Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

rsri •• • r A tövises nt Dombormű samottból Nézze ezeket a fényképe­ket: mindhármon az anyámat látja. Gyönyörű asszony volt, s mindössze huszonkilenc éves, amikor meghalt. 1939-ben még gyakran meg­haltak az asszonyok császár- metszésben. Én életben ma­radtam. Apám ügyvéd volt, róla csak egy képem maradt, az emlékezetembe belerögződ­nie nem volt ideje. Egyéves voltam, amikor meghalt. Tel­jesen magamra hagyott. Árva lettem, s az én életemben ez volt az indítás. Tizenhárom évig ki sem mozdultam a nagyszülői ház­ból. Akkor még széles rokon­ságot tudtam magam körül, csak a terhek és felelősség növekedése után derült ki, hogy nem számíthatok senki­re. A nagybátyám, anyám testvére azt mondta: 5 majd fölnevel. Nem kerültem hoz­zá, a háború szele úgy elfúj­ta, hogy egy simogatásnyi időt 6em engedett neki. Nehéz er­ről beszélni ... Csak fényké­pek maradtak, hangjukra,, ke­zükre, az értem való aggódás­ra nem emlékszem. Nagyné- ném kétéves lányt és három­éves fiút hagyott itt, amikor meghalt, őket is a nagyszü- leim nevelték. Kicsi volt már a hely ennyi embernek. Álla­mi gondozásba kerültem, ti­zenhárom éveden. Kevés emberrel jutottam szorosabb kapcsolatba, ki tud­ja, mi dolgozott bennem és másokban. Később ez vissza­ütött: mindenáron kötődni akartam valakihez. Azután az is elhagyott, akiben egyedül bíztam. A barátnőm 1956- ban disszidált. Az intézetben — akkoriban kezdtem el az ápolónői tanfolyamot — azt mondták: a nehéz időkre való tekintettél mindenki elutazhat Budapestről az ismerőséhez vagy a rokonához három hó­Minden nyáron új meglepe­tések várják a magyar és a külföldi üdülőket Balatonföld- váron, a déli part egyre ked­veltebb, népszerűbb üdülő­helyén. Egy-egy forgalmas hétvégén csaknem harmincötezer em­ber pihen Földváron. Az üdü­lőhely hírét az is növeli, ha megfelelő, sőt egyre jobb a gondoskodás az ellátásukról, ennél azonban jóval többet szeretnének elérni. A mostani tervek éppen azt a célt szol­gálják, hogy még több üdülőt, kirándulót, turistát vonzzon ez a virágos és nagyon sz^p hely. A legnagyobb izgalommal egy fúrást figyelnek most. A háború előtt ugyanis állt egy kút, s nagyon sokan jártak ivókúrára Földvárra. A gyógy­vizet nagyon ajánlották az ideg-, szív-, hurutos, gyomor- bántalmakban szenvedőknek. Dr. Korányi Frigyes — ő rend­szeresen Földváron üdült, az egyik utcát róla nevezték el — egyoldalas cikket írt 1913- ban a víz gyógyhatásúról. So­kan emlékeznek még a haj­dani népszerű kútra, s' ha min­napra. A barátnőm szüleit ke­restem meg Somogyváron. Hi­deg tél volt, de meleg szere­tettel fogadtak. Náluk marad­tam. Életem soron következő nagy megdöbbenése itt ért: három hónap elteltével senki sem keresett, senkinek nem hiányoztam az intézetben. Sem az aktáknak, sem az em­bereknek. .. Mosónő lettem Somogyváron, a gyógypedagó­giai intézetben. Négy évig dolgoztam. Senkinek sem kí­vánom, hogy utánam csinálja. Velem mindig úgy játszott a sors, hogy jóformán csak pa­nasz szaladt ki a számon. Mindegy most már! Emberi kapcsolatokra vágytam, és akit megismertem, amellett ki is tartottam. . 1959 óta la­kom együtt élettársammal, so­ha nem merült föl bennem, hogy rendezni kellene a vi­szonyunkat és házasságot kötni. Ma már 1976 van, s most is egymás mellett va^ gyünk. öt gyereket szültem, négy lányt, s egy kisfiút ha­lottam Egymás után jöttek: Zsuzsa, Melinda, a fiú, Judit és a legkisebb, Márti. Az egyik szívbetegen, megmond­ták: nem tudom fölnevelni. Ügy is lett: Muditot elvesztet­tük. Nekem nem volt testvé­rem, tudom, mi az, ha nincs kihez fordulni. Ezért hoztam haza a kicsit a figyelmeztetés ellenére a kórházból. Közben átköltöztünk Csurgóra, albér­letbe! Négyszer-négy méteres kis szoba volt, ebben éltünk öten. Ha a gyerekeket nézem, elégedett vagyok. Nincs min­denkinek három ... Amikor még húszéves voltam, már terhes lettem. Azt mondták: vetessem el. Tiltakoztam, vi­tatkoztam, azután mellém állt a megyei vezető védőnő, Var­ga Lajosné. Ha ő nincs, meg­törték volna az ellenálláso­ilyen csak a túlsó oldalon, Balatonfüreden található. Balatonföldvár a szakszer­vezeti üdültetés egyik köz­pontja, éppen ezért fontos, hogy pontos összhang legyen a községfejlesztés és az üdül­tetés tervei között. A családos üdülésben az idén még töb­ben vesznek részt, mint ed­dig, éppen ezért a községi pártvezetőség javaslatára egy központi játszótér épül. A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságának műszaki irá­nyításával társadalmi úton tervezik meg a volt motel és a golfpálya közötti területre a játszóteret, mégpedig három korcsoportnak (3—6, 6—10, 10—14) külön-külön. A szülők­ről sem feledkeznek meg, lesznek padok, kerti asztalok is. Június közepére készül el a százezer négyzetméteres gyermekparadicsom. A kicsik­nek lesz itt, homokozó, hinta, a nagyobbaknak labdajáték­terület, tornaszer, a kama­szoknak kispálya, futó-, ug­rópálya, kerti, asztali sakk, toll- és asztalitenisz. A játszó­park részeit virágágyások vá­rnát. Talán akkor a három sem lenne. . A . csurgói fűrészüzembe szerződéses munkaviszonnyal kerültem 1967-ben. Dolgozni kellett, a három gyerek mel­lett nehéz volt. Egy néni vi­gyázott rájuk, havi 400 forin­tért. Aztán az albérlet díja, meg a többi kiadás. Nem volt könnyű életünk. Hallottam va­lamit a hároméves gyermek- gondozási segélyről. Gondol­tam, otthon maradok. Terhes lettem Mártival. Közben az üzemben átirányítottak a ko­porsókészítő részleghez, az­után lejárt a szerződésem. El­bocsátottak, egy hét múlva visszavettek. Furcsa történet... Most szereztem meg a szak­munkás-bizonyítványt, kitűnő eredménnyel. Nyolc éve lakunk itt, szükséglakásként utalta ki a tanács. Ez az állapot még mindig tart. A tető beázik, a falak ledőlésétől félek. Egy őszi esőzéskor ülve kellett aludnom, mert a gyereket át­költöztettem az egyetlen szá­raz sarokba, s nem volt ho­va lefeküdnöm. A lakást nem merem véglegesen berendezni, mert tudom, itt nem lehet megmaradni... Az idő szalad. Néha már úgy érzem: tulajdonképpen meg is öregedtem. Pedig harminchét éves vagyok. Más asszonyok virulnak ebben a korban. Talán az indítás, ta­lán a tövises út, talán a téve­dések, talán mindnek együtt van ilyen hatalmas súlya ... Nem tudom! Most megint nagy változás lesz az életemben: kiutalt nekünk _a tanács egy lakást. Ez sok mindent megváltoztat. Elmondta: Mucsi Judit I Föl jegyezte: Mészáros Attila százötven méteres erdei sé­tány vezet hozzá. A községi tanács az eredeti terveket sze­retné továbbfejleszteni, még­pedig azért, hogy föllendítsék a gyalogtúrát, a sportolást. Ar­ra gondoltak, hogy jó volna egy erdei tornapálya a sétány mellett. A helybeli iskolások, az üdülő családok kedvelt ki­rándulóhelyévé fejlődhetne ennek a révén. Balatonföldváron a szezon befejeződésekor már' a követ­kező idényt tervezik. Ez len­díti előre az üdülőhely fejlő­dését. Akik az idén ismét odalátogatnak, bizonyára szép emlékekkel indulnak haza. „ Lajos Géza Péter Ágnes szobrásznöven­dék samottból készült dom­borművével gazdagodott az ÉDOSZ Művelődési Otthon. Somogyi József Kossuth-díjas szobrász tanítványa ötalakos kompozíciót készített a mű­velődési otthon megrendelésé­S záz éve halt meg a »ha­za bölcse«. A ma már patetikusan hangzó elnevezés egyikor az ország közvéleményének vélekedését tükrözte Deák Ferencről- Neve az egymást követő nemzedé­kiék tudatában régóta a ki­egyezéshez kapcsolódik, s két­ségkívül ez volt aktív politi­kai tevékeníységének lagje- Lentősebb eredménye. Életútja és műve pedig a magyar tör­ténelem kiemelkedő alakjai közé emeli. 1803. október 17-én született Söjtörön, Zala megyében — középbirtokos nemesi család­ból. Kőszeg, Keszthely, Pápa, Nagykanizsa iskoláiba járt, majd 1817—1821 között a győ­ri jogakadémián tanult. 1823- ban szerzett ügyvédi oklevelet Pesten; akkoriban kötött egy életre szóló barátságot Vörös­marty Mihállyal. A fiatal jo­gász először szülőföldjén vál­lalt vármegyei szolgálatot, majd 1833. április 15-én meg­választották — lemondó báty­ja helyett — országgyűlési kö­vetté. A reformkori ország- gyűlések egyik sarkalatos kérdése az örökváltság, a job­bágyság úrbéri terheinek fel­számolása volt. A reformkor legnagyobbjai — Kossuth, Kölcsey, Széchenyi, Wesselé­nyi — küzdöttek ezéirt. Deák Ferencet híres — 1834. novem­ber 10-én tartott — beszéde nemcsak a haladó ellenzék, hanem a nemzet egyik vezé­révé is avatta. »Csak ott iga­zát! boldog és virágzó a haza — mondta többek közt —, hol re. Az alkotás kivitelezésében a Képzőművészeti Főiskola szobrásznövendékei is segítet­tek. A domborművet a házas­ságkötő teremben helyezték el, ahol más rendezvényeket is tartanak. Tavaly tizenhárom a földet szabad kezek míve- lik... Utat a jobbágyoknak a szabadságra!« Az 1839—40-es országgyűlé­sen ismét követ volt. Nagy­részt az. ő bátor, következetes föllépése segítette elő Kossuth és Wesselényi kiszabadulását a börtönből. A korszakos je­lentőségű 1847—48-as ország­gyűlés munkájába 1848. már­cius 02-án kapcsolódott be. A jobbágyfelszabadítási tör­vénycikkek kidolgozása — Kossuth mellett — elsősorban az ő érdeme. 1848. április 7-én kezdte meg működését a Batthyány- kormány. Az első független magyar minisztérium. Az igaz­ságügyi tárca élén Deák Fe­renc állt. Fő politikai célja a jobbágyfelszabadítás további kiszélesítése, az úrbéri marad­ványok végleges felszámolása volt. Tervei megvalósítását a drámai gyorsasággal pergő események már nem tették le­hetővé. 1848—1853: a kehidai ma­gány évei. A nemzetközi hírű államférfi elutasította Schmerling igazság ü gy min isz- ter jogi vitára invitáló meg­hívását, s így nevét a »pasz- szív ellenállás« megszemélye- sítőjeként országszerte emle­gették. A »passzív ellenállás« a kor hangulatának legerősebb kifejezője volt. Irodalmunk nagyjainál pedig (Arany, Tompa, Vörösmarty) nemcsak nemzetsiratás, hanem a biz­tatóbb jövő megsejtetése is. Deák 1854-ben költözött Pest­re, ez barátainak, sőt szinte családi ünnepséget, esküvőt, névadót tartottak a művelő­dési otthonban. Elsősorban a környező üzemek dolgozói vá­lasztják szívesen ezt a helyet. A szép alkotással gazdagított termet az év elején fölújítot­ták. az egész közvéleménynek kí­vánsága volt. Lakhelye, az »Angol Királynő« hamarosan politikai elvbarátainak tanács­kozóhelye lett. Fő témájuk pe­dig: ragaszkodás a 48-as tör­vényekhez, az uralkodóval való együtt nem működés po­litikájához. 1860 eszén Becs szorult nemzetközi helyzete fordula­tot hozott, , s Deák ekkor első ízben foglalkozott egy mind­két fél számára megoldható megegyezés l>e hét -ősegével. Programja, az »rany középút« a hazai politika vezé:-eszmé­jévé vált, melynek célja — a nemesi világszemlélet talaján — az volt, hogy egyaránt el­hárítsa az önkényuralu«at és 1849 »túlzásait«. 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák híres húsvéti cikke. Ebben a 48-as törvények fenntartása mellett magáévá tette a Prag- matica Sanctióból fakadó kül- ügy, hadügy, pénzügy közös­ségének elvét. S mivel külpo­litikai helyzete isijiét nehéz­zé vált, Bécs a porosz—-oszt­rák háborúban meggyengülve hajlott a közeledéshez. _ Az 1865 decemberében összehívóit országgyűlésen Deák Ferenc Felirati Pártja már nagy többséggel rendelkezve irá- nyitotta az eseményeket. 1867. február 17-én sor került _ a magyar kormány kinevezésére is. A kiegyezés megteremtette a dualizmust, az Osztrák— Magyar Monarchia rendsze­rét. S ez a kiegyezés törté­nelmünk egyik legtöbbet vi­tatott kérdése. A bírálók tá­bora óriási volt régen is, ma is. Mi immár a történelem eseményeinek, rugóinak isme­retében ítélhetünk, összessé­gében a kiegyezést helytele­níthetjük. De a »hogyan to­vább?« megoldása és meglá­tása akkor, Deák Ferenc ko­rában létfontosságú volt. Világunk Új természettudományi előadássorozatok A déli parton az egyetlen w Újra megépül az ivócsarnok Óriás játszótér a gyermekeknek Deák Ferenc emlékezete den terv sikerül — még töb­ben ismerik meg a fölvári gyógyivóvizet. Tóth János tanácselnök el­mondta, hogy mindenképpen megéri az áldozatot a víz fel­színre hozása, hiszen Bala­tonföldvár adottságai jók, ott a földgáz, az épületek meg­vannak, tehát o gyógyvíz ré­vén meghosszabbítható a sze­zon, újabb tízezreket fogad­hatna az üdülőhely. A Vízkutató és Fúró Válla­lat kaposvári üzemvezetősége nagy megértéssel segíti a köz­ségi vezetők elképzelésének megvalósítását. Minden re­mény megvan, hogy a szezon­ban már kínálhassák a gyógy­vizet. A Balaton déli partjának újdonsága lesz a megépítendő ivókút és ivócsarnok, hiszen lasztják majd el. Az egész üdülőhely megmoz­dul e park fölépítéséért. A tár­sadalmi munkában nemcsak a lakosság, hanem a. vállalatok is részt vesznek. Már fölvet­ték a kapcsolatot a téglagyár­ral, azután a pécsi ÉPFU ve­zetőivel. Bekapcsolódik a Re­gionális Vízmű Vállalat ki- rendeltsége és mások. Mindenki megcsodálja Föld­vár központi parkját. Most még nagyobb lesz, ugyanis lebontották a Keringő cuk­rászdát, s em%k a helye is a pihenést, a sétálást szolgálja. Szép elképzelés, hogy to­vábbfejlesztik az autóskilátót.' A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hama­rosan átadja a huszonkét mé­ter magas kilátót, amelyről az egész Balaton látható. Három­A tudományok fejlődésével nehéz lépést tartani. Művelt­ségünkben új fehér foltok ke­letkeznek, ha niem’ törekszünk arra. hogy ismereteinket ál­landóan bővítsük. Új felfede­zések születnek a különböző tudományok területein, de változást ígérnek ezek az is­meretszerzés folyamatában is. A »gyorsuló időben« sok mo­zaikból kell összerakni a biz­tos és alkalmazható tudást. A tudományos ismeretter­jesztés a társadalom- és ter­mészettudományokkal szán­dékszik fölvértezni a TIT tag­jait s rajtuk keresztül a fel­nőtt lakosságot. Somogybán tavaly több mint hatezer elő­adást tartottak. Több év ta­pasztalata, hogy a társada­lomtudományoknál nagyobb érdeklődést váltanak ki a ter­mészettudományi. Tavaly az első félévben So­mogybán 1715 társadalomtudo­mányi és 2050 természettudo­mányi előadást tartottak. A TIT-től függ, miként teszik vonzóvá a társadalamtudomá­nyi témákat, hiszen társadal­munkban nagy súlyt fektetünk az idevágó ismeretek gyara­pítására. A jelentős mennyiségi fej­lődés ellenére nem lehetünk elégedettek az ismeretterjesz­tés tartalmával, erre utaltunk, amikor a bevezetőben kiemel­tük: a fejlődő tudományok­kal lépést kell tartania az is­meretszerzésnek is. A TIT-központ szaktudo­mányi osztályának természet­tudományi csoportja most ti­zenhárom, különböző témájú sorozatot állított össze Vilá­gűrig címmel. Mindegyik so­rozatban tíz előadás hangzik el. Kísérletképpen Somogybán több ilyen előadássorozatot tartanak februártól. Bárme­lyik témát választjuk is, sok­rétű ismeretanyaggal gazda­godhatunk. Kaposváron két üzemben, a járásban három községben, Siófokon és a sió­foki járásban, valamint Nagy­atádon lesznek komplex ter­mészettudományi előadásso­rozatok. i Képet kaptatnak a hallga­tók tíz előadásban az anyag fejlődéstörténetéről, a termé­szet kincseiről, a természettu­domány és a technika kap­csolatáról, vagy az otthon kul­túrájáról. Az utóbbi előadás- sorozat többek között fogl al- ’kozák a háztartásban használt gépekkel, a korszerű tüzelés­technikával, a vegyi anyagok használatával, a sütés-főzés­sel és a korszerű táplálkozás­sal, de a színek esztétikai ha­tásával is. Tehát egy-egy té­mában nagyon változatos elő­adásokat ígér az új sorozat, melyhez külön diaképeiket is készítettek. A TIT előadóinak új fel­adatot jelent a felkészülés. Bizonyára kapnak sok segéd­anyagot, de kutatni kell majd a könyvtárakban, is, hogy fel- készülten álljanak a hallgatók elé. Az ismeretszerzésnek eze­ket a forrásait bátran ajánl­hatjuk a táguló világgal is­merkedőknek. H. B. D eák nem vállalt szerepet az 1867-ben megalakult , kormányban. Jól látta osztálya, a magyar »közép- osztály« hibáit, s egyre job­ban megundorodott pénz­ügyekkel maehináló pártjától is. Megsemmisítő ítélettel — »Ördög a ti vezéretek, nem én!« — otthagyta őket. Az 1870-es éveik elején a már visszavonult, betegeskedő ál­lamférfi neve politikai sze­replése nélkül is fogalom volt. Puritán egyéniségét, egyenes­ségét és következetességét leg­nagyobb elvi ellensége, Kos­suth Lajos is elismerte. 1876. január 28-án halt meg Deák Ferenc, aki egész életé­ben híressé vált mondása sze­rint élt: »A hazáért mindent kockáztathatunk, de magát a hazát kockáztatni nem sza­bad.«. Sípos Csaba [

Next

/
Thumbnails
Contents