Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
MINTHA BEVÁSÁROLNÁNAK Falanszter - mindenkinek Bucky, tomograph, distinc- tor, doziméter, schaukaszni. Titokzatos, érthetetlen szavak. Munkáseszközök, géprészek. Üresen, emberek nélkül, boszorkánykonyhára, jövő századi robotközpontra »emlékeztető« termeli. Falanszter. Naponta több százan ülnek a folyosókon, bemennek, kijönnek, és az egész olyan természetes, mintha a boltba indultak volna bevásárolni. Az országban mindenütt, minden rendelőintézetben. A százakkal tízek foglalkoznak. Ne mozogjon, szívja be a levegőt, fújja ki, tartsa be, ne vegyen lélegzetet Kazetta ki, be a »zsilipbe«, a sötétkamrában ki, filmet ki, hívóba, vízbe, fixálóba, vízbe, keretbe... Közben udvariasnak kell lenni a beteggel, tekintettel kell lenni a kollégákra, figyelni a főorvos úrra, mert kiabál, ha rosszul van cent- rálva a felvétel, Wilhelm Conrad Roentgen 1895-ben fölfedezte a röntgensugárzást, amelyet X sugárnak nevezett el. Nagy jelentőségű felfedezéséért 1901- ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat (Űj magyar lex. 5. 618.) A röntgent, mint gyógyászati segédeszközt, röviddel ezután elkezdték alkalmazni. Szinte védőberendezések nélkül. Csak, ha nem volt más lehetőség. Akkor az orvos még megfogta a sztetoszkópot, hallgatózott, kopogtatott. A röntgent ma korszerű védőberendezésekkel használják. Állandóan. Az orvos ma diktál az írnoknak. Beutaló. Néhány szó, kérdőjel. A beteg megy. Sugár. Előhívás, Diktálás. Negatív, negatív, nem látszik, nem látható, néha egy-egy pozitív. Átvilágításnál az előhívás elmarad. Automata, ki-be, ki-be. Csak épp veszélyesebb, mint az önkiszolgáló szolgáltatások. Ölomfalak, ólomköpenyek, ólomkesztyűk, sugárnyelő festék. Egy röntgenorvos megborotválkozott és utána hat óráig vérzett a sok apró seb. Különösebb baja nem lett, csak a véralvadást segítő kis részecskék roncsolódtak el benne. Az ORSI — az Országos Sugárbiológiai Intézet — nem állapított meg semmit. Sokat kellene ilyenkor fizetni. Sugárkárosodás. Fétis. Az orvos elment a röntgenből, azóta semmi baja. Ez persze kirívó eset... A vezető asszisztensnő az előírt időszak vége előtt figyelmeztette társait: szedjétek le már a dozimétereket — sugárzásmérőket —, mert bezárhatjuk a boltot. — És ha nem szedik le? — kérdeztem meglepődve. — Semmi. Akkor megállapítják, hogy több sugarat kaptunk, mint amennyit szabad. Mit lehet csinálni? A röntgen nem állhat meg. így a statisztika is szép marad. Ugyanezt névvel, h^megjelöléssel senkinek sem mondaná el. Felőle leírhatom, majd letagadja. — Nekünk is jót tenne, ha többen lennénk. Sok a munka. Mégis, minden leányt, aki ide jön, igyekszünk elijeszteni. A »tudósok« erre azt mondják, oktalan félelem, van ólomfal meg minden. Rémeket látunk. A tudósok, akik ezt mondják, egy irodában tudóskodnak. Mi itt dolgozunk. Az igazi tudósok azt mondják: nekünk van igazunk. Fiatal fiúk, lányok szeretnének lógni az iskolából. Az orvos elküldi őket röntgenre. A vak is látja, hogy addig nyomogatták az ujjúkat, amíg piros nem lett. Lelet: törés nincs, fractura sem látható... A röntgenesek dühöngenek. Herélünk, herélünk... A sugár leghamarabb a gonádok- ra hat. Terhes asszony jön. Fáj az arca. Melléküreg-felvé- tel. Lenne. Az asszisztensek elzavarják. Visszajön a beküldő orvossal: hogy merik ... A röntgenorvos szépen, udvariasan eltessékeli az asszonykát. Miután elment, a kollégáját úgy kirúgja, mint a... — Legszívesebben minden második beteget elküldenénk —■ így a röntgenesek. — Sok a beteg. Nem foglalkozhatunk mindenkivel fél órákat. A képről hamar kiderül minden —• így a nem röntgenesek. — Sok orvos, ha áthívom egy-egy bonyolultabb fölvételhez, hogy beszéljük meg, jóformán nem is tudja, merre forgassa. Hogyan látja meg akkor a többiről, mi a baj — mondta a röntgenorvos. És jön a beteg. Csip-csup dolgokkal. És ordít a cigányasszony, hogy fáj a sugár... Talán nem is mond olyan óriási butaságot. Bár a sugárzást csak azok »érzik«, akik hosszú ideje ott dolgoznak. A betegnek nem jelent semmit, csak várakozást, néhány másodperc mozdulatlanságot, egy kis utat a két szakrendelés között... A röntgenesek ' dolgoznak, í Lőnek — ők így mondják —, hívnak, átvilágítanak, leletez- nek. Káromkodnak, herélünk, káromkodnak, mert megint üvegszilánkokat akar valaki látni, egy sarlatán. Az üvegen úgy megy át a sugár, mint a levegő a nyitott ablakon. Káromkodnak, mert nem találják az eldugott dozimétereket ... És a röntgenorvos tartja a mellkasfölvételt a schaukaszni — világítószekrény — előtt, és azt mondja neki, hogy forduljon balra, kérem. És fölemeli a telefonkagylót és beleszól, hogy sóhajtson, kérem... Fáradt. És a röntgenasszisztens túlexponálja a fölvételt, és kiabál a beteggel, otthon a gyerekkel. És hullafáradt, és a lábára ejti a nehéz ólomkazettát és akkor egyszer »elmegy« röntgenre. Pedig akkor már bizonyos, hogy eltörött.. Beutaló sem kell. Beutalót írni egyszerű. Az országban mindenhol, minden rendelőintézet röntgenosztályára. Az ótt dolgozók sugár- védelmet is tanultak. A maguk védelmét. És a betegek védelmét És azután dolgozni mentek. Csak próbálják alkalmazni a tanultakat... Beutalót írni egyszerű. Kevesebbet még egyszerűbb lenne ... Fekete István müvei filmen iSisilag-ó A röntgenről írni nem egyszerű. Azt sem mondhatom, hogy itt vagy ott, esetleg amott, az ország melyik sarkában próbáltam összegyűjteni mindezt. Egyetlen szavahihető tanúm van, az édesanyám, húszéves röntgenes tapasztalattal. Nem mintha csak őt kérdeztem volna. Meg vagyok győződve a leírtak igazáról, mások is meg vannak győződve róla, áz a különbség köztünk, hogy én a nevemet is elárulom. Luthár Péter Az idén lépett volna hetven- hatodik életévébe a göllei születésű író. Ifjúsági regények, elbeszélések alkotójaként tartja számon a közvélemény, noha műveit minden korosztály jó érzéssel olvashatja. Egy rövid tárcája jut eszembe ennek igazolására: Kalapki bácsiról szólt, aki a falu postásaként a háború idején megsemmisíti vagy átírja a tragikus híreket tartalmazó leveleket. Ezt a figurát később Örkény István nagyszerű Tó- tók-jában olvashattuk, láthattuk újra. Fekete István a természetszeretetéről, . férfias-gyengéd lírájáról, s ezzel azonos értékben: valótságismierétéről ismeretes magyar író. Regényei, elbeszélései — melyeknek gya- I kiorta állatok a főszereplői — I, számtalan kiadást érnek'1 meg. Hadd hivatkozzam például a Lutrára, a Bogáncsra, a Tüskevárra^ A koppányi aga testamentumára, a Húrta, a Vukra. Talán sokam nem is tudják: A koppányi aga testamentumával tűnt fel a’ gölte! tanító fia 1937-ben egy irodalmi pályázaton. S aztán Zsellérek. című regényével nyerte el 1939-ben az Egyetemi Nyomda pályadíját. Irt szakmunkákat is. Szépírókónt — azt hiszem — tulaj doniképpen még mindig nem emeltük oly magasra, mint ahogy megilletné. Mély humanizmusa pedig példa lehet. Fejér Tamás a harmadik filmjét készítette Fekete István írásaiból, vagy azok felhasználósával, összefon ágával. A most bemutatott Ballagó idő ez utóbbi módszerrel szü- f letett. A Csend, az önéletrajzi Ballagó idő című regény, elbeszélések összevonásával. Ezért nagyon jellemző az indító képsor, melyben a kaleidoszkópban összeálló változatos mintakompozícióikat látjuk. Mégis: váratlanul ért bennünket, hogy Fejér a mába helyezte át a jó hatvan évvel ezelőtt játszódó írásokat. Mai úttörők nyárt vakációja adja a keretet a nagyon is való- szerű kalandokhoz. Ám néhány epizód kilóg a sorból. Említsünk közülük egyet-kettőt! A Petrik József által játszott tolvaj-csavargó feltűnésének semmilyen funkciója nincs a filmben. Bihari József öreg pásztora sírhelyet vásárod; önmagában gyönyörű jelenet ez. Jutalomjáték egy nagyszerű színésznek. De a film egészében igazából nincs helye. Csakúgy, mint a romantikus — mégis szegényes — kalandnak: a betyártámadásnak. Egységbontó elemek ezek. A múlt megelevenülő emlékei a mával csak a padlás j elenetekben h armooizálnak, ahol a kisfiú, főhős képzeletében megelevenednek az ősök. Öze Lajos, mint bölcs Sírni, Latinovits Zoltán, mint kackiás »mézeskalács-huszár«, Dayka Margit, mini öregasszony, Hűvösvölgyi Ildikó, mint fiatal lány, aki korán eldobta magától az életet. Sajnos — éppen mert Fejér a mába emelte a cselekményt — nem hiteles a német nagyanya, Makay Margit epizódja sem. S ki hinné el, hogy van j olyan kérges szívű apa. anya, nagyanya, aki az egyszeri gyereket nem viszi magával a balatoni üdülésre? A kifogások után azonban a film erényeiről is beszélnünk kell. Fejér Tamás mesteri munkát végzett azokban az epizódokban, melyekben a gyerekcsapatnak az állatvilághoz fűződő kapcsolatára derül fény. A »macskaröptetésne« gondolok itt és a bagolyfé- szek kirablására. A feketerigó és a fiú »párbeszédére«. A lovak csutakolásiára. A pincei békakalandra. Mind, mind nagyon jellemző Fekete István'-i szituáció. Kicsit mosolyogtató, kicsit ellágyító jelenetsorokról van szó. Hildebrand István operatőri munkája szép képsorokat eredményez. S jegyezzük föl a főszereplő gye- rekszímész nevét is. Tóth Sanyinak hívják, Leskó László Crna Gora művészeié Budapesten Négy kiadó új könyvei A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül két Lenin-kö- tetteil kezdjük: megjelenít a. Lenin Összes Művei 19., valamint 46. kötete; utóbbi Leninnek 1893 és 1904 között írt leveleivel. Sok szép reprodukció is illusztrálja Oelmacher Anna: A szocialista képzőművészet nyomában című összefoglaló művét. A Ki kicsoda? című életrajzi lexikon ez alkalommal harmadszor kerül az olvasóhoz. Az újabb kiadást az elmúlt három esztendő változásai tették szükségessé: a lexikon a legfrissebb életrajzi adatokkal tájékoztat a kiemelkedő személyiségekről, hazai és külföldi kor- társainkról. Szórakoztatva hozza közel hozzánk Ausztrália különleges világát, > embereit és tájait. Szemes Piroska színvonalas útikönyve, az Ausztrália napfényben, a szerző sok szép fényképfelvételével. Az Európa Könyvkiadó a romániai Kriterion kiadóval közösen jelentette meg a Goethe és a világirodalom, valamint Wesselényi Miklós: Balítéletekről című kis köteteit. A nálunk is évtizedek óta népszerű és olvasott Jack London válogatott elbeszéléseit tartalmaza a Messze földön. Egy új Tolsztoj-kötet is megjelent, a Családi boldogság. Nagyváradi színitori.tikák a Holnap évtizedében a elme annak a kis ízléses kötetnek, melynek gazdag ahyagát Ináig Ottó válogatta. Klasszikus amerikai elbeszélők műveiből ad jól szerkesztett válogatást a Lélekvesztőn címmel a könyvesboltokba került antológia. A Századok — Emberek című sorozat két új kötete a Brutus és a köztársaság végnapjai, Gérard Walter tolilá- ból, valamint a világhírű íinin író, Mika Waltari könyve, Az emberiség ellenségei. A Zsebkönyvtár új kötete a Vízbarázdák című' Vercors-mű, a Modem Könyvtáré pedig K. Singh: Át Pakisztánba. Megjelent Eörsi István válogatott műfordításainak kötete, a Ruhapróba. Több fontos műszaki könyv is napvilágot látott a közelmúlt hetekben. A Műszaki Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a Lévai Tamás és Száva István szerkesztésében megjelent fontos kézikönyvet, címe Ipari beruházások előkészítése, lebonyolítása. Az Automatikus anyag- mozgatás szerzője a nemzetközi hírű Yvés Logé. A környezetvédelmet szolgálja C. Smetana műve, a Zaj- és rezgésmérés. Szerzői kollektíva munkája a Vízveszély és víz- gazdálkodás a bányászatban. szerkesztette dr. Martos Ferenc. Sok érdekes képet, rajzot, grafikát is tartalmaz a Közlekedésünk az ezredfordulón (szerik. dr. Czére Béla). A kiadó az Oktatási Minisztériummal közösen jelenítette meg A magyar felsőoktatás 1945—1975 című összefoglaló művet; ebben dr. Klement Tamás a szocialista felsőoktatás 30 éves fejlődését, kialakulását ismerteti, sok képpel. A tudományos filmezéshez ad hasznos szakmai tanácsokat Raffai Anna könyve, A filmdokumentumok készítése. Az Ipari Szakkönyvtár legfrissebb kötete a Gépgyártástechnológia, 1. G. Koszma- csev munkája. A Zrínyi Könyvkiadó újdonsága Az egyén és a hadsereg című tanulmánykötet. A kiadó egy másik könyve A biológiai fegyUer és az ellene való védekezési Széles körű érdeklődésre tarthat számat Bőgős László és Vajda Péter izgalmas történelmi krónikája a vietnami nép hősi felszabadító harcáról, helytállásáról, A dzsungelháborútól a győzelemig címimél. Megjelent A katonai vezetés időszerű kérdései című kiadvány második kötete. Sok kép is illusztrálja Horváth Árpád és Nagy István György közös munkáját; az űrkutatás izgalmas történetének címe A csillagok felé. Sokadik kiadásban látott napvilágot Szamos Rudolf népszerű könyve, a Kántor nyomoz. Crna Gora — ismertebb nevén Montenegró — század ele$ művészetéből ad ízelítőt Budapesten, a Műcsarnokban rendezett képzőművészeti kiállítás. Átütő sikerét jól jellemzi egyetlen adat: vasárnap majdnem ötezer látogató tekintette meg. Mato DjUranovic Öröm című olajfestménye. Keményebbek lesznek Vasárnap délután kopogtatok be János bácsi, a kertész házába. Kérdésekkel jöttem. Zsebemben lapul a falu vázlatos térképe, a sugarasan szétfutó utakkal. Nevek, címek. Azoké, akiket faggatni szeretnék a faluról. De egy mondat megállít, belém akasz' kodik, nem enged tovább. — Aki nem tud rAár dolgozni, annak hallgass a neve. Vannak emberek, akiket komiszul megforgat az élet, mégserú tudja megtörni őket. Szikárabbak lesznek, keményebbek, kevés szavúak. János bácsi nem emlékszik, mikor kérdezték utoljára valamiről. Oly rég volt. Erőnek erejével akarja nekem is bizonyítani, hogy e* így helyes. Hallgatom élettörténetét, és nem tudok szabadulni a képtől. Sorba állítják őket, cseh, román, ruszin parasztok közt ő is ott áll a sorba, és minden tizedik kilép. — Ügy nőttünk föl. mint a búzavetés, közénk suhintott a kaszás. A háború után János bácsi gyümölcsöst telepített. A fák gyökeret eresztettek, megerősödtek, termőre fordultak. Ezek a fák az ő fái, az embereknek ültette őket. Még akkor is az övéi maradnak, ha néhány gazdától haraggal fordult el, és már nem ő irányítja az ágak metszését, a gyümölcsszüretet. 0 A mérgekkel zsúfolt gyógyszerraktár levegője, ahova dolgozni ment, qem tett jót az egészségének. A méreg lassan szívódott föl szervezetébe. Rokkantként ment nyugdíjba. Fényesre fújja a jeget a tó tükrén a szél, végignyargal a gyümölcsfák ág-bogán, betör a faluba, és megzörgeti az ab" lakokon a redőnyt. Tutyis Hor/váth József vidám ember, ezért aztán jól elverték egyszer a csendőrök. Hátán egy zsákkal futni kezdett, hogy megszalassza őket, de gyorsabbak voltak nála. Látván, hogy a zsák tele van tu- tyival, jól elhúzták a nótáját. Így szól az anekdota. — Fináncok voltak, nem csendőrök, dohányszagot éreztek. Csak annyit kérdeztek, indért tettem ilyen csúfot ve* lük, mert így még nem tette lóvá őket senki. Mondtam nekik: szegény ember vagyok, nincs órám, maguknak meg van, gondoltam biztos azért sietnek, nehogy lekéssék a vonatot. Mikor az órás ember szalad, a szegény ember gyorsan fut. Csak egy elől nem tud elfutni senki emberfia. A feleségem három hete nem eszik többet naponta két kanál levesnél. Azóta csak pár percre hunytam le a szemem. Itt ülök az ágya mellett. Már arra is gondoltam, bódult fejjel, jobb lenne, ha én gyilkolom, nem a szenvedés. Átmentem a szomszédba, elszédültem a kerítés mentén, falnak támasztott a fáradtság. Főzök néha, most lecsót, sok zsírt alája, bicskei erős paprikát, fölséges íze lesz. Eladogatok mindent, ezt a rézgombos ágyat is. Az idén már ásózni sem fogok, minek forgassam itt a földet, a szőlőt sem metszem. Csak azt bánom, miért nem adott az isten annak idején több észt, akkor hátrább építettem volna a viskót, és itt elöl már rég új ház állna. Citeráziik a szél a villanydró- tokon, füttyent legényesen, besüvít a kéményeken, táncra perdíti a szélkakast, öregpely- hekben hullni kezd a hó. Szidera Szpirosz Rémeket látnak-e?
