Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

Könyvkiállítások az üzemekben A politikai műveltség eszközei Most összegezték a politikai konyvnapok eredmé­nyét a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén. Évről évre egyre több pártszervezet gyarapítja e hagyományos rendezvénysorozat esemé­nyeit. A tavaly november 3-án megnyitott könyvnapok óta kilencvennégy alapszer­vezet redezett kiállítást, tar­tott könyvismertetőt, szerve­zett találkozót a könyvek szer­zőivel, a megyébe meghívott szerkesztőkkel. E fórumok hozzájárultak az érdeklődés fölkeltéséhez, s egyes műveik­hez az átlagosnál többen ju­tottak hozzá a családias be­szélgetések, ismertetők ered­ményeképpen. Elsősorban Ipper Pál, Pálfy József és az Oktatási Igazgatóság tanárai tettek sokat a politikai köny­vek népszerűsítéséért a most befejeződött könyvnapokon. Rugya Béla, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­ségének a vezetője elmondta, hogy a jó, programoknak is köszönhetően sokkal kereset­tebbek voltak a kiadott mű­vek, jóval több talált gazdá­ra, mint például az előző po­litikai konyvnapok időszaká­ban. A Kaposvári Elektron- csőgyár, a Volán 13. sz. Vál­lalat, a somogysárdii, a török- koppányi tsz dolgozói kiemel­kedően sok könyvet vittek haza ezekben a hónapokban. Bizonyos, hogy ez növeli po­litikai látókörüket is. A felnőtteken kívül a diá­kok is érdeklődtek a Kossuth Könyvkiadó könyved iránt. So­mogybán régi hagyomány az Egy diák, egy könyv mozga­lom. Most az 503. sz. Szak­munkásképző Intézet, a Tán­csics, a Munkácsy gimnázi­um, a mezőgazdasági főiskola járt az élen ebben. A pártfo- lyódratok — elsősorban a Pártélet, a Nemzetközi Szem­le — előfizetőinek a száma is nőtt. Ehhez érdemes hozzá­tenni a most befejeződött öt­éves terv adatait: több mint ezerrel gyarapodott a pártfo­lyóiratok előfizetőinek és ol­vasóinak a száma, s megha­ladja már a hégyezer-hétszá- zat., A politikai könyvek ol­vasása ugyanebben az idő­szakban megkétszereződött a megyei kirendeltség adatai szerint. Bizonyos műveik Iránt igen nagy volt az érdeklődés; pél­dául: Kádár János A fejlett szocialista társadalom építésé­nek útján című beszédgyűjte­Állandó kiállítást rendez a Somogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalat terjesztője a politikai művekből. menye, a XI. kongresszus jegyzőkönyve, Magyarország roegyö és városai, Marx—En­gels művei I—III., A világ fő­városai, A világ, országai, Be- zimenszkij A titkos Barbaros­sa dosszié és még néhány. A Kossuth Kiadó gondozá­sában megjelenő könyvek üzemi, szövetkezeti, intézmé­nyi terjesztői kitettek magu­kért. Közülük mintegy két­százan egy évtizede végzik ezt a pártmunkát, s igen nagy a tapasztalatuk, ök e könyvek első olvasói, s úgy ajánlják a műveket, hogy tudják,, melyik kinek hasznoq a tanulásában, a közéleti tevékenységében. Valamikor úgy erőltették iá a párttagokra ezt a megbíza­tást, ma azonban egyre több helyen önként vállalják a terjesztőd feladatot. Se szeri, se száma a jobbnál jobb öt­leteknek, amelyek révén fel­hívják a figyelmet a kiadvá­nyokra: az egyik helyen ál­landó vagy időszakos kiállí­Tudnivalók nyugdíjasoknak Egyes munkakörökben korlátlanul dolgozhatnak Több rokkantsági nyugdíjas [ gyermekágyi segély, betegségi termelőszövetkezeti tag érdek- j vagy szülési segély illeti meg lődött arról, hogy valóban Szociális okokból mindad- megváltoztak-e a nyugdíjfo- j dig korlátozás nélkül folyó­tást rendeznek, a másik he­lyen a könyvborítókat kite­szik a falitáblára. A nagyobb üzemekben a házi stúdió köz­reműködésével tájékoztatják a dolgozókat, milyen új köny­vek érkeztek. A mostam beszámoló tag­gyűlések szintén foglalkoztak a terjesztők munkájával, s elismerték a kiemelkedő te- vékenséget, vagy ahol nem tartották e munkát megfelelő­nek. ott bírálattal, jó tanács­csal látták el azokat, akiknek ez a pártmegbízatásuk. A ter­jesztők nagy többsége nő, sok a fiatal. Hónuk alatt a ne­héz könyvcsomagokkal járják a műhelyeket, az irodákat, s mind több társukat győzik meg a politikai művelődés fontosságáról. Éppen ezért ér­demesek a dl csere tie, az elis­merésre. A pártszervesetek ma már az érdeklődésük, az igé­nyük alapján választják ki az ajánló jegyzékekből a 'köny­veket. Az ésszerű takarékos­ság jegyében ezt a módszert követi az idén is a megyei kirendeltség,, s így nem utaz- I nak oda—vissza fölöslegesen a j csomagok. A nagy gyakorlatú j terjesztők is ezt tartják he- | ! yesnek a most befejeződött ; politikai konyvnapok tapasz- | talatai alapján. Lajos Géza Új szovjet mezőgépek A traktorgyártás a szovjet j ipái' egyik fiatal ága. Az elsőt szovjet traktor 1930-ban , gör- f dűlt le a futószalagról; 1950-t ben 116 ezer 70Ö-at. 1900-ban: pedig 238 ezer 500-at és 1970- ben 458 ezer 500-at gyártottak Még intenzivebben nőtt a* mezőgazdasági gépek gyártá-; sa. Az 1975-ben zárult kilence-/ dik ötéves tervidőszakban 2 millió 531 ezer különféle már­kájú. teljesítményű es rendel- í tetésű traktort kapott a szov- í jet mezőgazdaság. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban a réginek számító volgográdi. harkovi és cselja- binszki traktorgyárat, vala­mint fiatalabb testvéreiket — a minszkit és az altájit — re­konstruálták, új technológiá­val és technikai eszközökkel szerelték föl. Ebből a szem­pontból egyedül áll a cselja- binszki traktorgyár, amely 330 lóerős ipari traktorokat gyárt — felső földréteg eltávolításá­ra, ércbányákban végzendő munkára, csatornaásáshoz, az erdőgazdaságok számára. 1971—1975 folyamán meg­erősítették a mezőgazdaság komplex gépesítésével, az új konstrukciójú traktorok és mezőgazdasági gépek létreho­zásával foglalkozó műszaki- tudományos tervező hálóza­tot. Szakosított tervező-tech­nológiai intézeteket és tudo­mányos kutatóintézeték veze­tése alatt álló szervezeteket létesítettek. Az iparág gyors ütemű nö­vekedése eredményeként a traktorgyártás 1980-ra 580— 600 ezerre növelhető — 55 millió lóerő összteljesítmény­nyel. MÁJ KOMMENTÁRUNK Az összefogásról A Kaposvári Villamossági Gyár cseri pártalapszerveze- tének beszámoló taggyűlésén az egyik felszólaló az: java­solta a vállalat műszaki dol- gozóinaJ;: újításaikkal, éssze­rűsítéseikkel tegyék használ­hatóbbá az elavult gépeket, segítsék a termelési feladatok végrehajtását. Ez a javaslat egyezik a me­gyei pártbizottságnak az értel­miséggel kapcsolatos határo­zatával is. Az értelmiséget el­sősorban a munkahelyén kell — feladatai ellátása mellett — ibevonni a közéletbe, sokolda­lúan hasznosítva tudását, ta­pasztalatait. • Az említett vállalatnál — s ipán ilyen több is — nincs ]olyan anyagi lehetőség, hogy az elavult, korszerűtlenné vált gépeket, ", berendezéseket — ahogy azt a termelésnövelés indokolná — kicseréljék. Min­denütt megfontoltan, a válla­lat anyagi lehetőségeit, a legfontosabb területeket figye­lembe véve lehet csak fejlesz' teni. Ezért fontos ennek a tag­gyűlésen elhangzott javaslat­nak a