Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
Országos értekezlet A kieoyensúlyazotl áraaüáás feladatai A vas—műszaki kereskedelem munkáját értékelte, fo- gvatéko&ságait bírálta és az ellátás legfontosabb ten.niv.a- ! lóit határozta meg a szakma vezetőinek szerdán kezdődött országos értekezlete a Belkereskedelmi Minisztériumban. Gábor Pál főosztályvezető beszámolójában egyebek között hangsúlyozta, hogy az ipari háttér és az importlehetőségek az eddigieknél jobb i kínálatra adnának alapot, sok j vállalat azonban készletszintjét fontosabbnak tartja a lakosság ellátásánál. A minisztérium az ellátás javításához egész sor új módszer alkalmazását tartja célszerűnek. Bevezetik például az építkezésekhez szükséges vasáruk bolti előjegyzési rendszerét, fo- j kozzák az apró fémt.ömegcik- j kék előre csomagolását, orszá- I gos egységek szakmai minő- j s égátvevő szerkezetet hoznak létre, és megszervezik, a kereskedelmi vállalatok közötti j készletcserát. Fejlesztik a rak- j tár- és a bolthálózatot. Buda- ; pesten barkács szakáruházát1 létesítenek, vidéken pedig az [ épülő iparcikk-áruházakban ! vas—műszaki osztályokat rendeznek be. 1975 a főpróba éve volt Névjegycsere Körbeülték az asztalt a | körzeti párttitkárok, népfront- j elnökök és -titkárok. A ta- ; nácskozás előtt mindenki át- | vehette a névsort arról, hogy Kaposvár tizenkét-tizenkét pártszervezetében, népfront- I bizottságában kik a titkárok. Ez most nem mellékes mozzanata volt ennek az összejövetelnek. hanem a személyes kapcsolatok megteremtésének kezdete. S ez a képletes névjegycsere azzal folytatódott később, hogy az egy-egy területen tevékenykedő pártszervezetek, körzeti bizottságok kénviselői kézfeltartással mutatkoztak be egymásnak. A donneriak, a belvárosiak már ismerték egymást, hozzátették, hogy kialakult a kapcsolatuk, mások örültek, hogy személyesen megismerkedtek. A közös feladatok miatt maradtak még együtt sokáig az értekez- I let után is a kialakult beszélgető párosok és hármasok. Gyakran megegyeztek a kapcsolattartás módszereiben. Bármennyire furcsa ez a fajta ismerkedés, erre már nagy szükség volt a megye- székhelyen. Különböző fóru-1 mokon, a városi pártbizottságon tartott előzetes értekezleten is szó volt róla, hogy még nem alakult ki a megfelelő kapcsolat a kaposvári területi pártszervezetek és a körzeti népfrontbizottságok között. S ahol már megtették az első lépéseket, ott sem aknázták | ki a lakóterületen való együttes tevékenység lehetőségeit. A donneriak és mások példája mutatta, miiven sokat lehet tenríi a lakosság neveléséért, tájékoztatásáért, mozgősítá|sáért, ha nem külön-külön. ! hanem együtt és tervszerűen ' dolgoznak. A városi pártértekezlet azt a célt tűzte ki, hogy a területi pártszervezetek javítsák politikai tevékenységüket a lakosság körében. Ennek egyik módszere, hogy szorosabban működjenek együtt a területükön levő tömegszervezetekkel es -mozgalmakkal. Ez a tanácskozás, melyet a városi pártbizottság és a városi népfrontbizottság közösen szervezett, nagyon jól szolgálta ezt a célt. Olyan szem- I pontból is időszerű volt. hogy ! a körzeti bizottságok újjává- lasztása előtt nagyon fontos a területi pártszervezetekkel való szoros kapcsolat. A fő cél ennek ellenére nem a rövid hanem a hosszú távú együttműködés megalapozása volt. A vitaindítókból és a hozzászólásokból is kiderült: némi gondot okoz, hogy a pártszervezetek és a körzeti bizottságok területének nagysága eltérő. Így azután az egyik oártszervezetnek két körzettel, máshol két alapszervezetnek egy körzettel kell tarta- | nia a kapcsolatot. Noha j most, a választás idején a belvárosi körzetek egy kicsit mó- J dosulnak, a területek teljes egyezése mostanában még j nem i várható. Ezt csak a jó módszerek alkalmazásával hidalhatják át. Közös feladattal bőven ellátták a tanácskozás részvevőit. A középpontban természetesen a várospolitikai teendők álltak, az idén például a város ötéves tervének megismertetése a lakossággal. A 'párttitkárok, a népfrontelnökök is úgy fogalmaztak, hogy. igénylik erről a tájékoztatást. ■ enélkül nem tudják továbbí- I tani az általános és a területükre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Ez egy másik feladat megoldásához is elengedhetetlen: a társadalmi munka eddiginél nagyobb mé' re tű szervezéséhez. A lakosság hasznos észrevételeit, javaslatait szintén csak ennek révén gyűjthetik össze a város egy- egy területén. A donneriak alakították I meg elsőként a tanácstagi csoportot. Ez nagy segítséget j ad a tizenkét tanácstagnak, a j lakosság egyetértését, támogatását érzik, amikor' felszólalnak a tanácsülésen. A többi párttitkár és népfrontveze- tő is úgy ítélte meg, hogy fontos ezeknek a csoportoknak a megalakítása, közös tájékoztatása. feladatokkal való ellátása. Az utca- és lakóbizottságok tevékenységében nagyok a tartalékok. Ezt szintén csak közösen lehet megfelelően kiaknázni. A pártszervezetek nemcsak' a mostani választások idején fordítanak nagyobb figvelmet a népfrontkörzetekre, hanem később is. Kiderült például, hogy több képzett, tapasztalt előadó nem kaphat. propagandista megbízatást a pártszervezetekben, miközben a népfrontkörzetek előadóhiánnyal küszködnek. Már e tanácskozáson eldőlt: több párttag kap olyan megbízatást, hogy segítse a körzeteket. A névjegycsere nem udvariassági gesztus volt, hasznát hamarosan a városrészek is tapasztalják. Lajos Géza MAI KOMMENTÁRUNK Az üzemorvos hivatása A munkáhely életünk egyik legfontosabb színhelye, ahol tudásunk és taoasztalásunk gyümölccsé térlelődik. Közben magunk is változunk. A termelés emberi oldalához sok minden hozzá tartozik. Gondoljunk csak az üzemi könyvtárak szerepére, melyek új ismeretekkel képesek feltölteni bennünket. A munkahelyi bölcsődék nemcsak nagy gondot vesznek le a dolgozók válláról, hanem már az új nemzedék felkészítéséről is gondoskodnak. Beszelhetnénk továbbá az ifjúsági klubokról is. de felsorolás helyett álljunk meg az üzemi orvosi rendelő előtt. A szocialista társadalom fokozott gondoskodása hívta életre ezt a szolgálatot. Feladatát mindjobban igyekszik etölteni. Az üzem orvosának fokozott felelőssége, hogy a munkagépek mellett dolgozók egészsége felett őrködjön. Nem véletlen, hogy az egyik legrégebbi ipari üzemünkben dolgozik a legtapasztaltabb üzemorvos. összehasonlítva az ő munkáját és a kezdet nehézségeivel küzdőét — az előbbi példája nyomán — az üzemorvos szép hivatásáról is beszélhetünk. Napi munkájában mind fontosabb szerepet kap a megelőzés. A.mikor az üzemorvosok foglalkoztatása megyénbken is megkezdődött, még erről nem beszéltek, hanem elsősorban a föltételekről, a receptirás kényszeréről. Ma már az üzemorvos igazi arculata bontakozik ki a szemünk előtt. A hivatás erősödött meg bennük. Tudják azt is, hogy nem kiváltság ipari üzemben orvosnak lenni és nem juthat minden kisüzemnek saját orvos. Ilyen, kis létszámot foglalkoztató üzem sok van. hátrányos helyzetük ismert. Általiban elavultak, korszerűtlenek, de szükség van rájukAz egyik kaposvári üzemorvostól hallottam: adjanak segítséget a kisüzemek dolgozóinak a nagyobb ipari létesítményekben dolgozó üzemorvosok. Nyilván nem arról van szó, hogy több receptet Írjanak a jövőben, hanem azért javasolta ezt a tapasztalt üzemorvos, hogy kevesebb embernek legyen szüksége gyógyszerré, s a megelőzés csökkentse a betegek számát. Az üzemorvost hivatás szép példája a felajánlott segítség. Tudjuk, milyen fontos szerepe van egészségünk megőrzésében a, helyes életmódnak. Ez magától nem alakul ki. Segítség kell hozzá! Ennek a segítségnek kell eljutnia mindenhova, ahol szükség van erre. Ebben sokat tehet az üzemorvosi szolgálat mellett működő vörös- keresztes apparátus, mely képes társadalmasítani ezt a fontos ügyet. H. B. Biztos alapok, növekvő feladatok Mumkájuk nem tartozik a látványos tevékenységek közé. A vízzel és a földdel dolgoznak — a termőföldért. Hogy az ember akarata szerinti mederben csörgedezzen a patak, ne mossa alá a partot, ne hordja el a termőföldet, hogy a határ célszerűen szabályos legyen és a föld többet teremjen. Munkájuk hajdan a legnehezebbek egyike volt. Erőt rabló, inat szakító és mindig sáros, piszkos. Ma gépóriások végeznek egy óra alatt annyi muníkát, mint valamikor tucatnyi főt számláló ' brigád hajnaltól sötétedésig. Ezeket a gépeket vélem látni, miközben jegyzem az adatokat a Rinya menti Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulatról. A negyedik öt- éves terv során hatvanhét- millió forint értékű munka elvégzését tűzitek ki céliul és csaknem kétszer ennyi, száztizeinkét millió forint értékű feladatot teljesítettek. Nem a terv volt »laza«, hanem a vártnál jobban, nőtt a társulat tagjainak az igénye. Különösen a negyedik ötéves terv utolsó évében nőttek meg a feladatok. (Hegedűs László elnök: — - Óva intettek minket ilyen mértékű feladatnöveléstöl. Ugyanis 1974-hez képest negyven százalékkal több munkát vártak tőlünk a társulat tagjai! Természetesen vállalkoztunk rá. Éj fennállásunk óta először, évi feladatainkat december 15-re teljesítettük.) Milyen egyszerű így kimondva, mindössze öt mondat. Csakhogy ezek mögött rejtőzik a lényeg. Az a nagy belső átalakulás, amelynek eredményeként szinte azonos feltételek között többet alkothattak. Mert a műszaki feltételek, a géppark alig változtak, csak valamivel több" emberre volt szükség a csaknem másfélszer akkora feladat elvégzéséhez. És szükség I volt még valamire: új szerve- I aetet kellett kialakítani. Az j adottságoknak és a feladatoknak megfelelően kellett változtatni mind az üzem-, mind a munkaszervezésen. Koncentráció, fokozott egyéni felelősség és ellenőrzés: ez jellemezte az intézkedéseket. 1975-től minden szombat szabad a társulatnál! (Hegedűs László: — A szervezeti módosítás a munkában is. az életkörülményekben is gyökeres változást hozott. AZ előbbire bizonyíték a december 15-i tervteljesítés. A hetenkénti szabad szombatot pedig úgy oldottuk meg, hogy mellette maradt a negyvennégy órás munkahét. Természetesen a gépek nem 44 órát, hanem heti 110 órát dolgoztak. A váltott műszakok miatt ■volt szükség a létszám növelésére.) Oldalakon árt lehetne beszélni a szervezeti változásokról. Csak néhány fontosabbat jegyeztem föl. Megoldották a több községben , lakó dolgozók munkáiba és hazaszállításét, így megszűnteik a bri^í elszállásolt, este mindenki hazajutott a családjához. A vezetőknél úgy alaki tolták ki a munkarendét, hogy a nap minden szakában biztosított legyen az irányítás és az ellenőrzés. A feszesebb szervezet |fe- gyelmezettebb munkát követelt. A társulatnál a brigádok maguk döntenek arról, hogy ki tartozhat közéjük. Egyre kevésbé tűrik meg azt, aki nem úgy dolgozik, ahogy azt a közösség elvárja. A feladatok, a társulattal szemben támasztott igényeik egyre nőnek: az ötödik ötéves tervben az előző tervidőszaknak több mint kétszerese, 225 millió forint értékű munika elvégzése vár rájuk. (Hegedűs László; — Ügy vélem, ehhez a feladathoz társulatunk az alapokat 1975-ben lerakta. A gyakorlat, amelyet kialakítottunk, jól vizsgázott. Ez persze nem jelenti azt, hogy időközben nem lesz majd szükség kisebb, nagyobb módosításokra.) Erre máris sort kellett keríteni. Mert 1975 nemcsak az elmondottak miatt nevezetes a társulat történetében, hanem azárt is, mert decemberben egyesülték a Dombó menti Vízgjazdálkodási Társulattal. Negyvenezer hektárral nőtt, így 145 000 hektár lett a társulathoz tartozó terület nagysága, tizenhárommal szaporodott tagjaik száma. Az ötödik ötéves terv 225 milliós termeléséből ebben az évben 40—44 millió forintnyit szeretnének elvégezni. Munkájuk nem tartozik a látványos tevékenységek közé. De nélkülözhetetlen — és egyre nő iránta az igény. Megfelelni ennek — ez határozza meg a társulat egész életét. Vörös Márta Milliók a borítékban Az üdültetés megszervezése — hallottam a Siófoki Városi Tanácson — és az ebben részesülő személyek igényeinek kielégítése évről évre növekvő feladatot jelent. Számos tényezőt kell figyelembe venniük: az életszínvonal javulását, a szabad idő gyors ütemű növekedését, a gépkocsik számának emelkedését. A kulturált üdülési, szórakozási lehetőségek megteremtésében egyre nagyobb gond a munkaerő biztosítása. Az egészségügyi, a kereskedelmi hálózat bővítésre vár. Ezeket a gondokat Siófok önerejéből nem tudja megoldani. Keresni kell a lehetőséget: hogyan segítsenek magukon és természetesen az itt üdülőkön. Ez pedig sokszor pénzkérdés. Siófokon több mint kétszáz vállalatnak van üdülője. A közelmúltban több mint száz levelet adtak postára a városi tanácson, valamennyit az üdülők gazdáinak címezték. A vá- rós vezet.ői sokirányú gondjaik enyhítéséhez kérték a vállalatok, intézmények segítségét. Természetesen nemcsak pénzről van szó. bár a SZOT irányelvei' lehetővé teszik hogy a gazdasági szervek szociális terveik készítésénél erre keretet biztosítsanak. A kapcsolatok ápolásának sokféle módja van! — hallottam a városi tanácson. Megvan ennek a szervezeti oldala is: a tanács különböző osztályain dolgozók a -profiljukhoz tartozó" vállalatokkal, gazdasági szervekkel személyesen tartják a kapcsolatot, s ennek alakulásáról minden hónapban értekezleten számolnak be a városi tanács vezetőinek. Egy kezdeményezés csak akkor jó, ha megfelelő alapja és visszhangja van. Bár a leveleket alig tíz napja rakták borítékba, az első válaszok már megérkeztek. Az Athenaeum. nyomda volt a leggyorsabb: 1976-ro 40 ezer forintot ajánlott fel. Ez az összeg nem nagy. Csakhogy: nem is ez adja az értékét. Arról nem is beszélve, hogy sok kicsi sokra megy. Esetleg milliókat jelent maid. Történetüket tettekkel írják Példát mutat a Petőfi brigád A műhelyekben mindig nagy a zaj. Kalapácsok ütésétől, si- vító fúróktól, hasadó lemezek hangjától teli a levegő. Megtalálni itt a vasasszakmának talán minden képviselőjét. Szerteágazó, fontos munkát végeznek, akik a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat gépeit javítják. — Ennek a munkának az j értékét nem tudjuk forintban | kifejezni. Tizenegy malmunk, nyolc keverőüzemünk, szárítótelepeink valamennyi gépének javítása az itt dolgozók feladata. Évente mintegy 75 000 vágom különböző terményt dolgozunk fel, s a munka zavartalansága a tmk-műhely dolgozóinak lelkiismeretes munkájától függ. Több szocialista brigád dolgozik a műhelyben. Elsősorban a Petőfi brigád mutat példát. Kékesi Jenő igazgató így összegezi véleményét a tmk- műhely fontosságáról, a dolgozók felelősségéről. Tauber Dezső és Nemes József művezető — hozzájuk tartozik ez a brigád — így toldják meg az igazgató szavait: — Korábban is volt műhelyünkben munkaverseny, tevékenykedtek szocialista címért küzdő brigádok. A brigádélet azóta lendült fel, amióta a Petőfi brigád élére olyan vezető került, aki ezt a feladatot szívvel-lélekikel végzi és az első perctől fontosnak tartotta ennek a kis közösségnek az összekovácsolását. Furcsa formájú gépek, berendezések. Legalábbis annak furcsa, aki előtt ismeretlen, hogy egy-egy malomban vágj' szárítóüzemben milyen fölszerelések könnyítik az egykori nehéz munkát. — Most a barcsi malom felvonóit és porelszívó berendezéseit javítja brigádunk. Legtöbbünk lakatos, s van. közöttünk asztalos is. Hengerek, sziták, szállítószalagok, ventillátorok és más gépek, berendezések, fölszerelések javítását végezzük. A malmok, keverék egy hónapra leállnak. Az a célunk, hogy ezt a javí- _ tási időt minél rövidebbre i Nemes József művezető Czlnkl Béla munkáját ellenőrzi. fogjuk, s ügyeljünk a minőségre. Takarékoskodunk: félrerakunk 1 minden darab lemezt. a legkisebbet is. nem úgy, mint a korábbi években. Ha valahova egy kis alátét vagy más anyag szükséges, ebből válogatunk. Így beszél munkájukról Czinki Béla, a Petőfi brigád vezetője. Fiatal ember. Hét társa szinte egykorú vele, csupán egy idősebb brigádtag, Biczó Nándor asztalos dolgozik velük. Biczó Nándor tavaly, Csonka József és Horváth (III.) József pedig korábban kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. A tmk-műhely dolgozói az elmúlt években nagyon sok túlórát felhasználtak. Tavaly viszont alig számoltak el túlórát, s ez azt jelzi, hogy nemcsak a Petőfi brigád, hanem a többi szocialista címért küzdő brigád is a munkaidő lelkiismeretes kihasználására, a jobb minőségre törekszik. Nyáron, a termés betakarítása idején kevés szabad szombatjuk, vasárnapjuk van a műhelybelieknek. Olyankor felváltva tartanak ügyeletet, hogy a hibákat a legrövidebb időn bíelül kijavítsák. Így is volt ideje a Petőfi brigádnak a múlt évben arra, hogy a kaposvári Kossuth óvodának 10 000 forint értékű társadalmi munkát végezzen: mosógé-. pely vásároltak, megjavították a játékokat és újakat készítettek. Az egyik brigádlag, Telkes József most végzi a gépipari szakközépiskola IV, osztályát, ő is ott van mindig társaival, ha a brigád közös vállalásának teljesítéséről van szó. A brigádvezető szintén hamarosan megkezdi a tanulást, mert — mint mondja — csak akkor adhat többet . .vállalatának, ha ő is többet tud. A Somogv megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szocialista , brigád tagjai nemrég tanácskoztak. Bodó Rezső, a porrogi malom brigádvezetője így beszélt társainak: — Malmunk korábban mindig az utolsók között volt, s hogy most a legjobbak közé kerülhettünk, azt elsősorban a tmk-műhely lelkiispieretes munkájának köszönhetjük. Ez az elismerés a Petőfi brigádnak is szólt. Rövid múltra tekinthetnek vissza, a brigádnapló nem tartalmaz gazdag történetet. Ez' most íródik, a Petőfi brigád tetteiből. Szalai László
