Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

I Kilencven éve született Kun Béla Nagyberényi hétköznapok K un Béla egy kis erdélyi faluban, Leién született ■1886. február 20-án. Is­koláit Zilálton, majd Kolozs­váron végezte. Az érettségi után újságíróként dolgozott. Tizenhat éves korában belé­pett a Szociáldemokrata Párt­ba, és ettől kezdve élete össze­forrt a munkásosztály harcá­val. 1908-ban már az erdélyi munkások vezetői közt talál­juk. A világháború kitörése után a frontra került. 1916 tavaszán fogságba esett. Hamarosan megtalálta az utat orosz elv­társaihoz, és 1917 tavaszán bé­tában volt azonban azzal.! talt diplomatáit is meglepte. hogy a forradalomnak első sorban idehaza van rá szük­sége. 1918 novemberében — elvtársaival együtt — hazatért. Az ő kezdeményezésére ala­kult meg — 1918. november 24-én — a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Az -őszirózsás forradalom­eredményeként létrejött nép- köztársaság nem volt képes megbirkózni azokkal a prob­lémákkal, amelyeket a nem­rég összeomlott monarchia ha­gyott örökül. Érlelődtek az új forradalom feltételei. A kom­munisták tábora 'gyorsan nö­kapcsolódott a tomszki párt- | vekedett, szaporodtak a sztráj­szervezet munkájába, segítette a szocialista forradalom előké: szításét. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme után Petrográdba — a mai Lenin- grádba — utazott, ahol Lenin fontos féladatot bízott rá: a Szovjet-Oroszország területén tartózkodó magyar hadifog­lyok közti kommunista agitá- ciós és szervező munka veze­tését. Nem maradt magára ez­zel a roppant feladattal. Olyan kiváló forradalmárok segítet­ték, mint Szamuelly Münnich Ferenc, Pór Ernő, Vántus Károly, Seidler Ernő. Velük alakította meg 1918. március 24-én az első magyar kommunista csoportot. Kun Béla és elvtársai erőfe­szítéseinek eredményeként mintegy százezer magyar ■ ha­difogoly lépett a Vörös Had­sereg soraiba, és harcolt az orosz és külföldi ellenforra- dalmárok ellen. Ó maga is hogy milyen körültekintően és ügyesen használt fel minden lehetőséget a munkásállam ja­vára. Tevékenysége nein korláto­zódott a külügyeltre. Valójá­ban ő volt a Tanácsköztársa­ság első embere — ezt barái ás ellenség egyaránt elismer­te. Ö mondta ki a döntő szól a forradalom létkérdéseiben. Valamennyi fronton személye­sen buzdította a katonákat, részt vett a hadműveleti ter­vek kidolgozásában. Küzdött a belső ellenforradalom és a ve­zető szervekben megnyilvá­nuló Ingadozás, pánikhangulat ellen. Elméleti kérdésekkel is foglalkozott: döntő szerepe van a párt programjának ki- A budapesti Gyűjtőfogház—[dolgozásában. Mindemellett jutott ideje arra is, hogy gyű­lésekre járjon, állandó kap­csolatot tartson a munkások­kal. Beszédeit egykori hallga­tói ma is úgy emlegetik, mint életük felejthetetlen élményét. A magyar munkásosztály hősies erőfeszítései nem bizo­nyultak elegendőnek az ellen­séges túlerővel szemben. 1919 a Tanácsköz­kok, a tüntetések. Az egyik ilyen incidens ürügyén — 1919. február 20-án — a kormány parancsot adott a kommunista vezetők letartóztatására. áltól a letartóztatottakat őriz­ték — az új forradalom főha­diszállásává vált. Kun Bála itt értesült arról, hogy a csepeli munkások elhatározták: fegy­verrel szabadítják ki őt. Erre már nem , került sor. 1919. márciiis 21-én győzött a szo- . cialista forradalom. Megala- Tibor, | kuit a Magyar Tanácsköztár­saság. Mindössze harminchárom ■ augusztus 1-én _ _____ é ves volt, amikor az ország J társaságot megdöntötték. Kun élére került. A legneheze Béla emi,grálni kényszerült. A feladatot vallalta: a külügyi I c.™,w,.„-äk „ *_i-■,* -• u »„.„it ha­In­népbiztos posztját. Olyan i Ebéd után az öregek otthonában. Szovjetunióban talált új rrísw T »«.-. >T»-.. akadályozza a kommunizmus v eszellyet, gyakian hagyta el | ne^ a napirenden. Az elmúlt aarmaroK euen w n.a*« i* további elterjedését. Az an- ia Szovjetuniót, hogy átadja években jelentősen fejlődött snsws**««w** *«■> ^rasasLt *rss2iasass’juss* sas A végrehajtó bizottság ülé­sére készül Győri József ta­nácselnök. — A falugyűléseken el­hangzott kérdések, javasla­tok, az idei és a tavalyi költ­a művelődési program szerepel­Siófok kommunális ellátásáról az Aranyparton I testvérpártoknak. Különösen sokat tartózkodott — illegáli­san — Becsben. Az üldözött, illegalitásba Sizorított magyar párt újjászervezésén fárado­zott itt, Landler Jenővel, Lu­kács Györggyel, - Révai József­fel és a KMP más vezetőivel együtt. Elszomoritóan sokszor ol­vastuk a legutóbbi hat-ttyöK hónapban a hírek között, hogy Siófokon vagy közvetlen kör­nyékén halátos balesetek vol­tak a vasúti átj ái-ókban. Ter­mészetesen ebbén nagy sze­retje volt az áldozatok figyel­metlenségének, de az is tény, hogy a város területén mind­össze egy, úgynevezett külön közúti-vasúti kereszteződés van. A szintbeli kereszteződé­sek száma tizenegy. A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésén az üdülőközipont kommunális ellátásáról is tár­gyalt, s nemcsak az V. ötéves terv, hanem az 1980—1990. közötti időszak feladatait is tisztázta. Szó volt itt többek között a közúti, a vasúti és a vízi közlekedésről, a víz-, a csatorna-, az elektromos- és gázenergia-hálózatról is. Va­lamennyi fontos ellátási terü­let gondot okoz a város ve­zetőinek azokban az években. Siófok úthálózatának kor­szerűtlensége és az üdülőköz­pont európai rangja ellent­mondásban van egymással. A 171 kilométer hosszúságú köz- útnak mindössze 27,4 százalé­ka burkolt. Márpedig a város közlekedésében alapvető sze­repük az utaknak van. A ha talmas nyári forgalom »kinőt­te-« már Siófokot, a Sió-híd alig-aiig tudja átereszteni a hétvégi autófolyamokiat. A kereszteződések között sok * balesetveszélyes. Eddig is so­kat tettek a közlekedés 'biz­tonságosabbá tételéért (két helyen is fölszereltek forga­lomirányító berendezéseket), de — a város közép- és hosz- szú távú fejlesztési terve sze­rint —* további 17-re lenne szükség. Tegyük, még hozzá, hogy a burkolt utak minősége sem a legjobb. Elég, ha vala­ki arra gondol, milyen göd­rökkel tarkított utakon .jut el a szállodasorig, az Arany­partig .. . A feladatok tehát adottak. Az V. ötéves tervben kiteler pül a városközpontból a ke­reskedelmi pályaudvar, elké­szül az autópálya bevezető szakasza. A burkolt utak hosz- szát a jelenlegi 27 százalékról 36-ra emelik. Szól a középtá­vú terv az autóbusz-pálya­udvarról a hidak építéséről, alul- és felüljáróról is. A* utakat, hidakat azonban álland >an tisztán kell tartani. Gondban vau ezzel a városi rintért. tanács, mert nehezen kap inunkaeröt. Az évenként rend­szeresen tisztán tartott közte­rület nagysága 460 ezer négy­zetméter, s ebből 200 ezret kézzel takarítanak. A terület nagysága — a város helyze­téből eredően — természetesen változik: télen Jóval kisebb az előbb említettnél. A tisztítan­dó terület a következő öt év­ben 6—8 hektárral növekszik majd. A köztisztasági géppark jelenlegi értéke 1 millió 800 ezer forint. Ahhoz, hogy jobb minőségű munkát tudjanak végezni — azaz tisztább le­gyen a város —, a géppark növelésére van szükség. A lakásoknak mindőssaie 18 százaléka van bekötve a szenny vízcsatorna-hálózatba. Kevés a 38 kilométer hosszú­ságú vezeték. Ezen túl az i6 súlyos problémát okoz. hogy a város szennyvíztelepének tisztítókapacitása jelenleg na­ponta csak két és fél ezjer köb­méter. A csúcsidőszakban pe­dig 10 ezer köbméter szenny­víz keletkezik a városban. A telepet már bővítik: ennek befejezése után a kapacitása naponta 12 ezer köbméter lesz. Ez azonban a tervidő­szak végén kevés lesz, hisz egy-egy napon most is elő­fordult ekkora »termelés«. Ez a fölismerés vezette az Országos Vízügyi Hivatalt, amikor egy újabb 10 ezer köb­méteres bővítést határozottéi. Az építkezést várhatóan 1978- ban kezdik, s a beruházás 110 millió forintba kerül. (A most folyó építkezés 1977-ben fejeződik be, a munka érté­ke 90 millió forint.) A vízellátást azért említjük, mert talán ez az egyetlen te­rület, amelyikre nem lehet pa­nasz. A két vízkivételi mű — Siófok ellátásán túl — a re­gionális feladatoknak is meg­felel. A város fogyasztása csúcsidőszakban 15 ezer, át­lagban 8 ezer köbméter na­ponta. A lakások 68 százalé­kába bevezették a t izet. Az új lakásépítkezésekkel, az arany- és az ezús'iparti fej­lesztésekkel várhatóan napi 14 ezer köbméterre emelkedik a fogyasztás, 1990-ben pedig napi 18 ezer köbméter fogy el. Ez szükségessé teszi a víztermelés növelését. 1978-ig megépül egy 5 ezer köbméte­res tározómedence, a hozzá vezető ötkilométeres töltőveze­tékkel együtt, 50 millió fo Kommunista Interna1 cionáléban tisztségeket viselt. A húszas években az agitációs és propagandaosztályt vezette. 1929—1934 között a Balkán- titkárság vezetője volt. Segí­tette a bolgár, román, ju­goszláv, görög kommunisták harcát. Élete tragikusan ért véget, a Szovjetunióban a harmincas években a személyi kultusz nyomán kibontakozó törvény- sértések áldozata lett Emlékét az utókor a nagy forradalmárokat megillető tisztelettel övezi. B Gy. idei feladatokat Elkészült 8 millió forintból a törpe víz­mű, 620 családhoz jut el az egészséges ivóvíz. A nagybe- rényi és a somi lakosság a , tervezett 400 ezer Üzemben 580 ezer forint érté- , kű társadalmi munkával segí- különbóző i tette gyarapodásukat, öregek 'napközi otthonát ifjúsági klubot hoztunk létre 100—100 ezer forint, költséggel. Mind­ezt a lakosság kérése alap­ján. Az idén bővítjük az óvo­da konyháját, s egy újabb tantermet építünk félmilliós költséggel. Községünk talán egyetlen az országban, ahol az összes jelentkező gyereket fel tudjuk venni óvodába. Az idén Som községben felújít­juk az orvosi rendelőt, szol­gálati lakást alakítunk ki a nőtlen, hajadon pedagógu­soknak, korszerűsítjük a hús­boltot, hogy csak néhány lé­nyegesebb dolgot említsek. Baksai Ferenc veszi át a szót: — Sajnos az ifjúsági klub­hoz még nincs szakképzett vezető. Egy fiatal most végzi a klubvezetői tanfolyamot. Azért nem üres a fiatalok otthona, harmincán járnak rendszeresen a politikai ok­tatásra, s húszán vesznek részt a nyolc előadásból álló tanfolya­mon. A párttitkár egy másik té­mára vált át: — Jó ütemben folyik a ta­vaszi készülődés, a gépjavítás az Egyesült Erő Tsz gépmű­fórinttíl I-h«lyében. A közös gazdaság az idei feladatokat több új géppel, gyarapodva várja. Egyebek között SZK—6-os kombájnt, NDK-gyártmányú kaszáló- és silózógépeket, Dutra traktort vásároltak, több mint egymillió forint értékben. végrehajtó bizottsága jó érzé- | KISZ-vezetőképzö sekkel készítheti el számve-1 tését, határozhatja meg az Éppen vége az ebédnek az öregek napközi otthonában. párttitkár ] dési tervben már hat előadás I szerepel-*az érdeklődésüknek megfelelően. Este felnőttekkel népesedik be az iskola. A szülők . ér­deklődéssel hallgatják Luká­csi Katalinnak, a Siófoki Já­rási Hivatal művelődésügyi osztálya munkatársának elő­adását, aki a család szere­péről beszél az általános is­kolás gyermek személyiségé­nek kialakításában. Egy-egy alkalommal 60— 70 felnőtt hallgatja meg a szülők akadémiája előadásait. Ebben az évben nyolc téma szerepel a programiján. Az ifjúsági klubba készü­lődik Takács Anna KISZ- vezetőségi tag. Vele is vál­tottunk néhány 6zót terveik­ről: — Szombaton meg vasár­nap hatvan-hetven fiatal is eljön a klubba táncolni, szó­rakozni. Terveinkben szere­pel egy zenekar megalakítá­sa, a már meglevő, de eddig Munkásgyülés Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról.) tött naipok száma. És ugyan- | akkor 77 ezer túlórát használ- ] tak föl! Szükségszerű ez? A zsúfolt széksorok között vala­ki — a táppénzes-napok ma­gas szármára — megjegyezte: ha nem volt munka, inkább kiíratták magukat az embe­rek, minthogy szabadságra menjenek. A gyáregység gondjáról —a felszólalások tanúsága szerint — nem mindig a legiiletóke- sebbektől értesültek a mun­kások. A vezérigazgató je­gyezte meg: a nagyvállalat ágazati igazgatóitól olyan kér­désekre is választ vártak, ame­lyekre minden felelhetne. Épp ezért — von la le a következtetést — ja­vítani kell a vezetők és a munkások között a kapcsola­tot, érvényt szerezni annak az elvnek, hogy az üzemi demok­rácia fórumain mindenki vé­leményt nyilváníthasson, ét választ kapjon a -kérdéseire. A munkásgyűlésen szót kéri egy fiatal lány: Lator Valé­ria, a Mekalor-szalag mun­kásnője. S nem a műit év. hanem a mostani időszak gondjáról beszélt: — Alig van olyan nap, hogy ne kellene rövidebb-hosszabb időre leállni. Nem mindegy, hogy az embernek akkor mondják, hogy nincs munka, amikor műszakkezdéiskor be­lép az ajtón. Az a tapaszta­latuk, hogy ilyenkor a főnö­köket idegesíti a jelenlétük. Igáz. fizetnek állásidőt, de azi j is tapasztaltuk' már. hogy nem • mindig jól számoljak, s ha szólunk, nem szép szót ka­punk, hanem gúnyolódó meg­jegyzést. Igaz, sok kérdésünk van a munkával -kapcsolat­ban. Ezekre mi igaz, őszinte feleletet várunk. Felszólalása után fölcsen­dült a nagy taps. Király Ferenc, a járasd párt­bizottság első titkára is a ve­zetők és a munkások közötti kapcsolat javítását sürgette felszólalásában. — A Mechanikai Művek marcali gyáregységében i® ugyanolyan megértőik az em­berek, mint másutt — mond­ta. — Támogatásukra viszont csak akkor számíthatunk, ha csoportvezető j ismerik a gondokat. Az üze­mi demokráciának kialakult jó szervezeti keretei vannak: véleményt itt, -és nem a folyo­sókon kell nyilvánítáni. A gondokról pedig nem a »jól- értesüiteket«, hanem azokat kell kérdezni, akik a tények ismeretében válaszolhatnak. S e válaszadás elősegítése érde­kében a gazdasági vezetők mellett a tömegszervezetekre is nagyobb feladat vár. Az ál­lásidő —i főleg az év eleién — visszatérő gond, s ez össze­függ az anyagkészletekkel. A tapasztalat az, hogy akkor több a szóbeszéd a gyáregy­ségben, ha kevesebb a munka. Folyamatosabb anyagellátás­sal. szervezéssel segíteni lehet ezen. Az év elején tartunk. S épp azért érdemes idézni a vezér- igazgatót: »Az új termékek révén a folyamatos termelés "eitételei, biztosírta vannak.«. A termelőszövetkezet gépmű'i lycben. Az idős asszonyok, férfiak azonban nem mennek haza. Kötögetnek, kézimunkáznak, beszélgetnek. A rádióban hal­kan szól a zené, sokan ott maradnak, hogy közösei) néz­hessék a televízió műsorát, héhányan pedig éppen olvas­nivalót válogatnak a könyvtárból. Az idén is köszöntik őket a község vezetői — Nagybe- rénvben és Somban is — az meg nem nagyon működő színjátszó csoport életre kel­tése. A politikai oktatásban való részvétellel elégedettek vagyunk, s azzal is, ahogy a község fiataljai kivették ré> szűkét a társadalmi munká­ból tavaly. A tegyük szebbé kis községünket mozgalomban a | közterületek meg az idős em- ! berek háza előtti rész parko­sításában segítettünk, a tsz- i nek a meggy- és a répasze­öregek napján. Ez újabb I désben és más munkákban is. programmal gazdagodik eb- !Az *3y kapott pénzből mag­ben az esztendőben: április- inőt, játékokat vásároltunk, az ban nagymamák napját ren­deznek, s az unokákon kívül a falu, a párt- és a társadal­mi szervek, meg a termelő- szövetkezet vezetői üdvözlik majd az idős asszonyokat. S hogy ne csak a tévé meg a rádió műsora, a könyvtár és a régi emlékek felidézése jelentse az öregek számára a szórakozást, az idei művelő- i idén — folytatva ezt a mun­kát — lemezjátszót veszünk. S végre több évi távoliét után szeretnénk, ha zeneka­runk, színjátszó csoportunk és szavalóink is ott lennének a járási, illetve művészeti szemlén. megyei Szalai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents