Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér M S Z M P OGY M E GYEf : B TZ O XXXI. évfolyam 289. szám ÁGÁNAK LAPJA 1975. december 10., szerdW v v r- 0/V-y — ' ____ A TARTALOMBÓL; A gazda szemével A politikai munka műhelye (3. oldal) Találkozás értő szemekkel Siófok vezet a nyelvtanulásban (4. oldal) Folytatta munkáját a szakszervezetek XXIII. kongresszusa Kedd reggel fél 9-kor, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában folytatta munkáját a magyar szakszerveze­tek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Apró Antal, az országgyű­lés elnöke. Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, dr. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Brutyó Janos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Az elnöklő Kiss Károly, a SZOT alelnöke üdvözölte a tanácskozás részvevőit, köz­tük a legújabban érkezett külföldi küldötteket: Alphon­se Ondondát, a Kongói Szak- szervezeti Szövetség titkárát és Toure Abdoulayet, a Mali Dolgozók Országos Szövetsé gének titkárát. Ezután az elnök fölkérte Vass Imrét, a mandátumvizs­gáló bizottság elnökét, hogy ismertesse a bizottság jelenté­sét. A mandátumvizsgáló bizott­ság megállapította, hogy az agazati-iparági szakszerveze­tek kongresszusain az alap­szabálynak megfelelően titkos szavazással 789 küldöttet vá­lasztottak meg a magyar szak- szevrezetek XXIII. kongresz- szusára. A küldöttek közül 771-en vannak jelen, vagyis a küldötteknek 97,7 százaléka. A kongresszus tehát határo­zatképes. Betegség miatt 15, külföldi út miatt 3 küldött ne*n tud részt venni a kong resszus munkájában. A küldötteken kívül 423 meghívott vendége van a kongresszusnak. Részt vesz a kongresszuson 49 ország és háirom nemzetközi szakszer vezeti szövetség képviseleté­ben 82 külföldi vendég. A kongresszus a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette. A tegnapi tanácskozás első felszólalója Porubszky Dezső né, a Dunai Cement- és Mész­művek kamenceüzetnének kapcsolószekrény-kezelője a szocialista 1 brigádok munkájá­ról, tanulásáról beszélt. Hang­súlyozta, hogy a szocialista versenyben elért eredmények­ért kapott megtisztelő cí­mek, kitüntetések rangot és megbecsülést adnak a brigá­doknak, kollektíváknak, s újabb eredmények elérésére ösztönzik őket. Gresina Ká­roly, az Akadémia Nyomda Állami-díjas komplex brigád­jának tagja elmondotta, hogy a gyorsabb előrehaladásihoz a rendelkezésre álló anyagi erők koncentrálását, még megfontoltabb fejlesztést tart szükségesnek, hogy a legége több gondokat — köztük pél­dául a napilapok megjelené­sét is nehezítő problémákat i — mihamarabb megoldhas­sák. Felszólalt Pergő Margit, a Peremartoni Vegyi Művek műszerésze és Duró László, a ' Hortobágyi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára, ö arról beszélt, hogy a vállalatoknál és a gazdasá­gokban egyre inkább hallat­ják véleményüket a dolgo­zók az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumain. Méhes Lajos, a Vasas Szak­szervezet főtitkára elismerés­sel szólt arról, hogy a kohó-, gép- és villa mosenergia-ipar legfőbb előirányzataiban már novemberben teljesítette, s azóta túlteljesítette negyedik ötéves tervét. Kiemelte, hogy az 1972-es párthatározat nyo­mán jelentősen fejlődtek a dolgozók élet- és munkakörül­ményei. az állami üzemek munkásainak reálbére, az öt­eves terv célkitűzéseinek megfelelően emelkedett; ki­dolgozták a szakmai bértáb­lázatot. a bányászatbán és a’ vdllamosenergia-iparban meg szűnt a bérfejlesztés és a nye­reség közötti szoros összefüg­gés, s így igazságosaobá vált a jövedelemelosztás rendsze­re. — Fő törekvésünk — mon dotta —, hogy szocialista elveink következetesen való­suljanak meg a gyakorlatban. Ezután arról szólt, hogy gyorsítani kell a termékszer- ; kezet korszerűsítését, s össz­hangot kell teremteni a mun­kahelyek létesítése és a mun kaerő-lehetoségek között. Hangsúlyozta: — Hatékonyabb, érdemibb munkára van szükség, meg kell szabadulni a sablonoktól, a forma 1 izmustó 1. Ez vonatko­zik a szakszervezeti munkára is. Az élet minden területén arra kell törekedni, bogy mindenki a maga szintjén, a maga helyén valósítsa meg azt, amit másnak ajánl vagy mástól igényel, például a na gyobb munkafegyelmet. — Feladataink megoldásá­nak, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének fő köve telménye a közösséggel együtt gondolkodó és cselekvő, a kö­zösség dolgaiért, felemelkedé séért felelősséget és munkát vállaló emberek sokaságának nevelése. E társadalmat és | embert formáló mun Icában I