Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

I Mozgósítsák az értelmiségi fiatalokat ! A bizalmiak feladata a gyen A siófoki járásban 108 1 intézkedésekkel ez lehetetlen, KISZ-alapszervezet működik. I de az igény jogos, a lehetősé­Mindenütt befejezték a má- | geket keli megtalálná, sodik taggyűléseket. A kong- j A második taggyűlések ta- resszusi dokumentumok vita- pasztalatai szerint, ahol már helyi adottsagoka , tava;v ;s akcióprogramokat ja során a Segítik az üzletpolitikai célok megvalósítását A sajátos helyzet nehezíti az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat szakszervezeti bizott­ságának és a szakszervezeti aktíváknak a munkáját. Ezer A helyzet annyiban javult, ‘SF a bizalmiak közvetítik a hogy a gyengébb közösségek i'válla.atra, az eleuniszer kis felzárkóztak a többihez. A legtöbb csoport jó terveket J készített a következő mozgal- ! mi évre, és az egyéni megbí­zatások is kapcsolódnak a kö­zös tervhez. Néhány aiapszey- | vezet akcióprogramjában a | tervezettekhez azonnal oda- I írták, hogy ki felelős a vég- j rehajtásért. A járási KISZ-bizottság sokkal jobban tud tájékozódni az alapszervezetek munkájá­ról, mint az előző években, mert a jelentések mindig idő­megfelelően fölkészültek az ben elkészülnek, az informá- ifjúkommunisták. A hozzászó- j ci^endszer meg sohasem lók jól adták tovább alapszer- | működött ilyen jól. vezetük javaslatait. A török- | Az első és második taggyű- koppányi terület KISZ-esei j léseken mindenütt ott volt a fölvetették, hogy valami mó- j párt képviselője. A gyűlések dón kötelezni kellene a fiatal ! háromnegyedén az állami ve- értelmiségieket a falvakban a i zetők is megjelentek, tcoiiö közösségért való Kellő munkára, I segítséget kaptak a fiatalok a Természetesen adminisztratív I jó munkához. kereskedelemben váró feladatokat. Eredmények és gondok dolgozókra •; , , .v t bet veti V jl» ju aAbiv^iugicunuivat , , , . , “ figyelembe veve megbeszeltek | készitettek az alapszervezetek. | szervezett dolgozójukat nem a fiatalok a . szervezeti sza- j i<lén sincs‘ visszalépés, tudják egyszerre összehívni, bályzat módosításának egyes1 ' ‘ ég-- ----AjjUf _ r észleteit, és kiegészítették a kongresszusi levelet. A Bog- lári Állami Gazdaságban a közösségeknek adható kitünte­tésekről beszélgettek a legtöb­bet! Javasolták: legyen a köz­ponti bizottság . dicsérő okle­velének több fokozata. Sok szó esett a fegyelmi bünteté­sekről is. Itt a »kétlépcsős^ megoldást tartották a leg­jobbnak: egyszeri szigorú fi­gyelmeztetés, és utána, ha a tag nem »javul meg-», kizárás. Kilenc közbeeső KISZ- szervr.él tartották meg eddig a küldöttgyűlést. Mindenütt Több minőségi magot igényeltek a gazdaságok Sajtótájékoztató a tavaszi vetömagellátásról dolgozó 21 268 napot volt táp­pénzes állományban! A vállalat bizalmijai érzik felelősségüket, ezt juttatták kifejezésre felszólalásaikban. A jövőben fordítsanak még nagyobb gondot a nők szak­mai-politikai képzésére, tö­rődjenek többet a gyermek- gondozási segélyen levő anyákkal, esetleg a munkába való bevonásukkal is. Lehető­séget kell teremteni a terhes nők könnyebb munkára való beosztására. A szocialista ver­lel­tárhiányok megszüntetése, a fogyasztók érdekvédelme, az egyes dolgozóknál tapasztal­ható közömbösség felszámo­lása, a táppénzes napok szá­mának csökkentése — s még nagyon sok fontos kérdés sze­repelt a felszólalásokban. Papp Sándorné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára elismeréssel szólt a szakszer­vezeti bizottság, a bizalmiak munkájáról. Azt kérte, hogy Húsz | még nagyobb gondot fordít­sanak a vállalat dolgozóinak nevelésére; arra, hogy a ke­reskedelmi tevékenységet mindenki fontos politikai fel­adatnak tekintse. Ö is azt ja­vasolta: úgy kell a vállalat munkáját »szervezni, hogy a szabad szombat ne csak papí­ron, hanem a valóságban is A legutóbbi bizalmi tanács­kozáson Farkas Tibor szak-. , szervezeti titkár számolt be | Jo_ko^a,^a az egyéves munkáról, s a vál­lalat IV. ötéves tervének tel­jesítéséről. A megyei élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat dolgozói, a szakszervezet tagsága eleget tettek feladatuknak. Tavalyi 655 milliós áruforgalmi ter­vüket 105,9 százalékra teljesí­tették. az áruforgalom az el­múlt öt év alatt 46,4 százalék­kal nőtt, s elérték a 3 mil­liárd forintot, 200 millióval többet a tervezettnél, boltot nyitottak. A választék növelése, a i bolti hálózat fejlesztése, a gé­pesítés, a konténeres szállítás j bevezetése mellett mindezt a | szocialista versenymozgalom | segítette elő. Ebben a válla- ! lat szinte valamennyi dolgo­zója részt v^t. A szocialista I meglegyen. ■ brigádok 6záma meghaladja a negyvenet, s hatvan egységük | Nagyobb tervek ! küzd a kiváló bolt cím el­Gond csak az aprómagvak­kal — elsősorban a lucerná­val — van. Az utóbbi öt év­ben csaknem egyharmadával csökkent a termőterülete So­mogybán, .ugyanakkor a ta­karmányigény állandóan nő. A szarvasmarhaprogramhoz a lucerna lenne a gazdaságosan termelhető fehérjealap. Leg­alább 9—10 vagonnyi jó mi­nőségű vetőmagra volna szük­ség. Tavaly viszont az egész megyében csak 2 vagonnyi tiszta lucernamag termett. Ezért nem lehet csak az idő­járást okolni, hiszen például a paksi járásban több mint kétszer ennyi termett... Mi hozhat megoldást? Töb­bek között erre a somogyi szempontból égetően fontos kérdésre adott választ a Dom­bóváron tegnap tartott sajtó- tájékoztató. Ezen Baranya, Somogy és Tolna megye több mint száz szakembere vett részt. Mint dr. Katona. János, a Vetőmagtermeltetó és Értéke­sítő Vállalat I dél-dunántúli központjának igazgatója el­mondta, az idén is jelentős tőkés importtal tudták csak pótolni az itthon meg nem termelt lucernamagot. A há­rom megye részére rendelke­zésre áll 16,5 vagonnyi. Ennek harmadát Somogy kapja. Ez részben annak az elvnek fel­adását is jelenti — szeren­csénkre —:, amely szerint a .szétosztásnál előnyben része­sülnek a termelésben élen já­rók. A részvevők általános véle­i nyeréséért. Sok intézkedést; gyobb a termelési biztonsá j tettek a nők és a nagycsalá- ' a vállalat párttitkára is. guk. Erről beszélt Hadi Józsefné, O dosok. a fiatalok munkájának ugyancsak elismeréssel szólt az egy esztendeje működő! szakszervezeti bizottság tevé­LOd^aU-, I1VJ- C2> ' ifjúságvédelmi bizottság ja-t munkája alapja a szakszerve vaslatait vették figyelembe. A gazdaságok az idén a ta- kÖMy’itéeéért. Ehtiez a tavaly valyinal jóval több fémzárolt, ! ,, , , / magas biológiai értékű vető- . CS^adj’ no~ ^ j kenységéről. A bizalmiak jó magot fognak fölhasználni. A kiskereskedelmi vetőmag ellátás is zavartalan. Már feb- I wp i » ~ - i ruár végére ellátták a bolto- * elelOSSeggel kát a megfelelő mennyiségű és választékú (40 zöldségfaj Farkas Tibor szb-titkár ar- csaknem 400 fajtájára van j ról is szólt, hogy nem lehet- megrendelés) tasakolt vető- j nek elégedettek az üzemi de- maggal. Közismert, hogy a mokrácia jelenlegi helyzeté­kiskertek vetőmagigénye ne hezen tervezhető, ezért a vál lalat szakemberei folyamato-1 san fölmérik az igényeket és — mint ígérték —• minden pótmegrendelést három napon belül szállítanak. B. F. zet tevékenységének, s része a vállalat eredményes munká­jának is. Az idén 738 millió a válla­lat áruforgalmi terve, 70 mil­lióval magasabb a -tavalyinál. Ezt teljesíteni akkor .tudják, ha a kereskedelemben tevé­kenykedő bizalmiak minden­kit megnyernek ennek érde­kében;' ha a szocialista bri- . . . , , , gádmozgalom, a kiváló bolt batót, ezt gyakran túlórában címért folytatott verseny a váltották meg. Sokan vissza- j korábbi évekénél is színvona- élnek a táppénz nyújtotta le- : lasabb lesz. fel, s a politikai oktatásban I való részvétellel sem. Hiába biztosították a szabad szom­hetőséggel, tavaly például 820 Sz. L. Megkezdődött a kavicskotrás Kifutott a vízre a Dráva I i Február utolsó napjai tava­szi időjárást hoztak. Verőié» nyes délután indították javí­tás utáni próbaútjára a Dráva vontatóhajót. Mindkét hajóve­zető: Kulcsár György és Ga- danecz Ferenc felugrott a jár­műre, és sajnálta, hogy mind­össze egy kormány van. Kul­csár Györgynek csak annyi »feladat-» jutott, hogy a zász­lót kitűzze. Gadanecz Ferenc­nek ragyogott a szeme, amint a vizet kémlelte. Tíz éve váltjuk egymást a menye az \o,t, hogy I kollégámmal, s most is, mint importra nem rendezkedhet, alig várJuk a nagy be a nepg 3-i . j munka kezdetét. Nem nekünk menyes mag ■ j vajd sem az egy műszak, sem den feltétele adó t. Meg akkor munka.‘ Unalma.s. A is szemlelet változásra van j haj6z^ az igen! Csak emej. szükség, ha a babarci társulás I kedne egy kicsit a vízszint, lucernával kapcsolatos ered­ményei okot. Sokkal kevésbé volt gondot kötöttünk a kanálsoros kotró, Tegnap a Drávával három a futószalag, a még üres depó j uszály megkezdte a kavicsbá- mellett. j nyászást. Július 1-től pedig új- Itt hegvek lesznek pár í ,iajó’ a B^rcs.siet idősebb test­héten belül - büszkélkedik j vere segitsegere. Kovács László hajóskapitány. | A Barcs egyelőre a parton. mert most igen alacsony a fo- bizakodásra . adnak | iy6, s nem elég biztonságos a hajónknak. A tartályhajó nélkül szágul- okozó, amit az igazgató a ta- I doztunk. s pillanatok alatt ki- vaszi kalászos- és hibridku­korica-vetőmag, valamint a burgonya-vetőgumóról mon­dott. Mindegyikből zavartalan az ellátás. Ez alól csak né­hány kukoricafajta kivétel, mely azonban jól pótolható hasonló tulajdonságú, más fajtákkal. Hibrid kukoricák­ból — mint a hozzászólások­ból kitűnt — túlságosan is nagy a választék. 103 fajta áll rendelkezésre, míg tényleges megrendelés — 371 vagonnyi — csak 53 félére volt. Ezek nagyrészt a hazai klímára nemesített fajták, amelyek termő képes.; égben fölveszik a versenyt a külföldi hibridek­kel, ugyanakkor sokkal na­Az utolsó simításokat végzik a kotrón. Amit a fiatal asztalos ki­szab, az idősebb mester : Bar- j ta József — aki bútorasztalos j létére hajóácsnak csapott föl — fóliába burkolva beépíti a kabin falába. »’ Munkaerő fan vagy nincs? Kevés, elég _ vagy sok? Ott van-e, ahol szükség van rá? Régi — kissé ironikus •— kérdés: munkához vagy munkahelyhez való jogot biztosít az alkotmány? A munkaerő-gazdálkodás visszatérő gondunk, nem mintha nem értenénk hozzá. A fejlődés azon­ban rendre új ellentmondásokat teremt. Meg azután — vall­juk be — »jó fiúnak« lenni könnyebb, látszólag népsze­rűbb is, mint hozzáértő, szigorú vezetőnek. Amikor a mai témára készültem, több aggályoskodó kérdés fogadott. Nem lesz korai'? Nem túl népszerűtlen? Talán óvatosabban kel­lene bánni az új rendelkezésekkel... Pedig türelmetlenség­ről szó sincs. A megalapozott, gyors döntés valamennyiünk érdeke. Kár. hogy helyenként még mindig él Pató Pál szel­leme. Pedig a munkaerő ésszerű átcsoportosításával, az igaz­gatási és adminisztratív létszámzárlatíal mindenki egyetért. Általában. És leginkább akkor, ha a másik vállalatot, intéz­ményt, dolgozót érinti. Begyöpösödött szokás. Csakhogy most ésszerűbb »hagyományt« fogunk teremteni. Hol tartunk? Felduzzadt az adminisztráció és az ügyvi­teli dolgozóik száma. Nem újdonság, évek óta háborgunk miatta. Most végre tettek következnek. Beszéltünk »kapun belüli munkanélküliségről«. És változott a helyzet? Hogyne. Még több lett a »munkanélküli-». Pedig mindenki tudja: sokkal fárasztóbb színlelni a munkát, mint dolgozni. És megalázó is. Voltait korábbi kísérleteink is: minél jobban »átcsoportosítottuk« a munkaerőt, annál jobban ott maradt, ahol volt. Nem is kell a mai gazdasági körülményeinkre utalni; az az út mindenképpen járhatatlan... Általánosságok -helyett azonban maradjunk Somogynál. Hol tartunk? A központi döntések világosak; azt tapasz­taltam, a vállalatvezetők is egyetértéssel fogadták a párt­ós kormányintézkedéseket. Az. elektroncsőgyárból, a Cam- pingcikk Vállalattól már sikerekről is számot adhattak »hír­nökeink«. Látványos, »világrengető« változásokra senki sem számít, die az sem jó, hogy az általános egyetértésnél alig jutottunk tovább. Mintha a létszámzárlat váratlanul ért volna bennünket. Pedig a megyei tanács munkaügyi osztálya már 1970-ben is kimutatta: baj lesz, indokolatlanul nő az alkalmazottak száma. S e kifejezésnél meg is állhatunk. Mindig az alkalmazottak létszámnövekedéséről beszéltünk, ezért ma is csak sejtjük, hogy mennyi az ügyintézők szama a megyében. Több lett az alkalmazott? Ez nagyrészt tör­vényszerű. Miért lenne baj, hogy nőtt a műszakiak, a mér­nökök, a technikusok, az orvosok, a pedagógusok száma? ök is alkalmazottak. De mennyivel duzzadt az ügyintézők gárdája? A megye 171 200 keresőjéből 29 000 az alkalma­zott, s ennek megközelítőleg 40 százaléka ügyintéző. De van egy »szomorúbb« — 1974-es adat is: Somogy államiyés szö­vetkezeti iparában 37 109-en dolgoznak, közülük 2296 volt a műszaki és 3108 az adminisztratív dolgozó (!). Utat mu­tatnak ezek a számok. P |ontos helyzetképünk azonban nincs. A statisztikád évkönyv nem ad eligazítást a munkaügyi osztály­nak, korszerűsíteni kell a statisztikát. Az intéz­mények kimutatásai — a bürokrácia burjánzása ellenére —■ »megtalalhatatlanok«. Így lehetetlen az ésszerű megyei dön­tés; nem vagyunk naprakész állapotban. Pedig az irányító szerveknek kell dönteniük. Aligha várható, hogy egyik vagy másik igazgató készségesen jelentkezik: van húsz, étven, száz emberem, tisztelettel ajánlom őket termelékenyebb munkára .. . Leányálom. Tettre serkentésül hadd mondjam el: 1973-ról 1974-re a megyei finommechanikai vállalatnál 2,9 százalékkal csök­kent a munkások és 16.3 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. A Kefe- , és Műanyagipari Vállalatnál 15, a víz- és csatornamű veknél 7.2, a nyomdaipari vállalatnál 18. a mo­ziüzemnél 13, a gyógyszertár vállalatnál 7 százalékkal lett több az alkalmazott. Van mit tenni. A döntésekhez azonban csak most gyűjtik az információt az illetékesek. Igaz, hogy országosán is felülvizsgálják majd az ügyintézés rendszerét. Ezt azonban nem szabad megvárni. Nálunk is vannak em­berek, akik azzal bizonyítják »létjogosultságukat«, hogy ok nélkül jelentéseket, kimutatásokat kérnek. Nem kétséges, idehaza is meg kell kezdeni a rendteremtést. A távolabbi kép szebb, mutatósabb. Pontos terveket találtam a megyei tanácson a középiskolákban idén végző fiatailok lehetőségeiről. S ez biztató előrelátás. Nemcsak a megye munkaerő-gazdálkodását segíti, hanem a kiábrán­dultságtól is óvja fiataljainkat. Mi derül ki ebből az elem­zésből? 1976-ban 1231 fiatal érettségizik a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. Az eddigi tapasztalatok szerint 25 százalékuk felsőfokú iskolába készül, 15 százalékuk a szak­munkásképzőt választja. 740 fiatal marad tehát; közülük a korábbi tapasztalatok szerint mintegy 400-an Íróasztalt kerestek és találtak, a többiek betanított munkára vállal­koztak. Az idén azonban már nem várja íróasztal if janikat. Annál több és jobb munkalehetőség az üzemekben. Csak néhány példát említek. A vasasszakmákban 90-nel emelik a szakmunkástanulóik számát, nagyrészt ötéves tervünk, egyik nagy célkitűzése, a csepeli gépgyár számára. A Kaposvári Ruhagyár 90—100 fiatalt vár, a Május 1. Ruhagyár marcali telepén 80 lány tanulhat szakmát, de Karádon is jelentkez­hetnek. A textiiművek 40—50 fiatalnak ajánl lehetőséget; betanított .munkásnak vár fiatalokat az elektroncsőgyár. a Videoton Tabon, a Medicor, a Napsugár ktsz. a kereskede­lem munkaerőgondjairól nem is szólva. Jó, ha fiataljaink tudják, hol milyen lehetőség várja őket, s nem ábrándoz­nak a titkársági kávéfőzésről, az íróasztalról. jövőt máir okosan tervezzük. A jelent azonban még jobbára a múltba kacsintó szemlélet uralja. Ezen kell mielőbb változtatni. Kapkodás nélkül, meg­fontoltan, ésszerűen és fegyelmezetten. S hogy az üzemek, gyárak okos munkaerő-átcsoportosí» tásáról még nem beszéltem? Elképzelések vannak már — a jól megfontolt gazdaságpolitika szellemében. Neirti kétsé­ges, hogy minden lépést számon tartunk, hiszen ettől is függ a »vasprogram«, az ötéves terv sikere. Jávori Béla A l juhb gondoskodás a gyermekes szülőkről j Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyerméket ha- | zakü'.dik a bölcsődéből, óvodá­ból. Eddig a szülőnek, aki — j A kotróhajó pihenője a ha-^ Fából készült lép- ^ jóépítést Sümegi J munkahelyét otthagyva — ha ;ófenéken van. Nagymihály r-Főn Mihály idős matróz nedvessé- J csőn lehet fölmenni a peremé get észlelt a padló alatt. Ennek ! vei egy szintig épített padlóig, felszedésén fáradozott, míg a j melyen satu- és gyalupad áll. kotrómester, Kocsis István a ■ ,\z utóbbin Henézi Károly kapcsolószekrényt, az áramfej- as lesztőt és a főmotort vizsgálta, j -. — Üzemképes valamennyi. asztalos habszivacs lapokat ha­sított a kívánt méretre. Ez a hajó belsejét szige­Számomra a nyolcadik szezon! ,. .. ,, , ! ria*‘omm'1110J kiti kezdődik most. Nagyon vá-, teli nafjd- Almomban sem [ volna érte. gy mi rom, hiszen jó érzés. mikor'’ondoltam- ho^ húszéves fej- -------------------­e gv-egv műszak alatt 220 köb-, iel »Fen gyönyörű munkát ka méter kavicsot a felszínre ho-lpok valaha is. Egy hajóépítés zok. I nél dolgozni... géplakatos Miközben a prope ja, elmondja, hogy tavaly áp rilisban emelték partra a ha­jó vázát roncsként. — Átpofoztuk, azután neki­láttunk életem legszebb mun­kájának. Ha készen vesszük, hárommilliót kifizethettünk összesen hatan, másfélből kihozzuk. Áprilisban vízre teszik a ha­jót. Gombos Jolán aznap intézni, visszamenőleg pedig erre nem volt mód. A felmerült panaszok alap­ján a SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatósága és az irányítja, zavitte a gyermekét még az L-8 ., 8 a Hert mutat- „ “*7 SvermeKet. meg az Lgeszsegugyi Minisztérium kö­:aaP tappendes állományba Kel- zös áuásfoalalást adot, ki Az lett vétetni magát. Ha ez idő hiányával nem sikerült, és az­nap nem dolgozott le legalább négy órát, munkanapját iga­zolatlannak tekintették. Ezzel kapcsolatban sok panasz hang­zott el az utóbbi időben, hi­szen a szülő a megbetegedett gyermekét minden esetben kö­teles hazavinni a közösségből. Nem bizon.vos azonban, hogy táppénzre vételét is el tudja zös állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás előírja, hogy a gyermek betegsége esetén a bölcsőde, óvoda igazolást kö­teles adni, és a szülőket ennek az igazolásnak alapján utólag, visszamenőleg is táppénzbe vehetik. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents