Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

A köszönésről HÉT VÉGI Ax Üdvözlési formák korok és távolságok szerint eltérőek. A különbözőséget meghatározza a földrajza el­helyezkedés és az időbeliség. Ez utóbbi jelzi a kort, a tár­sadalmi formát, s mint ilyen, jellemző az egyénre, az egy­másnak köszönök kapcsolatá­ra, talán még személyes stí­lusukra is. # Szinte kortörténeti bizonyí­ték az »alázatos tiszteletem«, s a latin eredetije a »servus humillimus«. A kisztihand — a küsse die Hand monarchia­beli fattyúgyermeke — mint kezét csókolom nyert polgár­jogot, és él napjainkban is. Az angolszász nyelvterületen az üdvözlés egyetlen lehetsé­ges módja egy kérdés, melyre kérdéssel válaszolnak. Hogy van? Bizalmaskodás vagy tö­mény ostobaság válaszolni er­re a kérdésre. Aki azt mond­ja: »kedves, hogy érdeklődik, köszönöm jól«, azután beszél­ni kezd magáról, az vagy naív vagy külföldi. Á spanyolok udvarias kö­szönési formája ez: »az úr (hölgy, kisasszony) lábai elé helyezem magam...« Ezt sem szabad komolyan venni, mindössze ennyit jelent: le­gyen üdvözölve. A mediterrán népek roppant árnyaltan tudnak köszönni. A legtöbb európai nyelven •mjé' estét kívánnak az emberek; az olasz azt mondja: felice nőtte. Szerencséset és boldogot is kíván. / Illyés Gyula írja, hogy a század eleji puszták népének nem volt állandósult köszöné­si formája. Helyette néhány mondatnyi párbeszéd volt a kötelező. Kérdés: hogyan ha­lad a munka? Ténymegálla­pítás: bizony a tetőre ráfér már a javítás. Kívánság: bár­csak esne az eső vagy sütne a nap — ezen a ponton, ha­sonlóságot mutatva az angol polgárság társalgási szokásai­val. A különbség az, hogy a puszták népe nem a témasze­gény társasági élet hézagkitöl­tő szerepét szánta például a meteorológiai előrejelzésnek, hanem az mindennapi életük meghatározója volt Napjaink üdvözlési formái nem a város és falu szokásai közötti különbségét, hanem a nemzedéki eltéréseket mutat­ják. A fiatalok 25—30 éves korig tegeződnek, s ennek megfelelően a szervusznak valamelyik — éppen divatos — változatával köszöntik egy­mást. (Szevasz, szia, csao stb.) A középkorosztálytól fölfelé a napszaknak megfelelően kí­vánnak egymásnak jó reggelt, napot és estét. Gyakori a vegyes változat, amikor a férfi köszönésével biztosítja a szembe jövő nőt szándékáról, hogy alkalomad­tán megcsókolja a kezét. Er­re azt kell mondani, hogy jó napot kívánok. Szóval a válasz kitérő. Érdemben vá­laszolni otromba illetlenség, jobb esetben megbocsátható naívság. Végül is a férfi jár jobban, mert neki egy jó na­pot kívántak... A közízlés elfogadott »szabályain« roppant nehéz változtatni vagy módosítani, bár nem bizonyos, hogy ok­vetlenül szükség van rá. Egy- egy elkoptatott közhelyre az a jellemző, hogy ma már senki sem gondol értelmére, Eredeti jelentésére. De azért egy jó reggel, egy jó nap és egy jó este mégis többet ér, mint mondjuk három kéz­csók ... Roboz István, a Balaton szerelmese Szerszámgép születik lágszínvonalú, keresett és jól megfizetett géptípus található. Ezek közül való az a szám­irányítású, koordináta aszta­los 6ugárfúrógép, amelynek összeszerelését a kép mutatja. A szerszámgép programozása nyolccsatomás lyukszalaggal történik, beállítási pontossága mindkét koordináta irányában plusz-mínusz 0,01 milliméter. Hí atomerőmüvek es a mezooazdasao Az atomerőműveikben föl- használlt hűtővíz mint meleg víz kerül vissza a folyókba, ritkábban a tengerbe. A kör­nyezetvédelmi szakemberek­nek gondot okoz ez a termi­kus szennyezés, amely bizo­nyos fokig veszélyezteti a vízi élővilágot. Az atomerőművek­ből kikerülő meleg víz azon­ban hasznot is hochat: a me­zőgazdaság és a mesterséges hal tenyésztés számára. Az atomerőművek meleg vízéinek fölhasználásával je­lenleg több országban is kí­sérleteznek. A franciaországi oadarachie-i atomkutatóköz­pont munkatársai laboratóriu­mi kísérleteikkel bizonyítot­ták, hogy siettetni lehet az erőművek meleg vizével egyes mezőgazdasági termékek érési idejét, függetlenítve a me­teorológiai viszonyoktól. Me­leg vizes kezeléssel az eper 3 héttel, a spárga két hónap­pal, az alma 5 héttel koráb­ban érik, mint az ilyen keze­lés nélkül. Szójával és kuko­ricával most végeznek érés- serkentő meleg vizes kísérle­teket. Hogyan használják föl a gyakorlatban az atomerőmű­vek .meleg vizét? — "Lefekte­tett csövekkel fűtik a termő­talajt. A csövekben természe­tesem meleg víz cirkuláL Ön­tözni is lehet azonban meleg vízzel, s próbálkoznak a ta­lajfűtés és az öntözés kombi- mációjáival is. Ez utóbbi mód­szer az erdőgazdálkodásban látszik eredményesnek. Az erőműből kikerülő sze­kundér víz egyébként töké­letesen mentes a radioaktív szennyeződéstől. A szerszámgép-felhaszná­lás az ipari fejlődés egyik fontos mutatója. A világon ma 2440—2500 féle szerszámgé­pet állítanak elő. A szerszám- gépgyártásban — más Ipar­ágakkal ellentétben — nem a két ipari világhatalom egyike áll az élen, hanem az NßZK. Második helyen a szovjet szerszámgépgyártás áll,, s csak azután következik az ameri­kai. Ezután sorrendben Ja­pán, Franciaország, Olaszor­szág, Nagy-Britarmia és az NDK következik. Figyelemre méltó, hogy az NDK —. az NSZK-t követően — a világ második legnagyobb szerszám­gép-exportom, megelőzve a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat is. A Szovjetunió, jóllehet elég jelentős mérték­ben exportál, ennél azonban nagyobb mértékű az importja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szovjetunióban állítják üzembe a legtöbb új szer­számgépet. Hazánk a világranglista 21. helyét foglalja .el a szerszám- gépgyártásban, 6ok iparilag fejlett országot előz meg. Az iparág termelésének mintegy 60 százalékát exportálja. Gyártmányai között több vi­übörögve zúdult le a hullámvasút, azután li- hegve kapaszkodott fölfelé, majd újra levetette magát a mélybe. A lányok, asszonyok kötelességszerűen sikongattak. A fiúk, a férfiak védelmet adóan ölelték ma­gukhoz partnerüket. Nemso­kára befutottak a végállo­másra, s az utasok kiszállásra készülődtek. Az egyik ülésen egy nő bújt a mellette ülő, széles vállú, jóképű férfi mel­lére, és még mindég reszke­tett. — Ne haragudjon, de ki szeretnék szállni — mondta a férfi, és gyengéden eltolta magától a nőt. — Bocsánat, hogy ismeret­lenül a nyakába csimpaszkod­tam — mondta zavartan a nő —, de nagyon féltem oda- fönt... Igazán szégyellem ma­gam. — Kérem nem történt sem­mi — biccentett a férfi, és máris eltűnt a kavargó for­gatagban. Néhány perc múl­va már ott állt a büfé pult­jánál, és virslit evett mustár­ral. — Inkább tormával, az az igazi — duruzsolta mögötte egy kedves női hang. Az úti­társa volt a hullámvasúiról. — Igazán ne értsen félre, de ha maga is egyedül van itt, menjünk el együtt az elvará­zsolt kastélyba. Nagyon rossz egyedül. * Magányos vagyok, mint a legtöbb férjes asszony. — A kastélyban már vol­tam, de a dodzsemre szívesen meghívom — mosolygott a férfi. — Köszönöm. De csak ki­ki alapon. Ehhez ragaszko­dom ... Sajnos, elég rosszul sikerült a házasságom. A fér­jem mindig Bachot, Beetho­vent hallgatná, én viszont a «4 körhintát imádom. Ö unal­mas, tizennyolcadik századi francia regényeket olvas, en­gem viszont sohasem érdekelt a könyv. Nekem az az igazi kikapcsolódás, ha ötször egy­más után felülhetek az óriás­kerékre. — Az óriáskerék hozzám is közel áll — bólintott ko­molyan a férfi. — Akkor mehetünk. A nő úgy simult a férfi­hoz, mintha hosszú évek óta együtt járnának. Az idő re­pült, szinte észre sem vették, hogy már beesteledett. Gyönyörű perceket töltöt­tek a tobogánon, s micsoda öröm volt hasra esni a guruló hordóban! Igazi kikapcsoló­dás volt a »lökd meg a kecs­két*< elnevezésű mutatványos játék is. A nő zavartan hoz- zásimtilt a partneréhez, és halkan, elfogódottan így szólt. — Első, feledhetetlen sze­relmem egy céllövő-bajnok volt. Magában sok minden emlékeztet Emilre... Itt van előttünk a céllövölde. Látja azt a pléhbohócot? 'Tíz lövés közül, ha egyszer is eltalálja a sipkáját, még ma fölme­gyek magához. Elfogadja a feltételeimet? — Elfogadom — *válaszolt ünnepélyesen a férfi, és oda­szólt a micisapkás üzletveze­tőnek: — Tíz töltényt kérek. Hosszan, megfontoltan cél­zott a bohóc sipkájára, aztán eldördült a lövés. Néhány cen­tivel fölé ment. A második lövés egy kicsit balra, a har­madik kissé jobbra, a negye­dik méterekkel a cél fölött csapódott be... A nő gyen­Nagyjaink emléke — ezt a címet több mint ötven évvel ez­előtt írták le a Balaton című lap 1925. augusztus 8-j számában. A Balaton ügyeit akkor intéző Balatoni Szö­vetség egyik gyűlésén szóba került, hogy a Balaton fejlesz­tése, népszerű­sítése körül ér­demeket szer­zett nagyjaink emléke nincs méltó módon megörökítve. Emléket kell ezért állítani nekik. Föl is so­rolják, hogy a somogyi olda­lon kik érdeme- Roboz István. Rippl-Rónai József rajza, sek erre. »Élesszük fel a somogyiak törekvését Szaplonczay Manó dr. fonyódi emlékműve iránt, állítsunk emléket Balatonke- resztúron Herman Ottónak, a Nagyberek világhírű kutatójá­nak. Balatonbogláron Roboz Istvánnak, a somogyi Balaton­part legnagyobb hírverőjé­nek. ..« Roboz István! Ki volt ő és mit tett a Balatonért? Nem árt föl­eleveníteni érdemeit. Kötésén 1 született 1824-ben. Pápán járt felsőbb iskolába, Petőfi, Jókai, Kerkápoly diáktársa volt. 1848- ban lelkesen csatlakozott Nosz- Icfpy Gáspárhoz. 1849 májusá­ban ő olvasta fel Somogyvár- megye közgyűlésén a trónfosz­tó nyilatkozatot. Kossuth Lajos gyönyörű ká­polnai csatatéri imáját — amelyről annyi színes metszet készült évtizedeken át — ugyancsak ő írta hazafias lel­kesedéssel. A szabadságharc bukása után hazament a Bala­tonhoz 'közeli Kötésére gazdál­kodni. Kidsiny volt a birtoka, amint ő írta: »ka eső nem esett, akkor végigsírta és volt rajta jó termés«. Újságírói hajlama először a Pesti Naplóhoz, majd a Hölgy­futár című laphoz vitte, majd az 1862-ben megindított Zala— Somogy Közlönyhöz, ahol fele­lős szerkesztő volt. 1866-ban ki­adta önálló lapját, a Somogyot. Lapjában életéről igen sok ér­dekes és nagyon élvezetes föl­jegyzések olvashatók. Ezeket átböngészve látszik, hogy für- dőtörléneti írásainak alapos feldolgozása, értékelése még hiányzik, pedig irodalomtörté­neti szempontból is sok érde­kességet tartalmaznak. A so­mogyi kezdődő fürdőélet isme­retlen adatai ott rejtőznek Ro­boz István tárcáiban, levelei­ben. A Somogy 49 évig élt, s a ke­vés előfizető miatt megszűnt. Az újságírók, szerkesztők leg­idősebbje, Roboz István egy év múlva, 1916-ban. 92 éves ko­rában hunyt el. Temetésén már nem is a barátai, hanem a má­sodik és a harmadik nemzedék gyermekei — közöttük unoká­ja, a kétszeres Kossuth-díjas kiváló festőművész, Berr.áth Aurél — állottak sírjánál. Ha­lála előtt a Balatoni Szövetség­hez intézett levelében rr-ég megírta balatoni hitvallását. »Soha nem szűntem meg a Ba­latont. az országnak ezt a leg­nagyobb, legfényesebb tükrét, mint nevezni szoktam, az or­szág közönsége előtt dicsőíte­ni. Amilyen gyógyhatásúra, a lélek és kedély acélozására csak egy van az országban. Le­gyen áldott napsugártól csó­kolt minden csepp je. S ha majd a végzet kiüti kezemből a tol­lat, ez lesz benne a végső hét aranyos betű: BALATON!* Tudom, hogy eddig nincs emlékműve. Lehet, hogy vala­hol a tóparton utcát neveztek fel róla, de ez kevés. Mint a Balaton fáradhatatlan hírverő­je, igazán megérdemli, hogy legalább á Szaplonczay Manóé­hoz hasonló emlékoszlop hir­desse nevét és tetteit valame­lyik somogyi fürdőhelyen. Zákonyi Ferenc Hol tart a rákkutatás? géden megsimogatta a férfi homlokát: — Remeg a keze. Ne legyen ideges! Nyugodtan összponto­sítson ... Én bízom magában, hiszen tudja, mi a tét. Fél szemét behunyva, vál­lához emelte' a puskát a fér­fi, és lőtt. A bádogbohóc gú­nyosan vigyorgott. Hat..., hét..., nyolc ... A nő diszkréten a céllövöl- dés füléhez hajolt: — Nem lehetne valahogy ezt az izét úgy intézni, hogy mindenképpen találjon? — Hölgyem hová gondol? Ez egy becsületes, korrekt mutatványos üzlet — válaszolt sértődötten. A kilentedik lövés sem ta­lált. — Az utolsó esély. Vi­gyázzon, ne hamarkodja el! — kérlelte a nő. A férfi hosszú, mély léleg­zetet vett. A keze most egy cseppet sem remegett. Vállá­hoz emelte a fegyvert, célzott, és lőtt. A bádogbohóc sipká­ja meg sem rezzent. A tize­dik lövés sem talált. — Sajnos, ez sem sikerült! — dünnyögte mérgesen a fér­fi■ — Ügyetlen, tehetségtelen fráter! Ennyire sem volt ké­pes értem! Látni sem akarom többé! — kiáltotta a nő izzó haraggal, és elrohant. A céllövöldés ámultán kér­dezett: — Mester, én ismerem önt... ön Európa céllövő-bajnoka, s hogy lehet az, hogy tíz lövés közül egyszer sem talált? A férfi cigarettára gyújtott és könnyedén elmosolyodott: — Nagyon nehéz volt mel­lé céloznom, de ez a nő, saj­nos, nem a zsánerem. Galambos Szilveszter Az 1975. évi orvosi Nobel- díj egyik kitüntetettje az olasz származású rákkutató, Renato Dulbecco, aiki két má­sik amerikai tudóssal együtt megosztva kapta a rangos el­ismerést. A víruskutatáissal foglalkozó tudósok hosszú éve­ket áldoztak annak földerí­tésére, hogy van-e szerepük a vírusoknak a daganatok ke­letkezésében. Olyan módsze­reket dolgoztak Id, amelyek­nek segítségével pontosan és megbízhatóan ki lehet mutat­ni a vírusokat az emberi szövetekből is. E kísérletek jelenlegi állása szerint úgy vénük: a vírusoknak nincs köz­vetlen kórokozó szerepük a daganatok létrejötténél. A rákellenes küzdelem leg­fontosabb feltétele a karai diagnózis. Ilyenkor ugyanis 'gyógyszeres kezeléssel vagy sugárterápiával még jó ered­ményeket lehet elérni a daga­natok elburjánzásának meg­akadályozásában. Ámde az or­vostudomány még nem ren­delkezik olyan rákreakcióval, amely a szervezetben kimu­tatná egy korai daganat je­lenlétét. Pontosan ismerni kellene azon anyagokat is, amelyek bizonyítottan rákkeltő hatá­súak — így jóval könnyebb volna a velük szembeni véde­kezés. Az immunológiai kuta­tásoknak is sokat kell még fejlődniük. „Helyrebillentik” a pisai lornyot A napfényes Olaszország egyik építészeti nevezetessé­gének — a pisai ferdetorony­nak — a megmentése már évek óta foglalkoztatja a vi­lág építészeit. A XIV. század­ban épült, kör alaprajzú, nyolcemeletes épület évről év­re süllyed, s ennek következ­tében mindig nő a torony dő­lésszöge. Legújabban Charles Bur- ford angol építész jelentkezett egy elgondolással, s nagyobb meggyőzés kedvéért modellen is illusztrálta tervét. (A szak­ember kísérletét komolyan fo­gadták az olaszok: a terv a közelmúltban került a kor­mány elé.) Az elgondolás lényege: a torony jelenlegi 5 fokos haj­lásszögét 4-re kell csökkente­ni, meg kell erősíteni az épü­let alapját, és a környező ta­lajt. A majdani kivitelezés el­ső lépcsőjében — nagy óva­tosság és körültekintés mel­lett — acélszerkezettel tá­masztják körbe az épületet. Az acélszerkezet hálóként tartja fogva a tornyot mind­addig, amíg egy hatalmas tel­jesítményű emelő a megfelelő 4 fokos hajlásszögig nyomja vissza az épületet. Ezt köve­tően széles betongyűrűt he­lyeznek a torony alá, amely anélkül tartja 15 ezer tormás terhét, hogy egy kicsit is meg­süllyedne. Somogyi Néplap \

Next

/
Thumbnails
Contents