Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
'S. Bemutató előtti beszélgetés A primadonna jubileuma Csillogó világ az övé. Légies, magasba' szárnyaló hangja ringatja hallgatóját, és mesevilágba röpíti. Be- lékáprázunk abba, amit elénk tár. És belefeledkezünk a játékba. Csak ő tudja, hogy a le-, begés, a mese’ mennyi gyakorlóórát igényel. Mondhatnánk így is: munkaigényes szerepkör a primadonnáé. Pálfy Alice huszonöt éve tölti be ezt a szerepkört. Hangja, babaarca további sikereket ígér. Primadonna magyarul azt je dögként; ezek voltak az állolenti: »első hölgy«. — Hogyan kezdődött? — A szüleim mindenáron hegedűművészt akartak belőlem csiszolni. Ám a Zeneművészeti Főiskolán Zathureczky Ede fölfedezte a hangomat. Kitüntetéssel végeztem mint operaénekes. Már a tanulmányaim alatt megkezdtem a szereplést. A népművelési minisztérium kultúrbrigádjával jártam be az országot. A főiskola után az Operaház ígért ösztöndíjat, de én úgy gondoltam : több lehetőségem lesz vidéken. Szolnokon akkor operatársulatot szerveztek, a Tra- viatával kezdtünk volna. Sajnos a terv kútba esett, így lettem primadonna. Szolnok, Békéscsaba, Miskolc — venA Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság saját műszála erdészeti csoportja évenként 4—5 kilométer hosszúságú úgynevezett feltáró utat épít a szállítások megkönnyítésére. A kövesútra azért is égyre nagyobb szükség van, mert az erdei munkákban is mind j masok. Kaposvárra is vendégszerep hívott. Itt maradtam. — Noha hívták máshová is. — Háromszor volt szerződésem, de mindig lebeszéltek arról, hogy elmenjek. Azután volt egy rossz évadom, amikor az igazgatóm szerette volna ezt. Akkor már én nem mentem. »Átvészeltem« azt az idő- ' szakot. — És most újra főszerepben látjuk pénteken a Cirkuszhercegnő című Kálmán Imre operett bemutatóján. Mely szerepekre emlékszik vissza szíve- • sen? — A legkedvesebb nem operett volt. Puccini Pillangókisasszonya 1961-ben. több erő- és munkagépet használnak, s lassan onnan is kiszorul a ló. A gazdaság 1976-tól tovább korszerűsíti az útépítés technológiáját, önjáró aszfaltozó finischer munkába állításával sima, aszfaltozott úthálózatot alakítanak ki a göcseji erdőkben. Idézünk az egykori kritikából : »Pálfy Alice az opera címszerepében eddigi pályafutásának tetőpontjára érkezett. Élt, kacagott, sírt, zokogott, egész lényén átsugárzott Cső- Cso-Szán belső érzelemvilága.-« Az Óperaház vendégszereplésre hívta Cso-Cso-Szán-ként is, francia királylányként is a János vitéz előadásához. — Mozart-operák koloratűr- szoprán szerepeire készültem. Verdi és Puccini dallamvilága áll még közel hozzám. De rajongója vagyok annak is, amit csinálok. A magyarok annyi sikeres operettszerzőt adtak a világnak! Csak nálunk nem játsszák őket. Kálmánt, Lehárt, Jacobit. — Milyennek látja a műfaj jövőjét? — A műfajt és a szerepkört idejétmúlt ósdi súgnak tartják egyesek, pedig van létjogosultsága, úgy érzem. Nem a szövegük miatt vesszük elő az operetteket, bár humorsze- gény irodalmunkban üdítően hatnak! Az operett melódiád ma is közkedveltek, még akkor is, ha a színházi szakemberek és a közönség egy része már elutasítja. Nem -mindenki »szívből«. Sokan divatból! A felkészülést a zene elemzésével kell kezdeni. Ha ez nem történik meg, a következmény: kedvetlen előadás, mely a »műfajarisztokrata« kritikát segíti az ’ operett lejáratásában. — Izgalmas kérdések ezek, boncolgatásuk egyszer talán még téma lesz. Kik voltak a legkedvesebb partnerei és rendezői? — A legkedvesebb partner Bajor Ferenc volt, emberként is tiszteltük, segítettük egymást. Ugyanezt mondhatom el Rózsa Tiborról, akivel nagyon jó duettet énekelni. Az igazgató rendezők között Ruttkay Ottót, Sallós Gábort említem. Nagyon jó volt együtt dolgozni az új bemutatón Lehár Péter vendégrendezővel. Még jó néhány szerep várna megformálásra, s új utat is kezdtem két mamaszereppel; az egyik a Tűzijáték című musical ß- gurája volt. Szerepet még sohasem adott vissza. Ha valamelyikét nem szerette, azt a közönséggel nem akarta éreztetni. Egyszer az előadásról — ahol szinte hősiesen állt helyt — vitték a műtőasztalra. Az »első hölgy« pénteken újra bizonyít. Mert, aki e pályát komolyan veszi, élete örökös bizonyítás. Leskő László Aszfaltozott úthálózat a göcseji erdőkben Kaposvár kozmuvelodese Kaposvár közművelődésének hosszú távú tervéről — és a közeljövő művelődési feladatairól — tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács. A téma nagy jelentőségű. A tervek, amelyek hosszú időre kialakítják a város kulturális arculatát, a meglevő körülmények figyelembevételével, a tapasztalatokon okulva készültek. A gazdasági fejlődést nem követte megfelelő ütemben a kulturális fejlődés — hangzott el a tanácsülésen. Ez az elmaradás a művelődési létesítményekre ugyanúgy vonatkozik, mint a szakember-ellátottságra. A megyeszékhely közművelődési intézményeinek többsége a városközpontban van, így a külterületek ellátása nem valami jó. Ráadásul több helyen megszűntek a művelődési házak. Az új lakótelepeken nem, vagy csak részben épültek könyvtárak, klubok, pedig nagy az Igény a megnövekedett szabad idő miatt. Kevés — különösen az üzemekben — a szakképzett népművelő. A rendezvényeknél gyakori a »keresztbeszervezés«, mivel egy-egy intézménynek több gazdája is van. Ezzel szemben akadnak a művelődésnek szinte teljesen gazdátlan területei. A városban működő amatőr együttesek közül a'kórusok érték el a legmagasabb színvonalat. A felnőtt énekkarok közül a Vikár Kórus, a munkáskórus és a pedagógus férfikar fesztiváldíjas. Mögöttük ott sorakoznak az ifjúsági és gyermekkórusok. Így az utánpótlás is jó. Bár sok fellépési lehetőségük van, a tanács számukra és a környező megyék énekkarainak megszervezi a három város kórus- találkozóját, melyen a hazai együttesek mellett szombathelyiek és zalaegerszegiek lépnek föl. A város zenei életének továbbfejlesztését szolgálja a már hagyományos országos rendezvény, a zeneiskolai tanárok kamarahangversenye. Évente sor kerül a könnyűzenei találkozóra is. Kaposváron szép hagyományai vannak már a népi fazekasságnak. Legjobb művelői számára rendezik majd meg évenként a fazekas képzőművészek kaposvári kiállítását. A hosszú évekre visszanyúló hagyományos Barátság Hídja fotószalont is minden két évben megrendezik. A távlati tervekben szerepel a fotózás föllendítése, és klubok alakítása a művelődési házakban, intézményekben. Kevés az irodalmi színpad, a színjátszó együttes. A művészeti mozgalom föllendítése érdekében a tanács fölkérte az üzemeket, hogy ösztönözzék az amatőr együttesek létrejöttét és támogassák fenntartásukat. A tanácsi támogatást azok az együttesek , kapják, amelyek aktívan részt vesznek a város közművelődésében. Az utánpótlás érdekébén arra szólítja föl a tanács az úttörő és művelődési központot, hogy minden amatőr művészeti ágban — tánc-, báb-, gyermekszínpad és fúvószenekar kategóriában — szervezzen csoportot. Ennek különösen a néptáncban és a bábozásban van nagy szerepe, hiszen mindkét műfaj erősen visszaesett Somogybán. A tanácsülés jónak értékelte a képzőművészek tevékenységét a városban. Különösen azt emelte ki, hogyan állt a somogyi képzőművészet a munkásművelődés szolgálatába. Ugyancsak sokat tett a Csíky Gergely Színház is ezért — részben műsorpolitikájával, részben közéletiségével. Jelentős szerep vár a köz- művelődésben az iskolákra is. Mivel változatlanul nem lesz mód arra, hogy annyi klub, művelődési ház épüljön, amennyi teljesen kielégítené az igényeket, az iskolák is kapnak ilyen feladatot. A kisebb, »két műszakban« tanító iskolákban természetesen csak egy-egy előadásra van lehetőség, de például az újakban kiállítást is lehet rendezni. Ugyanakkor a művelődési házak némelyike az oktatás színhelye lesz. A tanácsülés határozatot hozott arra, hogy a megyei művelődési központban iskola működjön azok számára, akik nem Végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Sajnos, számuk elég magas. Kihelyezett osztályok lesznek olyan üzemeknél, vállalatoknál is, ahol erre igény van. Ebből a munkából a könyvtár is kiveszi részét — olvasmányjegyzéket állít ösz- sze, és azt megküldi az iskoláknak. A közművelődési terv nagy súlyt helyez a munkásművelődésre. Az eszmei, politikai, esztétikai, irodalmi műveltség fokozásának a lehetőségét az eddiginél jobban igyekszik megteremteni. S. M. Hallásvizsgálat, liallásnevelcs Kísérleti jelleggel kezdő- I dött, s ma már rendszeresen [ folyik a kaposvári Siketek Ál- | talános Iskolájában az ,audio- I lógiai vizsgálat. Ezt Farkas I Mária, a megyei kórház j audiológusa végzi heti hat I órában az intézetben. A hal- i lásvizsgáló készülékkel meg- í állapítják a gyerekek hallás- csökikenését, hogy azután a kapott eredményeket az egyéni és a csoportos nevelésnél felhasználhassák. A központ nem válaszol Száz ember öltözője Három, egymástól távol eső, szürke, omladozó épület a Cseri úton, az egykori szeméttelep helyén. A szerelőműhely, az irodaház és a »szociális létesítmény«. Nyolcvan- négy gépkocsi és kilencvenkilenc 6ofőr tartozik ide, néhány adminisztrátoron kívül. Ez a Tejipari Szállítási Vállalat Kaposvári Kirendeltsége. Az irodaépület előszobájából két irodába lehet jutni. Az egyikben beszélgetünk Pécsi János helyettes kirendeltségvezetővel és Tomsics Jánosáé párttitkárral. A hepehupás padlón nehezen találja meg biztonságos helyét a szék lába, és a beszélgetést időnként megzavarják, mert ebből a zsúfolt helyiségből nyílik a másfél lépésnyi WC és mosdó. — Tíz évvel ezelőtt tíz emberrel alakult ez a kirendeltség — mondja Pécsi János. — A telepet örököltük a sörszállítóktól. Minden elavult nálunk, toldozgatunk-foldozga- tunk, ami tőlünk telik, de saját pénzünk nincs. Hogy mennyit kapunk, az a központ jóindulatától függ. A párttitkár folytatja: — És hogy milyen a központ jóindulata... Messze vannak, ritkán látogatnak meg bennünket. Akkor is éreztetik velünk, hogy mi vagyunk »a vidékiek«. Lekezelnek bennünket. Nem törődnek velünk. Én például több mint két éve dolgozom itt, de azóta még nem láttam az igazgatónkat. Az is előfordult, hogy a pestiek a tejipari vállalatnál szálltak ki a kocsiból és oda hívták át tárgyalásra a kirendeltségvezetőnket. Most, hogy az elmúlt tavasz- szal a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ellenőrizte a körülményeinket, kapunk pénzt a telep átépíttetésére. Ebben a hónapban egyeztetjük elképzeléseinket az AGROBER-rel. Az egészséges megoldás az lenne, ha az épülő tejüzem mellé kerülnénk mi is. Csakhogy az még több pénz. Nem mutatják meg örömmel az öltözőket és a fürdőket. Az iroda mellett az egyik zuhanyozó. Fekete, omladozó falú, kicsi és hideg. Ha itt fürödnek a szerelők, úszik az egész iroda, mert nincs bekötve a telep a városi csatornahálózatba. Az udvar szemközti oldalán van az öltöző. A hatszor ötméteres helyiségben harminc vasszekrény. Olyan szorosan, hogy pad sem fér közéjük, amire a vetkőző vagy öltöző a ruháját tehetné. Gombos Tibor gépkocsivezető morgolódik is a nyitott szekrény előtt. — Az utcai ruhám a pufaj- ka mellé összezsúfolva. Hamar tönkremegy az öltözékünk, hiába kímélnénk. Jó lenne egy fehér és egy‘fekete szekrény. — Az olajkályhához lép, próbálja erősebb lángra állítani. Nem sokat segít. A vizes falú, különálló köves épületet nem lehet átmelegíteni. Az olajkályha nyitott válaszfal alatt áll: a szomszédos pihenőszállást is fűtenie kéne. Fáradt sofőrök, főleg vidékiek szálláshelye lenne az emeletes vaságyakkal, lehangoló bútorokkal berendezett, víztérképes szoba. Kísérőim elmondják, hogy ha valaki szerelésre hoz egy rossz járművet, inkább bármivel azonnal hazautazik, minthogy egv éjszakát itt töltsön. A szerelőcsarnokban Frasztl Lajos szerelő: — Hozott magával pénzt? Mert ha igen, akkor tudunk magunknak szebben építeni. Hogy milyen az öltözőnk, a fürdőnk? Nekem nem az a lényeg, hanem az, hogy már elértük: nem kint, a hideg udvaron kell szerelnünk, a kocsi alá feküdtünk, mint régen. Tíz évet töltöttem el itt, és örülök, hogy fedél van a fejem fölött, amikor a járműveket bütykölöm. — És ha megírja, attól jobb lesz? — fordul felém Kása Elemér. — Azt hiszi, arra a tröszt odafigyel? Kár a fáradságért. Ök is jártak itt, fölírták a hibákat, aztán csináltak valamit? Szita Károly szakszervezeti titkár idősebb ember, nem is háborog annyira, mint a fiatalok. Csak tényeket közöl: — Négy-öt éve kiderült, hogy süllyedünk is. A munkavédelmi felügyelőség — el1 sősorban az öltözők, fürdők állapota miatt — csak 1976. július 1-ig engedélyezte a ki- rendeltség működését. Ha addig nem történik alapvető változás, felfüggesztik a munkát. Kevés vigasz számunkra, hogy a vállalat 32 telep közül több még rosszabb helyzetben van. És az is igaz, hogy a hozzánk tartozó csurgói, marcali, balatonszánszói, dombóvári részlegnél dolgozókkal sem cserélnénk. Győr László munkavédelmi felügyelő a Szakszervezetek Megyei Tanácsán papírokat tesz elém. Ezekből kiderül, hogy már 1972-ben szóvá tették a budapesti központban a kirendeltség állapotát. Akkor mindent megígértek. 1975 márciusában és áprilisában a közegészségügyi vizsgálat ismét siralmas állapotokat talált. Ekkor hozták a felfüggesztési határozatot, melyre a Tejipari Szállítási Vállalat a mai napig sem válaszolt. Decemberben fordultak az ÉDOSZ központhoz, hogy keressék meg a vállalat vezetőit. — Egyelőre várjuk a választ. Tény, hogy ilyen körülmények között nem dolgozhat tovább' csaknem száz ember — tette hozzá. Gombos Jolán j Egyéni foglalkozás a hallókészülék segítségével. A nevelőnek lehetősége van arra js, hogy egyszerre tíz- tizenkét tanulóval foglalkozzon. Utcán hordható hallókészüléket is kapnak a gyerekek. Ezt megelőzően azonban' a tükör előtt gyakorolják a különböző hangok kiejtését. Gyertyás László képriportja
