Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-27 / 49. szám
MUNKÁSOK A VÁROSÉRT ülést tartott az SZMT elnöksége Hajrá — órákban mérve »Az SZMT elnöksége a ’ 37 1975. számú határozatában elrendelte a vizsgálatot, amelynek során a szakmai megyebizottságok és az SZMT közgazdasági osztálya \ 18 vállalatnál tekintette át a túlóragazdálkodás helyze- í tét.» Sok ezer dolgozó tette | már föl magának vagy felet- | leseinek a kérdést: törvényes- e a túlóráztatás, s ha igen, j milyen mértékig? A válasz j nem mindig egyszerű. A tor- j vényesség nem szenved csór- I hát, hiszen a kollektív szerző- j dések szabályozzák- ezt is. Ám a mérték tekintetében már megoszlanak a véleményék. A I dolgozók közül nagyon sokan j szívesen vállalkoznak erre, a nagyobb jövedelemért. Az is [ tény azonban, hogy ha egv vállalat — terve teljesítése ér- j dekében — a túlóráztatás 1 »eszközéhez« nyúl, bizonyítania [ kell ennek szükségességét. Vagyis azt, hogy nem szerve- j aési hibák, tervezési problé- j mák miatt vált ez szükséges- ; sé. A bizottságok a vizsgálat j eredményeként megállapítot- j ták, hogy bár az elmúlt évek | gyakorlatával szemben 1975- ben csökkent a túlórák száma, az év végén mégis jelentős volt egyes üzemekben. Anyagellátási és kooperációs hiányosságok miatt néhány üzemben nem mindig folyamatos a termelés. Máshol munkaszervezési hiányosságok vagy a létszámhiány miatt volt szükség a túlórákra. Van olyan vállalat is, amelyik a kedvezőtlen időjárás »számlájára« írta a túlórákat. Tény. hogy jó. néhány gyárban és üzemben megtették a szükséges intézkedésieket a túlóra csökkentésére. Még így is meglepő szám jön ki, ha összesítjük a vizsgált tizennyolc üzemben a túlórák számát: 70 390! A legnagyobb mértékben — az 1974. decemberihez hasonlítva — az ÉP- GÉP-nél nőtt. A »kellemetlen« elsőség nyilván munka- szervezési intézkedésekre készteti majd a vállalat vezetőit. Máshol - például az Egyesült Izzó Kaposvári Gyárában — úgy szervezték a munkát, hogy a túlórák egyenletesen oszoljanak el. A vizsgálat megállapította: nem vált még általánossá a vállalatok gyakorlatában, hogy munkaszervezési intézkedésekkel csökkentsék a túlórákat, törekedjenek az év végi hajrá megelőzésére. A túlóráztatás csak törvényes keretek között lehetséges. Az utóbbi években gyakori volt a szabálytalanul elszámolt többletmunka, az úgynevezett »fekete túlóra«. Ez a jelenség ma már ritkább, de még mindig előfordul. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat 3. számú gyárában az Vadhajtások 1/ ült úrnövényeink egy ré- ■*- szét évente metszeni kell, hogy a kívánalmaiknak megfelelően fejlődjenek, olyan termést hozzanak, amilyet az ember vár tőlük. Módszereink, hétköznapi munkálkodásunk, gyakorlatunk is időnként »metezőollót« igényelnek. Csakhogy amíg az -előbbi elodázhatatlan, az utóbbinál szinte rendszeres kísérő jelenség a tétovázás, a »hogyan is fogjunk hozzá« hangoztatása. A vadhajtás közben nő, és végül valóban nehéz az eredetét megtalálni, nehéz »tövestül« kivágni. Egy ilyen jellegű vadhajtás mezőgazdaságunkban a mind erőteljesebben jelentkező traktorosgond. »Légkondicionált vezetőfülke, ruganyos ülés, rádió! Jó ezeknek a. mai traktorosoknak, hogy ilyen gépeken dolgozhatnak! Nem is mennek egészségileg olyan hamar tönkre, mint mi, akik a »kör- mösökö n« kezdtük«. Hány ilyen és ehhez hasonló véleménynek voltam a fültanúja.' Jól emlékszem azokra az elismerő megjegyzésekre is, arra a sóvár érdeklődésre, amelyek a mezőgazdasági kiállításon fogadták az első nagy teljesítményű. a vezetőknek valóban minden kényelmet biztosító erőgép megjelenését. Nos. ezek a gépek ma már nem kiállítási tárgyak, számuk egyre szaporodik az üzemekben. Az előzményekből arra következtetett az ember, hogy »tülekedés« lesz majd a traktorosok között, ki ülhet ezekre a munkaeszközökre'. Ezért kétszeres a meghökkenés, mikor mind több helyen hallom a véleményt: »Baj van! Nincs emberünk a Rába—Steigerre. Nem tudom mi lesz, ha így fogynak a traktorosaink!» Mi történt? Hamis volt a lelkesedés? Ha az ember belemélyed az okok kutatásába, keresni kezdi ennek a furcsa ellentmondásnak a magyarázatát, akkor egy meglehetősen összetett problémával, egy eléggé megerősödött vadhajtással találja magát szembe. Olyanhal, amelynek nyesege- tését már évekkel ezelőtt meg kellett volna kezdeni. Talgn ■nár akkor, amikor a szövetkezeti vezetők először észlelték, hogy csökken az érdeklő- j dés a traktorosszakma iránt. | Mert észrevették és intézked- J tek is. Csakhogy — tisztelet a kivételnek — egészen sajátos j intézkedések voltak ezek. Ügy j igyekeztek kedvet teremteni a szakmához nagyon sok helyen, hogy különböző engedményeket, kedvezményeket biztosítottak a traktorosoknak. Nem arra fordították a fő figyelmet, miként lehet az utánpótlást biztosítani, hogy lehet megnyerni a fiatalokat ennek a szakmának hanem — hogy ú^y mondjam — »elnéztek«. Elnéztek, ha nem egészen olyan volt a szántás, mint kel- i lett volna, elnézték azt a kis háztáji munkálkodást, fuvaro- | zást. Pedig itt már igen elkelt j volna a metszőolló! Az ilyenfajta kedvezmény igen rövid idő alatt megbosszulja magát: mindig több lesz az elnézni- | való, mindig nehezebb szólni érte, pedig elérkezik az idő, amikor ezeknek a szabálytalanságoknak véget kell vetni. A nagy teljesítményű modem eszközök megjelenése hívta fel végül is a figyelmet arra, hogy nagy bajok vannak a traktoroskepzésben. utánpótlásban. Ezek az eszközök nemcsak jobban képzett embereket kívánnak, hanem létszámban többet is. Hiszen köztudott, hogy csak úgy érhető el véltük a kívánt cél, ha ezek a gépek két vagy három műszakban üzemelnek. A trak- toroshiány így azután hatványozottan jelentkezett. Amikor több szövetkezetünkből is erről a gondról beszélgettem, kiderült: nem csupán a két műszaktól való idegenkedés miatt nehéz embert kapni ezekre a gépekre, hanem azért is, mert a nagy teljesítményű, korszerű munkaeszközökkel »bizony nem lehet forgolódni a háztáji kertecs- kékben«. Sőt, találkoztam olyan szélsőséggel is, hogy úgy -►szereztek« a Rába—Steigerre traktorost, hogy adtak neki egy kiselejtezett kis gépet, amellyel munkába utazhat, elintézheti a »maszek ügyeit«. A vadhajtás idáig fejlődött. Ügy vélem, ez nem kíván kommen tárt. éves túlóraterv kimerülése után prémiumért túlóráztak (októberben és novemberben összesen 6700 órát!), a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál pedig egyes sürgős munkáknál a túlórát célprémiummal helyettesítették. A kollektív szerződések pontosan szabályozzák a túlóráztatás lehetőségeit, mértékét. Kivétel ez alól — a vizsgált tizennyolc vállalat közül — a barcsi fűrészüzem, ahol a kollektív szerződés nem tartalmaz korlátozást a túlóra végzésére ... Mint már írtuk, a dolgozók többsége jövedelmi szempontból szívesen vállalja a többletmunkát. Helyenként azonban bírálják — jogosan — a túlóráztatást eredményező szervezetlenséget. A többlet- munka ugyanis nagyobb megterhelést jelent, s ez ellenvéleményt is szül. Jellemző ez az Egyesült Izzó Kaposvári Gyárában. Az SZMT közgazdasági osztálya — a vizsgálat befejezése után — javaslatokat dolgozott ki: hogyan lehetne kereteit közé szorítani a túlóráztatást, mit kell tenni az előírások megtartása érdekében. Így többek között javasolták: a vállalatok szakszervezeti bizottságai a kollektív szerződésekben törekedjenek arra. hogy kizárják a vezetési hibákból, szervezetlenségből eredő többletmunkát, ugyanakkor következetesen ellenőrizzék a túlórakorlátozások megtartását. A megyei bizottság, a vállalati szakszervezeti bizottságok feladata, hogy létszám-átcsoportosítást kezdeményezzenek: minél többen dolgozzanak olyan munkahelyeken, ahol a túlóra eddig rendszeres volt — á munkaerőhiány miatt. A dolgozók kívánsága, hogy tájékoztatást kapjanak a túlóráztatás okairól, s —mert ők vannak legközelebb a gépekhez — tőlük kell kérni a javaslatokat az okok megszüntetésére. Az SZMT közgazda- sági osztálya a jövőben ezt is figyelemmel fogja kisérni. M. A. Tovább építik a textiles parkot Évente egy kommunista műszak — Lakás a dolgozóknak lakás-építő akció sikeréért. Minden évben tizenöt lakást juttatunk a törz&gárdatagok- nak. Ezekben a kedvezményekben három éve részesülnek fizikai dolgozóink, s ezt Jó egy héttel ezelőtt Kapos- I mindig felajánljuk a város vár fejlesztéséről, a társad®]- j fejlesztésére, mégpedig tor mi munka szervezéséről ta- j naterem építésére. naoskóztak a vállalatok igaz- j — Mit tudnak minderről a gatói, társadalmi vezetői a j gyárban? városi tanácson. Az elképze- j — Az üzemi pért-vb meg- lések már most tervekké for- j tárgyalta a felajánlást, ezen I ezután is megadjuk. Tapaszmálódtak az üzemekben. j ott voltak a gazdasági veze- ialalaink szerint még nem Két gyár pártbizottsági tit- j tők is. A szervezés rnegkez- j niinden. kaposvári nagyüzem kárával beszélgettem e témá- j dődött, a szocialista brigádok I támogatja eléggé a munkaslaról. Ezek az üzemek eddig is j vállalásaiban ott szerepel, ki ] kásépitést. Pedig ^ f7;, na^'_°_n' példát mutattak a megyeszék-! hány órát dolgozik majd a ' hely fejlesztése érdekében j közös cél érdekében, végzett munkájukkal. i — Mi gyorsíthatná a tervek Mihalics István, a Pamutfo- f megvalósulását? nó-lpgri Vállalat Kaposvári — a már említett helyszíni Gyárának pártbizottsági tit- ■ egyeztetés, azután a textiles kára kész tervet ismertetett. ) park bővítési tervének elké— A gazdasági vezetőkkel | szítése. Ezt mi mór tavaly együtt megállapodtunk abban, I kértük a városi tanácstól. hogy mit és mennyit szeretnénk vállalni. A városi tanácson tartott értekezleten megígérték. hogy majd a gyárban hangoljuk össze az elképzeléseket. Ez most különösen fontos. mert az üzem az idén lesz huszonöt éves. A jubifontos a város fejlődése szempontjából is. Gyárunk az idén szintén tizenöt lakásra ad támogatást, ezenkívül a KISZ- lakások építését is segítjük. — Mennyi társadalmi munkát ajánlanak fel? — Vállaljuk a tőlünk kért 17 ezer órát. Szeretnénk, ha a gazdasági munkán kíyül ebben is élen járhatnánk. A A Kaposvári Villamossági ___ _ ___ __________ G yár lehetősegei eltérnek a | munkásgyűlésen, melyet a kö- textilművekétől. Tóth Lajos, a j z.eljövőben hívunk össze, a gyár pártbizottságának titkába tái-sadalmi munka sziervezé- szintén összehangolt tervekről j uéről is beszélünk. A szocia» beszélt. I ijsta brigádok utána megter— A VBKM gazdasági igaz- j vezhetik a saját hozzájáruláleum miatt, valamint a kör- ! §at^a a közelmúltban volt sukat Kaposvár fejlesztésényék szebbé tétele végett mi '*>' részletesen hoz olyan munkát szeretnénk t>é- I f1:esulfnf“ v- ötéves A két gyár társadalmi mungezni. amely mindkét célnak 1 feladatokról A megyei kajat nemegyszer emlekpla meat elei tanacs ipari osztályán tartott kettel ismertek el, s tavalyi " , . . , ... , tervösszehangoló tanácskozá- eredményük is mutatja — a Milyen feladatot vallal- [Sűn elmondhattuk, hogy a nanak a környékén? j tröszt hárommilliót bocsát — A textiles park munka- [ Kaposvár rendelkezésére, el- saink összefogásával alakult sősorban óvoda-, bölcsőde- és ki a gyár előtt. Azt szeret- lakásépítésre, nénk, ha egészen a volt gép- j — Eddig is sok lakást épí- állomá&ig parkosíthatnánk a j tettek velünk szemben levő terüle- j — Ügy érzem, hogy min~ tét. Ez annyira elhanyagolt,!dent megtettünk a munkás| hogy a városkép szempontjá- .-----------------------------------------------j bői sem mellékes a rendbe- | tétele. A gyár 11 ezer óra | 1 társadalmi munkát ajánl fel. j [ Ebből négyezret a park bőví- lésére használnánk fel. A j | munkások védnökséget vállal- ! . . ___ | nak az egész textiles park j rapította összefoglaló munkái I fölött. J sorát a Központi Statisztikai . [Hivatal. A napokban jelent Ügy hallottam, hogy a meg a Mezőgazdasági és ertextilművek dolgozói 2127, a villamossági gyáriak 2204 óra társadalmi munkát végeztek — számíthatnak rájuk. Ez alapozza meg a mostani ötéves tervben vállalt hozzájárulást Kaposvár gyarapodásához. Lajos Géza Mezőgazdaság és szemle Három űj kiadvánnyal gyagyár környéke is megszépül. — ötven hellyel bővítettük az óvodát. Az építkezés miatt most nagyon csúnya az udvar, a kert. A gyerekek a nyáron már szép környezetben játszhatnak, ugyanis közösen rendbe tesszük az uddészeti termékek jegyzéke cí mű füzét. A szakemberek szá mára sokatmondó adatokat tartalmaz. mindennapi munkájukat könnyíti meg. Ugyancsak most tette közzé a hivatal a Statisztikai szemle ___, . ...... I című folyóiratának repertoárt. Erre « a gyár kornye- Liumát mely a 41_50 Pevfok inyitására *eJe2er;lyamban megjelent cikkek, il- orat használunk fel. Mindeze- , , ... ~ ... , ken felüt-kommunista műsza- jletve a 43~™' évfolyamban kokat szervezünk, ha a gaz- | megjelent külföldi könyv- es dasági föltételek lehetővé te- I folyóiratcikk ismertetések szik. mégpedig minden évben. ; bibliográfiája. A 80—90 ezer forint bevételt j Lakásépítés, költségek, lakótelepi beruházások címmel adatgyűjtemény is megjelent az említett kiadónál. Ez az időszaki közlemények 368. kötete. A KSH Beruházási és Építőipari Statisztikai Főosztálya állította össze. A kiadvány az országos lakásépítés és megszűnés adatait, az állami és szövetkezeti kivitelezésben épült lakások műszála színvonalát és építési költségeit jellemző, adatokat .tartalmazza, összehasonlításra alkálmat adva 1938-as, illetve 1950—1974-es összegezéseket is közöl. Az új kiadvány utolsó fejezete a nemzetközi adatokkal ismerteti lakásépítési | meg az érdeklődőket. A sássió köteles Kárai László célja a harmadik élenjáró cím elnyerése. 1974-ben nyerték el harmadszor, s véglegesen. Ott őr- J zik a csapatmúzeumban a j KISZ kb vörös vándorzászla- ] ját, amely jelzi: ennél az egy-1 ségnél olyan katonák teljesítenek szolgálatot, akik a haza védelmével kapcsolatos feladataik becsületes ellátását lelkiismereti kötelességüknek tekintik. E taggyűléseken azt is vállalták valamennyien, hogy egyenként 20 órát dolgoznak társadalmi munkában a laktanya szépítésén. Továbbra is segítjük az általunk patronált iskolákban a honvédelmi nevelést, egyúttal részt veszünk az ifjúgárdisták felkészítésében, a községekben a társadalmi munkában, s ha szükséges, a mezőgazdasági munkákban is. Erre kötelezi katonáinkat! a végleg elnyert vörös zászló. Laczi Károly főhadnagy, az egység KISZ-bizottságának a titkára foglalta így össze a taggyűlések tapasztalatait és a legfontosabb feladatokat. Kiss Imre őrnagy, a pártbizottság titkára folytatja: — A parancsnokokkal együtt több KISZ-taggyűlésen is ott votlunk. Jó volt hallani a fia- 1 »öreg« katonák, akik a KISZ- talok véleményét, azt, hogyan | bizottság, valamint az általunk I látják ők eddigi I es feladataikat. munkájukat Segítünk a I KISZ-istáknak abban, hogy a hadseregben valamennyien politizáló, határozott véleményű emberekké nevelődjenek. Hat klubunk benevezett a kiváló ifjúsági vitakör cím elnyeréséért indított versenybe. Nemcsak a kongresszusra'való készülődés fokozza katonáink tenni akarását. Miniszteri szemle lesz, s jó eredményt csak akkor érhetünk el, ha erre valamennyien alaposan felkészülünk. Addig is sok nehéz szervezett beszélgetéseken, vetélkedőkön, találkozókon és szabad időben átadják tapasz7 talataikat fiatalabb társaiknak. A kongresszusra, a szemlére való készülődés elválaszthatatlan egymástól. Nárai László eddigi tevékenységével már kétszer érdemelte ki az élenjáró katona kitüntetést. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattól vonultam be — épületlakatos voltam. Itt gépkocsivezető vagyok. Megszereztem az első JY nnyi bizonyos: az évek- kel ezelőtt elkövetett mulasztás újabbakat szült, és napjainkra olyan helyzetet teremtett. amelyen sürgősen és határozottan változtatni kell. Elővenni a »metszőollót« és tétovázás nélkül levágni az ilyenfajta vadhajtásokat. Nem vitás, hogy ma ez a munka nehezebb, mint tegnap lett volna. De ha tegnap elmulasztottuk, a jól felfogott saját érdek úgy kívánja, hogy ma feltétlenül elvégezzük! Vörös Márta — A lezajlott beszámoló, vezetőségválasztó KlSZ-taggyű- lések is kifejezték ezt az elhatározást. A múlt évben az egységek közötti versenyben harmadikok lettünk, a KISZ kb új zászlaja nem hozzánk került. A KISZ-isták IX. kongresszusukra készülve valamennyien beneveztek a szocialista versenybe. Az élenjáró cím elnyerése, illetve 'megtartása, valamint a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája kitüntetés megszerzése a cél. Tavaly az utóbbit negyvenen, a/, élenjáró címet pedig kétszáznál többen is elnyerték. feladatot kell végrehajtanunk.! osztályú gépkocsivezetői mi- Egyúttal pedig erősíteni a fe- nősítést, most a harmadik gyeimet, ,s a különböző vizs- élenjáró cím elnyerése a cégákon sikerrel szerepelni. So- . . . ,, I KISZ-titkar volt. a mostani kát segíthetnek ebben az valasztáskor adta at ezt a feladott egv fiatalabb társának. — Azért továbbra is segítem a vezetőség munkáját. A KISZ kb vörös vándorzászlaja, amelyet egységünk végleg elnyert, valamennyiünket kötelez. Célúnk, hogy az új zászló ismét hozzánk kerüljön. A szemlén én már nem leszek itt. mert leszerelek, de éppen úgy készülök, mintha ott lennék. Nárai László és a többi, leszerelés előtt álló katona, az élenjáró cím, a kiváló jelvények tulajdonosai elsősorban személyes példájukkal nevelik • társaikat Ezt a hagyományt »örökségként« adják át a helyükre bevonuló fiataloknak. Szalai László Ismerkedés a harckocsi motorjával.
