Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

fl palesztinok az ENSZ-ben Éles kontrasztot lehet felfe dezni aközött, hogy a hét elején Moszkvában békés, al kötő légkörben a Szovjetun i Kommunista Pártja Központ Bizottsága az ötéves tervrő’ a szovjet parlament a jövő év feladatairól tárgyalt, r köbben a fegyverkezésre fo- dítandó összegek csökkentését határozta el. Ugvamakkor Pe- klngben Teng Hsziao-ping a világháború kérlelhetetlen és elkerülhetetlen bekövetkezté­ről szónokolt amerikai ven­dégeinek. A kínai vezetők minden meggyőző erejüket latba vetették, hogy eltérítsék az Egyesült Államok elnökét és küliigyminirzterét a Szov­jetunióval való megegvezés keresésétől. Gerald Ford és Henry Kissinger természete­sen nem mondhatott igent a vendéglátók igényére, e miatt aztán látványos eredmények nélkül ért veret, a négvriapos pekingi tárgyalás-sorozat. Közeledik az amerikai el­nökválasztás. Ford az elnök­jelöltelnök nem mondhat le arról a kortes-előnyről, amit egy kínai látogatás színes ese­ményeinek tévé-közvetítése hozhat. Az utazáson történtek­ről az amerikai tévé-nézők tíz- és tízmilliói élő adásban értesülhettek: láthatták For­dot, amint a közéokon kínai templom falához hajol, oda­tapasztva fülét a legendás kö­vekhez, hogv meghallva ssa. mit suttog a fal túlsó oldalán a felesége, és íey tovább ... Ford, aki köztudomás szerint balkezes, meg tudta mutatni, hogy ő is kéo»s é'sa táti tani a pálcikával való ev*st: a ban­kettekről is készültek tévé­tudósítások. Természetesen ennél jóval' többről is szó van: a »Viet­nam utáni korszakban« Ame­rikának egyeztetnie kell el­képzeléseit Kínával az ázsiai kérdésekben. Csak nébánvat idézzünk ezek közül; mi tör­ténjék Thaifölddel. amelv Amerika szövetségese é* amelynek földjén maóista fegyveresek támad iák a bang­koki kormány csapatait? Bele­egyezik-e Peking abba. hogy amerikai katonák tízezrei ma­radjanak mog továbbra is Dél-Korea földjén? Nincs-e kifogásuk a kínaiaknak az el­len, hogy a Fülöp-sziaeteken megrősítsék az amerikai bá­zisokat? És így tovább, egé­szen addig, hogy miként lehet Tajvan jövőjét közmegelége­désre kialakítani? Nos, hivatalosan mit sem lehet tudni, hogy a pekingi kínai—amerikai tárgyalások hoztak-e választ az ilyen kér­désekre? Nem adtak ki a lá­togatás végén záróközleménvt sem, ami azonban nem fel­tétlen annak a jele, hogv egyetlen kérdésben se tudtak volna megegyezni. Teng Sziao-ping is, az amerikai szó­vivő is »pozitívnak« mondta az eszmecserét. Az ázsiai kérdések közül egy megoldódott a héten, alig­ha úgy, ahogyan azt Washing­tonban kívánták ... Laosz, az Indokínai-félsziget e kis álla­ma, ahol éppen huszonöt éve jött létre az antiimperial'Sta nemzeti egységfront, s ahol e negyedszázad alatt sokszor dúltak harcok az amerikaiak támogatta királyi kormány csapatai és a Patet Lao egy­ségei között, nos. ez a Laosz ma már népi demokratikus köztársaság. Első elnöke az a Sziífanuvong, aki 1950-ben az első imperial istaellenes laoszi l AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Plenáris ülést tartott Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága — Ford amerikai elnök Pekingbe érkezett. Kedd: Heves viták után komp­romisszummal ért véget a közös piaci országok ró­mai csúcstalálkozója — Portugáliában államosítot­ták a rádió- és tévéadókat. Szerda; Laoszban lemondott a ki­rály, népi demokratikus köztársaságot kiáltottak ki — Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a közel-keleti vitát. Csütörtök; Szufanuvong lett Laosz el­ső elnöke — Azevedo por­tugál miniszterelnök meg­beszélései a pártok vezetői­vel. Péntek: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az NDK Népi Kamarája ratifikálta a két ország barátsági, együttmű­ködési* és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződését — Az ENSZ Biztonsági Taná­csának libanoni vitájára meghívták a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. Szombat: Ford elnök a Fülöo-szige- teken — Északír politikai foglyok szabadon bocsátá­sa. kormány vezetője volt, s aki azóta irányítja a laoszi nép harcát. A hárommilliós nép most a szocialista utat választja. A Távol-Kelet után a Kö­zel-Kelet is az érdeklődés kö­zéppontjában állott ezen a hé­ten. Előbb azzal, hogy egyes — általában jólértesült — amerikai hírmagazinok »kísér­leti léggömböt« eresztettek fel: tudni vélték, hogy az USA tárgyalások-a készül a Palesztinái Felszabadítás? Szervezettel... A »léggömböt« az izraeliek »lőtték le«, azok­kal a terrortámadásokkal, amelyek Libanonban a pa­lesztin menekült-táborokban száznál több halálos áldozatot követeltek. Libanon kormánya kénytelen volt az ENSZ Biz­tonsági Tanácsához fordulni. A Biztonsági Tanács vitáia az első menetben, azzal a lénye­ges diplomáciai eredménnyel zárult, hogy a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezetet meg­hívták az izraeli légitámadá­sok elleni panasz vitájára. F.z lesz a második menet... Első esetben juthat szóhoz a pa­lesztin nép képviselője a Biz­tonsági Tanácsban, oda eddig a washingtoni vétó következ­tében soha sem kerülhetett be. Most az amerikai küldött ki­vonult, mert nem vétózhatott. Izrael kormánya bejelentette, hogy nem vesz részt a Biz­tonsági Tanács vitájában. Az ENSZ közgyűlése szin­tén Közel-Kelettel foglalko­zott a héten. Felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője is és A reakció támadása Nyugat-Németországban Schleswig-IIolstein-ből, Ba­jorországból és Baden-Würt- tembergből — azokból a nyu­gatnémet tartományokból, ahol a CDU—CSU van ha­talmon — újabb és újabb hí­rek érkeznek arról, hogy ül­dözési hadjáratot folytatnak azok ellen, akik a demokrá­ciáért és a társadalmi hala­dásért, a békéért és a szocia­lista országokkal való együtt­működésért küzdenek. A reakció »a radikális ele­mekről szóló törvényt« fel­m Somogyi Néplap használva — amely jogi ala­pot teremtett a haladó beál­lítottságú emberekkel szem­ben alkalmazott diszkrimáció- hoz — a kommunistákra és más demokratikus szerveze­tek aktivistáira méri a főcsa­pást. A Süddeutsche Zeitung kö­zölte Erich Kiest bajororszá­gi belügyi államtitkárnak, a tartományi gyűlésben nem­régiben elhangzott kijelenté­seit. Kiesi szankcióikat helye­zett kilátásba azokkal az ál­lami alkalmazottakkal szem­ben, akik a szocialista orszá­gokba utaznak. (MTI) leszögezte, hogy a békét a Közel-Keleten csak átfogó rendezéssel és nem részmeg­oldásokkal lehet elérni. Üd­vözölte azt a tényt, hogy a Biztonsági Tanács januárban az egész közel-íkeleti témakört megvizsgálja. A héten terrorcselekmények egymás után irányították 'a fi eveimet a világnak egy olyan térségére. amelyről még a külpolitikával foglalkozók som hallottak sokat. Ez a Ma luku-szigetcsoport. amely In­donéziához tartozik, miután három és fél évszázadon át holland gyarmat volt. Fűszer­szigetek — így hívták régen