Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
Akácfaíves tetőszerkezet RENDELETEK, INTÉZKEDÉSEK A vagyonszerzés forrásai A harkányi strandfürdő új medencéjét téliesítik. Magyarországon itt építenek először 34 méteres fesztávolságú, faszerkezetes boltívet. Ezek a rétegelt ragasztott gerendák akácfából készültek. A fa ellenáll a harkányi víz sóinak. A medence kétharmad része kap tetőt, oldalt üvegfala lesz. Az egész tetőszerkezet 9 millió forintba kerül. Január végén a vendégek már fürödhetnek a medencében. Január 1-től Újfajta biztosítások Az Állami Biztosító folyamatosan felülvizsgálva szolgáltatásait, a követelményeknek megfelelően módosítja, bővíti azokat. Január 1-én is egész sor változás lép életbe, két újfajta biztosítást vezet-1 nek be. s módosítják az utas- biztosítást. Újfajta lakásbiztosítási rendszerrel bővítik a szolgáltatások körét. Ezen belül külön köthető biztosítás bérlakásokra, családi házakra, szövetkezeti és öröklakásokra, valamint nyaralókra. Ezenkívül kiegészítő biztosításként anyagi védelmet nyújtanak orvosi rendelőkre, műtermekre, kincsekre garázsokra is. Az újfajta biztosítás kiterjed a lakás épületszerkezeti elemeire, a beépített bútorokra, a belső vakolatra, a festésre, a padlószőnyegre stb. Ezentúl fizet a biztosító akkor is, ha a vihar megbontja az épület tetőszerkezetét, s amiatt a beömlő eső megrongálja a berendezést. Ugyancsak jár kártérítés, ha felhőszakadás önti el az épületet vagy lakást. Az árvízbiztosítás ezentúl nemcsak az épületekre, hanem az ingóságokra is kiterjed, s az árvíz miatti kényszerkiköltözéskor az eddigi 2 ezer forint helyett 3 ezer forint segélyt fizetnek. A kockázatok közé fölvették a vízvezeték-hálózatra kapcsolt készülékekből — mosógép, bojler stb. — kiömlő víz okozta károkat is. A lakás- és a nyaralóbiztosítás alapján nemcsak a betöréses lopásokból eredő károkat térítik meg, kifizetik a betörő által megrongált holmi, felszerelés, berendezés értékét is. Lényeges eltérés a kártérítési rendszerben: a lakóépületek, a lakások, a bútorok kárait — az elhasználódás mértékét nem tekintve — utánpótlási, vagyis új értékben, illetve beszerzési áron fizetik ki. A nagyobb anyagi védelmet nyújtó új lakásbiztosítás díja bérlakásoknál 4—6 forinttal, 1,2 és 3 szobás családi házaknál, szövetkezeti és öröklakásoknál átlagosan 35 százalékkal magasabp. Az állami vállalatok újfajta vagyonbiztosítása — amelynek bevezetését a gazdasági szabályozók módosítása is indokolta — bővítette a kockázatok körét. Az úgynevezett alapbiztosításban megfizetik például a hőtechnikai és elektromos berendezésekben az áram okozta tűzkárokat, a villámcsapás, a vákuumhatás okozta robbanásokat, a viharral, a csőtöréssel együtt járó beázási károkat. Kiterjed az új biztosítás az ár- és belvíz, a felhőszakadás, a földrengés, a földcsuszamlás, a föld- és kőomlás okozta károkra is. Módosult az állami vagyon kártérítési rendszere is, amennyiben a teljesen megsemmisült állóeszközöket, épületeket, gépeket eredeti állapotuknak, rendeltetésükne és kapacitásuknak megfelelően utánpótlási értékben térítik meg. A javítható károknál a helyreállítás költségét fizetik ki. Az alapbiztosításon kívül kísérletképpen speciális kiegészítő biztosításokat is bevezetnek. Ilyen a belföldi szállítmánybiztosítás, az építés- szerelés, az üzemszünet, a géptörés és a számítógép biztosítása. Az állami vállalatok vagyonbiztosításában — amelynek díjai jobban alkalmazkodnak a vállalatok tényleges kockázatához — töj>b díjosztályt vezettek be, és kedvezményt nyújtanak, ha a vállalat teljes vagyonát biztosítják. Ma már szinte mindenki igénybe veszi az utasbiztosítást. Ez tette lehetővé, hogy azonos díjtételek mellett nagyobb kockázatot vállaljon a biztosító. A balesetből eredő betegség, munkaképtelenség esetén naponta 50 forintot fizetnek minden károsultnak. A poggyászkárokat 8 ezer forint helyett 12 ezer forint értékig térítik meg. A poggyászokra vállalt anyagi felelősség belföldön a balesettel kapcsolatos károsodásra érvényes, külföldön akkor is, ha a poggyász elvész vagy ellopják. Külföldi utazásnál a balesettel kapcsolatos gyógykezelési költségekre az eddigi 5 ezer forint helyett 10 ezer forintig térítik meg a kiadásokat. Új szolgáltatásként a hirtelen betegség gyógykezelési költségeit is vállalja a biztosító. A kevés munkával szerzett nagy haszon, a törekvés, a gyors meggazdagodásra, a válogatás nélküli eszközökkel történő vagyonosodás, a tulajdon pénzszerzési lehetőségének gátlástalan felhasználása és a harácsolás legkülönbözőbb formái káros társadalmi hatású torzulást idéztek elő a szocialista jövedelempolitikában, de a közgondolkodásban, egyes rétegek vagy elemek magatartásában is. E jelenségek visszaszorítására, illetve megelőzésére az elmúlt években több rendeletet adtak ki: módosították az általános jö- ■ vedelemadót, korlátozták a személyi tulajdont, bevezették a házértékadót, hogy csak a legfontosabbakat említsük. E jogszabályoknak a sajátos helyi viszonyokra alkalmazására Somogybán is több me- gyed tanácsi vb-határozatot hoztaJk, elnöki utasítást, illetve szakigazgatási intézkedéseket adtak ki. A megyed tanács legutóbbi ülésén azt_ vizsgál,ta meg: hogyan érvényesül e hatósági tevékenység? Elérték-e céljukat a jogszabályok, érezhető-e az intézkedések kedvező hatása? A válasz megfogalmazásakor óvatossá'gra int a nagyarányú feltáró és adminisztratív tevékenység, mely a végrehajtó tanácsi szervekre hárult, de figyelembe kell venni bizonyos objektív körülményéket, a nyilvántartások állapotát, az értékesítési nehézségeket is. Annyi azonban a gátló .tényezők ellenére is bizonyos, hogy a jogszabályok hatására jelentősen leszűkült a szocialista erkölcsösei ellentétes vagyonosodási , törekvések lehetősége, bár egyes területeken még mindig akad »kiskapu«, főleg ott, ahol az ellenőrzés nem elég gyakori, vagy felületes, ikö- vetkezetlen. Érdemes részletesben is megvizsgálnunk a megyei intézkedéseket és azok eredményeit A lakossági jövedelmek szabályozása érzékenyen érintette a kisiparosok és a magánkereskedőik egy rétegét. A ! cél természetesen nem az volt hogy visszaszorítsák azoknak a tisztességes munkát végzőknek a tevékenységét, akik figyelemre méltó szerepet töltenék be a lakosság ellátásában, elsősorban a szolgáltatásokban. A tanács szervei — az adóközösség ékkel együttműködve — arra törekedtek, hogy a magas jövedelműek viseljék az adóteher súlyát. Ennek eredményeként ma már a havi 8— 10 ezer forintnál magasabb jövedelműek fizetik az e rétegre kivetett adónak csaknem a felét, bár arányuk csupán 6 százalékos. Néhány szakmában akadnak, akik évi 300—400 ezer forintos évi jövedelemmel is rendelkeznek. A legmagasabb általános jövedelemadót egyébként egy élelmiszer-kisiparos fizeti: évi 226 ezer forintot. Az adó megállapításának társadalmasításával, a helyi tanácsok feltáró munkájának javításával. az együttműködés- ben rejlő belső tartalékok felhasználósával tovább differenciálhatok a személyi jövedelmeket szabályozó adóterhek. A munkával arányban nem álló jövedelmiek forrása lehet a telekparcellázásból, az idénybérbeadásból származó — nemegyszer igen magas,— pénzbevétel. Itt ismét nem által ában a magán ingatlanok felhasználása elten kívántak fellépni. Nyilván találkozik a lakosság i gazságérzetével, hogy a tulajdonos az évi 90 ezer forint bérleti díj 40—50 százalékát adóban fizesse be. Egyébként még így, a progresszív adóztatás bevezetésével is jó néhány olyan bérbeadót tartanak nyilván, aki 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmet élvez. Persze akadnak, akik mindent megpróbálnak, hogy a legkörmönfontabb módon elkerüljék e magas adózást. Egyesek párhuzamosan több utazási irodával szerződnek, más család a férj és a feleség nevére külön adja ki a nyaralót Az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szoló kormányrendelet alapján a megyei tanács vb 43 településen — ezen belül természetesen az egész Balaton-parton — rendelte el a többletingatlanok kötelező elidegenítését. Eddig 2727 ingatlant értékesítettek őriként, de még mindig 1370 családnak van összesen 2369 többletingatlana. Ennék többsége lakás, és Kaposváron található. E magas szám oka a birtokállapotok rendezetlensége és az állampolgárok laza bejelentési fegyelme. Az is befolyásolja a felszámolás ütemét, hogy örökség folytán, újabb felderítésekkel, parcellázásokkal stb. a többletek bizonyos mértékben »újratermelődnek-«, illetve a helyi tanácsok által adott elidegenítési haladékok határideje még nem járt le. A tanácsoknak egyébként i 624 többlettulajdon értékesítéséről kellett gondoskodniuk. Ebből eddig 244-et jelöltek ki eladásra, de mindössze ötnek akadt gazdája annak ellenére, hogy a vételárat a forgalmi érték alsó szintjén állapították meg. De hát a lakások nagy része lakott, a telkek pedig kedvezőtlen fekvésüek. Azt sem szabad azonban elhallgatni, hogy a községi tanácsok ezzel kapcsolatos tájékoztató és propagandamunkája sem elég hatékony. Az év elején életbe lépett rendelet végrehajtása során a megyében — szinte teljes egészében a • Balaton-parton -— 206 lakás és 392 üdülő után állapítottak meg összesen 5,3 millió forint házértékadót. A hatóságok ügyeltek arra, hogy a tulajdonosok megkapják a lehető kedvezményeket. Fontos szerepet játszik a jogszabályok, testületi határozatok végrehajtásában, az ellenőrzés. Tavaly a megyében 11000 vizsgálatot végeztek az adózóknál, és az esetek felében jövedelemeltitkolást, félrevezető bevallást találtak. Ezért együttesen 15 millió forint adót és pótálleféket róttak ki. A 450 árellenőrzés 12 százalékánál találtak árdrágítást, súlycsonkítá&t, hamis számolást, minőségrontást, tisztességtelen hasznot. A súlyosabb esetekben 5—6 ezer forint bírságot is kiróttak. A helyzet tehát javult az említett rendelkezések nyomán: erősödött az állampolgári fegyelem, előtérbe kerültek a közösségi érdekek. A még tapasztalható rendellenességek, szabálysértések, kijátszásra törekvések azonban arra figyelmeztetnek, hogy változatlanul folytatni, sőt fokozni kell a harcot a szocialista munkaerkölcstől idegen, illetve káros jelenségek ellen. Nagyon fontos, . hogy ennek során minden hatósági szerv határozottan, de túlzásoktól mentesen, az egyes eseteket pontosan földerítve, megkülönböztetetten végezze munkáját. P. L. Papagájok a pincében A Buzsáki utca egyik új házának pincéjéből nagy zsivaj hallatszik. Mit rejt a pince? A ház gazdája Németh László nyugdíjas, akit nem a hatvan év, hanem a betegség kényszerített pihenőre. Hat éve vált meg munkahelyétől, a lakberendező ktez-től, azóta idejét otthon tölti. A nagy ház sohasem csendes, a tulajdonos kedves társai a hangos madarak. — A hallban kanárikat tartok. Most nincs sok belőlük, mert már két éve nem költenek. Korábban ilyenkor a fészekodúkban fiókák voltak. Általában karácsonyra költöttek először, azután áprilisig, májusig tartott a fészekrakás, fiókanevelés. Ahány madár, annyi szín. Van köztük vörös, fehér, tarka. Egy-egy színnek több árnyalata is előfordul. Szépek, értékesek ezek a madarak. — Ezért a vörös hímért — mondja Németh László — négyszáz forintot is ígértek, de nem adtam oda. Nagyon a szívemhez nőtt, nem válnék meg tőle. ( A kanárik a kiállítások, a díszmadár-bemutatók állandó vendégei. Számos- oklevél bizonyítja, hogy nemcsak a gazdának tetszenek, hanem a közönség is gyönyörködött bennük. Egy díszmadár-kiállításon nincs bírálat, nincsenek fajtagyőztesek. A tenyésztők elismerő oklevelet kapnak. A halira a kanárifütty, a pincére a papagályzsivaj a jellemző. Itt igazi madárparadicsomot épített Németh László. A dróthálóból kialakított röpdékben papagájok hada: verdeső, rikácsoló, verekedő népség. Vagy 250 papagájcsőr »mondja« állandóan. Az ember a saját szavát is alig érti. Az odúkban anyamadarak vigyáznak tojásaikra. Jó néhányból a gondoskodás ellenére sem kel ki fióka, mert a papagáj verekedés természetű, s gyakori a fészekdúlás. Amilyen szépek a felnőtt madarak, annyira csúnyák a kicsinyek: csupaszok, nagy fejűek. A hullámos papagáj különös madár. Kétnaponként rak egy tojást, ilyen időközökben kelnek a fiókái is. Az első már kéthetes, mire az utolsó kikel ... A hullámos papagájok mellett élnek a nimfapapagájok. Nagyobb testű, szürke, bóbitás madarak. Őket nem zavarja a többiek ricsaja. Nyugodtan pislognak az érkezőre. Németh László nemcsak kedvtelésből foglalkozik a madarakkal; a fiókákat rendre eladja. Egy kis nyugdíjkiegészítés. .. D. T. K u ty avi! á g — Van egy kutyánk! — állít be a gyerek. — Kis barna, fényes a szeme, szőrcsomó. Ajándékot is készítünk neki. Gyermekzsivaj fonja be a sarkot, ahol az apró állat szorong. Hideg van, vedleti bundáján keresztül a fagy a bőréig hatol. Szemében a félsz apró villanásai, kurta farka néha tétován söpör egyet-kettőt a hideg cementpadlón. — ötünké — harsog a másik kis fickó. — Osztozunk rajta. Etetjük, itatjuk, mindenki hoz neki valamit. Ekkora házat csinálok, ni... S a kutya, e hirtelen fellobbant kollektív gyermekszeretet lelkes »tárgya«, csak lapul a sarokban. Farka egyre szaporábban veri a barátság félreérthetetlen jeleit. Valami eltévedt kis korcs. Vagy a megemelt ebadó miatt tette ki szűrét a kőszívű gazdája? Annyi bizonyos, hogy tetszik neki a gyerekhad tüsténke- dése. — Megevett három tányér levest, nyolc szelet húst és tizennégy süteményt — sorol- ja-harsogja nagy lendülettel a menüt a legkisebb, jó adag gyerekes túlzással. — Anyu, levihetem a kádat? Megfürdetjük a kicsit — vonszolja maga után kistestvére zomámcos fürdőkádját a harmadik emeleti kislány. Amikor édesanyja meglátja, majd leszédül az emeletről. — De olyan piszkos szegény... A negyedik lurkó ócska rongyokkal az ölében üget a lépcsőn. Lyukas kabát, szára- vesztett nadrág, foszlott zokni, s még egy zsíros, leffegő karimájú kalap is ott pöífesz- kedik a halom tetején. I — Adjuk rá — tülekednek. A kutya végképp bevonult a társasházi kis gyerekközösség életébe. Elesettsége, fényes, alázatos szemei, aprócska teste dühödt szeretetroha- mot gerjesztett a gyerekhadban. Bevették maguk közé. Játszótársnak ... ötüké volt, öten viselték gondját, öten szerették, s legfeljebb azon kaptak néha össze, hogy ki vigye sétálni. Mert a kutyát, Ugye, sétáltatni illik. Körülötte nyüzsgött az egész gyerekcsapat. Ráagattak minden tanácsot, amellyel a felnőttek valaha is ellátták őket: »Mozogj, kutyus, mozogj, mert lusta leszel! Ne edd olyan mohón a süteményt! Fújd meg a levest!« Szemükben a kis állathoz fűződő viszony vált az emberség fokmérőjévé. Megállapították, hogy a harmadik emeleti Hőbliné »nagyon rossz asszony«, mert nem átallotta megrúgni a kutyát. — Csak ő nem szereti, egyedül! —- panaszkodtak. A hullámlemezekből épített házikóban békésen, jóllakot- tan pihent a kis állat. Csak a farka dobolt szaporán a kutyalak oldalán. Friss volt az alom, kellemes a sok hullámpapír között. Egyik reggel üresen találta a kis zugot az elakadt szavű gyerekcsapat. A kutya nem volt sehol. Keresték, mindent fölkutattak, megsiratták, hiába. Eltűnt. Hova? Egyszerűen kereket oldott volna a barátságos állat? Lehet. Kutyanyelven ez annyit jelent: »Néha a jóból is megárt a sok.« 'Cs. T.
