Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

Milyen legyen

a szocialista gazdasági vezető?

Beszélgetés a jereváni konferencia tapasztalatairól

Tavaly májusban Jerevánban konferenciát tartottak a szocialista országok szervezéssel és vezetéssel foglalkozó társadalmi szervezeted. A téma fontosságát jelei, hagy az előkészítésbe és a konferencia megrendezésébe bakapcsolód- tak a KGST szervezetei is. Jerevánban sok előadás hangzott el és több szekcióban folyt a munka. A részvevők értékes tapasztalatokkal gazdagodva utaztak haza. Ezekről a tapasztalatokról kérdeztük a napokban Kaposváron tartózkodó Valkó Mártont, a Szervezési és -Vezetési Tudományos Társaság főtitkárát és Frank Tibor főtitkárhelyettest.

— A konferencia témáinak

középpontjában az állt, hogy miként lehet összekapcsolni az egyes országokban a műszaki - tudományos forradalom eredményeinek gyors bevezetését a szocialista gazdálkodási rendszer előnyeivel. A részvevők abból Indultak ki, hogy ennek kedvező keretet ad az integráció. A szocialista országokat egyaránt foglalkoztatja: hogyan lehetne meggyorsítani a tudományostechnikai forradalom vívmányai bevezetésének ütemét. Nem túlzás, ha azt mondom: Jerevánban is főként ezért ültünk össze. Az »ütemváltásnak« ugyanis fontos eszköze a jobb szervezés és a vezetés. | Sok feltárásra váró tartalék van még, ezen a ténen. Feladatunk, hogy önálló szociális- j ta szervezési és vezetési tu- , doimány bontakozzék ki.

— A konferencia ajánlásai j között szerepelt — vette át a j szót Frank Tibor —, hogy a j szervezési és vezetési mun- j kát kutatóintézet létrehozásával kell meggyorsítani. A konferencia után két héttel [ Budapesten, a KGST végrehfej- I

tó bizottsáigának ülésén már el is fogadták az intézet létesítésének tervét. A' z intézetben dolgozó szakemberek vállalatszervezéssel és a társadalom irányításénak kérdéseivel foglalkoznak majd.

1— Somogy megyében hogyan tudnák hasznosítani a mindennapi munkában a vállalati vezetők az örmény 'fővárosban elhangzottakat?

— A szocialista szervezéssel és vezetéssel foglalkozó tudományos elméleteknek az alapjai egészen mások, mint a tőkés országokban. Nálunk a munkások, alkalmazottak teljes létbiztonságban élhetnek, dolgozhatnak; a mai fiatalok már ebben a légkörben nőttek fel. A tőkés vállalatok dolgozóinál —- a magasabb jövedelmi szint ellenére is — még mindig a létbizonytalanság az első számú fegyelmező erő. Nincs sző ter- níészetesen mindennapos kenyérgondokról, de arról sem, hogy az állam vagy a vállalatok garantálják a munkát, a teljes foglalkoztatottságot. Milyen Ösztönzőket alkalmazhatnak a szocialista vezetők a munkanélküliségtől való félelem helyett? — ez., a kérdés. S ez erősen befolyásolja a vezetés stílusát, módszereit, eredményeit, s kudarcait egy-' aránt. Mi a legjobb ösztönzőnek a versenyszellem kialakítását tartjuk, melynek a brigádmozgaloim a szervezeti kerete. Ha jó á vezetés, s fel tudja szabadítani a versenyszellemben szunnyadó energiákat, akkor olyan tartalékokhoz nyúlt, amelyek feltárásának eredményeit talán még nem is ismerjük kellő-’ kép pen.

— Milyen módszerekkel segíthetik a mai vezetők az alkotóképesség és a versenyszellem kialakulását?

— Többféle vezetési stílust ismerünk, s gyakran ,4- öntudatlanul — bizonyos módszereket átveszünk a tőkés vállalatok gyakorlatából. Helytelen és nálunk gyökér télén a technokrátikus gondolkodás, a minden társadalmi és termelési kérdésit csak pénzügyi oldalról megközelítő szemléletmód. A szocialista vezetésnek a jó emberismeretre és a demokratizmusra kell épülnie. A gazdasági életben dolgozó szocialista vezető emher- isímerete azonban ne egyszerűen csak tapasztalatokon alapuljon; ismerje a humánus tényezőket teljes bonyolultságágukban. Az ésszerű erőkifejtés tudományát, a lélektan és a társadakuniéiektun eredményeit. Ezenfelül a vezető és a vezetettek között legyen állandó és demokratikus -'kapcsolat, s teremtsék meg mindennek a szervezeti kereteit is.

— A Jerevánban elhangzottak továbbgondolásra késztetik a szervezéssel és vezetéssel foglalkozó szakembereket — kapcsolódott a beszélgetésbe újra Frank Tibor. — Ezért az Idén májusban az SZVT országos konferenciát rendez a SZOT-tál közösen, ahol időszerű teendőinket részleteiben megvitatjuk. Ezenkívül születőben van egy nemzetközi folyóirat is, mely a szocialista szervezés és vezetés legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel rendszeresen foglalkozna.

Valkó Mártom és Frank Tibor szerdán a megyéi vállalatok vezetőinek tartott előadást a jereváni tapasztalatokról.

Csupor Tibor

Az üveg mögött tavasz van

Az ember, mjndenre képes, legyőzni nem lehet. Az 1975. július 19-i ítéletidő kitörölhetetlenül él az emlékezetben.

— Éjszakai sötét lett. Szerencsére mindannyian bemenekültünk az ebédlőbe.

— Nem szégyen, féltünk. Borzasztó volt, ahogy csépelte, törte az üvegházat a jég.

— Sírtunk, ahányan voltunk.

— Volt, aki azt mondta vihar után: itt még decemberben is üvegcserepeken jártok. Az terem itt. nem zöldség...

Harminckét-ezer tő virágzó, immár négy-hat centis terFebruárban az asztalunkra kerül. •

Tej és tejpor

Ismert, hogy a tej termelői ára ez év január elsejével emelkedett. Ugyanekkor a Mezőgazdasági Élelmezésügyi Minisztérium szervezésében, a termelőüzemek között tejtermelési verseny kezdődött, illetve kezdődik, melyre folyó hó 31-ig nevezhetnek be az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Mind a nagyüzemek számára kedvező új árpolitika, mind az üzemek közötti tej termelési verseny célja, hogy a közfogyasztásra, illetve, ipari feldolgozásra .kerülő tej mennyiségét országösan és megyénkben is emeljük.

Szondi István, a Kaposvári

Tejipari Vállalat igazgatója az alábbiakat mondta:

— Termelőszövetkezeteinknél 1970-ben 2450 liter volt az egy tehénre jutó tejhozam, ugyanez 1975-ben már nem

érte el a 2000 litert. Az állami gazdaságoknál az 1970. évi 3150 literes tejhozam 1975-ben 2810 literre csökkent. Mivel a jelenlegi tejporgyarak teljesítménye nincs kellőképpen kihasználva, megyénkben is csak a tejmennyiség növekedésével számíthatunk tejpor- gyár létesítésére. Tekintve, hogy a felhasznált tejpor jelentős részét zömmel importáljuk, kedvező volna, ha azt magunk állíthatnánk elő. Ennek azonban elsődleges feltétele a naponta fejt tej meny- nyiségének számottevő emelkedése, hogy kielégíthessük egyrészt a közfogyasztás, másrészt az ipari tejporgyártás igényeit. Létjogosultsága akkor lesz a te jporgy árnak, ha rendelkezésünkre áll a megfelelő mennyiségű nyers tej.

A dunántúli tejporgyárak közül a csornai és a pécsi a

[Tejipari Tröszt létesítménye, a répcelakit és a zalaegerszegit az ipar a Phylaxia Oltóanyag- j termeltető Vállalattal közösen j üzemelteti. Ezekben a gyárak- I ban naponta mintegy 150—200 ezer liter tejet dolgoznak föl.

A tejpor, mint az állattenyésztésben használatos takarmánykiegészítő, az egyik legfontosabb állati eredetű fehérjeforrás. Emellett a tárolása és a kezelése rendkívül könnyű. A por alak megköny- nyíti a tej konzerválását is.

Remélhetjük, hogy tejtermelő üzemeink hatékony munkája folytán oly mértékben emelkedik a tej mennyisége, hogy indokolttá teszi Kaposváron eav téjporgyár létesítését, mely teljesen automatizált nagyüzemként az ipari jelleget erősítené me-' gyénkben.

B. I.

mést is mutató paprikasorok főzött idézi az emlékezés azt a szívszorító napot. Az üvegház túlsó oldalán hatezer üdezöld saláta, szép termést ígérő, virágzó uborkasorok.

És a telep kerítésén túl a ínementó, az üvegcseréphegy.

— Nemcsak új indulást jelentett ez. Rosszabb volt annál! összeszedni, kitakarítani azt a milliónyi üvegszilánkot, ■ hihetetlenül nagy munka volt.

Novemberre készült el az üvegezés. A kár nagyságát jelzi: több mint háromnegyed millió .forintba került. A köz- Vetléh ’ veszteségen kívül a július 19-i csapás hátrányát ma is érzi a buzsáki szövetkezet.

— Ha az nincs — mondja Kisfaludi László főkertész —, akkor innen már javában kellene szállítani a paprikát, a salátát.

Hogy ez a kép fogadja január 28-án az üde látogatót, az többszörösen is örömet keltő. Nemcsak azért, mert az alig elkészült létesítményt ért elemi csapás fölött viszonylag hamar úrrá lett az emberi akarat, hanem azért is, mert hosszú évek nagyon kívánt célja teljesül be: korszerű, korai zöldségtermelés kezdődik Somogybán.

Sokszor forgott szóban az elmúlt években a' zöldségtermelés helyzete, a megye ellátásának gondja. Több intézkedés, határozat sürgette a változást. Az összetett probléma megszüntetésének csak együk útja volt a buzsáki termálkertészet létesítése. 1973- ban kezdődött a munka és — megannyi gond, nehézség és buktató után — most 1976 januárjában költözött először tavasz az üvegházba.

— Hárommillió forint körüli értéket szeretnénk termelni az idén ebben az ágazatban — mondja az elnök. Báli Gyula.

— És mit kap ebből So- j mogy? — Ugyanis több tava- j lvi tanácskozáson szó esett jróla. hogy a nagyon várt ter- reálkertészet termékeinek egy része, megyén kívülre kerül. Különböző értékesítési és árproblémák miatt a gazdaság számára ez volt a kedvezőbb. (Mi pedig Békésből, Csong- rádból szállítottuk a zöldséget!)

— ■ Örömmel mondhatom, gyökeresen változott a 'helyzet. Minden termékünket a megyében értékesítjük. Sikerült megfelelő egyezségre jutnunk a MÉK-^eí, ő a legfőbb partnerünk. És épperi a közelmúltban kötöttünk a megyei élelmiszer-kereskedelmi vállalattal olyan megállapodást, amilyen tavaly például Vas megyével volt: a mindenkori fogyasztói árnál húsz százalékkal olcsóbban szállítjuk Kaposvárra áruinkat. Igv mindent, amit termelünk, ezen a két csatornán keresztül, a megyében értékesítjük.

Beszélgetés közben szóba I került a híásík »nagy' fogvasz- ! tó«, a Balaton-part. Évek óta j ismétlődő téma volt a nyári j z.öldségellátás. A tóparton ; ilyenkor ugrásszerűen megnő : a kereslet, a szántóföldi ker- [ tészetben viszont erre az ido- i re nem »jön be« a paprika.

I —' Külön megállapodtunk a MÉK-kel — mondja az elnök —, hogy fólia alatti neveléssel segítjük a kritikus időszakban az ellátást. Persze, a mi termelésünknél nagyobbak az igé- I nyék. bizonyosan szükség lesz | a »behozatalra« is, de nem I szerénytelenség, ha azt mondom, sokat javítunk a helvze- j ten.

A három éve kezdődött be- j ruhá-zás még ma sincs telje- ! sen készen. Nem üzemel a fólia alatti tatajíűtés, a kivitt íezőnek ezután kell még meg- 1 szüntetnie az itteni hibákat. I Nem hozhatja még a termál- | kertészet azt, amire képes lesz, [ ha tökéletesen elkészül.

De az üvegházban — az I idén először — januárban ta- I vasz van. Az a harminc asz- I szony, aki — nem egy idősebb korban — szakmunkássá képezte magát azért, hogy itt j dolgozhasson, most már min- j dennao munkát talál. Va!a- !melyikük úgy mondta:

— Különb ez, mint bármi- [ Íven ipari üzem. lm is fedett ' helyen, melegben, s ráadásul : az élettel dolgozunk!

Tavalv szocialista brigáddá [szerveződtek, — s őket idé- | zem —. »vén fejjel« tizenket- ten menveeskekórust alakítottak. Novemberben az országos j minősítésen jól megfeleltek. Alig’van nap. hogy ne csen- 1 dűlne fel a nóta, ha végeztek az ebéddel.

i Kinn mínusz hat fok van. Metsző szél rángatja az ember I kabátját. Benn plusz huszonkettő. És szemlátomást nőnek ja paprikák., Február közepén : az asztalunkra kerülnek, i Vörös Márta

Fóliás cserepekbe kerülnek a palánták.

Alkotó ifjúság

Dr. Vörös Imre tanszékvezető: — Az a szemlélet, melyet hallgatóinkban az évek során kialakítunk a főiskolán, hosszú időre kihat a tevékenységükre. Ránk, oktatókra vár az a feladat, hogy felkészítsük őket rá; az iskola befejeztével, az agrárértelmiség tagjaiként társadalmi, közéleti munkát is végezzenek a szakmai feladatok ellátása, mellett ott, ahol élnek, dolgoznak. A munkahelyi környezet, a lakóhely ezt várja tőlük. Alapos oktafó— nevelő munkával elérhető, hogy ne olyan szakemberek kerüljenek ki az intézettől, akik csak »féloldalas« munkára képesek. A kommunista oktatóknak a közéleti tevékenységben is példát kell mutatniuk.

Beregszászi Ilona szakközépiskolai igazgató: — Azoknál a kommunistáknál, akik az ifjúság nevelését választották élethivatásul, különösen fontos, hogy mindig jó példát mutassanak. Mert az itteni tapasztalatokat. az iskola tantestületében kialakult légkört átveszik a hallgatók.

Diplomások a szakmának és a társadalomnak

A két véleményt azok között a felszólalások között hallottuk, melyek szerdán este a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola párlalapszervezetének beszámoló taggyűlésén hangzottak el. Akik szót kértek, ennél többet is mondtak, azonban ezek voltak azok a témák, melyek gyakran szerepeltek a beszámolóban is. Dr. Szeles Gyula, a hetven tagot számláló páríalapszervezet titkára, a végzett munkáról szóló ösz- szegezésében egyebek között ezt mondta: — A megyei párt- bizottság fölhívta a figyelműm két arra, hogy többet kell tennünk a hallgatók közéleti tevékenységre való neveléséért, hiszen a szocialista tudatformálásban falun az agrárértelmiség munkája nélkülözhatet- I len; nagy a kommunista értel- ’ miság felelőssége az egész társadalmi réteg ideológiai arculatának, politikai állásfoglalásának kialakításában.

A beszámolóban értékelt r időszak szép számmal tártál-1 mázott olyan eseményeket, me- j lyek arra mutatnak: a pártve- j zetőség alapos ideológiai—po- I litikai szervezést végzett, j hogy mind többen magas szintű politikai képzettségre tegye- [ nek szert. Így érhették el, hogy I az intézet oktatóinak és dől- j gozóinak mintegy a fele kő- I zép-, illetve felsőfokú politikai ; iskolai végzettséggel rendelke- j zik. Az idén kezdődő oktatási évre ismét három párttagot és 1 hét pártonkívülit javasoltak a marxizmus—ler.inizmus esti ! egyetem szakosítójára, illetve j speciális kollégiumra — löfe- i többen oktatók és tudományos j munkatársak.

A pártszervezet arra törekszik, hogy a pártépités keretében a hallgatók közül is föl- j vegyék párttagnak az alkalmas fiatalokat. Itt a kiemelkedő |

tanulmányi eredményt is alapul veszik: ennek megfelelően a múlt félévben három hallgatót vettek föl a párttagok sorába (mindhármuknak a szerdai taggyűlésen, ünnepélyesen adták át a tagkönyvet).

Fontos szerepet játszik az intézet kommunista oktatóinak, kutatóinak munkája az agrárpolitikai célok megvalósításában. Szabó Géza, a városi pártbizottság csoportvezetője elmondta: sokat tett az alapszervezet a XI. pártkongresszus határozatainak az adott körülmények közé adaptálásáért, az oktató—nevelő munkával kapcsolatos központi bizottsági határozatok megvalósításáért. Most a személyes példamutatás került előtérbe, hogy még hatékonyabbá váljon a munka, még eredményesebben dolgozzon az alapszervezet.

H. F.

Még 1974-ben döntött úgy a KISZ központi bizottsága, együtt az ipari tárcákkal: mozgalmat hirdetnek ezzel a címmel. Nem kevesebbet hirdettek meg, mint azt, hogy a I harmincadik szabadság-évébe [ lépő Magyarországon bonta- 1 kozzék termelést segítő, alko- | tó lendülettel az ifjú szakmunkások, ipari tanulók, technikusok, fiatal mérnökök újító, gyakorlati ötletéket teremtő kedve. Szülessenek segítségükkel gazdaságosságot, takarékosságot, műszaki újítást segítő ötletek! Saját szakterületükön éljenek javaslatokkal; érezzék, hogy az ifjúság tudása, szakmai, technikai ismeretei méltó elismerést kapnak az iparágakban, az üzemekben.

Az eltelt hónapok, s mostanában az iparági eredmény- hirdető kiállítások adnak feleletet: az Alkotó Ifjúság-mozgalom a vártnál is nagyobb sikereket hozott. Aki betért decemberben a KGM Technika Házába — ahol a kohó- és gépipar ifjú pályázói közül (több tízezren indultak ötletekkel és alkotásokkal) a leg- job négy-ötszáz munkáit megtekinthette — megállapíthatta: rendkívül jelentős a fiatalok e mozgalma. Nagy megtakarításokat segítő ötletek, kisgépek; eljárások fotói; műszaki leírások, csupán egyetlen iparág területéről. Pár napja a köny- nyűipar »gyűjteményét« tekinthettük meg: az iparág legtehetségesebb fiatal dolgozói több mint 500 pályaművel jelentkeztek. ötletes kempingfelszerelések. ügyes berendezé- ' sek a papíripar, a textilgyártás. a bőripar számára. Pénzt, energiát, fáradságot megtakarító. korszerű termékeket produkáló eljárások.

S a sornak még nincs vége. Az Alkotó Ifjúság-mozgalom országos értékelésére csak tavasszal kerül sor.

Ha összevetjük a számokat — kétszázezernél i§ több fiatal j vett és vesz részt ebben az akcióban. Szakmunkástanulótól fiatal mérnökig. Okosan, fel- készülten. bizonyságot téve műszaki tudásról, szakmai hozzáértésről, munkája szeretetérő! S ami a ötletek kézzelfogha- j tó hasznán meg az erkölcsi értékén kívül számottevő —

! szemléletformáló, bizonyság- [ tevő is az Alkotó Ifjúság-ak- j ció. A sok szkeptikus, élrria- j rasztaló és nem is egészében alaptalan vélem Ínnyel szemben azt példázza: a legjobb munkásgenerációk, a legjobban felkészült, idősebb szakmunkások méltó utódai nevelkednek a tanintézetekben, dolgoznak ifjú szakmunkásokként, technikusokként, • mérnökökként a gyárakban.

i