Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Településfejlesztés, gazdálkodás az V. ötéves tervben A megyei tanács elkészítet­te és legutóbbi ülésén jóvá- haigyta ötéves fejlesztési és pénzügyi tervét, mely a helyi tanácsok és intézmények ez irányú munkájának: alapjául szolgál. A terv jellemző sajá­tosságairól, célkitűzéseiről beszélgettünk Sugár Imrével, a megyei tanács általános el­nökhelyettesével. — A tervek általában az igények és a lehetőségek harcában születnek. E do­kumentumot is sokféle tár­gyalás, egyeztetés, számítás előzte meg. Hogyan sike­rült a feladatok megfelelő rangsorolása? — A tennivalók meghatáro­zásában elsősorban a megyei pártbizottság januári ülésén elfogadott irányelvekből in­dultunk ki. Másrészt figye­lembe kellett vennünk az or­szággyűlési tervtörvény elő­írásait. Mindezek, illetve a IV. ötéves terv eredményei alapján határoztuk meg és rangsoroltuk a feladatokat, melyeknek megvalósítása ki­elégíti a legszükségesebb igé­nyeket, és javítja a lakosság életkörülményeit. — Milyen sajátosságot kel­lett elsősorban figyelmbe venni? , — A népesség várható nö­vekedése a városokban és a kiemelt településeken ad leg­több tennivalót. A terv tehát elsősorban az itt felmerülő igényeket elégíti ki központi forrásból. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a ki­sebb községek háttérbe szo­rulnak. Az alapvető fejlesz­téseket itt is biztosítjuk. Ugyanakkor a községi taná­csok továbbra is maguk ren­delkeznek saját bevételeikkel. — A megyei pártbizottság építés. Az erre fordított ösz- szeg a rendelkezésünkre álló anyagi erőnek mintegy a fe­lét teszi ki. Ennek nagyobb részét — csaknem 70 száza- I lékát — a legrosszabb hely­zetben levő Kaposváron j használjuk fel, de tekintélyes ; számú állami és egyéb, telep­szerű, több szintes lakás épül j Siófokon, Nagyatádon, Mar­caliban és Barcson is-. Nem­csak megfelelő összegeket kell biztosítanunk erre a célra, ha- | nem el kell érnünk, hogy a 1 tervezett lakások határidőben \ fel is épüljenek. Ennek érde- I kében megállapítottuk az egy | lakásra jutó legmagasabb I költségeket, továbbá biztosít- i juk a lakótelep komplex ki- ; építését. A lakáshelyzet javításának fontos eszköze a lehető leg- ! gazdaságosabb megoldások al- j kalmazásá. Célunk, hogy a ta- j nácsok az eddiginél kedve­zőbb feltételekkel segítség a ! családi házak építését. Foko- | zottabb támogatást kapnak a I területeket gazdaságosabban | kihasználó építési módok és a kórszerű családi házak. Arra j törekszünk, hogy az utóbbi- | akat a városokban és vonzás- körzetünkben, illetve a ki- I emelt településeken szervezet­tebb keretek között építsék. Ennek érdekében bővítjük a lakásépítő szövetkezeti formá­kat. ;—i Elsősorban Kaposváron, [ zásával ez a szám túl is tel­jesíthető. A, községek vízellá­tását a tanácsok 60 millió fo- j rinttal támogatják, ami a j költségek mintegy 15 százalé- | ka. A megyei tanács azzal is j segíti e program megvalósí­tását, hogy vállalja a koráb- I ban épített vízművek hitelé- | nek törlesztését. Ezekkel a I fejlesztésekkel a nem kiemelt településeken élő népességnek a fele fogyaszthat egészséges ivóvizet a tervidőszak végén. — Az általános iskolai ta" nulók számának örvendetes emelkedése fokozza az el­helyezési gondokat. Milyen lehetőségek vannak ezek de a megye más települé­sein is gondot okoz az egészséges ivóvíz biztost­tása. a szennyvíz elpezeté' se. Mit tesznek ennek meg­oldására a tanácsok? megoldására, illetve enyhí- 1 tésére? Számításaink szerint az általános iskolai tanulók szá- ! ma öt év alatt két, két és fél ezerrel növekszik, elsősorban a városokban és a nagyobb településeken. Természetes, hogy tantermeket is főként itt kell építeni. A lakótelepekén szigorúan figyelembe vesszük a lakások számához előírt normákat az oktatási intéz­mények építése, illetve bőví­tésé során. Kaposváron egyéb forrásokból is csökkenteni kell á zsúfoltságot, összesen 160— 170 tanterem felépülésével számolunk a megyében. En­nek ellenére a feszültségeket több helyen csak enyhíteni tudjuk. A kastélyiskolákkal kapcsolatos gondunkat, sajnos, a következő ötéves tervre ds magunkkal visszük: megoldá­sához az országos szervektől várunk további segítséget. — Milyen források állnak rendelkezésre a terv meg­irányelveiből ismeretes, hogy továbbra is első he' lyen áll a lakáshelyzet javítása. Mit tesznek ennek érdekében a tanácsok? — Tervünkben kiemelkedő feladatként szerepel a lakás­— A megyeszékhelyen az j ipar fejlesztését is minddn- j kább akadályozza a vízterme­lő és szennyvíztisztító bázisok hiánya. Ezek létesítésére je­lentős összegeket fordítunk. Enyhíti a gondot a balatoni regionális rendszer hálózatá­nak elvezetése Kaposvárig. Á következő ötéves tervben a fejlesztési alapból, jelentős megyei támogatással, mintegy harminc törpe vízmű épülhet meg. Az együttműködés foko­zett összege 400—400, a taná­csi értékesitesű lakások hitele 200 millió forint. Jó gazdasági együttműködéssel. ésszerűbb gazdálkodással, a belső tarta­lékok jobb feltárásával ezt az összeget növelni lehet. Azt is figyelembe kell venni, hogy várhatóan tovább emelkedik az önkéntes hozzájárulás mértéke, fokozódik a társadal­mi erők bevonása a fejleszté­si feladatok megoldásába. Megemlítem még a községi tanácsok által létesíthető köl- csöjialap igénybevételét. Az új, megyei szervezésű hitelfor­ma jelentősen gyorsíthatja, az egyes beruházások megvalósí­tását. Végezetül szeretném megje­gyezni: a tervezett feladato­kat csak fegyelmezett, szigo­rúan következetes, ésszerű és rugalmas gazdálkodással. a helyi lehetőségek találékony kihasználásával és a társadal­mi erők nagyarányú mozgó­sításával valósíthatjuk meg. Ebben, városokban és közsé­gekben egyaránt, számítunk a munkahelyi közösségek, a bri­gádok, a szervezetek és a mozgalmak, az egész lakos­ság 'kezdeményező és cselek­vő részvételére. P. Ij. MAI KOMMENTÁRUNK Egyhetes eszmecsere Egyhetes tanfolyam kezdő­dik holnap Keszthelyen — Somogy mezőgazdasági, er­dőgazdasági és élelmiszeripari üzemi első számú vezetőinek részvételével. A téli tanfolya­moknak. továbbképzéseknek értékes hagyományai Vannak. Nem nélkülözhető gyakor­lat, hogy az év elején a kü­lönböző szintű irányítók vagy egy-egy speciális ágazat ve­zetői megvitassák a soron kö­vetkező legfontosabb felada­tokat. Ez a mostani — egy hétig tartó — eszmecsere je­lentőségében mégis kiemelke­dik a tanfolyamok sorából. Mindenekelőtt azért, mert a feladatokról, a tennivalókról most.első alkalommal tanács­koznak közösen a mezőgazda- sági üzemek vezetői, és a gaz­daságokkal kapcsolatban levő élelmiszeripari s egyéb válla­latok. Ez a tény sokkal több, mint egyszerű szervezeti in­tézkedés! önmagában is arra utal, hogy az előttünk álló feladatok elvégzése az eddigi­nél sokkal szorosabb, céltuda­tosabb és harmonikusabb együttműködést kíván — a mezőgazdasági üzemektől és a velük kapcsolatban levő vál­lalatoktól. Ezért van szükség arra, hogy ne elszigetelten, külön-külön, . hanem együtt elemezzék: mi módon erősít­hetik kapcsolataikat és niiTÍ- vetve hogyan, tehetnek többet a termelési célok valóra vál­tásáért. Másodsorban az ad jelentő­séget ennek a tanfolyamnak, hogy hozzáfogtunk egy új öt­éves terv végrehajtásához. Egy sor intézkedés látott már . napvilágot, egy sor rendelet született — annak érdekében, hogy a pártkongresszuson is megfogalmazott gazdaságpo­litikai célok maradéktalanul teljesüljenek. E héten a rész” vevők ezért váltanak szót pél­dául olyan témákról, mint a munkaerő- és a munkabér­gazdálkodás, ezért elemzik a közgazdasági szabályozórend­szer összefüggéseit és hatását a megye mezőgazdaságára, vagy például ezért folytatnak majd eszmecserét arról, mi­ként szolgálja hitelpolitikánk az ötödik ötéves terv céljait. Az utóbbi hetekben az érintett vezetőktől gyakran lehetett hallani, hogy várják és nélkülözhetetlenül fontos­nak tartják ezt az eszmecse­re-sorozatot. Ez az érdeklő­dés és a sorra kerülő témák biztosítékot jelentenek ahhoz, hogy a fontos tanfolyam alapot adjon az induláshoz, és segít­séget a mindennapi gyakorla­ti munkához. V. M. valósításához? — A tanácsok az ötéves tervidőszakban 10 miliiárdot meghaladó összeggel gazdál­kodnak. Ebből fejlesztési ter­vükhöz 3 milliárd, úgyneve­zett szabályozó bevétellel (sa­ját és megosztott bevétel, ál­lami támogatás, tanácsi érté- kesítésű lakások hitele) ren­delkeznek. Közülük legjelentő­sebb a kétmilliárd forintos állami támogatás. A saját és megosztott bevételek terve­elérni a 3000 literes átlagot Kétszázalékos borjúelhullás — Fejlett gazdálkodás a háztájiban Eseményekben gazdag hét fejeződött be: csütörtökön jö- vőnkről tárgyalt a megyei ta­nács, pénteken a Mezőgazda- sági ós Élelmezésügyi Mimisz­térium veaetői az ágazat prob­lémáiról, a továbbfejlődés le­hetőségeiről folytattak megbe­szélést a megye vezetőivel. Né­hány — a megye szempontjá­ból — nagy jelentőségű be­ruházás ügyében döntés is született. E tanácskozás kap­csán érdemes emlékeztetni ar­ra, hogy az év elején a Ma­gyar Nemzeti Bank már elő­zetesen hozzájárult a Kapos­vári Húskombinát rekonstruk­ciója érdekében elengedhetet­lenül szükséges 800 millió fo­rint hitel folyósításához. A 82 éves Kaposvári Cukorgyár ka­pacitásának növelését csak jól átgondolt rekonstrukcióval le­het elérni. A megyed tanács csütörtöki ülésén elemezte a járási hi­vatalok működésének tapasz­talatait is. Mint ismeretes, az új tanácstörvény 1971-ben a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának _ egységes, önálló hatáskörű szerveiként hozta létre a hivatalokat. Feladatkö­rüket a községi tanácsók mun­kájának segítésében, ellenőrzé­sébe^ _a törvényességi felügye­let gyakorlásában, valamint a lakosságot érintő fejlesztési-el­látási feladatok összehangolá­sában jelölte meg. A testület megállapftotta, hogy a nehéz­ségek ellenére fejlődik a já­rási hivatalok tevékenysége. Egyre jobbam kialakul raun- kaimódsaeirük, s mindinkább eleget tesznek annak a fel­adatnak, hogy segítsék és el­lenőrizzék — a megnövekedett hatáskörrel rendelkező — köz­ségi tanácsok tevékenységét. Tanácskozások sora zajlott le a vállalatoknál is: a gaz­dálkodás múlt évi eredmé­nyeit tartalmazó vállalati mér­legek elkészülte után a ter­melési tanácskozásokon érté­kelték tevékenységüket a dol­gozók. A tapasztalatok azit bi­zonyítják: a múlt óv eredmé- nyeinék felsorolása mellett mindenütt elemezték a hibák okait és javaslatok születtek a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésére, a tartalékok feltárására. Marcaliban a Mechanikai Művek elektrolit-kondenzátor- üzemében a szervezők bizonyí­tották be, hogy jelentősek a tartalékok. Mindenre kiter­jedő vizsgálatuk eredményeit szerdán ismertették a Kohó- és Gépipari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó nagyválla­lat vezetőivel. E vizsgálat azt bizonyította, hogy jelentősebb beruházás nélkül, a munka­idő és a gépek jobb kihaszná­lásává!, illetve takarékos anyagfelhasználással rövid idő alatt a kétszeresére növel­hető a termelés. A szervező- tevékenység nemcsak műszaki intézkedések sorát jelenti: szükség van a termelést végző emberről való fokozottabb gondoskodásra, munkahelyi körülményeik javítására is. Az V. ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósítá­sában alapvető szerepe van a tartalékok föltárásának.' Az életeizínvanal-politikai elkép­zelések csak akkor valósulhat­nak meg, ha jobban dolgo­zunk, többet és olcsóbban ter­melünk. A gondos, jó minősé­gű munka nemcsak takaré­kosságot, hanem hatékonyságot is jelent. A MÉM vezetőinek kaposvári tanácskozásáról szó­ló tudósításból is kiolvasható: a meglevő termelői kapacitás kihasználása, fejlesztése a fontos. Somogybán is az inten­zív fejlesztés került előtérbe: ez összefügg azzal, hogy a ko­rábbi évekre jellemző foglal­koztatási gondok alapvetően eltolódtak. Űj munkaerővel tö­megesen nem lehet számolni; néhány ágazatban azonban — és a megye néhány területén —■ szükség van új feldolgozó­üzemek létesítésére is. A termelési tanácskozások a következő héten tovább foly­tatódnak, s ezeken érdemes is. kell Is szót váltani arról, hogy a bonyolultabb gazdasági kö­rülmények között — a gazdál­kodás tartalékainak feltárása érdekében — mit kel.1 tenni az egyes munkahelyeken. Fe­gyelmezett munkával el le­het érni, hogy egy év múlva ismét eredményes gazdálko­dásról adjanak .. számot a vál­lalatok termelési tanácskozá­sain. Dr. Kercza Imre Komlósdon, a Béke Terme­lőszövetkezetben az állatte­nyésztésen belül a szarvas- marhatartás különösen sokat nyom a latban. A gazdaság állatállományát három köz­ségben helyezték el, régi épü­letekben, amelyek közül né­hány eredetileg nem szarvas­marha-tenyésztésre épült. Pé- terhidán például a hatvan fé­rőhelyes növendékbika-istálló eredetileg sertésól volt. Csupán egy kevés átalakításra volt szükség, más kifutókra, és az épületek máris alkalmassá váltak szarvasmarhatartásra. Tulajdonképpen szaktele­pekről nem beszélhetünk, ám ezekben a régi istállókban olyan eredményeket érnek el, amelyeket sok szaktelepen is megirigyelnének. Annak elle­nére, hogy tavaly negativizá- lást hajtottak végre és 60 te­henet keljptt kiselejtezni, a tej­i termelés tehenenként eléri a j 2500 litert. Az előző évben — \ tehát selejtezés előtt — tehe- i nenként 2700 litert fejtek, I most viszont szeretnék minél j előbb elérni a 3000 literes átla­got. A selejtezés után a tehénál­lomány létszáma 190. A tejter­melés növelése mellett állo- ményfejlesztésre is szükség van. — Jelenleg száz tenyész- | üszőnk van — mondta a gaz­daság elnöke, Feigl József —, így megoldjuk az állomány­utánpótlást. Ügy tervezzük, hogy év végére a tehénlétszám 200—220 lesz. Az állományt továbbra is a meglevő épület­ben helyezzük el, itt is csak ki­sebb rekonstrukciókat végzünk majd. Elsősorban a minőségi fejlesztés a célunk. A tejtermelés mellett ter­Magyar* építők Huszton (MTI'fotó — Balogh P. László felv. — KS) Az orenburgi gázvezeték egyik nyomásfokozó állomása a szovjetunióbeli Huszton épül. A kompresszorállomás személyzete, valamint az épí­tőbázis részére a városban 141 lakást, valamint vendéglátó­kombinátot épít két magyar] vállalat. A munkát szeptember 1-én kezdték. Az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére vál­lalták, hogy az első 30 lakást április 4-re. az étterem és a konyha építését pedig május 1-re befejezik. Képünkön: Ház' gyári elemek érkeznek Debre­cenből. mészetesen a növendékbi'ka- hizlalás az ágazat másik fontos tevékenysége. A múlt évben 160 hízómarhát értékesített a gazdaság, és ennek több mint a fele extrém minőségű volt. A szarvasmarha-hizlalás első lép­csője a borjúnevelés. Ezen a téren különösen szép ered­ménnyel dicsekedhetnek a j komlósddak. A borjúelhuHáS' mindössze 2 százalékos, és ez­zel az eredménnyel a komiósdi gazdaság a járásban az első. Az eredményes szarvasmar- ! hatartás és -tenyésztés felté­tele a megfelelő takarmány­alap biztosítása. Az üzemben az intenzív legelőterület 250 hektárnyi, ebből 25 hektár ta- I valyi telepítés. A nyári idő­szakban a tehénállomány a le­gelőn van, a tenyészüszők is ott nőnek fel. Az idén a lege­lőfű egy részéből szilázst készí­tőnek majd. A téli takarmá­nyozást réti szénával és szi- lázzsal oldják meg. A tsz 204 hektáron termeszt zöldborsót. Ennek a szárát minden évben silózzák, így évente 14—15 ezer mázsa szilázst nyernek. A másik fontos takarmány a cu­korrépa mellékterméke, a ré­pafej. Ezt ősszel zölden etetik a szarvasmarha-állománnyal. A termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztési ága­zatától elválaszthatatlan a ház­táji gazdaságokban végzett munka; a kisgazdaságok a kö­zösön keresztül értékesítik a tejet, a hízott állatokat, s on­nan szerzik be a takarmányt is. A termelőszövetkezethez tartozó három községben 310 szarvasmarhát tartanak, ebből 140 a tehén. Ezek a kisgazda­ságok havonta átlag tízezer li­ter tejet értékesítenek, s tavaly 80 hízómarháf, 20 tehenet ad­tak el a szövetkezet közremű­ködésével. A gazdaságtól 35 vagon abrakot vásároltak, szé­nát, illetve réti füvet korlátlan mennyiségben igényelhetnek a tsz-től. Mindez feltétele a szép eredménynek. Az idén nemcsak a közös gazdaság. hanem a tsz-tagok is beneveztek — ház­táji állományukkal — a tej- termelési versenybe. D. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents