Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

A Szovjetunióban még soha nem vetették föl olyan élesen a minő­ség javításával kapcsolatos kérdéseket a népgazdaság va­lamennyi ágában, mint ahogy az az 1976—1380-ra szóló terv tervezetében szerepel. »Az oroszok — írta a Business Week c. igen befolyásos ame­rikai folyóirat — vezető sze­repet játszanak a kohászat számos ágazatában, valamint a fémmegmunkálás területén... A Szovjetunió jelentős ered­ményeket ért el. . . a vegysze­rek, a gyógyszerkészítmények, a hidraulikus műszerek gyár­tásában. valamint. a fafeldol­gozó technikában, az olaj- és szénbányászatban ... Számos amerikai mérnök elismeri, hogy az oroszok vezető sze­repet játszanak a világon a hegesztési technikában.« 1 Majd így folytatja: A szovjet tudo­mányos és technikai felfede­zések és találmányok alkal­mazása nemcsak előnyös a külföldi cégeknek. hanem szükséges is: megfelel a kor követelményeinek. Ebben a korszakban egyetlen ország — beleértve a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat is — sem képes »mindenkinél jobban csinálni mindent«. Kiruccanás a történelembe A nemzetközi munkameg­osztás objektív előfeltétele a világ egyre nagyobb gazda­sági és tudományos-technikai Hatékonyság és minőség egysége, a nemzetközi keres­kedelem hallatlan fejlődésé­hez vezet. A források, a szakképzett munkaerők, tudósok korláto­zott száma, a háborúk által szétzilált népgazdaság helyre- állítása, Oroszország évszáza­dos elmaradottsága arra kényszerített bennünket, hogy igen szűk határidők alatt, ahogy mondani szokás, menet közben oldjuk meg a gazda­sági problémákat. Ezért a termelés szervezésében első helyre kerültek a mennyiség mutatók: minél több lakást építeni, íninéi több szövetet gyártani, minél több acélt olvasztani és minél több ola­jat bányászni. A minőség kérdése ezért sok esetben alá­rendelt szerepet játszott. Ma már más a helyzet. A Szovjetunió a világ vezető ipari hatalma lett, s ezért — találóan jegyezte meg a pá­rizsi Le Monde című lap — »most a termékek minőségén van a hangsúly, nem pedig azo.n a törekvésen, hogy min­denáron növeljék a termékek mennyiségét«. A 9. 'ötéves tervidőszakban sok minden történt a termé­kek minőségének javítása ér­dekében. Megnőtt a szovjet áruk versenyképessége a j világpiacon. Külföldön szíve- j sen vásárolják a szovjet órá­kat, fényképezőgépeket, rá- ■ diókészülékeket, tévékészülé­keket és sok más árut. De | még mindig gyakori az olyan | termék, amelynek minősége I nem kielégítő. I A minőségjavítás útjai A termékminőség javítása j komplex feladat. amelynek megoldása lehetővé 1 teszi a termelési struktúra növelését, {a munkairányítás és -szerve- j zés tökéletesítését. A minőség • elsősorban az embertől függ. I A tőkés országokban a tech­nika fejlődése rendszerint mege'őzi a dolgozók fejlődé­sét. Éppen ez vezet ahhoz, hogy bár sok millió a munka- nélküliek száma, rengeteg sza- j bad munkahely van. De eze­ket csakis jól képzett szak- j.munkások foglalhatják el. A Szovjetunióban ellenkező- ;leg: a képzettség fejlődése megelőzi a termelés fejlődé­sét. A 9. ötéves tervidő­szakban például az or­szágban alapjában véve befejeződött az áttérés a kötelező középiskolai okta­tásra. Ma még természetesen nincs rá szüksége minden j munkásnak és parasztnak. De J a jövőben már elkerülhetet­lenné válik: a tudósok szerint mindnyájunk szakmája, fog­lalkozása legalább háromszor- négyszer korrigálódik, meg­újul. Elégedett a megbízó Eddigi „leggazdagabb“ évét zárta a barcsi TÖVÁL Somogyi Ferenc asztalos hatvannyolcban a csokonya- visontai építőipari ktsz-nél dolgozott. Annak az évnek a tavaszán változtatott munka­helyet: a barcsi járási terme­lőszövetkezetek épitőipari vál­lalkozása, mely az előző év őszén alakult, asztalost kere­sett, s a már akkor sem fiatal Somogyi Ferenc jelentkezett. — Egy kis helyiséget kap­tam. az volt a műhely. Saját szerszámaimmal kezidtem dol­gozni, egyedül, voltam aszta­los. Istállókra, műhelyekre ajtó- és ablaktokokat készítet­tem. Azután, hogy a vállalko­zás egyre több fölszerelést vá­sárolt. a létszám is gyarapo­dott. Meg a munka, persze ... Most is Csokonyavisontán, lakik, onnan hozza munkába — sokadmagával — a vállal­kozás autóbusza. Tizenheten vannak az asztalosrészlegben, évente két, két és fél millió forintos értéket adnak az épí­tőipari munkákhoz. Minden gép rendelkezésünkre áll, ami az asztaloßlparban használa­tos. — Ma például hatvanhárom bejárati ajtót csinálunk a barcsi. lakásépítésekhez. Kovács József, a barcsi nagyközségi pártbizottság tit­kára mondta: — A barcsi TÖVÄL nagyon sokat tett a nagyközség és az egész járás fejlesztéséért. Ezt várjuk a vállalkozástól a jövőben is. Különösen akkor felelhetnek meg a bizalomnak, ha a mun­kafegyelmet tovább szilárdít­ják. Mert ott még vannak tartalékok... Dr. Németh Jenő, a barcsi nagyközségi tanács elnöke: — Amikor a vállalkozásnak ado­mányozta a tanács a Barcs fejlesztéséért járó kitüntető emlékplakettet, egyúttal kö- szönetünket is kifejeztük azért a tevékenységért, mely jogo­san állítható követendő pél­daként más, hasonló rendel­tetésű szervezetek elé. j Losoncéi Mihály, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke: — Ahhoz, hogy öt év alatt meg­háromszorozhassa a termelé­sét ez a TÖVÄL, technikai és egyéb téren fejlődnie kellett. Másképp a szövetkezetünk szakosított sertéstelepe sem készülhetett volna el, s nem állhatna most sok lakás, isko­la és más létesítménv Barcsom és a járásban. A jövőre való felkészülést mutatja, hogy a vállalkozásnál tapasztalható iparitanuló-képzés szinte pél­da nélkül áLl a járásban. A létrehozók nem jártak rosszul evvel a vállalkozással. Rózsa István, a homok - szentgyörgyi Aranyhomok Tsz elnöke: — Kilenc évvel ez­előtt az alakuláskor senki sem hitte volna, hogy ilyen jó! szolgálja a mezőgazdaság épí­tőipari céljait ez a vállalko­zás. Ma az ilyen jellegű fel­adatokat nálunk csaknem ki­Barcsi utcarészlet a lakásokkal, melyeket a TÖVÄL épített. egy év alatt 6,4 millióról 3 millió forintra csökkent. Az egy munkásra jutó termelési érték meghaladja a negyed- millió forintot. Rövid idő alatt, fokozatosan. átgondolt vezetési és szerve­zési módszerrel jutott el a barcsi TÖVÁL a mostani eredményig. Kétszer nyerték el a kiváló szövetkezeti tár­sulás címet, s komolyan vet­ték,. amit ígértek: az elisme­rés még jobb munkára köte­lez... Ilernesz Ferenc Világszínvonalon A Szovjetunióban a minő­ségirányítás az egész gazdaság irányításának alkotórésze. A minőség javításában óriási szerepet játszanak a szabvá­nyok. A 10. gazdaságfejlesztési öt­éves terv tervezete, amelvet az SZKP KB a XXV. párt- kongresszus elé terjeszt, hang­súlyozza, hogy növelni kell a szabványok szerepét a tudo­mányos-technikai haladás meggyorsításában és a kész­termékek minőségének javítá­sában. Eddig már sokat tettek ennek érdekében. Többek kö­zött 1974-ben befejeződött az az igen fontos és érdekes munka, amelynek során a népgazdaságban érvényben le­vő összes szabványt olyan szempontból elemeztek: meg­felel-e az élenjáró világszín­vonalnak. A 10. ötéves tervidőszakra olyan szabványokat dolgoznak ki, amelyek megfelelnek a legjobb szovjet vállalatok és a technikai szempontból . lég- féjlettebb külföldi cégek által elért színvonalnak. Takarékosság és gazdaságosság A mai termelésben a tudo­mányos-technikai haladás legfontosabb problémáinak a megoldásán át vezet a kész­letek , takarékosságához veze­tő út. A 10. ötéves terv egyik központi feladata az új tech­nika. a kis fogyasztású, nagy teljesítményű és termelékeny­ségű gépek gyorsított ütemű gyártása. A szovjet nemzeti jövede­lem növekedése csaknem arányban áll a villamosener- gia-felhasználás növekedésé­vel.- Éppen a gazdaságosság szempontjai tartottak vissza bennünket a kísértéstől, hogy az egész energetikát olajra és gázra állítsuk át. és elhanya­goljuk a sgenet és a vízierő- mű-éoítkezést, A legfontosabb problémák komplex megoldá­sa, a munkaerő-tartalékok ki­aknázása. a termelőerők elosz­tása lehetővé teszi, hogy napjainkban maximális mun­ka- és nyersanyag-megtakarí­tást érjünk el. A 10. ötéves _ terv idősza­kában 3—4 százalékkal csök­kentik a kazánok és kemen­cék tüzelőanyag-felhasználási normáját, a villamos- és hő­energiáét 5. a benzinét és a dieselüzemanyagát 8 százalék­kal, Az egész iparban 4—5 százalékkal csökken a termé­kek önköltsége. Az egész szovjet népgazda­ságban ez hatalmas megtaka­rítás: évi több tízmilliárd ru­belt jelent. Gennagyij Vasziljev MAI KOMMENTÁRUNK Eszmecsere a tervekről Egész megyét átfogó beszél­getés kezdődött az előttünk álló feladatokról. Aki mosta­nában ellátogat bármelyik gyárba, gazdaságba, egész biztos, hogy néhány perc múlva már a készülő tervek­ről beszélget. S ez nemcsak akkor, ha vezetők a riport­alanyai, hanem akkor is. amikor a gépek mellett dol­gozó munkásokat kérdezi. A januárban és februárban tartandó pártnapok témája a most befejeződött tervidő­szak értékelése, az V. ötéves terv, az idei gazdasági éb feladatainak ismertetése. Csaknem kétszáz helyen tar­tanak Somogybán e’ kérdé­sekről tájékoztatót országos, megyei és helyi vezetők. Az eddigi pártnapok tapasztala­ta azt mutatja, hogy egyfor­ma érdeklődés mutatkozik az általános és a helyi feladatok iránt. E politikai vitasorozatnak jó alapot ad, hogy most már a városok, a járások pártbi­zottságai is elfogadták az V. ötéves terv irányelveit, s ezekről az elképzelésekről gyorsan beszámolhatnak az üzemek, szövetkezetek, intéz­mények dolgozói előtt. A be­számoló taggyűléseken is sok szó esett már a helyi felada­tokból, s a pártnapok hall­gatóinak kérdései szintén azt mutatják, hogy minél többet szeretnének hallani arról, mit várnak a tervek készítésének időszakában a közösségtől. Az egyik vállalatnál az igazgató volt a pártnap elő­adója, s maga is meglepődött, mert szinte záporoztak a kérdések a vitaindító után, alig győzött válaszolni min­den részletre. Ez a példa ál­talános hangulatot is kifejez; a dolgozók jól értik és érzik, hogy az általános elképzelé­sek. céak akkor valósulnak meg, ha az, ő jizemük, gazda­ságuk pontos és jó tervet készít, s minden tartalékát feltárva hozzájárul a helység, a megye és az ország gyara­pításához. Ötletek, javaslatok formá­lódnak ezekben a közös esz­mecserékben, éppen ezért fontos, hogy minél átfogób­ban megismerkedhessenek az ágazat feladataival, a helyi tervelképzelésekkel is. Ez majd akkor kamatozik, ami­kor kisebb és nagyobb cso­portokban megvitatják a for­mába öntött helyi ötéves ter­vet. A közvélemény formá­lásában már most olyan in­dítékot adnak a pártnapok, hogy a brigádok, a műhelyek az egyének érezzék felada­tuknak a gondolkodást, ja­vaslatok kidolgozását. A pártszervezetek minden­hol nagy gondot fordítanak az év első pártnapjainak a megszervezésére, mert ezek a beszélgetések a közös felada­tok megoldását segítik elő. Az előadók tudják ezt, s ép­pen ezért gyűjtik pssze és használják föl a vitaindító­ban azokat a kérdéseket, amelyek a legjobban érdek­lik a hallgatókat. Fontos fórumok e pártna­pok egy öt évre szóló terv kidolgozása előtt. A tájékoz­tatáson kívül a vitára, az elemzésre, a helyi feladatok megértésére is nagy lehetősé­get teremtenek. Éppen ezért érdemes mindenhol így fel­használni a mozgósításra. L. G. Szakmai utak, emléktúrák Tájékoztató a Coopíourisí idei terveiről A magyar szövetkezeti uta­zási iroda, a Cooptourist ka­posvári irodája tervének túl­teljesítésével zárta az 1975-ös évet k— többek között erről számolhatott be tegnap dél­előtt Boldizsár Attiláné azon a tájékoztatón, amelyben a múlt év eredményeit és az idei terveket ismertették a partner cégek és a sajtó mun­katársaival. A kaposvári iroda életében jelentős változás volt, hogy zárólag a TÖVÁL oldja meg. örülünk annak, hogy Barcson dicséretre méltó munkával le­köti szabad kapacitását, snem a mérleghiány veszélyé fe­nyegeti a társulásban részt vevő tagszövetkezeteket a TÖVÁL gazdálkodása nyo­mán. hanem jelentős vissza­térítést fizet a részjegyek alapján. Vélemények, beszélgetés- töredékek ezek a barcsi TÖ­VÁL igazgató tanácsi ülésé­ről. Szabó Gyula igazgató ek­kor számolt be a múlt évi gazdálkodásról. Barcs terüle­tén és járásszerte sok szép példát, különböző — de több­nyire mezőgazdasági — ren­deltetésű létesítményt találni illusztrációként a TÖVÁL múlt évi 93,6 milliós termelé­si értékéhez. 1970-ben ez az összeg »csak« 33 millió volt. A IV. ötéves tervben az 1975-ös évre 50 millióval szá­moltak. mert ennyi' látszott el­érhetőnek. Azután jöttek a megbízások, a nagyobb felada­tok megoldásához nélkülözhe­tetlen beruházások, és sorra készültek el — olykor rekord­idő alatt! — az épületek. 51,7 milliós termelési értékkel a mezőgazdasági ágazat részese­dett: a barcsi és a homok- szentsyörgri egyesült tsz, a Lábodi Állami Gazdaság, a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola volt az építkezések »szintére«, és megvalósult az agrokémiai központ beruházá­sa is. Fölépítették a Fővárosi Kézműipari VálLa’at barcsi telepét — kilenc hónap alatt' —. elkészültek 81 lakással, és előkészítették további 53-nak az építését. Végső soron az 1974. évi 85.2 milliós termelésre még »rátettek« több mint 8 mil­liót, a nyereségre pedig mint­egy két és fél milliót (így megközelítette a 13.8 milliót). Jellemző a saját tevékenységi kör szélesítésére, hogy az al­vállalkozói tevékenység értéke Hízómarhatelep Szülök határában mm ...... A kálmáncsai Aranyhomok Termelőszövetkezet a KA— HÚS húshasznú szarvasmar­ha-tenyésztési társulás tagja­ként hizlalja az állatokat. Ahhoz, hogy a követelmé­nyeknek megfeleljen, szükség volt egy új, korszerű telep felépítésére. A jelentős beru­házás, a 432 férőhelyes telep építése a befejezéséhez köze­ledik. Érdekessége egv 224 fé­rőhelyes istálló, melyet — el­lentétben a többi létesítmény­nyel — nem téglából, hanem fából és fémből építették. Ez az úgynevezett ragasztott fa- szerkezetes épület most van elterjedőben, és olcsósága praktikussága az eredményes szarvasmarha-hizlalás garan­ciája. A telep építését tavaly má­jusban kezdte meg a barcsi TÖVÁL. és- az idén májusban az építők minden bizonnyal elvonulhatnak Szülök határá­ból. A 12 milliós beruházás­sal együtt korszerűsíti a szö­vetkezet a kálmáncsai szarvas- I marhatelepet, .ahol a tejhasz­nosítású állományt helyezik- j majd el. I néhány hónappal ezelőtt új irodába költöztek, jobb körül­mények között dolgozhatnak. Ez is indokolja* hogy március 1-től — a tervek szerint — j megkezdjék a valuta vételét és eladását, valamint a vasúti je­gyek árusítását. Majdnem félmillió forinttal túlteljesítették az 1975-ös ter­vet. S az eredmények kötelez­nek: változatos programot kel­lett összeállítaniuk erre az év­re is. Például a Magyar Ter­mészetbarát-szövetség és a Cooptourist együtt emlékpla­kettet szerző túrákra invitálja a természetbarátokat, olvan vidékekre, amelyeken II. Rá­kóczi Ferenccel kapcsolatos emlékek találhatók. Az idén Kaposvárról Romániába, Bul­gáriába és Törökországba is szerveznek csoportokat. Je­lentős helyet kaptak náluk a belföldi utazások, de több szo­cialista országba is indítanak csoportokat, < elsősorban szak­mai programokkal. A tájékoztatót a megszokott­nál hevesebb vita követte. Természetes, hogy egy utazási irodának gazdaságilag az a kedvezőbb, ha minél több sze­mélyt utaztathat — hangzott el egy megállapítás, s hozzá­fűzték: de ne csak a mennyi­séggel törődjön, hanem a mi­nőséggel is. Az utas számára teljesen mindegy, hogy miért »csúszott el« a program, ő az irodával áll szemben, és ter­mészetes. hogy követelménye­ket is állít. Ügyelni kell arra is, hogy a szakmai úton való­ban legyenek szakmai prog­ramok: ne csak a neve le­gyen az, hanem a tartalma is. Bár a felmerült problémák egyediek, azért van mit ten­ni. Somogyi Néplap a A TIZEDIK ÖTÉVES TERV

Next

/
Thumbnails
Contents