Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

„Az akarat mindent meghatároz" Az Osztrák Nők Demokratikus Szövetségének küldöttségé Somogybán járt Egy óvodai látogatás sok mindenről beszélhet a külföl­dinek. A megannyi szép te­rem, a gazdag fölszerelés, az igényes környezet a szó he­lyett hitelesebben bizonyítja: mit jelent költségvetésünkben legféltettebb kincseink körül­ményeinek javítása. Egy föl­szabadult hangulatú foglalko­zás az óvónők és a kicsinyek kapcsolatáról mesél — a napi­rend meg a tartalmasságra törekvésről. A megye két bé­csi vendége, Elisabeth Ayrom- lou és Helly Kimmel is sok mindent megértett tegnap dél­előtt Kaposváron, a Petőfi utcai óvodában. Két napja a megyei pártbizottságon az üzemek, szövetkezetek, válla­latok képviselőitől a népese­déspolitikáról, a nőmozgalom­ról, az eredményekről hallot­tak. A szaporán papírra ve­tett jegyzetek egyszeriben megfoghatóvá, élővé váltak, amikor az óvodában jártak, a Kaposvári Ruhagyár mun­kásnőivel ismerkedtek, a Ba- latonboglári Állami Gazdaság dolgozóihoz látogattak. Elisabeth Ayromlou és Helly Kimmel a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának meghívá­sára egy hetet tölt hazánk­ban. Mindketten az Osztrák — A demokratikus nöszö- vetség képviselői gyakran jár­nak külföldre? — Elsősorban a szocialista országokba látogatunk, nem­rég jártak küldöttségeink Lengyelországban és Cseh­szlovákiában, s ott voltunk a nők világkongresszusán is. A szocialista országokban sok követésre méltó gyakorlatra találunk. — Nálunk például mit tar­tanak értékes példának? — A szellemet, a követke­zetes és eredményes politi­kát, melyet a nők érdekében fejtenek ki. Az akarat min­dent meghatároz, ezt látjuk mindenfelé az országban. Jegyzetfüzetembe sok apró­ságnak látszó megfigyelést fölírtam, egyiket sem tartom lényegtelennek. A sok apró­ság is bizonyság, hogy komo­lyan veszik a nőpolitikát, hogy Magyarországon mekkora ér­ték az anya, á dolgozó nő. Elisabeth Ayromlou és Helly Kimmel mától a fővárosban folytatja programját. P. D. A hűségért aranygyűrű Vállalatok és intézmények, I fegyveres testületek tartják ] megalakulásuk, tevékenysé- I gük negyedszázadós jubileu­mát. S az ünneplők soraiban | ott állnak az ünnepeltek, akik j kezdettől ugyanazon a helyen j dolgoznak. A legtöbbjük meg- j érdemelt elismerése: az arany- ] gyűrű. I Az ünnepségeken találkoz- I tam tanácsi és beiügyminisz- ! tériumi, építőipari és szolgál- J tató tevékenységet végző vál­lalat, szövetkezet dolgozóival,!; akik a korábban kapott elis­merések közül erre az arany­gyűrűre a legbüszkébbek. Hiszen ezek nem csupán ar­ról tanúskodnak, hogy hu­szonöt esztendeje dolgoznak egy vállalatnál, intézménynél, testületnél vagy szövetkezet­nél: tanúskodnak elsősorban arról a hűségről, amely vise­lőjét hivatása iránt elkötelez­te. Népköztársaságunk címere, a vállalati munkát legjobban kifejező embléma, vagy csu­pán egy belevésett 25-ös szám jelzi, hogy ezek a gyűrűk nem rokoni, baráti ajándékok, ha­nem egy közösség döntése alapján adományozott emlé­kek. Ezek a gyűrűk sok minden­ről beszélnek, vallanak. Milyen közbiztonsági álla­potok uralkodtak a felszaba- ! dulást követő években, s a j | rendőri szolgálatot akkor vál- | | lakóknak mennyi éjszakájuk, I vasárnapjuk ment el arra, : hogy állampolgáraink mind | biztonságosabb körülmények i között élhessenek, dolgozhas- j sanak? Ki tudná azt ma már közülük elmondani? Mindeh­hez az adott erőt, hogy mun­kájuk eredményével elősegí­tették hakánk belső rendjének megszilárdítását. S amikor tanácsaink ala­kultak, az új államapparátus­ba olyan emberek kerültek, akik kezdetben bizony < nehe­zen ismerkedtek az ügyinté­zéssel, szokatlan volt számuk­ra a toliforgatás, a különböző rendeletek megértése, azok gyakorlati alkalmazása. S. hogy a negyed század alatt megtalálták helyüket, azt ren­geteg tanulással érték el, meg­erősítve azzal a bizalommal, amellyel e területre küldték őket. Beszélhetnénk azokról az építőmunkásokról, akik kez­detleges kéziszerszámokkal, áldatlan körülmények között láttak neki egy- vállalat vagy szövetkezet feladatainak meg­valósításához. építettek iskolá­kat, új üzemeket, gyárakat, bölcsődéket. A legtöbb vállalatnál, in­tézménynél a közösség által elfogadott döntés — a kollek­tív szerződés — alapján ado­mányozzák a huszonöt év — van néhány hely, ahol húsz év — után az aranygyűrűt. S mindazok, akik megkapták, meghatottan fogadták társaik szívből jövő jókívánságaikat. Joggal lehettek büszkék a jubileumi gyűrűre, mert olyan tevékenységgel érdemelték ki, unelyik péida kell legyen mindenki számára! Sz. L. Nők Demokratikus Szövetsé­gének tisztviselői — ismer­kedni, módszereket gyűjteni jöttek. Hogy magyar vendég­látóik nagyon sokat szeretné­nek megmutatni, azért is ter­mészetes, mert mindkét ven­dégünk tagja az Osztrák Kommunista Pártnak. Ma­gyarországon értékes tapasz­talatokra szert tenni számuk­ra pártmegbízatás is. Az óvodai látogatás után Elisabeth Ayromlouval és Helly Kimmellel az osztrák nőszövetség munkájáról be­szélgettünk. — Ausztriában most nagy téma a nők körülményeinek megjavítása, érdekeik ered­ményesebb védelme. Képvise­letüket a leghaladóbban az Osztrák Kommunista Párt irányítása alá tartozó Osztrák Nők Demokratikus Szövetsége látja el. Még nem fejeződött be a fölmérés: kikre számít­hatunk, kiknek adhatunk fel­adatokat. — Milyen munkáról van szó? — Nehéz a helyzetűnk a program összeállításakor, hi­szen számtalanszor még ma­guk a nők sem mérik fel a társadalmi ég gazdasági élet­ben mutatkozó lehetőségeiket. Rendkívül bátortalanok, ami­kor cselekedniük kell. Ez a helyzet adja az egyik felada­tot, a tudatformálást. A másik súlyos gondunk, hogy Auszt­riában messze tartanak még az egyenlő munkáért egyenlő bért elvétől. — Feltehetően a kommu­nisták sokféleképpen segíte­nek rámutatni az ellentmon­dásokra. — A párt rendszeresen fog­lalkozik a nők érdekvédelmi munkájával, a közelmúltban pedig a párt nagy példány- 1 számban megjelenő központi lapjában tekintélyes helyet kapott a nőszövetség céljai­nak ismertetése. Most éppen a terhességmegszakítás körül tombol a vita. A haladó erők természetesen támadják az eddigi törvényt, mely szerint az abortusz bűncselekmény. Mi a családtervezés hívei va­gyunk, s valljuk, a szülőknek joguk van eldönteni, mikor akarnak gyermeket. Határőrök lesznek A hatalmas laktanyaudvarcxn ingujjas katonák csoportja tomnászik. Távolabb egy raj a fákkal teli domboldalban lövé­szeti foglalkozást tart­— Harchoz! Élesen csattan a parancs­szó, határozott a végrehajtá­sa.- Papp Sándor határőr tiszt­tel figyeljük a foglalkozást, elégedett a katonák igyekeze­tével, fegyelmezettségével, s a foglalkozást vezető határőr te­vékenységével is. — Jó kezekben vannak a fiatalok. Racskó Tibor most végezte el a kiváló eredmény­nyel a tisztesiskolát, tizedes­ként került ki, s a tanultakat kifogástalanul adja át a fiata­labbaknak. A napokban tették le az esküt, s valamennyien nagy igyekezettel sajátítják, el mindazokat a tudnivalókat, amelyek feltétlenül szüksége­sek ahhoz, hogy jó határőrök­ké válhassanak — jegyzi meg. Ezt az igyekezetét tapasztal­tuk az akadálypálya leküzdé­sénél s erről vallanak az eddig eltelt néhány hét eredményei is- A fegyelem jó, s már ed­dig harmincán részesültek di­cséretben a szolgálat ellátásá­ban. a kiképzési feladatok el­sajátításában végzett példás munkájukért, Major Károly, Bertalan Ferenc, Czinkos Pál, Csák János, Rácz Csaba s még jó néhány fiatal nevét lehetne említeni, akik társainak is példát mutat. — A politikai felkészítés mellett igen nagy gondot for­dítunk fizikai állóképességük fejlesztésére. Az első napokban ! elemből álló gyakorlatot — ' kötélmászás. terepfutás, síkfutás stb. — hajtottak vég­re, s azt tapasztaltuk, hogy a korábbi évekénél most fizikai­lag jóval erősebb fiatalok ke­rültek hozzánk. Ez azért is nagyon jó, mert így majd könnyebben tudják ellátni a nehéz .határőr: szolgálatot — folytatja Papp Sándor. A határőrök felkészítésében i igen nagy segítséget nyújt a parancsnokoknak a KlSZ-szer- vezet, Kopfer Tivadar őrveze­tő, KISZ-titkár így beszél ed­digi munkájúkról, terveikről­—■ Kettős feladat hárul a KISZ-re. Segíteni a kiképzést és a szabad idő hasznos eltöl­tését. Különböző vetélkedők, versenyek szerepelnek progra­munkban. Az eskütétel előtti napon például lövészetből ren- j deztünk versenyt. Az indulók ötven százaléka kiváló ered­ményt ért el, s ezzel nemcsak a KISZ-vezetcség, hanem a parancsnokok. is elégedettek yoltak. Ilyen versenyt, és a határőrizeti feladatokkal kap­csolatos vetélkedőket többször is tartunk majd- Az alegysé­gek közötti szocialista ver­senyben a KISZ-isták teljes számban részt vesznek, s ezt a példát valamennyi leendő határőr követte. Ma más feladat hárul a ha­tárőr szolgálatot ellátó kato­náikra, mint néhány évvel ko­rábban. Sokoldalúbb felkészí­tésre van tehát szükség, hogy megfeleljenek ennék a felelős­ségteljes beosztásnak. Az ön­védelmi ismeretek elsajátítása is nagyobb teret kapott a mostani kiképzésben. Politikai nevelésük során a rendszeres tájékoztatáson kívül' megis­mertetik velük a határőrség múltját, hagyományait, az elő­dök példáit. Beszélgetés közben is fi­gyeljük a határőröket, éppen gyakorló kézigránátot dobnak­A látottak alapján megér­tem Papp Sándor határőr tiszt bizakodását, amikor így köszön el: — A fiatalok szorgalma, igyekezete láttán mondhatom, hogy olyan határőrök kerül­nek majd ki az őrsökre, akik kellően . felkészültek nehéz szolgálatuk ellátására. Szalai László MÁI KpMMENTÁRUNK Friss módszerek Több propagandistával be­szélgettem a közelmúltban az idei tapasztalatokról. Még ott is, ahol nincs mód egye­lőre a szemléltetés minden eszközének alkalmazására, fi­gyelembe vették az őszi tan­folyamokon ajánlott módsze­reket. Az egyik helyen már rajzolnak a táblára, a má­sikon bevisznek térképet a foglalkozásra, a harmadik helyen filmet vetítenek. Sokszor megfogalmazott igazság: a jó propagandista képes arra, hogy felrázza a hallgatókat, pxég ha fárad­tak is a munka után, egy­két jó helyi példával fölkel­tik az érdeklődést, s megala­pozzák a vitát. Van olyan üzem. ahol évekig formáló­dott a propagandisták gárdá­ja, mire kialakult a végleges. Elsősorban azok maradtak ki a tanfolyamok vezetéséből, akik száraz, unalmas foglal­kozásokat tartottak, s az «-előadás« nem állt másból, mint felolvasásból. A leg­fontosabb téma is távol áll a hallgatóságtól, ha a propa­gandista nem érvel, magya­ráz, nem hat az értelemre és az érzelmekre. »Egy titka van a hangulat fölkeltésének: mindig kapcsolatba hozom a politikát a közösség tagjai­nak az életével« — mondta a múltkor a szentborbási pártpropagandista. Ezt a módszert a saját tapasztala­tai alapján alakította ki, mert rájött, hogy enélkül nem ér­zik a hallgatók, mint tükrö­ződik egy-egy család életé­ben a párt politikájának megvalósulása. A régi propagandisták mindig tanulnak újat, ha összejönnek. Azok, akik most kapcsolódtak be a tanfolya­mok vezetésébe, különöskép­pen igénylik a felkészítést. A jelenlegi oktatási évben ve­zették be megyénkben is az előkészítő szemináriumok rendszerét. Az elsőt már megtartották, s most lesz a második szeminárium. A ta­pasztalatok szerint jól in­dult ez a rendszer minden városban és járási székhe­lyen. Különösen nagy segítséget ad, hogy tánfolyamformán- ként készülnek föl a propa­gandisták, s csak akkor van­nak mindnyájan együtt, amikor általános témáról hangzik el előadás. A mos­tani oktatási évben ez még kísérletnek számít, tegyük azonban hozzá, hogy előnyeit máris fölismerték minden­hol. Az egyik propagandista elsősorban azt dicsérte, hogy nem kell saját magának ki­izzadnia az új módszereket; közösen törik a fejüket, mint lehetne minél érdekesebben, meggyőzőbben, a szemlélte­tést is alkalmazva tovább­adni a következő anyagré­szeket. Ezpk a beszélgetések a kohói az egységes értelme­zésnek is. Amíg minden párt­propagandista együtt volt, nem kapott alkalmat saját gondjainak megbeszélésére. Most ennek nagy tere nyí­lik a következő szemináriu­mokon is. A pártoktatás tizennyolcezer hallgatója a megbeszélt té­mák továbbadója is. Csak akkor segíthet társai meg­győzésében, ha a1 foglalkozá­sokon ö is elég érvanyagot, szemléltető példát kapott a propagandistától. Az előké­szítő szemináriumok rendsze­re éppen ezt a végső célt szolgálja, s ezért érdemes mindent megtenni, hogy me­gyénkben is jól vizsgázzon. L. G. Bosszantó tervezői hibák Nyári tapasztalatokról - téten LÉGFÜGGÖNNYEL ellá­A sajtok raktárát drótkerí­tott ajtón keresztül lehet a {Kaposvári Tejipari Vállalat balatonszárszói árueloszíójá- nak *124 négyzetméter alap- területű hűtőtermébe lépni. Báránybekecses, fehér köpe­nyes raktárosok és rakodó- munkások sürgölődnek az óriás polcrendszer között. Az idősebb raktáros: Hargitai Pál. j — Az országban ez az első ilyen, tejtermékeket tároló és elosztó üzem, ahol nyáron naponta több mint hatszáz mázsa áru is megfordul. En­nek hibáin okulva építik majd a következőket. Mert korszerű ez, de ha például rakodót is terveztek volna hozzá, nem kellene annyit targoncázni. — Szárszón lakom, tehát örülök, hogy ide építették ezt az elosztót — rakosgatja könyveit a huszonnégy éves Harangi Éva. — Csermajor­ban tejipari technikumot vé­geztem, Utána a marcali tej­üzemben művezetőként dol­goztam. Az a munka sokka! inkább kedvemre való volt, mint itt méregetni, számláz- gatni. Csakhogy helyben ezt választhattam. Mindkét raktáros a tervező hibájaként rója fel. hogy a 0—10 Celsius fokos hőmér­sékletű raktárban kell olyan munkál végezni, amelyet fa­gyoskodás nélkül is elláthat­nának. — Egy fütött helyiséget kel­lett volna leválasztani, ahol a számlákat előkészítjük. Ilyenkor még csak istenes, a tizedikre fölvesszük a tizen­egyedik pulóvert is; nyáron lehet itt igazán meghűlni. Lukács János tizenkilenc éves rakodómunkás piros lá­datornyot tol maga előtt. — Nyáron tízszer ennyi dol­gunk van. Ha rakodó volna, egy ember elvégezné azt, amit anélkül háromnak kell csi­nálnia. tés választja el a most üresen kongó, ideiglenesen göngyö­legtárolónak használt tejtáro­lótól. Ilyenkor nincs arra szükség, hogy a Balaton-par- ton igényelt tejet raktározzák, hiszen olyan kevesen ebiek most errefelé, hogy raktáro­zásra nincs szükség. Egy ember nagyon örül az egyéves létesítménynek, hi­szen neki »házhoz jött« az üzem. Tóth László vezető gé­pész eddig családjától távol, a fővárosban volt kénytelen dolgozni. Most viszont az öt kilométerre eső Szóládról jár motorral Balatonszárszóra. Egyedül találom a javítómű­helyben. ahol a láda- és kan­najavító gépeken felváltva dolgozik. Egy dolog miatt bosszankodik: gyakori az áramkiesés, mely a hűtőkam­ránál nagy bajt okozhat. A PATIKA TISZTASÁGÜ kazánház fűtője Hargitai Sán­dor. Maga is megmosolyogja a fűtő titulust, hiszen itt az a feladata, hegy a műszereket figyelje és a gombokat kezel­je. — Azelőtt árukiadó voltam a siófoki tejüzemben. Azt a munkát már nem tudnám el­látni a betegségem miatt. Itt viszont teljes értékű ember­ként dolgozom. Nagy Jenő, az áruelosztó- helvettes vezetője megmutat­ja a negyven-ötven tagú kö­zösségnek épített öltözőket. : fürdőket, s a világos, szép ebédlőt. Az irodákban, ahol Csepregi Ilona termelési ad­minisztrátor és Elter Gizella vezető adminisztrátor dolgo­zik, szó volt arról, hogy gon­dok vannak az új intézmény : megközelítésével: legtöbbjük j távolról jár ide vonattal, au­tóbusszal. Gombos Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents