Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
Szolgáltatás és árutermelés ] F ólmillió kiló hús C öl léből Bővül a bogiári autószerviz Nyolc-tízezer hűtőgépet és -berendezést javít nyaranta a Balaton északi és déli partján a Balatonboglári Vas-Műszaki és Hűtőgépjavító Ktsz. Állandóan úton vannak a szerelők Boglárról, valamint a siófoki és a tapolcai kirendeltségtől. Javítanak még háztartási kisgépeket is. mintegy 1,5 millió forint értékben. A szolgáltatás tehát alapvető profiljuk. Mégis, amikor a szövetkezet elnökét, Dél Antalt a most kezdődött ötéves tervről kérdezem, inkább az árutermelés fejlesztéséről beszél. Eddig a mintegy 30 milliós árbevételből csak 7 millió származott készárutermelésből. Most ezt a számot szeretnék 1980-ig megduplázni. Miért? A h űtőgép javítás, s az egyéb kisgépek állandó szervize, költség-, anyag-, és fuvarigényes munka. Jellemző, hogy öt szerelőjük járja az országot; öt nagy teljesítményű lengyel hűtőberendezés javítását, karbantartását végzik. A lengyel kompresszorok igen drágák: 150 ezer rubel értékű alkatrészt tárolnak a szövetkezet raktáraiban a főbb darabok cseréjéhez. 12 gépkocsi járja az utakat állandóan, s ez nem valami olcsó dolog. A szövetkezet fejlesztési alapját évekre előre leköti a felépített új telephely; a korszerű műhelyek és az irodaház. így komolyabb beruházást csak központi támogatással tudnak megvalósítani. Terveik között első helyen szerepel az autószerviz bővítése. Hatmilliós beruházással egy kisebb csarnokot építenek fi nagyüzem nélkülözhetetlen része A strand acélszerkezete. az OKISZ, a KISZÖV és a megyei tanács támogatásával. Ha elkészül, a csarnok, néhány okos belső átszervezéssel lényegesen nő a gépkocsi- beállóknak fenntartott terület, s több autót tudnak átvizsgálni, megjavítani. Továbi terveiket mar akészBeszámoló a községi bizottságok újjá választásának tapasztalatairól A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése Kállai Gyula elnökletével ülést tartott tegnak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Dr. Szentistványi Gyuláné országos titkár beszámolt a községi népfrontbizott- ságok február 15-vel megkezdődött újjáválasztásának tapasztalatairól. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter értékelte a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi vitákat és — a gyakorlatban szerzett tapasztalatok figyelembe vételével — ismertette a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat. S. Hegedűs László országos titkár beszámolt a népfrontmozgalom közreműködéséről a képviselők munkásságának támogatásában, valamint a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének tapasztalatairól. Az országos elnökség megállapította: a mozgalom és az államhatalmi, igazgatási szervek jó együttműködésének legfontosabb eredménye, hogy hozzájárult a lakosság közéleti részvételének növekedéséhez. Az állampolgárok mindinkább közreműködnek a döntések előkészítésében, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. E részvétel növeli az állampolgári felelősséget, a közösségi gondolkodást; hozzájárul a társadalom szocialista fejlődéséhez. Az országos elnökség az együttműködés fokozására vonatkozó, a szocialista demokrácia elmélyítését szolgáló javaslatokat elfogadta. A vitában többen felszólaltak. Dr. Molnár Béla országos titkár ismertette a hazafias népfront nemzetközi kapcsolatainak 1976. évi tervét, amelyet az országos elnökség jóváhagyólag tudomásul vett. (MTI) Zakuszka francia sárgarépából (Tudósítónktól.) A konzervgyárakban a nyári nagy szezonhoz képest ilyenkor jóval kevesebb munka akad. A Nagyatádi Konzervgyárban jelenleg 450-en dolgoznak, a legtöbben a za- kuszkagyártásban. Az idei terv 250 vagon, valamennyi szovjet megrendelésre készül. A zakuszka készítését csak február elején tudták megkezdeni, mert az egyik legfontosabb alapanyag — a sárgarépa — hiánycikk volt. A rossz hazai termés miatt ötven vagonnal kellett behozni Franciaországból és Hollandiából. Az importrépa minősége sokkal jobb, mint a hazaié volt. Naponta 6—7 vagon zakuszka készül el. A hatalmas tartályokban tárolt