reszt venni fontos hivatása a szakszervezeti mozgalomnak. Karel Hoffmann, a Cseh­szlovák Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom központi ta­nácsának elnöké a baráti' or­szág szervezett dolgozóinak j nevében mondott üdvözlő be j szédében kiemelte, hogy a két ország történetében sok a közös vonás, mert fejlődésük legbonyolultabb időszakai­ban is erősödött a dolgozók osztalyszo 1 ida n t ása. Ezért a csehszlovák dolgozók őszintén örülnek azoknak a sikerek­nek. amelyeket a magyar dolgozók értek el a szocializ­mus építésében, mert ezek az eredmények az egész szocia­lista közösség fejlődését is se­gítik. Hangsúlyozta: — A szi­lárd egység és a szoros együtt­működés a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal a szocialista építés sikereinek alapvető forrása. Miso Miser, a Bolgár Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke köszöntötte a kongresszust és a magyar dolgozókat, utalva arra. hogy a két népet megbonthatatlan testvéri szálak kötik össze. A bolgár és a magyar szak szervezetek között is alkotó i kapcsolat teremtődött, s ' együttműködéssel végzett [ szakszervezeti muiwa segíti ( mindkét ország dolgozóinak aktívabb részvételét a szocia- j lista társadalom felépítésében. 1 Pekka Oivio, a Finn Szak- szervezetek Központi Szövet­ségének elnöke a szervezett finn munkásság és a Finn Szakszervezetek Szövetségé­nek (SAK) üdvözletét adta át a kon g i-esszusnak. Stanislaw Lewandowski. a Lengyel Szakszervezeti Szö­vetség központi tanácsának titkára átadta a lengyel szak- szervezetek testvéri üdvözJe- tét a kongresszusnak, majd arról beszélt, hogy a két or­szág szakszervezeteinek mun­káját közös vonások jellem­zik: teljesítik a munkásosztály társadalmi szolgálatának megtisztelő kötelességét, ak­tívan résat vesznek a szocia­lista építésben, a dolgozók leg­fontosabb problémáinak inté­zésében, országaik társadalmi, gazdasági és kulturális fej­lesztésében. Kurucz János, a Volán 12. sz. Vállalat (Pécs) gépkocsi­vezetője elsősorban a munka- és üzemszervezés eredmé­nyeivel, feladataival foglalko­zott. Kovács Sándor, a dom­bóvári vasútüzem Diesel-moz donylakatosa egyebek között (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a LEMP YIT. kongresszusa Egyre gyümölcsözőbb lesz közös munkánk: a szocializmus építése Leonyid Brezsnyev és Kádár János felszólalása Márkus Gyula és Barabás János, az MTI tudósitói je­lentik: Varsóban kedden délelőtt folytatta munkáját a LEMP VII. kongresszusa. Elsőként Zdzislaw Grudzien, a párt katowicei vajdasági bizottsá­gának első titkára szólalt fel és tolmácsolta az ország leg­fontosabb bánya- és iparvidé­ke dolgozóinak üdvözletét. Ezt követően a szövetséges pártok, a Lengyel Paraszt­párt és a demokrata párt ve­zetői köszöntötték a kong­resszust. A szünet után tartotta meg nagy figyelemmel kísért be­szédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A szónoki emelvényre lépő Leonyid Brezsnyevet a kül­döttek viharos tapssal köszön­töttek. Beszédét gyakran sza­kította meg a taps és lelkes ünneplés. Tisztelt elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége hálás a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának áz önök kongresszusára való meghívásért, azért a lehető­ségért, hogy részt vehetünk kongresszustik munkájában. Erről a magas tribünről átad­juk önöknek, a szocialista esz­mények csaknem két és fél millió meggyőződése® harco­sát tömörítő Lengyel Egyesült Munkáspártnak a tizenöt és fél millió szovjet kommunista testvéri üdvözletét és szolida­ritásának' kifejezését. Pártjuk VII. kongresszusa összegezi a népi Lengyelor­szág fejlődése felelősségteljes időszakának eredményeit. Edward Gierek elvtárs beszá­molójában kibontakoztatta a párt és a nép alkotásainak széles panorámáját, világosan es a maga teljességében vá­zolta föl azokat a mély be­nyomást keltő változásokat, amelyek végbementek az utóbbi években a lengyel tár­sadalom életének valamennyi szférájában. A barátok jogán, a harcos­társak jogán — akik örülnek egymás sikereinek és akik szí­véhez közel vannak egymás gondjai — jelentjük ki: a lengyel kommunistáknak min­den alapjuk megvan arra, hogy meg legyenek elégedve tevékenységek eredményei­vel. Nemcsak az elmúlt öt esz­tendő konkrét ügyeit értem ezen, hanem azt a légkört is, amely most uralkodik az or­szágban, a párt tekintélyének megerősödését, azt az aktív támogatást, amelyben a dol­gozók részesítik a párt köz­ponti bizottságának irányvo­nalat, azét a központi bizott­ságét, amelyet Edward Gierek elvtárs, a népi Lengyelország, a szocialista közösség és a kommunista világmozgalom kiemelkedő személyisege ve­zet. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt összeforrottan, erejé­nek biztos tudatában jutott el VII. kongresszusához. És ez fontos. A mi nézeteink sze­rint sikerei annál is jelentő­sebbek. mert nem könnyű vi­szonyok között jöttek létre. A VI. kongresszus határoza,- tainak. megvalósítása érdeké­ben véglett óriási szervezői munka, a gazdasag irányíta­Leonyid Brezsnyev a szónoki emelvényen. sának megjavítása, az eleven kapcsolat a központi és a he­lyi irányítás között, a töme­gek politikai nevelésének kér­dései iránt tanúsított állandó figyelem — mindez meghozta gyümölcseit. Most a kongresszuson tárgyszerűen mérlegelik a le­hetőségeket, meghatározzák a soron levő munkák irányát és mennyiségét. Olyan bonyolult, olyan nagy arányú feladatok­ról van szó, amelyek megol­dása nagy erőfeszítéseket kö­vetel a párttól és az egész néptől. A népgazdaság min­denoldalú fellendítéséről van szó, mindenekelőtt a munka termelékenységének növelése alapján. Arról van szó, hogy városon és falun teljes győze­lemre juttassák a szocialista termelési viszonyokat. Benne foglaltatik ebben az is, hogy új színvonalra emeljék a dol­gozók szocialista tudatát, fele­lősségérzetét és gazdai gon­doskodását gyönyörű szocialis­ta hazájuk sikereiről. Nem kételkedünk abban, hogy a lengyel kommunisták megvalósítják mindezeket. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, valamennyi nemzedék emberei marxista— leninista pártjuk vezetésével felépítik lengyel földön a fej­lett szocialista társadalmat. Egész szívünkből kívánunk önöknek, kedves barátaink, sikereket e nagy, történelmi jelentőségű munkában! Kedves küldött elvtársak! Országainkban e napokban emlékezünk meg a decemberi fegyveres felkelés — az első oroszországi forradalom egyik legdicsőbb fejezete — 70. év­fordulójáról. Vlagyimir Iljics Lenin, aki akkor üdvözölte Varsó, Lodz, a Dabrowai Me­dence felkelt munkásait, akik­nek forradalmi megmozdulása egybeforrt Moszkva, Pétervár, Ivanovo-Voznyeszenszk pro­letárjainak hősi harcával, »a hős Lengyelország hős prole­tariátusáról« írt, »a forradal­mi lelkesedés példájának« nevezte akcióikat. Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a távoli idők forradalmi szolidaritásának hagyományai elevenen élnek a mai tet­teinkben, a szocializmus és a kommunizmus építésének kor­szakában. E hagyományok ki­fejezést találnak pártjaink harci egységében, államaink szilárd politikai szövetségé­| ben, a szovjet és a lengyel ; nép megbonthatatlan barátsá- | gában. A sokoldalú szovjet—lengyel | együttműködés már régóta a I két ország előretörésének fon- í los tényezője, ötéves tervről ‘ ötéves tervre megsokasodnak eredményei, kiszélesedik ha­tóköre. Megvalósítjuk a népgazda­sági tervek mélyreható össze­egyeztetését, egyesítjük erő­feszítéseinket a nagyszabású gazdasági problémák megol­dására, együttesen törekszünk a tudomány és a technika gyorsított ütemű fejlesztésére. Mind átfogóbbá és gyümölcsö­zőbbé válik a szocialista és a kommunista építés tapasztala­tainak kicserélése. Rohamo­san fejlődnek pártjaink és társadalmi szerveink, főható­ságaink és termelési kollek­tíváink kapcsolatai. Mindez népeink további összekovácso­lásához vezet, a lengyel és a szovjet emberek millióiban és millióiban erősíti meg az igazi elvtársiasság és testvériség, az egymás sikereiben való köl­csönök, mély érdekeltség ér­zetét. Gierek elvtárs itt, a kong­resszuson, igen meleg hangon beszélt pártunkról és szovjet népünkről, sokra értékelte az SZKP politikáját. Őszinte kö­szönetét mondunk ezekért az elismerő szavakért. Biztosítom a tisztelt kongresszust arról, hogy az egység, a barátság és a testvériség volt és marad a lenini párt és a szovjet állam Lengyelországhoz fűződő kap­csolatainak lényege. Elvtársak! Országunk most tevékenyen készül a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXV. kong­resszusára. A közeljövőben számos más kormányon levő testvérpárt. Is kongresszust tart. A szocialista országok pulzusa egy ritmusban ver. A szocializmus közel hozza egy­máshoz a népeket, egyesíti i őket egy olyan családban, j amely a szocialista intema- I cionalizmus törvényei és nor­mái szerint él. A szocialista államok kö­zössége korszakunk egyik leg­nagyobb szülötte, amely mind erőteljesebb és mind kitöröl­hetetlen ebb hatást gyakorol a? egész jelenkori nemzetközi életre. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents