Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK! Somogyi Néplap SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara:"l53Tfflét^[Baráts<íg/ és szolidaritási est Toulouse-ban Nqzqs erővel a kemmuRista mozgalom erősítéséért Fock Jenő beszéde XXXII. évfolyam 32. szám 1976. február 7., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a, felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése | mellett, külső tényezőknek is j szerepűje volt. Így: a tőkés világgazdaság válságának, az I egyes tőkés országokban. beve- | zetett import-korlátozó rend- ! szabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek ked- j vezőtlen hatása ellenére is a | népgazdaság töretlenül fejlő- j döít. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal gazda- j sági együttműködésünk tovább j bővült. Az év folyamán sor j került a szocialista világpiac | árainak kölcsönös módosításá- , ra is. . A külkereskedelmi mérleg, : a kivitelt meghaladó behozatal és az árveszteség miatt passzívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak 1 megfelelően alakultak, a kia- : dások — az állami támogatá- i sok mérsékeltebb növekedése | folytán — a tervezettnél ki- ‘ sebb mértékben emelkedtek. Üzembe lépett a hejőcsabai cementgyár, amely évi 1.6 millió tonna portlandcement- gyártó kapacitással rendelkezik. A cement és mészművek nyergesújíalui' gyáránál évi 22 millió négyzetméter te- tőfedőanyag-gyártó kapacitást hoztak létre. Ózd on határidő előtt üzembe helyezték a rúd és dróthengermű rúd- sorát. Megkezdte üzemszerű termelését a Lenin Kohászati Művek nemesaoólhengerműve. Az év végén felavatták a Péti Nitrogénművek 428 000 tonna kapacitású új műtrágyagyárát. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, iparé 3, illetve 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A | könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a tőkés országokba irányuló- exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való elmaradása jelentős részben a mezőgazdasági termelés alakulásával függött össze. A központi fejlesztési programok — a földgázjprogram. a közúti járműprogram, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt. Az energia és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az . exporttal összAz 1975. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítése Terr Ténr az 1974. év százalékban Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem beföldi 105—105,5 105 felhasználása 10?.—103,5 104—105 Ipari termelés 100 105 építőipari termelés jviextf'azdasági termékek 10« 10« termelése 103—104 101—103 Egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak 103,5 104 egy keresőre jutó reálbére 103.5 104 A lakosság fogyasztása 104,1 104,5 Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlítható árakon) A szocialista szektor 104,8 105,4 boTM-hérásai (folyó árakon), milliárd Ft. 139—130 141—142 Lakásépítés, 1000 db 90,2 98— 99 A jelentés adatai előzetesek. lékkai nőtt. Élelmiszeripar a további részletes feldolgozás nélkül számítva a növekedés során kismértékben még válcsaknem 6 százalék volt. tozhatnak. Az ipar értékesítése kb. 5 Nemzeti jövedelem százalékkal 1974-ben. A volt több, mint belföldi célú értéA terv a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható árakon — 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban kismértékben csökkent. A megtermelt nemzett jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi fel- használásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb. 3—3,5 százalékos növekedésével számolt. A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mértékben 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen-belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4—5 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 százalékkal szemben mintegy 5 szazakesítés — a terv előirányzaté- j nak megfelelően — az 1974,. j évinél kisebb ütemben emel- ’ kedett. Ezen beiül a beruházási j javak értékesítése jelentősen | fokozódott. Az ipari export a j szocialista országokba nőtt, a nem szocialista országokba — j az értékesítési nehézségek mi- j att — lényegében nem 'váltó- j zott. 1975-ben az iparban foglal- í koztatottak száma, a tervezett j kismértékű növekedéssel szemben 0.2 százalékkal csökkent, 1 az átlagos állományi létszám I 1 745 200 fő volt. A termelés ■ növekedése tehát teljes egészé- * ben a munkatermelékenység emelkedéséből adódott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. Az ipar állóeszközállománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. A villamosenergia kapacitás 750 mw-tal bővült. Elkészült a »Testvériség« szovjet—magyar földgázvezeték országhatár—Leninvá-os közötti I. szakasza. 400 kV-os távvezeték épült Győr és Liter . között. Megnyitották a rákhegyi bauxitbánya második részét 125 000 tonna kapacitással. Megkezdte termelésé", a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve. amely évi 250 000 Ionná etilén és 125 000 tonna : propilén gyártására alkalmas. J 10 százalékkal nőtt a gépipar hangban nagymértékben fotermelése. A tervet meghalakozódott dó növekedésben mind az A fogyasztási cikkek, közül a export, mind a beruházások bútorok és a gépipari tartós bővülésének szerepe volt. A fogyasztási cikkek termelése vegyipar termelése több mint emelkedett. egyes ruházati 8 százalékkal, a tervhez közeltermékekből — részijén a eső ütemben emelkedett. A munkaerőhiány, részben a tőbányászat, a villamosenergiakés piacokra irányuló export ipar és az építőanyagipar termérséklődése és más gazdasámelése 4—5 százalékkal, a gi problémák követkézfcélieft — könnyűiparé és az élelmiszercsökkent a termelés. Néhány fontosabb termék termelése 1975. évi Az 1975. év termelés az 1974. év mennyisége százalékában Villamos energia (milliárd kwó) 20.5 108,0 Szén (millió tonna) 24,9 96,6 Kőolaj (millió tonna) 2,0 100,5 Földgáz (milliárd köbméter) 5,2 101.6 Aeélnyersvas (millió tonna) 2,1 9£,6 Acél (millió tonna) 3,7 105,9 Bauxit (millió tonna) 2,9 105,0 Timföld (ezer tonna) 758,2 109.1 Alumínium félgyártmány (e. ton.) 130.2 96.1 Tégla (millió darab) 1839.4 100.7 Cement (millió tonna) 3.8 109,4 Kénsav (ezer tonna) «30,3 95.9 Marónátron (ezer tonna) j 91.3 102,7 Műtrágya, hatóanyagban (e. ton.) 629,Q 107,9 Növényvédő szer, hatóanyagban (ezer tonna) 15,5 113,8 Műanyagok (ezer tonna) 123,3 106.7 Autóbusz (darab) 10696 118,3 Számítástechnikai termék, folyó árakon (milliárd forint) 2,5 134,2 Rádió (ezer darab) 255 124.0 Televízió (ezer darab) 400 101,3 Hűtőszekrény (ezer darab) 431 103,5 Mosógép (ezer darab) 164 112.4 Centrifuga (ezer darab) 165 101,9 Porszívó (ezer darab) 106 101,7 Pamutszövet (millió n.-méter) 351,4 99.0 Kötöttáru (ezer tonna) 19.8 107,2 Cipő (millió pár) 43.1 105.1 Fogyasztói tej (millió liter) 668,0 103,6 Csontos nyershús (ezer tonna) 545,1 113,7 Vágott baromfi (ezer tonna) 133.2 108.2 1 Sör (millió hektoliter) 6,6 102,7 (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződön a Balkán-Konferencia A görög, fővárosban véget ért Bulgária, Románia, Görögország. Törökország és Jugoszlávia küldöttségeinek részvételével megtartott tíznapos balkáni gazdasági együttműködési konferencia. A képen az öt küldöttségvezetö: Petar Bácsi- karov, Nicolas Stefan, George Kontogeorgis, Oguz Gokmeit és Vidas Kazámir. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az FKP 22. kongresszusa I alkalmából tegnap 12 nagy I francia vidéki városban rendeztek nemzetközi találkozókat j a kongresszusra érkezett külföldi küldöttségek részvételével. Az MSZMP küldöttsége a toulouse-i sportcsarnokban ! megtartott nagygyűlésen veti ' részt a brazil, ciprusi, spa- I nyol, guadeloupe-i és iráni J pártdelegáció tagjaival együtt. I A lelkes hangulatú nagygyű- ! lésen az FKP nevében René i Piqneí. a párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a külföldi vendégeket. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a nagygyűlésen a következőket mondotta: — A nemzetközi kommunista mozgalom szép és hasznos hagyományaihoz tartozik, hogy a testvérpártok meghívják egymás küldöttségeit kongresszusaikra. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán részvevő küldöttsége nagyra értékeli, hogy a kongresszus munkájában való részvétel mellett lehetőséget kapott arra, hogy ezúttal i$ Toulouse-ban. Franciaország egyik legszebb városában találkozzon francia kommunistákkal, szimpatizánsokkal, barátokkal. — Számunkra ez a „barátsági és szolidaritási est” jó alkalom nemcsak újabb személyi kontaktusokra :— aminek nagy jelentőséget tulajdonítunk — hanem arra is, hogy más testvérpártok küldöttségeivel együtt kifejezzük elismerésünket a francia kommunisták által elért kiemelkedő sikerekért és cselekvő szolidaritásunkat a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcukban. — Szolidaritásunk szilárd alapokra épül. mert harcunk közös gyökereiből, közös céljaiból fakad és táplálkozik. Ma már ellenségeink sem cáfolhatják — mert ezzel szembe kerülnének a legnyilvánvalóbb tényekkel — hogy a kommunisták akár Franciaországban. akár a szocialista Magyarországon egyformán népük javát, hazájuk felemelkedését akarják. Ezt egész eddigi tevékenységük, a széles tömegek bizalmát kiérdemlő politikájuk bizonyítja. — Az önök és a mi számunkra is a legfontosabb, hogy a népek jólétben, emberhez méltóan, békében és biztonságban éljenek. Ez a közös törekvés tükröződik abban a harcban, amelyet önök a szocializmusért. mi pedig a fejlett szocialista társadalom építéséért folytatunk. — Sok szó esik mostanában világszerte a szocializmusról. Annak sokféle értelmezésével találkozunk. Számunkra, magyar kommunisták számára, a szocializmus egyik legfontosabb kritériuma, követelménye a nép életszínvonalának folyamatos emelése. Ezt a tőkés világnak gazdasági helyzetünkre is kiható válsága ellenére — ha az eddigieknél mérsékeltebb ütemben is — de most induló V. ötéves tervünk irányszámainak megfelelően mindenképpen biztosítani akarjuk. Igaz, hogy gazdasági helyzetünk most nehezebb, hiszen nyersanyag-szegény ország vagyunk. De nálunk a stabilitás, a biztos fejlődés, a teljes foglalkoztatottság a jellemző. — A másik követelmény: a szocialista demokrácia, annak következetes fejlesztése. Ez nem kis feladatot jelent egy olyan országban, ahol a szocialista típusú viszonyok 30 évvel ezelőtti félfeudális viszonyokat, negyedszázados fasiszta rendszert váltottak fel, ahol hiányoztak a polgári, demokratikus hagyományok. A munkáshatalommal egyidejűleg kellett megteremtenünk egy olyan osztályalapokra épülő demokráciát, amely a dolgozóknak, nem pedig a tőkéseknek; földesuraknak és lakájainak biztosított szabadságot, jogokat. Olyan demokráciát, amelyben a hazájuk, a közösség sorsáért felelősséget vállaló és viselő többség, nem pedig az ország függetlenségét."valódi érdekeit áruba bocsátó maroknyi tőkés csoport intézi az ország ügyeit. I Olvan demokráciát, amelynek j áttelő eleme, hogy az emberek minden színien beleszólhatnak és beleszólnak a kisebb közösségüket. és a társadalom egészét érintő gazdasági, po’.iti- j kai. szociális kérdésekbe, szá- 1 mon kérhetik és számon is kérik vezetőinktől — azok beszá- ! mólé sí kötelezettsége alapjára — végzett munkájukat. Olyan szociális a demokráciát tehát, I ahol a szabadság nem szavalt-, ban, hanem, a valóságban, az élet minden területén kibonta- I kozik és egyre inkább meghatározó, előrelendítő erő társa- ! dalműnk fejlődése érdekében. : Az egvenlőség. a törvény előtti egyenlőségen túl a mindenki számára azonos érvényesülési, i továbbtanulási lehetőséget, a ja'v ak igazságos, a végzett munka szerinti elosztását je- 1 lenti, és ami ugyancsak fontos, a felelősség megosztásában is érvényesül. A testvériség nem üres szólam, álmodozók i szép, gondolata, hanem egyre j inkább áthatja egész társadalmunkat, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket egyaránt. Ezen az úton járunk a szocialista Magyarországon és ezen akarunk tovább lépni annak a programnak megfelelően, amelyet- pártunk XI. kongresszusa a múlt év elején elfogadott. — Közös tapasztalataink tá- : masztják alá, hogy a szocializmus ügye az egyes országokban és világméretekben is nemcsak a hazai tevékenységünktől. hanem ezzel egyide; jűleg a nemzetközi erőviszonyok további kedvező alakulásától is függ. A szocializmusért ! folytatott harc sikere önöknél és az épülő szocializmus előre» I haladása nálunk nagy mérték- • ben feltételezi, hogy tovább erősödjön az enyhülési folyamat, teret nyerjen a békés j egymás mellet élés. önökkel együtt .úgy ítéljük, hogy az enyhülésért, a békéért és biz- 1 íonságért folyó harc szerves része a nemzetközi osztál.v- ! harcnak, attól elválaszthatat- - lan* — Pártjainkat e harcban ! szolidaritásunk internacionalis- j ta elveink és együttműködé- ; sünk kapcsolja össze. Közös érdekünk a szocializmus térhódítása. az óriási áldozatok árán elért eredményeink megszilár- ; dítása és a további fejlődés I biztosítása. Ehhez pedig elen- | gedhetetienül szükséges, hogy ■ továbbra is határozottan eluta- j sívsuk az európai biztonsági j konferencia szellemével és az | enyhüléssel ellentétes szovjet- ’ ellenes, illetve a baloldali, demokratikus erők harcának gyengítésére irányuló kommunistaellenes kampányokat. | Ezek nem akadályozhatják | meg ugyan a szocialista orszá- ; gok előrehaladását, de — és j ezt önök tapasztalhatják a leg- ' jobban — megnehezítik küz- t delmüket, fékezik a tőkés országokban működő testvérpártjaink befolyásának növekedését, lassítják közös céljaink megvalósítását. — Pártjaink — a többi testvérpárttal együtt — részei korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, amely más erőkkel szövetségben egyedül képes arra, hogy az emberiséget a népelnyomó kapitalizmusból átvezesse a szabadság, az egyenlőség és a béke társadalmába, a szocializmusba. Tegyünk meg mindent — közös erővel — a kommunista mozgalom sorainak erősítéséért, egységének megszilárdításáért. — Sok sikert kívánok kedves francia elvtársak és barátaink abjjan a nehéz harcban, amelyet a francia munkásosztály a francia nép érdekében a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak. — Éljen a francia kommunista párt! Éljen a pártjaink közötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fejezte be Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédet.
