- ban volt a párt- és a DISZ- bizottsáig. Kökönyösben folyt akkor a nagy építkezés, városépítés igazi tervek nélkül. De nem' volt sokkal jobb a helyzet a mélyben sem. Szén kellett, volna, sok, minden áron, ’de nem voltak meg a szénhez vezető utak... A párt központi vezetése azt a feladatot adta, hogy 1954-re érjük él az 500 vagonos termelési szintet, 1953-ban már adjunk 300—350 vagon szenet, de ehhez tízezer folyóméter feltánóvágaf kellett volna. És a feltárás a mi gyenge oldalunk volt. 28—30 méter volt a havi átlag. A jobb csapatok ha elérték a 40—45 folyómétert ... Így aztán már köny- nyebb megérteni, mit jelentett akkor Molnárék vállalása... — Mégis: sokszor úgy érezték, mindenki ellenük van ...-— Voltak is sokan. Voltak ellenségeink, elszánt gyűlölettel teli emberek. Sokan ösz- szeverődtek ilyenek a bányában. így aztán érthető, hogy hol itt, hol ott »szaladt« el tömlő, tört el egy gép. De nem ez volt az igazi nehézség. Nagyon sok volt a kétkedő. Nemzedékek csinálták egy bizonyos módszerrel az elővájásit, ezt fölrúgni nem kis merészség. Kételkedtek a műszakiak közül is sokan — már csak azért is, mert nem ők találták ki ... Sok volt a keresztbeszervezés, a kapkodás... A gépek nagy része erősen elhasznált volt Az is tény, hogy a munkások közül sokan gyanakodva figyelték Molnárékat; a pozíciójukat, kényelmüket féltették ... Ha ők 100 métert csinálnak, akkor 80-at nekünk is kell. — Hát ez volt a helyzet. Mindenkivel meg kellett küzdeni, még önmagunkkal is, hisz hányszor, de ' hányszor kérdezték Molnár emberei szinte önkéntelenül: és mondja elvtárs, megfizeti majd ezt nekünk valaki ?... — Egyébként nekünk aikkor mem a 100 méteres teljesítmény általánossá tétele volt a célunk, egyszerűen csak azt akartuk: gyorsuljon meg a munka, induljunk el végre előre a sok éves egy helyben toporgás után... VII. MIÉRT PONT ÖK? »A százméteresek« ... Még meg sem született a rekord, de már rájuk .ragadt ez a név. Ha bementek műszak után az italboltba,. elhalkult a zsibongás. De hát kik voltak a »százméteresek«, kikből verbuválódott minden idők legnevezetesebb komlói munkacsapata? Az első szak: Sigrai Árpád szászvári lakos, B-ldstázott postamester, vájár Tóbiás József baranya- szentgyörgyi lakos, csillés. Vajda Miklós baranyaszant- györgyi lakos, csillés. Szabó Ferenc baranyaszentgyörgyi lakos, ugyancsak csillés. A második szaik: Tóbiás Ferenc baranyaszentgyörgyi lakos, vájár. Kálóczi János komlő-legényszállói lakos, valahonnan az Alföldről Komlóra vetődött parasztember. Sinkovits Gábor sásdi lakos, csillés. Tóth István hosszúhetényi bányászgyerek, csillés. A harmadik szak: Gárgyán Imre, paraszti származású vájár. Rostás An- .fal, valamikor üveges, szabolcsi lakos, csillés. Novotni László csillés, 18 éves. Visinc- ki János, szászvári lakos, segédvájár. — De hát miért pont ők? Molnár István kissé ravaszkásan figyeli az arcomat, s mosolyog, mint aki titkot tud, s azon gondolkodik, vajon elárulja-e? — Mit mondjak? — Nyilván oka volt... — Hát persze. Ötét ismertem. Együtt dolgoztam többségükkel a régi csapaton, ahonnan kiemelték. Akiket nem ismertem közelebbről, aizokat többnyire Pora Jenő üzemvezető javasolt, aki a legtöbbet tette értünk. — Ön mit mondott nekik? — Világosan megmondtam, mi a célom. Megmutattam a rajzokat ami a lényeg volt. Ciklikusan kell dolgozni — ezt akartam, hogy megértsék. — Ígért valamit... ? — Mit ígértem volna? — Például pénzt. (Folytatjuk)