megvalósítása. Azonban nem elegendő, ha csak a mű­szakiaktól várunk segítséget. Üzemeinkben szinte minden munkaterületen találunk kom­munistákat. Olyan szakembe­reket — lakatosokat, eszter­gályosokat, asztalosokat, mű­szerészeket stb. —, akinek sokéves gyakorlatuk, bőséges, hasznos tapasztalatuk vág.. Nagyon sok üzemből lehet­ne példákat sorolni, ahol a munkások és a műszakiak összefogása révén korszerűb­bé tették a már elavult gépe­ket, így jelentős megtakarítást értek el. emellett a termelést is könnyítették. Sőt. nem egy olyan gyárunk van. ahol az összefogás csak import útján beszerezhető új gép gyártását segítette elő. A taggyűlésen felszólaló kommunista helyesen látta, hogy növekvő feladatainkat csak akkor valósíthatjuk meg kifogástalanul, ha ezekhez korlátlan anyagi lehetőséget biztosítanak: ha elegendő pénit adnak új gépek: techni­kai fölszerelések, berendezé­sek vásárlására, hanem akkor is, ha munkahelyünkön ál­landóan kutatjuk annak lehe­tőségeit, mit tudunk saját erőből vagy igen kevés pénz­ből megoldani. Még hasznosabb, ha nem csupán a műszakiak újításait, ésszerűsítéseit hasznosítják, hanem a fizikai munkásokat — köztük elsősorban a kom­munistákat. a szocialista bri­gádtagokat — ösztönzik a kez­deményezésre. Űk naponta tapasztalják a nehézségeket, így a legjobban tudják, mire ' lenne szükség. Az összefogásnak minden­kor nagy szerepe volt. Külö­nösen fontos ma, amikor anyagi lehetőségeink korláto­zottak, ám feladataink egyre nagyobbakl Sz. L. A sokgyermekesek gondja: a város gondja Siófok sajátos helyzetben van. Azért, mert lakóinak szá­ma talán húszezer, ám a nyá­ri hónapokban nemegyszer több mint százezer ember el­látásáról kell gondoskodnia. A város még nekünk, somo­gyiaknak is mint üdülőhely jut az eszünkbe, s csak vala- ; tanácsi értékesítésű lakások hol elfeledetten húzódik meg, j közül kettőbe nagycsaládosok hogy az üdülőközpont állandó J költöztek. Továbbra is gondot lakóival, legalább olyan kö- i okoz azonban azoknak a nagy- rültekintéssel kell foglalkoznia j családosoknak a, lakáshoz jut- a város vezetőségének, mint J tatása, akik tanácsi bérlakás; a nyári üdülőkkel, a hazai I igényeltek, és vagyoni, illetve és külföldi vendégekkel. Itt is j jövedelmi helyzetük alapján feladat gondoskodni a sok- a nagyobb kiadással járó lakás és elosztási elvekkel, a munkáltatók vagy hallottam az adatot — 744 la-|litikai kásigénylőt tartottak nyilván Azaz: (ezen belül 341 volt a tanácsi nem, vagy nem kellő formában bérlakás- iránti kérelem), s\ támogatják dolgozóik lakáshoz huszonhét volt a nagycsaládos, jutását. A le,gutu“b,i lakaselosztás so- A múlt évben siófokon a f.a,? ,k“^ak he; igénylőt kije- nagycsalácWtat j67 ezer fö­lültek OTP-lakasra vevonen. A gyermekes családokról, meg kell szüntetni a lakásproblé­mákat, szociálpolitikai intéz­kedéseket keli tervezni és va­lóra váltani, aztán bővítésre szorul a gyermekintézmény­hálózat. ez pedig mind egy- egy ránc a város “homlokán-. A városi tanács végrehajtó ellátási formát vállalni. nem tudják Az e gondot orvosló megol­dás érdekében újabban a ta­nácsi vezetők megkeresik a nagycsaládosok munkáltatóit. Az eddigi tapasztalat szerint ugyanis a lakásigények kielégí- tése során a munkáltatók el- bizottsága tegnap a nagycsa- | képzelései nem mindig azono- ládosok helyzetéről is tárgyalt, i sak a lakásügyi hatóság által A múlt év december 31-én —| érvényesített általános lakáspo­lyósítás szabályai. E kérdésre igennel válaszol­hatunk, január elseje óta ugyanis rajuk is az ipari dől- kabére nem haladja gozókéval azonos általános | kilencezer forintot a szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a rokkantsági folyósítják a mezőgazdasági szövetkezeti tagnak minden év első napjától mindaddig, amíg foglalkoztatása nem ha­ladja meg a 840 órát a naptári év folyamán. A rokkantsági nyugdíjasokra is vonatkozik az a kedvezmény, hogy ' egyes munkakörökben évente 1260 órát dolgozhatnak. Az évi 1260 sítják a nyugdíjat a foglal koztatási keret túllépése ese­tén is, amíg a nyugdíjas mun- meg a naptári év folyamán. Jó ügyelni arra. hogy a fog­Megkezdődött a megyei döntő Szak munkástanulók versenye A szakmunkástanulók szak-[ az 512-es iskola — gondos­nyugdíjat korlátozás nélkül i lalkoztatási keretidők? "illetőleg | ^ tantárgyi vetélkedői- j kodik, de a fodrászoknál mo­íz\1 tT An I 4 í rt 1» n __. J ‘-C____ 1 _ n . 1 -t I . . I v, /-vl r n rí, * A X *—» 4 A ' n ,—i n V-» I ^1 a! 1 4 ri! .— 4 —. —1 _ I. : __ _ ö sszegek a foglalkoztatási ke-In€k megyei döntője tegnap | delit, »fejet« mindenki maga réttől és a nyugdíjazásig el- ■ kezdődött meg Kaposváron, az | hoz. A gyakorlati versenyt a telt hónapok számától függően j 512- sz- intézetben és a Szántó csökkennek a nyugdíjazás évé- Imre utcai kollégiumban, ben. . I Az első napon az írásbeli Bármely munkakörben kor­látozás nélkül foglalkoztatha­tók azok, akik legalóbb 95 százalékban elvesztették látá­sukat: akiknek a rokkantsági órás keret vonatkozik a me- I nyugdíja, baleseti rokkantsági zőgazdasági szövetkezetekben nyugdíja nem haladja meg a fizikai munkát végző rokkant­sági nyugdíjas tagokra. Fontos tudnivaló, hogy ezek a szabályok azokra is vonat­koznak — az öregségi nyugdí­jasokkal szemben —. akik már 1975. december 31-e előtt rokkantsági nyugdíjat kaptak. Az engedélyezett foglalkozta­tási keret kimerítése után, ha a rokkantsági nyugdíjas to­vább dolgozik, akkor csak a nyugdíj egyharmada (a bal­eseti rokkantsági nyugdíj fele) folyósítható. Ez a korlátozás fennáll a naptári év minden további olyan hónapjában, amelyben a nyugdíjast mun­kabér (munkadíj), táppénz, baleseti táppénz, terhességi­havi 1050 forintot az idén. A feladatokat kapták meg a szakma kiváló tanulója címért versenyző diákok. Hat szak­mából és négy tantárgyból 84-en vesznek részt a döntőn. Mind a nyolc somogyi szak­munkásképző intézetből ér­keztek tanulók. Ma délelőtt a nyugdíj levonás nélküli össze- j gyakorlati feladatokat oldják gét veszik számításba ennek a | meg. és a két »részhajrá« első megállapításához. Figyelmen három helyezettje között dél- kívül maradnak a nyugdíjjal j után a szóbelin dől el a vég- együtt folyósított egyéb ellá- | leges sorrend. A tantárgyi' tások (özvegyi nyugdíj, bal- j vetélkedők hétfőn kezdődnek, «seti járadék, családi pótlék, j A verseny során a szak­házastársi pótlék, lakbérhozzá­járulás) összege. Egyetlen ki­vétel az úgynevezett kivételes ellátás. A nyugdíjasok korlátlanul, a keresettől függetlenül fog­lalkoztathatók azokban a munkakörökben, amelyeket a munkásvizsga jó és jeles szintjének megfelelő feladato­kat kapnak a részvevők. Az írásbeli legnagyobb része teszt. A gyakorlati vizsgán a szakma minden fontosabb fo­gását be kell mutatniuk; a 3 1975-ös SZOT-szabályzathoz j kőműveseknek például a fal­tartozó 3. számú melléklet j rakást, a kéményépítést, az felsorol. ajtóbeállítást. S. Gy.j A kellékekről a rendező — ruhagyárban, a Buzsáki utcai építkezésen és másutt bonyo­lítják le. A zsűriben majd minden iskolából vannak tanárok. A kérdéseket és a feladatokat szakfelügiyelők állították össze. A versenyek első három helyezettje értékes jutalmakat kap. A győztesek indulnak az országos versenyen, ahol a többi megyei győztessel és Budapest három versenyzőjé­vel mérik össze tudásukat. Az ottani e!6Ók és a kiválóra ér­tékelt helyezettek, ha .törté­nelemből és egyéb tárgyakból levizsgáznak, azonnal szak­munkás-bizonyítványt kap­nak és munkába állhatnak. Ezért már a megyei döntőn is csak harmadévesek vehet­nek részt. Az országos vetél­kedő márciusban lesz. Me­gyénk fiataljai már sok szép eredményt értek el az előző években, reméljük, a mosta­niak folytatják a hagyományt. L. P. Zalaegerszegen rendezik meg az országos úttörő parlamentet Zalaegerszeg ad otthont no­vember 23—28. között a VI. országos úttörő parlamentnek — jelentették be az Úttörő- Szövetség Országos Tanácsá­nak tegnapi ülésén. A tanács­kozáson elmondták, hogy az úttörő parlamentek a moz­galmi élet szerves részeivé, nélkülözhetetlen fórumaivá váltak, s egyúttal bebizonyí­tották, hogy a gyermekeknek van véleményük, elég érettek ahhoz, hogy — természetesen a maguk szintjén — döntse­nek is a közösségi élet kisebb' nagyobb dolgaiban. Az 1976. évi úttörő parla­ment fő célja, hogy erősítse az úttörő csapatok életének demokratizmusát, társadalmi nyíltságát, politikai elkötele­zettségét. Továbbá adjon lehe­tőséget a kisdobosok, úttörők közéleti aktivitásának fejlesz­tésére, növelje felelősségüket úttörő életük alakításában, fejlesztésében. Mindez egyút­tal erősíti a szövetség politi­kai-gyermekszervezeti jelle­gét rinttal támogatta a tanács. (1973-ban 220 ezer forint voit ez az összeg!) Egyéb módon is segítik a sokgyermekeseket: például előnyben részesülnek a bölcsődei, óvodai és napközi Otthoni -felvételeknél. Az álta­lános iskolákban — ebben a tanévben — az 1882 kisdiákból 279-en származnak nagycsa­ládból. A térítési díjakat nem­egyszer — s ez a gyakorlat egy­re inkább szélesedik — átvál­lalják a szülők munkaadói. A gyermekintézmény-hálp- zat bővítésre szorul. Bár az elmúlt években 225 hellyel bő­vítették az óvodákat, még mindig nagy a zsúfoltság, és ezen csak az V. ötéves tervidő­szakban épülő új intézmény se­gít. Ugyancsak kevés a hely a bölcsődékben. Évente mintegy harminc felvételi kérelmet kell elutasítaniuk. Már megrendel­ték egy újabb bölcsőde terveit, amely majd a Foki-hegy kör­nyékén épül fel. Ugyanez a helyzet az általá­nos iskolákban. A tantermek kihasználtsága jelenleg 200 szá­zalékos! Az elmúlt években sokat számítót^ a nem tanácsi ézervek által biztosított támo­gatás. A tanácsön azt terve­zik. hogy ezt az együttműkö­dést a jövőben tovább szélest' tik, folyamatossá teszik. Ennek, érdekében megkeresnek min­den olyan nem tanácsi szervet, amelyiknek üdülője van a vá­rosban: hogyan, milyen módon tudna segíteni? Vannak persze egyéb források is. Rendszeressé vált Siófokon az »Egy üzem, egy iskola•< mozgalom, illetve a »Szociális. ta brigádok az óvodáért« prog­ram. folyamatosságát, tartal­mát a kötött megállapodások alapozzák meg. A mozgalmak keretében — tapasztalat ez már Siófokon — a gyermekin­tézmények rendszeres támoga­tást kapnak, s megoldottak sok olyan gondot, amelyekre — pénzügyi fedezet hiányában — csak a távolabbi jövőben Ke­rülhetett volna sor. M. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents