Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
Szimoláloros pilótakiképzés ÉT VÉGI A siófoki hidak története A szovjet polgári légiforgalmi pilótáik uljanovszki kiképzőiskolájában mindennap kemény munka folyik. Eveknek kell eltelniük ahhoz, hogy beteljesüljön a növendék álma és beülhet a nagy . utas- szállító gép baloldali pilótaülésébe, vagyis a repülőgép- vezető, a kapitány helyére. A repülői karrier legalsó fokozatát — a második tiszt feladatkörét — csak akkor láthatja el, ha már túl van a hosszú és alapos földi kiképzésen. Első tiszt (másodpilóta) pedig csak akkor lehet belőle, ha második tisztként jól megfelelt és kellő gyakorlatot szerzett. A pilótakiképzés költségei, valamint a repülőgépek ' mind repüléssaimulátor, amely földhöz kötött, és ott teszi lehetővé a repülés legtöbb fogásának, manőverezésének elsajátítását, a másikat, a repülőszimulátort a gépbe építik be, s ott ad alkalmat a tanulónak a földön utánozhatatlan körülmények közti manőverek begyakorlásához. A szimulátorok mindegyike tartalmaz egy számítógépet, eredeti repülőszerkezeti elemeket olyan készülékeket, amelyek ezeket összekapcsolják. A gépek vezetőfülkéit valósághűen építik föl a szimuláció számára. Megtalálhatok az összes 'Szükséges repülő- és hajtóműellenőrző műszerek, továbbá azok a szervek, ameFaragott vöröskövek a földben nagyobb bonyolultsága és nehezebb kezelése a földi kiképzésben szükségessé tette a repülésoktatási szimulátorok használatát. A korszerű repüléstechnika elsajátításához kétféle szimulátorrendszert alkalfnaznak: az egyik az a Ivek a kormányzáshoz szükségesek, s végül egy teljes navigációs berendezés. Hangszalagról a valóságos hangokat és zajokat, egy vibrátorral pedig a megfelelő géprezgést is utánozzák a szimulátorban. Űjabb kutatások Az állattartás kora Eddig általános volt az a tudományos nézet, hogy a Közel-Keleten tartották az első domesztikált állatokat. Az újabb kutatások eredményei viszont arra utalnak, hogy ugyanebben az időben Európában több helyen is meghonosodott a háziállattartás. A kaliforniai egyetem kutatói új módszerrel határozzák meg azoknak az állatcsontvázaknak a korát, amelyeket emberi települések közelében találtak. És e leletek azt bizonyítják, hogy a mai Jugoszláviában és Görögországban már az időszámításunk előtti 7. és 6. évezredben tartottak szarvas- marhát, sertést meg juhokat. Olvastam, hogy Siófokon az eddigiek mellé újabb hidakat építenek nemsokára. Hidak fogják átszelni a Sió-csatornát, megkönnyítve a közlekedést a város két része között. A sorokat olvasva felrémlett előttem az egyetlen siófoki híd története, amely ezer éven át segítette a helyi közlekedést. A Sió-csatorna mér a rómaiak korában is létezett. Eddigi ismereteink szerint Galériás császár; (293—311) a III. század végén — Sextus Aurelius Viktor római történetíró szerint — »lebocsátotta a Dunába a Balaton tavát-, vagyis csatornát épített a tó vizének levezetésére. A tó környékét pedig feleségéről, Valériáról nevezte el. A rómaiak csatornája nem a mai Sió helyén volt. Ku- zsinszky Bálint régész a kaposvári vasútvonal 1. sz. őrháza közelében találta meg egy római kori építmény falazatát. Véleménye szerint ez a római zsilipből maradt fenn, ... .. 1----- • , — V ,V/'L..... , <V ' 1 . » “rV -.‘.A-: *1? Aranybánya a víz alatt amely több lábazatból állott. Ezek vágatába illesztett elzáró deszkákkal zárták el a víz útját. A zsilip másik felSt, a vasút nyugati oldalán, 1936- ban magam is láttam, amikor a föld tulajdonosa kiásatta azokat. Hatalmas, faragott vöröskövek voltak, egy vásártéri ház építéséhez használták fel mindannyit. A zsilip teteje átjáró út is lehetett a csatorna fölött, vagyis az volt az első híd a Sión. A tó kifolyása tehát a maitól keletre, körülbelül 1300 méterre volt. Krieger Sámuel 1765-ben készült térképén is jelzi ezt a régi lefolyást. Ez a keskeny csatorna természetesen a tó vízfölöslegének levezetésére nem volt elegendő. A római zsilip közielében katonaság tanyázott. Egy római épület alaprajza tűnt elő a siófoki vízmű III. szűrőépületé- nék ' alapozásaikor. Iszapéit edényeit, teljesen használatlan mécsesek feküdtek a földben, és az Aquincumban székelő II. segédlégióra mutató jelzések is előkerültek. E légió egyik szakasza őrizhette a zsilipet és talán az említett épület — amelynek alapfalaát még láttam — volt a légió szállása. Tiszta, mosott balatoni homok fedte az épület belsejét, a tó későbbi áradása önthette el a faliak közét. Saj-, nos, a szűrő építése olyan gyorsan haladt, hogy mire a veszprémi muzeum regeszei kiszálltak a helyszínre, csak a megmentett edényeket vehették át, az alapfalakat már befedték a betonzsaluk. Lehetséges, hogy eme épület és a volt zsilip közötti területen más építmények is álltak. Az alapfalak még mindig ott rejtőzhetnek a mélyben, várva a feltárást, amely végleges választ adna kérdéseinkre. A Sió első torkolata valószínűleg itt volt, s hogy a római történetíró igazat írt, amikor a Pelso-tó (a Balaton római kori neve) vizének levezetéséről beszél. Galerius császár arcvonásai határozott ember benyomását keltük, élete is ezt bizonyítja. Ügy érzem megérdemelné, hogy az ő és feleségének emlékét valamilyen formában megörökítsék Siófokon. Más fürdőhelyek Európában örömmel bizonyítanák római kori létüket. Használjuk ki ezt mi is. A tó lefolyása évszázadok során megváltozott, de a magyarság történetének kezdetén már a mai helyére került. Zákanyi Ferenc (Folytatjuk.) A gleceservilág titkai A legkorábbi időkből maradt emlékek igazolják: az aranymos ás is a legősibb foglalkozások közé tartozik. A folyók, patakok hordalékából egykor kezdetleges eszközökkel, szinte szemenként szűrték ki az aranyat. Ilyen lelőhelyekben ma sincs hiány, a kitermelés módja azonban jelentősen változott. Vízen úszó kotróműveket telepítenek azokra a helyekre, ahol aranytartalmú hordalék található. A kotróserlegekkel kiemelt anyagból egy jól ismert ércdúsító eljárással, flotálással választják külün a nemesfémet. Az igen nagy fajsúlyú arany szemcsék fokozatosan leülepednek, a köny- nyebb fajsúlyú alkotói pe-1 dig tovább haladnak, s az | »úszó aranygyár« szállítósza-1 Sz. Kulibaj lagja elteríti a part mentén. Az ülepítéssel különválasztott anyagmennviségből ioncserélő műgyantákkal nyerik ki a termésaranyat. A nyers fémet később higannyal vagy ciánkáliummal »tárják föl« (tisztítják) és finomítják. A hordalékból való aranykitermelésnek ez a móftja különösen a Szovjetunióban dívik, | ahol még sok lelőhely vár az j automatikus aranymosó be- I rendezéssel való »átfésülésre«. Szinte nem múlik el hét vagy hónap, hogy a világ valamelyik magas hegységéről ne érkezne hír lavina- vagy gleccserkatasztrófáról. Az ellenük történő védekezés terén csak a glaciológiai kutatások előrehaladtával várhatók újabb eredmények. A gleccser vagy jégár nem más, mint hóból képződött, plasztikus jégtömeg, amely folyóhoz hasonlóan, de lényegesen kisebb sebességgel moi zog a lejtőn lefelé. Hó csak | ott halmozódhat föl gleccser létrehozásához szükséges mennyiségben, ahol egy bizonyos idő alatt több hull, mint amennyi elpárolog vagy elolvad. Ezért gleccser csak magas hegységekben, az örök hó határa fölött, és a sarki területeken keletkezik. A gleccserektől bőven »átfedek lejtőn következik be, az ♦gesz gleccser hirtelen csúszni kezd, s ez sokszor katasztrófát okoz. A gleccserek hirtelen megcsúszásánál is súlyosabb kihatású jelenségek a gleccseromlások és a gleccserlavinák. Előfordulhat, hogy a nehézségi erő hatása nagyobb, mint a jégrészecskéket összetartó Hasfal - agyhártyából Olyan kisgyermekek megmentésére, akik lyukas hasfallal, hiányzó hasfalizomzat- tal vagy deformált rekeszizommal jönnek a világra, új műtéti eljárást dolgozott ki dr. G. H. Willital erlangemi sebész. Az átlyuggatott hasfalú csecsemőknél már embrió korukban a hasüregen kívülre kerül a gyomor, a vékony- és a vastagbél, továbbá a máj és a lép. Ennek következtében a rekeszizom túl magasra nyomódik és akadályozza a légzést. . A hasfali izmok nélkül világra jött csecsemőknek csupán bőr és hashártya fedi a hasüregét, s ezért hajlamosak a sérvre, az abból adódó különféle szervi és funkcionális zavarokra. A rékeszizomhibá- val született gyermekeknél vagy részben vagy teljesen hiányzik a rekeszizom, aminek következtében a hasüregbe tartozó belső szervek a mellkasban helyezkednek el, kiszorítva normális helyükről a szívet és a tüdőt. Willital fölfedezte, hogy a kemény agyhártya kitűnően megteld a rekeszizom és a hasfal pótlására, noha az iaomzat funkcióját nem képes átvenni. Holttestekből kioperált agyhártyát használt föl a műtéteknél, s kiderült: az átültetés utáni három hónapon belül az agyhártya véredény- rendszere bekapcsolódik a szervezet vérkeringésébe. Ott, ahol a hasizomzat pótlására ültetett át agyhártyát, néhány hónap elteltével már észlelhető volt az újonnan kialakult, durva szövetű, stabil hasfaL Az agyhórtyát a «ebészek már évek óta alkalmazzák in- plantátumként, a test egyes folytonossági hiányainak megszüntetésére. A gyermeksebészetben Willital alkalmazta először: ezzel egy év alatt tiz kisgyermeket mentett meg a biztos haláltól. mS és irodalom Egy jellegtelen kis kávéházban összefut két iró. Beszélgetnek. — Ide figyelj! — mondja a regényíró és leszakít a novellista zakójáról egy lötyögő gombot. — Mi a fenének pocsékolod az idődet? Mit hó- kuszpókuszolsz te ezekkel a a vacak kis novellácskákkal, elbeszélésfélékkel? Ha legalább valami felemelő, nagylélegzetű, tömény valamit alkotnál. .. — Megtehetném — rántja meg vállait sértődötten a novellista. — Megtehetném, de nincs időm. — Ne viccelj! ' Jusson | eszedbe Tolsztoj! Hogy menynyit írt az a gróf! És, ugye, egy nap akkor is 24 órából állt. — Tolsztojjal dobálódzol? Röhej. Az öreg ismerte az idő értékét. Először is: nem volt gondja a borotválkozással. Ezzel szemben mit csinálunk mi? Minden istenáldotta nap lehúzzuk a szakál- lunkat. Van fogalmad menynyi időt rabol el ez a procedúra? Leülsz borotválkozni és egy fél órád odavan. — Hát ami igaz, az igaz. Ha az öreg fél órát borotválkozik, nem sokkal ír többet a mai íróknál. E kimerítő véleménycsere után áteveztek a számtan területére: kiszámították menynyi időt pocsékoltak el eddig borotválkozásra. Pontosan kimutatták a havi, az évi, a tízévekre jutó időveszteséget ... — Tessék, itt van neked a 30 perc! — kiáltott a novellista akkora újongással mintha egy új galaktikát fedezett volna föl. — Látha- tot(: eddigi borotválkozásaink során egy »Háború és békeplusz egy »Hadzsi Murat« megírása úszott el. Szörnyű! No, de azért azt se feledjük: Tolsztojnak más dolga sem volt az íráson kívül. Nem járt gyűlésekre, értekezletekre, író-olvasó találkozókra ... És akkor még tévé sem volt, se futball... Az öreg az íróasztaltól föl se állt... — No, egy kicsit azért túlzói — szólt a regényíró. — Vadászni járt. Szánkón hordta a kútról a vizet, és még szántott is. Mi több: harcolni is volt ideje. Azonkívül akkoriban még ösztöndíjak sem voltak és mégis ... E nyomós érvek súlya alatt a novellista magába roskadt, majd hosszas hallgatás után szomorúan megszólalt: — Azt hiszem, ezt a határtalan időpocsékolást meg kell szüntetnünk. Esküszöm: holnaptól kezdve én nem borotválkozom. Kifizették a számlájukat, fölálltak az asztal mellől és méltóságteljes léptekkel megindultak a stadion irányába. Hogy a futballtalálkozón valahogy elüssék az időt. Baraté Rozália fordítása szőtt« kirgiziai Tiensan-hegy- ségben tudományos kutató állomás létesült, melynek munkatársai folyamatosan figyelik több jégár mozgását és a bennük lejátszódó jelenségeket. Számolni kell például azzal is/ hogy a gleccser útjába kerülő kisebb emelkedé- seknél a jégár kénytelen fölfelé haladni, mivel a torlódáskor képződő nagy nyomás erre kényszeríti. Ha a jégár alján a gleccseranyag megolvad,' a roppant jégtömeg mintegy átemelődik az akadályokon. Ha ez a jelenség meerő; ilyenkor a harántrepedé sek kiszélesednek, kimélyül nek, majd bekövetkezik a szakadás, és a jégár egy sói millió tonnás darabja egyr fokozódó sebességgel kezd le felé csúszni. Eközben, min dent, ami útjába kerül, maga val ragad. Az előtte halad< léglökési hullám sebessége fe lülmúlhatja a leghevesebl hurrikánokban uralkodó szé sebességét is. Somogyi Néplap