magyarul, mert szegfűszeg é- bors. muskátdió meg kakaó került onnan az »anyaország«- ba, Hollandiába. Amikor harminc évvel ezelőtt az in­donéz felszabadító mozgatom Szukarno vezetésével az első nagy sikereket érte el, s ami­kor a gyarmatosítok látták, hogy uralmuk a végéhez kö­zeledik. az »Oszd meg és uralkodjál« régi elve szerint az indonézek ellen fordították a Malukii-szigetcsoport lakóit. Nekik külön független álla­mot akartak szervezni a két Hollandia nagyságú széfe­ken. A háromnegyed millió körüli lakosságból ezrek és ezrek menekülni kényszerül­tek, amikor a Maluku-sziget- csoport Indonézia része lett. s az egykori »anyaország« fo­gadta be a volt katonákat akik Szukarno néni egvtoge’ ellen harcoltak. Ma körülbe­lül 40 000 maliikul él Hollan­diában. Szabályos fegyveres szervezeteket alakítottak ki és iDél-Maluku Köztársaság né­ven elképzelt államot is. amelvnek »élére« egy tani tot állítottak. A malukui fegyve­resek már néhány terrorak­ciót végrehajtottak,, a hágai békepalotát éppúgv megro­hanták. mint Indonézia nagy- követségét. Most Groningen mellett a nyílt pálván egy vo­natot tartóztattak fel, 35 utast túszul ejtettek, három embert meg is öltek, utána pedig In­donéz: a amszterdami főkor zulátusát szállták meg. ott 26 túszt szedtek, köztük 11 gyer­meket ... Fő követelésük, hogv Hollandia támogassa Indoné­zia ellenében az. ő követelé­süket: legven független or­szág Dél Maluku ... A túsz­szedő drámák gvökere t“h.át a gyarmati múltba nyúlik vissza. Csak röviden Portugáliáról: a héten tovább erősödött az az irányzat, amely az előző heti eseményekért — amelve­ket a kormány és a jobbol­dal »zendülésnek« minősít — nemcsak a balos csoportokat, hanem általában a baloldali erőket teszi felelőssé. Most már hadbírósági eljárás indul a »zendülök« ellen, a hadse­reg vezető szervezői neöí» mind egy szálig eltávolították a ba'oldali katonatiszteket. A baloldali saítot szintén meg- próbáliák elhallgatatni, fur­csa mód, épp az »államosítás« révén. Pálfy József Támadásba lendültek az MPLA egységei Angolában (Folytatás az 1. oldalról.) nek csapataik számára az amerikai fegyverek, amelyeket Zairén keresztül kapnak meg. A szóvivő több Unita-nyilat- kozattal ellentétben elismerte, hogy dél-afrikaiak szolgálnak soraikban és ezt azzal indo­kolta, hogy »a korszerű ame­rikai fegyverzetek kezeléséhez nélkülözhetetlen a segítségük-r Ugyancsak a Reuter jelen­tése szerint dél-afrikai katonai helikopterek fegyvereket, mu­níciót és élelmiszert szállíta­nak a namíbiai határhoz kö­zel eső angolai területekre, amelyeket az Unita és az FNLA ellenőriz. A dél-angolai Chitado város­ban. közvetlenül a namíbiai ha­tár mellett, az FNLA egyik ve­zetője, egy volt portugál itelepes. a Reuter tudósítójának adott Brüsszel Petíció a munkanélküliség {elszámolására Több mint hatvanezren írták alá eddig Belgiumban a kom­munista párt petícióját a mun­kanélküliség felszámolására. A petíció követeli, hogy a kor­mány haladéktalanul módosít­sa a nyugdíjkorhatárt, csök­kentse a munkaidőt és indít­son új állami vállalkozásokat, hogy ezzel is elősegítse munka- alkalmak teremtését a több mint negyed millió munkanél­küli számára. A kommunisták támogatást az érdekeltek már , a hét végén újabb aláírásgyűjtő nyilatkozatában azért panasz­kodott, hogy csapatai »nem kapnak elegendő nyugati tá­mogatást«. A nyilatkozatból kiderül, hogy a Namíbia felől érkező dél-afrikai helikopter- szállítmányok kockázatos kö­rülmények között érkeznek meg rendeltetési helyűre. A SWA- PO (délnyugat-afrikai népi szervezet), amely Namíbia függetlenségéért harcol a dél­afrikai csapatok ellen, több ízben veszélyeztette ezt a Dél- Angolába irányuló »légihidat«. Az FNLA-nak és az Uni- tanak nyújtandó dél-afrikai egyáltalán nem rejtik véka alá. Chitadóban például a kül­földi sajtó képviselői előtt egy dél-afrikai tábornok minden további nélkül megengedte, hogy az FNLA egy vezetőjé­vel együtt lefényképezzék. akciót kezdtek s ezt összekötöt­ték a párt lapja, a Le Drapeau Rouge terjesztésével is. Már szombaton többezer példány­ban adtak el a lap különkiadá­sát. Ford Manilában tárgyal Ford amerikai elnök szom­baton reggel kétórás eszme­cserét folytatott Suharto in­donéz államfővel a délkelet- ázsiai helyzetről és Indonéziá­nak a térségben betöltött sze­repéről. A megbeszélésen je­len volt a két ország külügy­minisztere is. A tanácskozás befejezése után Ford és kísérete Dj akar­tából Manilába, a Fülöp-szi- getek fővárosába utazott, aho1 a program szerint egy napot tölt majd. Az Egyesült Államok és az Indonéz Köztársaság elnöké­nek djakartai tárgyalásairól közleményt adtak ki. Ebből kitűnik: a két fél elhatározta, hogv külügyminiszteri szinten rendszeres időközökben kon­zultációkat fog tartani. Ford biztosította tárgya V) partne­rei t, hogy az Egyesült Álla­mok jelentős segítséget fog nyújtani Indonézia gazdasági fejlesztéséhez. A manilai reoülőt»-eu Fer­dinand E. Marcos, Fülöp-szi- geti elnök üdvözölte az ame­rikai vendégeket. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Ford elnök manilai és djakartai látogatá­sának »szimbolikus jelleg»« van. Az amerikai elnök ugyanis már előre jelelte: e két országban teendő látoga­tásával alá akarja húzni »az amerikai jelenlétet« a Csen­des-óceán térségében, s egy­idejűleg demonstrálni kíván- ia; hogv az Egvesült Államok hű régi barátaihoz. Ford és Marcos az ameri­kai elnök manilai villámláto­gatása során két alkalommá’ — szombat este és vasárnap reggel — tárgyal. Spanyol hétköznapok m Óvatos liberalizálás rendőrterrorral Spanyolországban január 11—18-ig megtartják a pol­gárháború óta az első, álta­lános választójogon alapuló országos méretű szavazást. A minisztertanács pénteken elrendelte, hogy a helyi kor­mányzati törvény alánján, amelyet a cortes mindössze két nappal Franco halála előtt hagyott jóvá, ekkor bo­nyolítsák le a városi, községi és tartományi választásokat. A tartományi képviseletek elnökeit és a polgármestereket eddig a polgári kormányzók vagy a falan.gista mozgalom helyi képviselői jelölték ki, ezentúl viszont a nép által választott tanácsosok és kül­döttek közül kerülnek ki. A két legnagyobb város, Madrid és Barcelona esetében az új tör­vény még most sem érvénye­sül : a polgármestert és a próbálja némileg feloldani a fasiszta rendszer politikai merevségét, a rendőrség to­vábbra is lecsap a szabad vé­leménynyilvánítás minden megnyilvánulására. Pénte­ken este a madridi egyetem politikai tudományi karán a rendőrök erőszakkal kerget­tek szét egy betiltott politikai gyűlést. Több diák megsérült, máso­kat letartóztattak. Nem mesz- sze. a fizikai tudományok karán kétezren jöttek össze, hogy meghallgassák Joaquim Ruiz-Gimenez keresztényde­mokrata vezetőt es Marcelino Camacho-1, a nemrég szaba­dult szakszervezeti vezetőt. A rendőrök itt is pillanatok alatt megjelentek és kiürítet­ték a termet. Valladolidban többszáz an tüntettek az utcákon a kor­képviseletek elnökét változat- j mány áltál elrendelt bérbe^i- lanul felülről jelölik ki. gyasztás ellen és a politikai Miközben I. János Károly király kormányzata nagyon mérsékelt, óvatos lépésekkel foglyok s abadon bocsátásá­ért. A rendőrség sok tüntetőt letartóztatott. Tömbbe tömörülnek a délkelet-ázsiai esatlós országok 4 holland dráma mozzanata Bangkokban kiszivárogtat­ták, hogy a délkelet-ázsiai or­szágok szövetsége (ASEAN) tagállamai rövidesen aláírják a régóta készülő »■barátsági és együttműködési szerződést«, amely lényegesen szorosabbá teszi majd Indonézia, a Fu- löp-szigetek. Szingapúr, Thai­föld és Malaysia politikai és biztonsági együttműködését. A huszonegy pontból álló szerződést az ASEAN külügy­minisztereinek jövő év feb­ruárjában megtartandó érte­kezletén parafálják és az alá­írásra a tagállamok á'lam-, illetve kormányfőinek ugyan­csak februárra tervezett csúcstalálkozóján kerül sor. Sajtóforrások szerint a szer ződés egyebek közt kiköti majd. hogy. az ASEAN tagál­lamai tartózkodnak az erő­szak alkalmzásától, tárgyalá­sok útján rendezik egymás közti problémáikat és nem lépnek be semmiféle regioná­lis vagy egyéb katonai szövet­ségbe. A szerződés értelmében a déikelet-ázsiai országok szö­vetségének tagjai nem tűr­nek meg területükön nukleá­ris fegyvereket. A tagálla­mok számára tilos olvan bel­ső tevékenység kifejtése, amely veszélyeztetheti egv másik tagállam érdekeit és biztonságát. A, készülő barát­sági es együttműködési szer­ződés kimondja. hogy az ASEAN tagállamai »átmeneti természetűnek« tekintik a te­rületükön lévő külföldi tá­maszpontokat. Az ASEAN or­szágai leszögezik.« hogy szer­vezetük és együttműködési szerződésük lehetővé teszi a csat'akozást bármely délke­let-ázsiai ország számára. Kinn nem normalizálja kapcsal a ta i t In dán éziaval Dél-ma!ukut fegyveresek hatoltak be Indonézia amszterdami konzulátusára. Huszonöt túszt, köztük tíz gyermeket fogjul ejtettek. A képen: a konzulátus egyik alkalmazottját, aki két­ségbeesésében kiugrott a második emelet egyik ablakából, a rendőrség fegyveres fedezete mellett elszállítják a kórházba. (TELEFOTO—MTI—KS) Kína szombaton értésre adta, hogy Indonéziával — legalábbis egyelőre — nem normalizálja a kapcsolatait. A két ország között az 1965- ös indonéziai események után szakadt meg a kapcsolat. S máig sem állt helyre, noha Kína az elmúlt néhány év során meglehetősen kímélte Indonéziát a sajtótámadások­tól, sőt legutóbb, a »harma­dik világ« országaival szem­ben követett általános (csak Indiát nem érintő) mosoly­politika jegyében még érde­mes vonásokat is kész volt fölfedezni Indonézia külpoli­tikájában. Szombaton viszont az Üj Kma hírügynökség »Folyta­tódik a Kelet-Timor elleni in­donéz fegyveres invázió« cím­mel közölt anyagot, jelezve, hogy Kína ellenzi az indonéz beavatkozást. Másfelől pedig kifejezésre juttatja — leg­alábbis a kínai sajtópolitika hagyományából ítélve —. hogy ami Pekinget illeti, a kínai— indonéz diplomáciai kapcsola­tok újrafelvétele még nem időszerű. Egy további eleme a kép­nek, hogy pekingi politikai megfigyelők érdekes össze­függést vélnek fölfedezni a Timor-ra vonatkozó Indonéz­ellenes információ közreadá­sa és a Pekinget megjárt Ge­rald Ford amerikai «Ínók djakartai látogatása között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents