Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

'Tjhztdl Sznktsztßihp ! A Somogyi Néplap 1976. január 24-i számában A mű­hely felhördült című írásban közölt nyilatkozatok kiegészí­tésére és helyesbítésére a következőket kívánom megje­gyezni: 1975. szeptember 1-én pályázati felhívást adtunk ki a gyárban. Ez kimondta: a legjobb megoldást jutalmazzuk. A pályázat azt is jelenti, hogy a gyár bármelyik dolgozója — függetlenül a beosztásától_— részt vehet azon. Három jó megoldás született. A sorrendet közöttük a költségek nagy­sága és a gyors alkalmazhatóság határozta meg. Ennek alapján, mint egyszemélyi elbíráló döntöttem. Mindhárom pályázat szerzője két előzetes megbeszélésén vett részt és ott a javaslatok előnyéit, hátrányait megvitattuk a gyári szakembexek bevonásával. Az eredményhirdetésen Boti István szerszámkészítő valóban nem volt jelen, és ez tény­leg hiba. A megbeszélésre azonban ö is kapott meghívót, de az újítási előadó nem találta meg. Ezen a megbeszélé­sen az eredményt hirdettük ki, a döntés már előzetesen megszületett. (Később, a cikk megjelenése után azt mond­ta: »Elismerem. hogy Balogh Béla pályázata jobb megol­dás volt. Az enyém legföljebb második lehetett i'Olna.«) A pályázati kiírástól eltérően nemcsak az első helye­zettet jutalmaztuk, hanem — mivel három jó megoldás született — a kitűzött pályadíjat megosztottuk. Az első helyezést elért pályamunkáról már a döntés időpontjában bebizonyosodott, hogy alkalmazható a tömeggyártásban. Tisztelettel: étoiká cAntal gyárigazgató, EIVRT Kaposvári Elektroncsőgyár; Tisztelt Szerkesztőség! Több mint tíz éve dolgozom a Lábodi Állami Gazdaság ipari kerületének fűrészüzeménél. Eddig minden évben kértem illetményföldet. ígéretet kaptam is. de földet nem. Férjem a helyi tsz traktorosa. Munkatársaimtól nem von­ják meg ezt a juttatást, ha családtagjaik a tsz-től is kap­nak illetményföldet. Tudni szeretnem, én miért nem kap­hatok? / Tisztelettel: (Bfttkf 'jtnSní Lábúd. Hosszúfalvi út X3fi. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 30. szám. Csütörtök. 1970. február 5. Noteszlap Ma mé" nem késő Gyakran felvetődik az in- r az a válasz, hogy nem érnek tézménvek vagy a gazdasági : rá. nincs arra alkalmas sze- egységek vezetőivel való be- mély, aki összegvűjtené es szélgetés közben, hogy isme- j feldolgozná az anyagot. Igen rik-e annak a munkahelynek1 sokszor ez az álláspont nem a történetét, ahol dolgoznak. , más. mint a könnyebb megöl­Friss hentesáru Zaniárdiból Egy zamárdi ház udvarán szerényen meghúzódó kis üzem a siófoki Sió Termelő- szövetkezet zamárdi húsüze­me. Mindössze nyolcán dol­goznak itt. ám az általuk ké­szített áruért tolonganak a vásárlók. Évente 25Ó0 sertést dolgoznak fel, jórészt füstölt árut csinálnak. Készül itt füs­tölt kolbász gyulai' módra, da­rabolt sonka, füstölt tarj^, la­pocka. Különösen keresett cikk a sütni való kolbász, hurka. Az üzem évi termelési ér­téke csaknem hatmillió forint. Télen a Sió Áruházba szál­lítják árujukat, hetente 1000— 1200 kilót. És nem tudnak annyit készíteni, amennyi el ne fogyna. Nem csoda, hogy nagy a kereslet, hiszen a fi­nom falatok naponta frissen készülnek. Nyáron még több a dolguk. ínihá Wvül a gazdaság a henteseknek, a húsüzem j nyolc pavilonját is ők látják dolgozóinak. A városi nagy- ; el áruval. Sajnos, a válasz legtöbbször: nem. Vajon hány helyen ta­lálható meg a 20—25 eszten­dővel ezelőtt alakult, ahogy akkor ^neveztük: tsz-csoportok története? Hol írják egy-egy. most már megnagyobbodott termelőszövetkezet történetét. De más példát is hozhatok. Alig van feljegyzés a felsza­badulás után alakult föld,mű­vesszövetkezetekről, az akkori munkáról, majd az egyesülés­ről, szétválásokról és az, újbóli egyesülésekről. Ha arra va­gyunk kíváncsiak, vajon miért nem írják meg, igen gyakran dás választása. Mert ha to­vább bogozzuk, akkor kiderül, hogy m^g sem kísérelték ed­dig. Pedig még élnek olyan emberek — ha írásos anyag nem is áll mindenütt rendel­kezésre —.akiknek a vissza­emlékezéseit jól föl lehetne használni. Ahol van honisme­reti—helytörténeti szakkör, bő­séges, szinte évekre való programot állíthatnának be munkatervükbe. A munka felbecsülhetetlen szolgálatot tenne és értéket adhatna az utókornak. K. J. Szerződés 25 holdra Fóliasátrak a háztájiban (Tudósítónktól.) ] forint értékű primőr zöldsé­_ . , get — retket, salátát, paradi­Egy evvel ezelőtt alkalmaz- , csomot és paprikát — szeret- ta a lengyeltóti áíész igazga- nének termeltetni. A fóliások tosaga Cserháti István öreg- | legtöbben Lengyeltótiban, laki .kertészt. Azzal a fel-, öreglakon, Hácson. Pamukon adattal bízták meg, hogy se- i Somogyvámoson vannak. gítse a háztáji gazdaságokban a zöldségtermelés megszerve­zését. Mi történt az eltelt év során? Az áfész huszonkét fóliás zöldségtermelője 342 ezer fo­rint értékű primőr zöldséget termelt és adott el a fogyasz­A termeléshez szükséges pa­lántát a háztájiban állítják elő. Több termelőnek van már fűthető fóliasátra és két sza­porítóház épült a zöldségter­melőknél. Arra számítanak, hogy 150 ezer palántát adnak majd el a környéken. A múlt évben 20 holdon 20 Folytatják a nyomozást a halálos gázolás ügyében Részben tisztázódtak a ked- [ Király Bélát őrizetbe vették. tási szövetkezetnek. Mintegy vagon szántóföldi zöldséget húsz vagonra tehető az. a zöld- ! termeltek .Az idén már 25 ségféle, melyet 800 ezer forint ^ holdra van szerződésük 70 értékben a szántóföldi zöld- termelővel, így várhatóan el- ségtermelők adtak el. Ezt a érik a 30 vagonos mennyisé- szép eredményt annak eile 1 nére érték el, hogy a területet j Cserélik a KRESZ-táblákat get a primőr zöldségeken kí­vül. Az árut saját községeik. J jégverés érte. amely mintegy J vaiamint a MÉK-kel kötött 20 százalékos kiesést jelentett.' szerződés alapján a Baláton- , , T, . -------- ------------------------------- 1976-ban a fóliás zöldségter- I parti helységek ellátására v Soí2 ,or,H05„\.5rí!S Ä "f1«-i'—w. A «*•**»« •»» mú ház előtt történt halálos j közlekedésrendészeti osztálya nek erdekeben ötezer négyzet- , reláthatólag egymillió forint szerencsétlenség körülményei, j szakértők bevonásával foly- ! méter sátrat vásárolták. Az [értéket termeltetnek meg a Ahngi tegnapi számunkban | tatja a nyomozást. . I előző évinél több, 450 ezer i primőrökön kívül hírül adtuk, egy gépjármű el­gázolta a hatvanhét éves Réti László kaposvári nyugdíjast, aki néhány óra múlva meg­halt a kórházban. A vizsgálat eddigi megálla- • pításai szerint Réti Lászlót a harminchét éves Király Béla nyergesújfalui gépkocsivezető által vezetett cementszáliító teherkocsi ütötte el. Előtte Ki­rály Béla Réti Lászlóval be­szélgetett. majd elindult, és a visszapillantó tükörből vette észre, hogy az idős ember sé­rülten fekszik az úttesten. Megállt/ es egy odaérkező sze­mélygépkocsi vezetőjének a segítségével Réti Lászlót a járdára fektette. (A Somogy megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya kéri, hogy a személygépkocsi vezetője haladéktalanul je­lentkezzen tanúvallomást ten­ni!) A szakértői vizsgálatok alapjan nagy valószínűséggel állítható, hogy az idős férfin keresztülmentek a teherautó bal hátsó kerekei: a Réti László ruháján található nyo­mok, valamint a sérülések jel­lege ezt támasztják alá. Még nem tudják pontosan, Réti László hogyan került a kere­kek alá, ezért változatlanul várják a szemtanúk jelentke­zését. Négyezer tábla kicserélését kezdte meg a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága. A cserét az el­használódás és az .új KRESZ tette szükségessé. Az új közúti jelzőtáblák alumíniumból ké­szülték, és fényvisszaverő fóliával vannak bevonva. j Folytatódik a „vőgányjárás” Fütyülnek az életveszélyre A már ismert nói hang fel háborodottan telefonált. Az­után közösen lniborogtunk. És jogosan. Nemrég írtam a ka­posvári állomás vágányai kö­zött kalézoló gyerekekről. Azóta nagyot változott a helyzet. Mert egyre többen mennek arra. Sőt edzői »dísz­kísérettel«. »Őrség« változat­lanul nincs. Nem szívesen folytatok szél­malomharcot, különösen akkor nem, ha a gyerekekről és az életveszélyről együtt van szó. Megpróbáltam felhívni az il­letékesek figyelmét egy mu­lasztásra. Az eredmény nem a megoldás, hanem a »törvénye- sítés« volt. Mert azzal, hogy senki sem tesz semmit, már hallgatólagosan beleegyezik a rosszba. Tehetetlennek érzem ma­gam, parancsot nem adhatok, nem állhatok oda az uszodá­hoz kancsukával... A gyerekeket megkérdezve ilyen választ hallhatunk: — Igen. olvastuk, hogy ez nem jó, de senki sem szólt... Csalódtam az ifjú sportolók­ban is. Miért kell nekik szi­gorú parancs a gyerekésszel is belátható rossz megtiltásához? De a felnőttek felelősségét ez sem menti. É. P. Elpusztított emlék fasor A gyertyános-völgyi turista­hely évekig- tartó építése las­san befejeződik, a következő évek feladata/ a megóvás, a karbantartás lesz. Addig sem nézhetik azonban tétlenül a társadalmi ex-dei szolgálat tag­jai a sok-sok pusztítást, me­lyet az erdők elleni merénylők követnek el. Tavaly száznegy­venhat szabálysértés történt mindannyiunk kincse, a vé­dett — de nem eléggé óvott — természet ellen. A legszem­betűnőbb a szemetelés. A rajtacsípett személyek ellen eljárást indítottak. Ezer fenyőt, húrsfacsemetét I pusztítottak el a kirándulók. Kigázolták. kitördelték az ; életnek indult fákat. Az em- . lék hársfasornak híre sincs. És eltűnőben. pusztulóban [ vannak a virágos cserjék, ezekből nyársat, botot vágnak a gondatlan személyek. Nemcsak a gyertyános-völ­gyi kirándulóhelyről érkeznek hasonló rossz hírek, éppen ezért megyeszerte fokozni kell a tásadalmi erdei szol­gálat tevékenységét. Vigyázzunk parkerdői nkfe! H. B. SOROK Bíróságon — A tanú látta, hogy öm a tettes. — Lehetetlen, bíró úr. A tan.ú egész idő alatt az ágy alatt feküdt — vála­szolt a vádlott. Félreértette Egy pocakos ember áll az iskola előtt. Kijön a ta­nító nőni, megkérdezi: — Gyereket vár? — Nem, ez a sörtől van. Kép a jövőből Egy robot belép az or­vosi rendelőbe. Orrából szüntelenül csöpög az olaj. — Mi a panasza? — kérdezi az orvos. — Nem látja, hogy nát­hás vagyok?! Ami marad — Ivánka, van tíz szil­vád. A mama vesz belőle ötöt. a papa hármat, a bá­tyád kettőt. Mennyi ma­rad neked? — Tíz szilvamag. V Kitalálta — Tudod miért aszfaltoz­ták be a villamos megál­lókat? — Nehogy az emberek gyökeret eresszenek, míg a villamosra várnak! őserdőben — Vannak itt ember­evők? — Nincsenek. A múlt héten ettük meg az utol­sót, .Okos ' papa — Papa, ki fedezte fel Amerikát? — Nem tudom. — Ki volt Napóleon? — Fogalmam sincs ró­la. — Apuci, nem harag­szol, hogy ennyit kérdé- zek? — Szó sincs róla. fiacs­kám, csak így tanulhatsz! Táncdalfesztivál után — Ez már disznóság! — mérgelődik az egyik éne­kes. — Miért mérgelődsz, ba­rátom? • , — Már hogy ne mérge­lődnék, három csokrot fi­zettem és csak kettőt kap­tam! Érdeklődés A papa és Ivánka vil­lanyvonatoznak a szobá­ban. Egyszer csak meg­szólal a telefon. • A mama fölveszi. — Ki telefonált? — kér­dezi később a papa. — Az alattunk levő la­kó. Kérdezi, mikor indul az utolsó vonat. Sémiéi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BEXA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postaiiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor iu <• . Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents