Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Fiatalok a hét végén Mitől óvjuk a tanítási órát? A kérdés meglehetősen furcsán hangzik. Akik azon­ban tanultak pedagógiát, tud­ják, hogy van egy szabály, amelynek értelmében a taní­tási óra egységességét, zavar­talanságát minden körülmé­nyek között biztosítani kell. Öra közben tehát nem mehet be senki az osztályterembe, nem veszélyeztetheti az óra egységességét, mert mindez a gyerekek rovására megy. Miért kell mindezt előrebo- csátancxm? Mert az utóbbi időben — egészen pontosan a tavalyi év második felében — egy új közművelődési »hul­lám« indult el a megyeszék­helyről, s nem kíméli — sze­rencsére — sem a középisko­lákat, sem a szakmunkáskép­ző intézeteket. A kaposvári szimfonikus zenekar és a ze­netanárokból alakult kamara­zenekar . huszonhét rendez­vényt tartott négy hónap alatt. A többségét iskolákban. Sőt hogy egy-egy hangversenyt minél többen halljanak, ugyanazzal a műsorral föllép­tek délelőtt is és délután is egy-egy nagyközségben. Mi köze mindennek a taní­tási órához? Az, hogy ilyen időbeosztásban természetesen nemcsak a tanítási idő után, hanem közben is volt koncert. És ez elten berzenkedtek né- hányan az iskolák vezetői kö­zül, mondván, hogy mindez a tanítás egységességét zavarja. A lényekhez még hozzá tarto­zik, hogy ezalatt az idő alatt 900 általános és középiskolás, valamint 530 szakmunkástanu­ló hallgatott koncertet —még­pedig ' úgy, hogy előtte vagy utána zenei ismeretterjesztést is tartottak számára. Valóban a tanítás egységes­ségét zavarná az efféle dél­előtti koncert? Nem hiszem. Márcsak azért sem, mert ezek az előadások elég ritkák. Te­hát egy-egy iskolában éven­te legföljebb kétszer kerül rá a sor. Arról nem is beszélve, hogy a zenei ismeretterjesztő­nek — ha úgy tetszik: a gye­rekek zenei nevelésének — ez a módja nem valószínű, hogy azonos kategóriába tartozik azzal az eseménnyel, amikor valaki csip-csup ügyekkel za­varja a tanítási órát. Arról pedig végképp elfe­ledkeznek, akik tiltakoznak mindez ellen, hogy különböző tantárgyaknál épp az a cél: a tanulók minél inkább az élet­ből, a valóságból szerezzék is­mereteiket. Ne csak az isko­lában halljanak olyan dolgok- ÍST, amelyeket a valóságban sóikkal közvetlenebbül tanul­mányozhatnak. Gondolok itt a természettudományi tárgyak­ra, például a fizikára, amely nagyon gyakran gyárlátoga­tással kapcsolatos, meg a bio­lógiára, amelyet ugyancsak nem tehet csak könyvből és csak néhány szemléltető esz­közről kiegészítve oktatni. De szólhatnék a film­esztétikáról is. Ilyen alapon a filmvetítés beiktatása is za­varja a tanítási órát? Vagy említhetném a múzeumiakban megtartott történelemórát, amely nem kevésbé gyakorla­ti, mint a koncerthallgatással összekötött énekóra. Mert az, amit a tanítás meg­zavarásának tulajdonítanak, tulajdonképpen a zenei neve­lés szerves része. Még a tan­tervbe is belefér. Hát még a korszerű ismeretanyaggal, széles műveltséggel rendelke­ző fiatalokról kialakított esz­mény fogalmába! S. M. SZÖKŐÉV Vándorló másodpercek Senki se jöjjön zavarba, ha nem tudja pontosan beosztani a napját. Nagy hírű és tudá­sú emberek is voltak már ha­sonló helyzetben, ha arról voll szó, hogy az égitestek mozgá­sának megfelelően készítsék el időbeosztásunk alapját, a naptárt. Már több ezer évvel ezelőtt rájöttek az egyiptomi papok, hogy naptárukban hiba van. Ök ugyanis az évet 365 nap­ra osztották, s ebben 12 har­mincnapos hónap volt. Az év végén azután még hozzáadtak öt napot — az istenek .szüle; tésének tiszteletére. A hiba pedig az Volt, hogy minden negyedik esztendőben egy-egy nappal később kezdődött az újév. Később aztán rájöttek, hogy az év 365 és egy negyed napból áll. Csakhogy — vélték az egyiptomi papok — az is­tenekkel nem jó ujjat húzni, ezért továbbra is 365 napot számoltak, s kimondták: az örökkévalóság ünnepe lesz, amikor naptáruk első napja és a csillagászati év kezdetét jel­ző Szóthisz csillagistan felke­lése egybeesik. Sok-sok naptár készült az­óta, ám egyik sem felelt meg teljesen a természet törvényei­nek. A memphiszi papok vizs­gálódásaitól négy és fél ezer év telt el, míg a pápai trónra XIII. Gergely került. A törté­nelem igazságtalansága, hogy a róla elnevezett Gregorián­naptár nem az ő alkotása. Perugiáhan élt egy orvos, Aloysius Luigi Lilius. Mate­matikával is foglalkozott, és Megtörtént bűnügyek a képernyőn Új szórakoztató produkciók a televízióban Több új szórakoztató tévé­film forgatása kezdődött meg a televízió stúdióiban. Bácskai Lauró István rendezésében láttak hozzá a Megtörtént bűnügyek című sorozat negye­dik, illetve ötödik részének felvételeihez. A Piros autó cí­mű epizód egy titokzatos gyil­kosság körülményeit tárja fel. A főbb szereplők: Avar Ist­ván, Kertész Péter, Dégi Ist­ván, Schütz Tla, Gyenge Ár­pád, Pécsi Ildikó, Lengyel Er­zsi, Harkányi Endre és Ve- lenczei István. Ugyancsak Avar Istvánt, Kertész Pétert, Schütz Hát láthatjuk az Egy holttest hiányzik című epizód­ban is, amelyet Maár Gyula és Fóti Andor közösen írt. A valóban megtörtént bűneset azzal kezdődik, hogy egy bu­dapesti bérház házfelügyelője bejelenti a főkapitányságon: az egyik lakó valakit megölt főbérteti lakásában. A rend­őrség azonban senkit sem ta­lál, sem tettest, sem áldozatot. Nem kell azonban sokáig vár­ni, valami előkerül a Duna hullámaiból. Üjabb adással jelentkezik a képernyőn a Balettcipő is, amelyben Kun Zsuzsa beszél­get az Operaház batettegyütte- sének szólistáival. Az elmúlt évtizedek világ­sikert aratott operettjeit dió­héjban bemutató sorozatban ezúttal Schubert: Három a kislány című művét láthatják a nézők Kalmár András ren­dezésében. Több részes film forgatása folyik Rohan az idő címmel. Ebben az elmúlt évtizedeik népszerű fel. slágerei csendülnek Hipermodern idők címmel, Szitányi András rendezésében olyan zenés műsor is készül, amely azt kívánja bebizonyí­tani, hogy a televízió minden­re képes ..., még arra is, hogy a technika eszközeivel két sze­relmest elszakítson egymástól, hogy azután ismét összehozza őket. 1576-ban ésszerű eljárást dol­gozott ki a naptár kiigazításá­ra. Az i. sz. 325-ben elfogadott óta ugyanis már 10 napot kés­tek a naptárak, s a napéj­egyenlőség március 21-e he­lyett március 11-re esett. A »•kiigazításkor« történt az az egyedülálló eset, hogy az em­berek 10 nappal öregebbek lettek — anélkül, hogy ezt az időszakot átélték volna. Lilius számításai alapján ugyanis a pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4~e után ne 5-ét szá­moljanak, hanem mindjárt 15-ét. Ez volt a Gregorián- naptár nagy újítása. S a pápa megparancsolta Lilius szökő- évnendjónek szigorú betartá­sát . is, hogy a napéjegyenlőség né hagyja el »régtől fokva ki­jelölt helyét«. A naptár azonban azóta sem pontos. Ha leírjuk, hogy ©gy éy: 365 napból, 5 órából, 48 percből és 46 másodpercből áll, még nem mondtunk pon­tos adatot. Tized- és század- másodpercek »tűntek el«, amelyek — évszázadok során — egész nappá lesznek, s ak­kor migint törhetik a fejüket a naptártudósok ... A mi gyakorlatunk: a szö­kőév. Hogy miért pont feb­ruár vége ennek »szenvedő­je«? Ez még Julius Caesar korára nyúlik vissza. Abban az időben reformálta meg a naptárt Sosigenes, a híres alexandriai csillagász. A fölös­leges napot egyszerűen beik­tatta február 23. és 24. közé. A császár a csellel — úgy gon­dolta — a hiszékeny isteneket is becsapta, S Caesar »ra­vaszkodásának« emléke mind­máig fennmaradt. M. A. Zene, vers, játék Hatásos songgal fejezték be a Jónás könyve előadását a pécsiek. A múlt hét végének kul­turális programja gazdag volt. Érdekességeként említhetjük, hogy bár Kaposváron zajlot­tak te ezek az események, többnyire a máshonnan érke­zett fiataloké volt a szó, il­letve a hangszerek sokfélesége. Szombaton kezdődött, és va­sárnap ért véget négy dél-du­nántúli megye: Baranya, So­mogy, Tolna és Zala) . szak­munkástanulóinak területi ^szavaló- és irodalmi színpadi versenye, melyet másodszor hirdetett^ meg a Munkaügyi Minisztérium. Tavaly Pécsen volt, most Kaposváron: talál­koztak a fiatalok: huszon­nyolc iskola több mint száz tanulója. Szombaton Kaposváron vendégszerepeit a Volán 13. 6zámú Vállalatának a támo­gatásával működő siófoki kis szimfonikus zenekar és dixie­land együttes; közös fellépé­sen mutatkozott be az ifjú­sági művelődési központban. Itt említsünk meg mindjárt két rendezési hibát: a siófoki vendégeket barátságtalanul üres nézőtér fogadta az ifjú­sági művelődési központban; a FEK-ben zajló területi ver­senyre pedig a zsűri »ma­kacs« késése nyomta rá a bé­lyegét. Szombaton ezért más­fél órával később kezdődhe­tett a szavalóverseny. Addig Soós Zoltán költő olvasott föl a fiataloknak a Pityeri-ver- sekből. A zenetörténet fejezeteiből állította össze műsorát a kis szimfonikus zenekar. Az pe­dig szinte természetes, hogy az operett iránt is vonzódnak ott, ahol Kálmán Imre, Husz- ka Jenő hagyománya él. A zeneiskolai növendékek­ből álló kis szimfonikus ze­nekar részben végrehajthatat­Színházi mozaik Második évadát kezdi meg a Csiky Gergely Színházban ma 13 óra 30 perckor Sütő András Egy lócsiszár virág­vasárnapja című műve, mely a magyar drámairodalom egyik gyöngyszeme. Közönség- igény újíttatta fel, s a mosta­ni évadzárásig még néhány­szor színre kerül majd. A Zsámbéki Gábor által rende­zett drámában a közben más színházakhoz szerződött színé­szek helyett új szereplőket ta­lálunk. Az egyik kulcsfigurát, Tronkai Vencelt Stettner Ottó alakítja, Zauner pedig Rajho­na Ádám lesz. Az új szerep­lők között van még Velez Oli­via, Pólyák Zoltán és Len­gyel Pál is. Csütörtökön képfelvételről idézik fel a Csiky Gergely Színház előadását a televízió második csatornáján. Shakes­peare Ahogy tetszik című víg- játéka 20 óra 01 perckor kez­dődik majd. Mint ismeretes, a kaposvári sizínháiz ezt a pi'o- dukcióját a vauséi fesztiválon is bemutatta. A főbb szere­pekben Vajda Lászlót, Kun Vilmost, Koltai Róbertét, Po­gány Judjtot, Andai Katit, Csákányi Esztert és Márton Andrást láthatjuk. Az előadást Zsámbéki Gábor rendezte. Bár az idén színpadon még nem láttuk — kismama sze­repet »alakít« —, filmen és a tévé műsorában gyakran szerepel Monori Lili. Szomba­ton a televízió januárban in­dított magazinműsorának új adásában tűnik fel a Ha meg- j jön József című új magyar ' film kapcsán. A Filmszem cí­mű, 17 óra 10 perckor kezdődő összefoglalóban egyébként a már idézett filmen kívül A kenguru, a Vörös Rekviem és az Elszakadás című alkotások­ról is szó esik majd. Beregszászi Olgát láttuk ez­úttal Fedora szerepében a Cirkuszhercegnő egyik előadá­sán színházunkban. Pálfy Ali­ce mellett ő alakítja ezt a pri­madonnaszerepet. A fiatal színésznő — bár anakronisztikusán hangzik — a mához hozza közelebb a fi­gurát. Izgalmas, modem szép­sége is efelé irányítja. Nem s babarcú típus ugyanis. Kör­nyezetére tehát nem szabályos operett-ártatlaúságával hat, inkább a figura visszafogott erotikájával. Mélyebb hang­színe valószínűleg nagy musi­cal-szerepekre is alkalmassá teszi majd. Enyhe — kellemes — ak­centusának magyarázata: a Szovjetunió területén szüle­tett, Moszkvában végezte a színészképzőt. A Cirkuszher­cegnőn kívül láthattuk még az Őrület, vagy más című ze­nés játékban és a Május 35- ben. A Végelbánás című új magyar filmben is játszik majd. A Cirkuszhercegnő című operett egyébként nem vesz­tett frissességéből a premier óta. Némaszerepében most fi­gyeltünk fel a nagyon is »be­szédes« mimikájú Horváth Zsuzsára. L. L. lan feladatot kapott Simon Mihály vezetőtől. Ezeknek a gyerekeknek . eljátszhatatla- nok — ilyen keretek közt — azok a művek, melyeket mű­soruk első felébe állítottak. (Két régi angol dal az 1600-as évekből, Tinódi: Krónikás dallamok.) A hangszerelés miatt nem sikeredhetett a Sej, haj úttörőnek és a Pajtás, pajtás sejehaj kezdetű mű. A klasszikus zenében, a roman­tikában mindjárt jól kezdték érezni magukat a zenekar tagjai: Haydn, Mozart, Schu­bert egy-egy művét felszaba­dultan, önmagukból is adva játszották el. És jó, hogy kö­zel érzik magukhoz Bartók, Kodály művészetét is. Bar­tóktól négy magyar népdalfel­dolgozást hallottunk előadá­sukban, s Kodály—Sztareczky: Kállai kettőséből Is több ze­nei élményt szereztek és ad­tak át a közönségnek, mint azt a kezdésükkel sejttették. Csak a jól megválasztott művek alatt — Haydn: Két kis divertimento, Mozart: Két német tánc és Schubert Ka- tonainduló — »szabadulhat­tak« föl a zenekar tagjai. A huszonöt tagú együttes muzsikáló . fiataljai külön-kü- lön nagyon eltérő színvonalon játszhatnak. Az együtt muzsi­kálás érdekében többször kel­tene kamaraformákat válasz­taniuk, hogy képességük, ön­állóságuk fejlődjön, egyénisé­gük fölszabaduljon. Ilyen úton juthatnak el a valódi szimfonikus zenekari játékhoz. Huszka Jenő Bob herceg című operettjéből a London­ban haj..Loewe: My Fair Lady című zenés darabjából a Ma éjjel táncolnék kezdetű dalt hallottuk az együttestől — elsősorban az ő örömükre. Az Apáti János vezette két­éves dixieland együttes tagjai is fiatalok, diákok. A legfia­talabb muzsikus tizenkét esz­tendős: Apáti András. Érde­mes megismerkedni a zenekar többi tagjával is: Csonka Csaba első gimnazista több szép klarinétszólót játszott, Miloszerni László vele egy­idős és pisztonozik. Ilyen hangszeren játszik Szabó Ist­ván hetedik osztályos tanuló is, tenor trombitán Juhász Zsuzsa, ő is két év múlva végez az általános iskolában. Hegyi Jenő második gimnazis­ta harsonás, végül a zenekar másik lány tagja, Takács Gabriella nyolcadik osztályos, a tubát választotta. Győrben a pop-dzsessz fesztiválon is szerepeltek, itt a zsűri külön- díjával jutalmazták őket. Részt vettek két ízben is a művészeti szemlén, az első so­mogyi könnyűzenei találkozón első díjat kaptak. Ha a szom­bat esti szereplésükért is dí­jat kaphatnának, valószínű, hogy telkes közönségüktől újabb első, illetve különdíjat tehetnének tarsolyukba. Repertoáruk negyven műből áll, s ez sem kevés érdem. Hiszen ezeket maguk hang­szerelik, stílusosan. Irány New Orleans az együttes szignálja, mely ennek a muzsikának a szülőföldjére vezet. Egy dologról azonban mindig megfeledkeznek: a di- xi stílus nem tűri a muzsiku­sok előtt a kottaállványt, hi­szen csak sok mozgással tart­hatják fenn a közönség egyéb­ként lankadó figyelmét. Harmincöt versmondó állt a négy dél-dunántúli megye szakmunkástanulóinak a terü­leti döntőjén zsűri elé szom­baton Kaposváron, a Fegyve­res Erők Klubjában. Intéze­tenként két-két fiatal vehetett részt a döntőn, ahonnan há­rom versenyzőt javasolhatott az országos versenyre a bí­ráló bizottság. A szavalok zö­me alaposan fölkészült és te­hetsége javát nyújtotta. Az első helyezést a kaposvári Nagy Miklós szerezte meg, második tett a barcsi György Imre, harmadik a sellyei Or­sós János. Hat irodalmi színpad ver­senyzett a továbbjutásért va­sárnap. Az első bemutatkozó pécsi 500. számú szakmun­kásképző együttese Babits Jó­nás könyvét játszotta hatáso­san. Nem is lehetett kétsé­günk már a továbbiakban ar­ról, hogy a hat csoportból melyik lesz az az . egy, ame­lyik a zsűri dicséretével to­vábbra is részt vehet az or­szágos versenyen. Színpadi eszközeiket ugyan nem érez­hettük teljesen sajátjuknak, de azokat sikerült jól elsajá­títaniuk, és ezzel együtt Ba­bits művét is életre tudták kelteni. Élő irodalomórát tartottak a kaposvári fiatalok Csokonai életéből, munkásságából. Az 503. számú szakmunkásképző ebben a műfajban nem töre­kedett produkcióra, az előbbi együttes mögött ezért is ma­radtak le, de mégis célrave­zetőbben dolgoznak az isko­lai oktatás segítésére, a ma­guk művelésére. Ez a Csoko- nai-összeáliíújs azt is megér­demli, hogy még tovább dol­gozzanak rajta. A pécsi 508. számú szak­munkásképző intézet műsora is ebbe a programba állít­ható; ők Illyés Gyulat Az éden elvesztése című, sömogyjádi ihletésű oratóriumát mondták el. Igen, mondták el, s nem adták elő, mert dramaturgiai- lag — és ebből következően tartalmilag — nem elemezték kellően, és nem alkalmazták színpadra a művet. A komlói fiatalok szerelmes versekből kötöttek egy kis csokorravalót. Ez a bemuta­tó inkább klubkeretek között kelhetett volna életre, s nem a színpad törvényei közt. Két nagyon jó hangú kislány nyújtott elsősorban élményt. A barcsi 525. számú szak­munkásképző tanulói antifa­siszta, antimilitarista műsort próbáltak meggyőzően tolmá­csolni, de sem az összeállí­tás, sem az egyéni szavalatok nem ütötték meg a mértéket. Horány! Barna Somogyi Néplap a

Next

/
Thumbnails
Contents