Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

Mike, , Rákóczi Termelőszö­vetkezet. A naptár holnapután január közepét mutatja, tehát elérkezünk a tél derekához — tegnap mégis olyan munkákat láttunk a gazdaság határában, amilyenekre igazi télben nem, csalc tavasszal kerülhetne sor. Bauer János, a szövetkezet traktorosa burgonya alá készí­tette elő a talajt, miután elő­zőleg alaposan megszórták is- táilótrágyával a területet. A Dutra könnyedén megbirkó­zott a feladattal a homokon. — izom1 ja ton még nem le­hetett volna dolgozni ezen a táblán, mert fagyos volt a föld — mondta a traktoros. — Most viszont nincs ilyen aka­dály. A cserháti határrészien is tárcsáztam már több mint 70 holdat, 90 hektáron meg egy John Deere végezite el ezit a munkál. Mindegyik frissen trágyázott föld, burgonya ke­rül bele. A gazdaság másik határré­szén a nagyatádi TÖVÁL em­berei százvagonos burgonya­tárolót építenek a Rákóczi Tsz-nek. Tavaly nyáron kezd­tek hozzá, várhatóan február­ban elkészülnek vele. Megvan már a tároló teteje, épül az osztályozó. A mintegy 8—9 millió forintba kerülő létesít­mény napról napra közelebb jut a teljes befejezéshez, hi­szen a tavaszias időjárásban zavartalanul dolgozhatnak. Hatvan centiméter vastagságú homoktakarót kap a tető, s hogy ezt az esővíz le ne mos­sa, a legelőről gyeptéglákat »•telepítenek« rá. Ez a megol­dás nemcsak a föld megköté­sét segíti, hanem a hidegtől is jól védi a tárolóit. A nyugalom napja A reggel ilyenkor délelőt­töt jelent. Kevesen kelnek óracsörgésre, talán csak a ka­kas tartja be a kakasszót. A vasárnapi pihenő, szórakozás, nyugalom, nagy ebéd, délutá" ni szunyókálás. Vagy a hét közben fölgyűlt aprómunka, kismosás, nagymosás, takarí­tás, vasalás. Kinek-kinek a vérmérséklete szerint. A ház­falak mögött zajló életről ke­vés jel árulkodik. Az utcai mozgás ilyenkor nehezen in­dul meg, és könnyen abba is marad. 1976. január 11., vasárnap, délelőtt 10 óra. Kaposváron hűvös van, kellemetlenül sze­merkél az eső. Néha rákezdi; mire az ember kinyitja az Vállalatunk azonnali belépéssel lakatosipari szakmunkást és segédmunkást keres Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés 7"től 15 óráig KIPSZER dombóvári gyára, Dombóvár, Petőfi u. 29. Telefon: 18-23. <T2683) esernyőt, eláll. Brr. A város furcsa településnek néz ki, ahol valami okiból alig ma­radt ember, csak a házak áll­nak. Valamelyik utcában ré­szegen dalol egy férfi, a visszhang kacskaringós uta­kon közvetíti a szomorú gyász- dalt. Maradék a tegnapból, a szombat éjszakából. Kérihá- rom járókelő poroszkál vala­hová. Arcuk nyugodt, majd­nem derűs. Csak az eső ne lenne. Dél felé eláll a permeteg, valami dereng a felhők mö­gött, lehet, hogy a nap? Né­hány autó surran föl s alá. Az emberek nem lettek töb­ben, csak a mozi kornyékén indult meg némi nyüzsgés. A háromórai vízilóra minden jegy elkelt. Hosszú sor kígyó­zik az ötös Kleóért. Nincs hétköznapi zúgás, vasárnap nem illik tülekedni. A Kapos és a Dorottya félüresen tá­tong. Otthon jobban főznek. A kevés mászkáló csoport ál­talános összetétele: papa, ma­ma és egy vagy két gyerek. A felnőttek morcosak a hiába­való útért, a gyerekek min­denféle variációiban panasz­kodnak: miért nincs jegy, ugye holnap megnézzük... Kora délután még a kevés élet is eltűnik. (Kétszer sé­táltam végig a főutcán, négy emberrel találkoztam.) Az időjárásjelentés változatlan. Budapesten ilyenkor korzóz­nak, Pécsen a Nádorból a Kossuth utca felé áramlik a nép. Még esőben, is, egy kis ünnepi pletykára. Szegeden, Miskolcon, és Győrben is ha­sonló a helyzet, csak az utca­nevek vandálodnak. A házak jelei délutánra fel­erősödnek. A zárt ablakok mögül is ki-fciszűrődnek a délutáni hangok. Néhol zene szól, másfelé a tévé kékes fé­nye vibrál. Itt-ott veszeked­nek, egy helyen a nyitott ab­lakból kihalja tszik: »Minek szellőztetsz, úgyis mindjárt jön a következő rokon. Hogy nem tudnák a ... ükön ma­radni.« A buszok üresen duruzsol­nak. A vezetőnek nincs va­sárnapja. De a nyugalma va- sámapias, néhol mosolyog is. Megvárja az integető utast, komótosan indít, lassan fékez. Nincs tömeg, nem kell vesze­kedni. Délután, sötétedéskor meg­érkezik a szél. Suhogtatja a fákat, cibálja a kabátokat. Estére kibújnak néhányan. El­indulnak egy sörre, vacsorá­ra, vendégségbe. Vidám, vá­rakozó beszédfoszlányokkal telik meg a levegő; »Mit gon­dolsz, ott lesznek? Régen vol­tunk már a söriben. Remé­lem, lesz hortobágyi palacsin­ta...« Estére különös meleg lett. Sűrű, langyos eső hullott a nekirugaszkodás után. Tizen­egy előtt az emberek a házak alá gutabaszkodva vártak az utolsó buszokra. A télikabát is túl meleg volt. — Ha hó lenne, lapátolni lehetne — mosolygott valaki a szomszédos kapumélyedés­ben kucorgóra. A vasárnap pihenő, szóra­kozás, nyugalom. Még az ilyen borongás is derűs egy kicsit. Es nagyon keveset tu­dunk megmenteni belőle a következő hétre. Hétfőn reg­gel újra tülekednek, rohan­nak az emberek. Nagyváros lesz a csendből. Luthár Péter ' TARTALÉKOK A GYÁRBAN A munkaidő a munkáé Az ésszerűbb munkaerő- gazdálkodást a termelés haté­konyságának fokozása érdeké­ben kötelezően előírja a vál­lalatok részére az ötödik öt­éves tervről szóló törvény. E feladat megoldása éppen úgy igényel szervezést, mint gaz­daságilag indokolt munka­erő-átcsoportosítást, eseten­ként gépesítést is. Milyen ter­veket készítenek, és milyen feladatokat oldottak meg ed­dig ennek érdekében a vál­lalatok? A Kaposvári Elektroncső­gyárban igazgatói utasítás lá­tott napvilágot a tartalékok feltárására, s ez intézkedik a veszteségidő csökkentéséről is. Egy vizsgálat azt állapí­totta meg, hogy az autóbu­szok és a vonatok indulása miatt a műszakot hatszáz em­ber fejezi be néhány perccel korábban. Évente ez sok száz óra munkaidő-kiesést jelent a gyárnak. A járművek indulá­sát nem lehetett a munkaidő végéhez igazítani, ezért a munkakezdést hozták előre tíz perccel. így mindenki végig­dolgozhatja a napot, s eléri a buszt vagy a vonatot. Helybe viszik a kávét — Egy vizsgálat megállapí­totta, hogy októberben — ma­gánügyeik intézésére — 1400 esetb«i léptek ki munkaidő alatt dolgozóink a gyárból — mondta Sinkó Antal igazgató. — A városszéli üzemből a megyeszékhely központjába bejutni nem könnyű. Az ügy­intézést is beleszámítva, leg­alább két és fél, három órát tölt a gyáron kívül ilyen esetben a dolgozó. Ez pedig azt jelenti, hogy négyezer le nem dolgozott óráért fizetett bért a vállalat. Ha valakinek elintéznivalója van, most is elmehet: ezért a távol töltött időért azonban nem kap pénzt. Sokszor tapasztaltuk azt is, hogy hosszú sorok áll­nak a büfé vagy délben az ebédlő előtt. A reggeli, tízórai bevásárlásának rendjét szabá­lyoztuk, s az ebédjegyen meg­jelöltük: ki mikor mehet be az étkezőbe. Ezzel megszűnt a sorbaállás. Lehetőséget terem­tettünk viszont a dolgozóknak a nyugodt tízóraizásra, 6Őt — meghatározott Időben — a szokásos kávéját a helyébe vi­szik. Az üzemben érezhetően csökkent a forgalom, üteme­sebb lett a munka. Intézkedés született arra, hogy az órabér­ben, fix fizetésért dolgozók létszámát akkor sem lehet emelni a gyárban, ha nő a termelés. Ebben az évben pe­dig 22 százalékos termelésnö­vekedéssel számolunk. A munkaerővel való takarékos gazdálkodás érdekében szüle­it az az intézkedés is, hogy műszaki fejlesztéssel 75 ezer normaórát kell megtakarítani. Ha ez megvalósul, feladataink ellátásához 38 emberrel kell kevesebb. Vizsgálat munkahelyenként Üzemszervezési tervet ké­szíttetett a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet is. E mun­kával egy szervező intézetet bízott meg. — A javasolt intézkedések egy részét már a múlt évben eredményesen bevezettük — tájékoztatott Radnóti László elnök. — Ennek nagy része volt abban, hogy a szövetke­zet termelése rendkívül erő­teljesen, mintegy 40 százalék­kal emelkedett. Tartalékain­kat azonban még korántsem használtuk ki teljesen: ebben az évben újabb intézkedése­ket tervezünk a munka haté­konyságának fokozására. Ezek között szerepel a munkaerő ésszerű átcsoportosítása is. Most fölmérést végzünk az üzemekben: azt vizsgáljuk, hogy az egyes munkakörök­ben milyen a dolgozók leter­helése. Ezt követően a szövet­kezet vezetősége sorra veszi az egyes tevékenységi körö­ket, s megvizsgálja: miként lehetne ésszerűbben kihasz­nálni a munkaidőt és a kapa­citást. A dolgozókkal való előzetes konzultáció alapján hozzuk meg a szükséges in­tézkedéseket. Legelőször — a műit héten — az üzemfenn­tartó apparátus munkáját ele­meztük ilyen módszerrel, s megállapítottuk, hogy éssze­rűsítéssel öt ember munká­ját tudjuk megtakarítani: őket ezentúl másutt kívánjuk foglalkoztatni. E módszer alapján minden tevékenységi kört megvizsgálunk. Két brigád helyett egy Készül az idei fejlesztési és szervezési feladatokat tartal­mazó terv az Építőgépgyártó Vállalatnál is. A barcsi nagy- berendezések gyárának fel­adatait e terv. célkitűzései alapján határozzák majd meg. Ezt megelőzően azonban már a múlt év utolsó negyedében végeztek vizsgálatot annak érdekében, hogy miként lehet­ne a jelenleginél jobban megszervezni az egyes mun­kafolyamatokat. Vass Albert igazgató tájé­koztatása szerint ésszerűnek látszott a két szállítóbrigád összevonása. Az intézkedés megtétele óta eltelt idő bebi­zonyította: helyesen döntöttek. A gyár belső szállítással kap­csolatos igényét minden mű­szakban ki tudják elégíteni, s van elég munkaerő a vagonok ki- és berakására is. Az in­tézkedés hatására javult a gyáron belül az egyes üzem­részek mvsnlcaellátása, időben a helyszínre viszik az anya­got, s elszállítják a készter­méket A rakodás egységes irányításának még egy ered­ménye van a gyárban: csök­kent a vagonkirakással kap­csolatos költség, a termelés pedig emelkedett. Együtt a dolgozókkal A három vállalat intézke^ dése hasonlít egymáshoz: a munkaerő és a munkaidő ha­tékonyabb kihasználását se­gíti. A módszer, amellyel ezt kívánják elérni, azonban alapvetően különbözik, figye­lembe veszi a helyi sajátossá­gokat, éppen ezért jó ered­ményt ígér. A munkaszerve­zéssel kapcsolatos feladat nem új: több-kevesebb ered­ményt már eddig is értek el az üzemek, vállalatok. A gaz­dasági szabályozók mostani rendszere azonban a korábbi­nál jobban ösztönöz arra, hogy — egyebek között — a munkaerővel is takarékosan bánjanak. E feladat megoldá­sa alapos vizsgálatot, jó szer­vezést igényel. A már elért eredményekre építve kell — és lehet — a soron következő intézkedéseket megtenni. Tar­tós eredményt csak ott lehet várni, ahol a dolgozókkal is megértetik: a munkaerő és a munkaidő kihasználása közös érdek. A gyáré és a munkásé egyaránt. Ezért követésre méltó a csurgói ipari szövet­kezet módszere: az intázkedé- | sek meghozatala előtt a ter­vezetet megvitatják a mun­kásokkal. Ezt tették a kapos­vári elektroncsőgyárban is: a tízóraizás, a kávézás és az ebéd idejének meghatározása­kor a munkásoktól kértek ja­vaslatokat. Dr. Kercza Imre A balatoni halpusztulás okai MSrrt ismeretes, a Balatonon tavaly február első napjaitól március második feléig — Boglár, Fonyód, Fenyves tér­ségében — mintegy, 700—800 mázsa hal pusztult eí. A gyors vizsgálatok konkrét eredmény­re nem vezették, csak azt sike­rült kimutatni, hogy a pusztu­lást nem méreg (műtrágya, növényvédő szer vagy ipari szennyezés) okozta. A közvé­leményben különböző találga­tások kaptak szárnyra. Fokoz­ták a zavart azok a szóban terjedő hírek, amelyek bizo­nyos NSZK-beld tájékoztatás­ra hivatkozva!!) emberre is mérgezőnek vélték a Balaton vizét. Az idegenforgalmi szer­vek attól tartottak, hogy a kora tavaszi halpusztulás ká­rosan hat a turizmus alakulá­sára. Ez azonban szerencsére nem következett be. Időközben a tudományos vizsgálatok is előrehaladtak, és a MÉM Növényvédelmi Köz­pontjának megbízása alapján dr. Pénzes Bethen kísérletileg is alátámasztotta a halpusztu­lás okaként kialakított felte­vést. Ezek szerint a halpusz­tulást — mint azt a körzet­ben mutatkozó zöldesbama színű és mocsárszagra emlé­keztető »megbuggyant« víz is jelezte — a kovaalgák nagy­mértékű elszaporodása okoz­ta. A pusztulás helyén 1 liter vizben 10—17 millió algát mu­tattak ki ( ez a szám normális körülmények között 2—4 mil­lió), és ezeknek több mint 90 százaléka kovaalga volt. A kovaalgákkal feldúsult vízben a halak légzőhámját az éles kovatűk fölsértették, és így a halak oxigénutánpótlá­sa minimálisra csökkent, majd megszűnt. Gyakorlatilag tehát »vízbe fulladtak«, bár a víz elegendő oldott oxigént tar­talmazott. Tény, hogy az algafeldúsu- lás már 1974 novemberében, decemberében megindult, de a hidegebb vizben a kopoltyún átáramlott víz mennyisége — a kisebb légzésigény miatt — nem szállított annyi kovatűt, amennyi a légzőhám nagyará­nyú roncsolását idézte volna elő. A korai melegebb idő ha­tására a légzés fokozódott, és ezzel a kovatűk is sokkal na­gyobb számban kerültek a ha­lak szervezetébe. A március 18—19-i nagy szél és hidegebb idő betörése »elkeverte« az al­gamezőt, és a halpusztulás is azonnal megszűnt. A pusztulás idején végzett vizsgálatok során nem tudtak kovatűket kimutatni a halaik szervezetéből, ez okozta az akkori nagyfokú bizonytalan­ságot az okok megítélésében. i Mint később kiderült, a mik­roszkóp! metszetek készítésé­re szolgáló üveg metszőkések »kitolták« a légzőhámból a kovatűket. Csak a módszer megváltoztatásával — fehérje- bontó enzimmel a légzőhámot elroncsolva — maradtak visz- sza és lettek láthatóvá i a ko­vatűik, amelyek végső soron a halpusztulást okozták. A Balaton vize tehát nem »mérgezett«, a halpusztulást a sajátos időjárási tényezők (teljes téli jégmentesség, nyu­godt víztükör) miatt túlzottan elszaporodó kovaalgák okoz­ták. Nem kell tehát »leírni« a Balatont, mint európai üdülő- területet! A magyarázat persze nem csökkenti azoknak a szervek­nek a felelősségét, amelyek hivatottak a tó vizének tisz­taságán őrködni. Az algafel- dúsulásban is jelentős szere­pe van annak, hogy a Balaton fokozottan telítődik szerves és szervetlen anyagokkal. Ezt a káros tápanyag-feldúsulást kell megállítani, a vízgyűjtő területről tóba jutó szennyező­dést csökkenteni. Ezzel elejét lehet venni a halakra káros kovaalgák robbanásszerű el­szaporodásának is. Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára Tavaszi munkák — télen

Next

/
Thumbnails
Contents