alma-, körte-, őszibarack- és szilvabefőttből vegyes befőttet állítanak össze, amely ugyancsak keresett cikk külföldön. Ebből 200 vagonnal szállítanak a Szovjetunióba és az NDK-ba. A narancsízű dzsemből naponta mintegy 90—100 mázsa készül, 5—10 dekás formpackos adagolásban. Ez a termék is kedvelt és keresett a hazai piacon. árutermelés nagyobb arányú fejlesztésének szándéka hatja át. Élhajlító és présgépeket vesznek félmillió forintért, hogy termelékenyebbé tegyék a vasipari szakmunkát. Főként a lakatosműhely munkájára számítanak: az eddiginél több vasszerkezetet, ajtókat, ablakokat készítenek itt. Jelenleg egy komoly megbízáson dolgoznak, a balatonboglári strand bővítése során rájuk bízták az új épületek acélszerkezeteinek elkészítését, fölállítását. További termékek gyártásának, bevezetésének lehetőségeit is kutatják. Perlit- dúsító berendezések és szemétégető kazánok szerepelnek a tervekben. A szövetkezet fejlődésének útját így határozza meg az elnök: — Több, nyereségesebb készterméket, hogy a szolgáltatásra is több jusson. A háztájiban termelt árukra szüksége van a népgazdaságnak. Több száz milliós beruházást igényelne a szövetkezetekben és állami gazdasagokban, hogy elő tudják állítani azt a termékmennyiséget, amelyet ma a háztájiból termelnek. Ez évtizedek erőforrásait fölemésztené. A háztáji hatékonysága úgy elemre méltó: a termeléshez minimális beruházás és az egész család szíwel-lélekkel végzett munkája kell. Javítanivaló persze itt is van. Egy kis bátorítással és támogatással a hatékonyság növelhető. Göllében hagyományai vannak a háztáji állattartásnak. Az eredmények méltóak a hagyományokhoz. Tavaly például félmillió kilogramm húst és mintegy 6100 hektoliter tejet adott a göllei háztáji. A számok egy szövetkezetnek sem válnának szégyenére. A 400 göllei család majd mindegyike tart állatot. A kis kertvégd ólakban és istállókban jelenleg 3000 sertést és 700 szarvasmarhát gondoznak. Mivel segíti a háztájiban folyó munkát a helyi Béke Tsz? Ezzel a kérdéssel Kovács Vilmoshoz, a gazdaság háztáji ágazatvezetőjéhez fordultunk. — Tavaly csaknem 30 ezer mázsa takarmányt és tápszert adtunk ki a háztáji állattartóknak. Az összesen ötszáz holdnyi háztáji föld legjaván szintén az állatok számára termelnek kukoricát. A felvásárlással kapcsolatban sok gondot leveszünk a tagok válláról. A tsz adja el a tejet is a Tolna megyei tejiparnak. Ezzel a vállalattal nemrég egyezség született: a tolnaiak félmilliót adnak egy korszerű tejgyűjtő megépítéséhez A munkát a gazdaság végzi el még ebben az évben. — Milyen a termelési kedv? — Hogy jó, az a sokféle támogatás mellett a magasabb' felvásárlási áraknak és a folyamatos keresletnek is köszönhető. Az utóbbi tényező nagyon fontos. Ezt mutatja, hogy az 1972-es fölvásárlási nehézségek nyomán egy évvel később majd felére csökkent az állatlétszám és csak tavaly érte el ismét az eredeti szintet. — Hallható olyan vélemény is, hogy a háztáji a tsz rovására létezik. Itt Göllében mégis mindkettő »-jól« dolgozik. — Hibás a szembeállítás! Hiszen ha valaki több állatot akar tartani, többet kell dolgoznia a gazdaságban is, hogy megszerezze a jogot a kedvezményekre és a takarmányvásárlásra. — Mi az igazság a háztáji »mesés« hasznára utaígató szóbeszédből ? — Egy-egy leadásnál valóban tízezreket is kifizetünk. De ha valaki csak ezt nézi, hamisan következtet. A valóság, hogy a falusi ember egy tehenet afféle takarékkönyvnek tekint. Ebbe másfél év alatt apránként »beteszi« a sok mázsányi abrakot. (»Abrakot csak jószágon keresztül érdemes értékesíteni.«) A »tiszta« haszon egy bikánál mintegy ötezer, egy sertésnél nem egészen hatszáz forint. Ekkor azonban még nem beszéltünk a munkáról. Nincs vasárnap és nincs »délután fél öt«. Kérdezhetné valaki: ha ilyen kevés a »kamat«, miért csinálják mégis? Mert szeretik az állatot, és mert megszokták, hogy dolgozzanak, ha világos van. A dák faluban fölkeresett gazmegerősítették Kovács Vilmos véleményét. Bíró Károly három tehenet és 11 malacot gondoz. Büszkén mutatta meg az egyik, naponta 25 liter tejet adó állatot. Tájékozottságát is bizonyította, amikor a háztáji szarvasmarha-tenyésztést szolgáló új támogatási rendszert hozta szóba. Puska Ferenc ugyancsak jó gazda hírében áll. A gazdaságnak ő az egyik legrégebbi állattenyésztő szakembere. Sertéstartással foglalkozó társai nevében a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos gondokról beszélt. És bár a megyei tapasztalatok nem őt igazolják, rövidesen lesz lehetőség az »orvoslásra«. Révész Imre bácsinak másfél éve még volt jószága, de már nem tart állatot. Mint mondta, sokat romlott az egészsége. A Bíró és Puska gyerekek se mennek már be az istállóba. A faluban nincs 30 éven aluli, aki vállalná a »második műszakot«. Kovács Vilmos szerint a következő években ezért már csak a »szinten tartásról« lehet szó. Utánpótlás nincs. A háztáji így egy vagy akár két évtizedig is hasznos kiegészítője lehet a nagyüzemi termelésnek. És szükség is van arra, hogy az legyen. Nem nélkülözhető az a 80— 100 vagonnyi hús, a több ezer hektoliter tej, melyet a göllei háztáji ad. Bíró Ferenc Szocialista együttműködési megállapodás a turistaforgalom növelésére Harmincezer magyar turista utazik a Szovjetunióba Madárodú tanya Idegen szenvedélyek A soknemzetiségű Szovjet-1 jelennek meg náluk, máskor Magyarország és a Szovjetunió közötti idegenforgalom továbbfejlesztésére szocialista együttműködési megállapodást írt alá szerdán Budapesten Tausz János, az IBUSZ vezér- igazgatója, A. L. Nemzer, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő idegenforgalmi hivatal magyarországi képviselője és A. J. Kulevov, az Aeroflot budapesti vezérképviselője. A megállapodás értelmében a felek szocialista köteFél évszázad a pult mögött (Tudósítónktól.) A balatonmáriai áfész balatonszentgyörgyi iparcikkboltja 1,1 millió forint készlettel a múlt évben 7,3 millió forint forgalmat bonyolított le, 1,5 millió forinttal többet, mint az előző évben. Takács József boltvezető 1970 óta vezeti ezt az üzletet. Fél évszázada áll a pult mögött, és nyugdíjba készül. ö maga így vallott életéről, munkájáról: »1926. június 26- án vettem először kezembe a méterrudat, szolgáltam ki az első vevőt a tapsonyi Hangya szövetkezetnél. Megszettem ezt a szakmát. Abban az időben nehéz volt kereskedőtanulónak lenni. Budapesten, Nagykanizsán, Marcaliban és Böhönyén dolgoztam segédként. Abban az időben még polgári iskolát is elvégeztem a munka mellett. A böhönyei áfész vas-műszaki boltjában tizenhat évig voltam eladó és boltvezető-helyettes. J Mindig szerettem a szövetke- ’ zetet, amely kenyeret adott számomra a felszabadulás után. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az évek során tizenegyszer tüntettek ki kiváló dolgozó oklevéllel, illetve jelvénnyel. Egyszer a szövetkezetpolitikai munkámért is elismerést kaptam. Szerettem a fiatalokat. Hat tanuló érett kereskedővé a kezem alatt. Annak idején Böhönyén éveken át tagja voltam a boltunk szocialista brigádjának. Vezető csak az utóbbi hat évben vagyok itt Balatonszentgyör- gyön. Nekem soha nem voltak nézeteltéréseim a vevőkkel, de a vezetőimmel sem. Még néhány hónap, és elérem a fél évszázados jubileumomat. Azt szeretném, ha a nyugdíjaséveket sokáig élvezhetném.« Takács József megérdemli, hogy nyugodt, békés öregsége legyen. lezettséget vállalnak, hogy elősegítik a két ország közötti turizmus valamennyi formájának kiszélesítését, de főként azokét, amelyek a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítését különösen előmozdítják, például a barátságvonatok indítását, a dolgozó kollektívák szakmai útjait, a szocialista brigádok és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, illetve a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagjainak utazását. Emellett az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala nak további emelését is segítik, bővítik a magyar és a szovjet turistaútvonalak számát. Az IBUSZ és az Intourist szervezésében évről évre többen látogatnak egymás országába. Az idén 30 ezer szovjet vendég ismerkedhet az IBUSZ közreműködésével Magyarország idegenforgalmi nevezetességeivel és a szocialista építésben elért eredményekkel. Az IBUSZ ez évben 30 ezer magyar turista szovjetunióbeli utazását szervezi. Több mint 55 útvonal közül válogathatnak az érdeklődők, összesen 26 magyar barátságvonat is befut majd a különböző szovjet városok pályaudvaraira, s amint azt a most aláírt megállapodás is jelzi: tovább erősödik a testvérváros-mozgalom. Ennek nyomán vécsi turisták Lvovba, Szegedről Ogyesszába, Szolnokról Tallinba, Kaposvárról Kalinyinba, Egerből Csebok- száriba látogatnak. (MTI) unió giazdag irodalmi életének egyik meghatározó alakja Mykolas Sluckis, a mai litván próza jeles képviselője. A magyar olvasóik több kötetét olvashatták már, s meggyőződhettek arról, hogy eredeti tehetségről van szó. Legjelentősebb munkái: a Létrán az égbe, a Szomjúság, az Ádámcsutka. Tulajdonképpen a hatvanas évek elején talált igazi hangjára, mely legszebben talán új regényében, a Magvető Kiadó által- közrebocsáj- tott Idegen szenvedélyekben szóL Balladásan sejtelmes, sötét világot fest a nagy tehetségű író e művében. 1944 őszén játszódik a regény cselekménye, vagyis a pusztulás végén, az új vajúdásának idején. Maryte, a litván kamaszlány egy lett tanyán, a Madárodúnak nevezetten talál otthont. Otthont? Cselédként alkalmazzák egy tisztázatlan viszonyú nagygazda családnál, melynek hatalmát megtépázták a változó körülmények. A volt cseléd- gyerek, Antanas révén igyekeznek tekintélyük, birtokuk romjait újjáépíteni. Két asz- szony — anya és lánya — igyekszik birtokolni a litván cselédlegényt, aki frontharcosként kitüntetést, érdemeket szerzett. Ö lesz a birtokon a kérészéletű gazdia, aki józan gondolkodását vesztve a fordulatoktól, vergődik a két nő között. A látszathatalom birtokaiban feketézéssel igyekszik gyarapítani »vagyonát«. S közben körülötte kavarog a történelem, melyből csak annyit vesznek észre az elátkozott tanya lakói, hogy időnként a régi hatalom bujkáló alakjai az új rend képviselői. Maryte, a hozzájuk csapódó litván lány itt döbben, rá arra, hogy a világ nem 2x2 egyszerűségű, ahogy azt a katekizmusban — ezen nőtt fel — tanulta. Hiába akarja szembesíteni a kialakult viszonyokat a szerzett ismeretekkel. A cselekmény hátterében ott áll az élőhalott gazda, az igazi, akit felesége a szeme láttára csal a volt cselédgyerekkel. S, hogy a kép még összetettebb legyen, ott él a tanyán a gaz- dáék szellemi gyenge fia is. Modellje ez a tanya a voltnak, mely ellenállni próbál a lesz-nek. Mint az törvényszerű: az u-tóbi diadalmaskodik, elsöpörve azt, aki útjába álL Maryte nem tudja megakadályozni a tragédiát. De Sluc- kis érzékelteti: ő belenő’ majd az új társadalmi rendibe, értője és támogatója lesz annak. Ha azt kérdeznék tőlem, kitől tanult Sluckis, legszívesebben — noha valószínűleg ez képtelenség — azt válaszolnám: Móricz Zsigmondtól. ö ismerte ennyire a parasztgaz- diai-cselédi viszonylatokat, s ő ábrázolta ilyen tömény realiz- m-ussab ennyi kritikával. Külön fel kell hívni a figyelmet a litván író kitűnő stílusban írt a nagygazdaság részleteit bemutató regényrészleteire, vagy a paraszti munkafolyamatok ábrázolására. Emellett gazdag lélektani tudása, mely- lyel alakjait rajzolja. Maráz László műfordító munkája példaszerű lehet, hiszen rengeteg láttató erejű képpel dolgozik, s az olvasó egyetlen alkalommal sem érez stíiustörést. li. L. Ragasztással rögzítik a fékbetéteket Hazai viszonylatban nagy jelentőségű ötletet nyújtott be tavaly az »Alkotó ifjúság« pályázatra a szolnoki 7. Volán Vállalat három fiatal mérnöke, Fridrik József, Nagy György és Szabó Balázs. Megoldották a gépkocsik fékbetétjeinek ragasztással történő rögzítését, az anyag- és munkaigényes csavarrögzítés helyett. Módszerükkel jelentősen megnövelhető a fékbetétek élettartama, hetven százalék munkaerő, nagy értékű tőkés importanyag takarítható meg. A szabadalommá előlépett alkotói pályázat hasznosítását az idén először a Volán tröszt kereteiben kezdték meg. Hat társvállalat 17 ezer ragasztott fékbetét elkészítésére küldött megrendelést. A kivitelezési munkákat a szolnoki vállalat jászberényi telepén végzik. A szakemberek véleménye szerint a találmánynak nagy jövője van.
