Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-29 / 303. szám
Jogkövetésre nevelés Minden munkahelyen megalakítható a társadalmi bíróság Á szocialista demokrácia fejlődése lehetővé teszi, hogy — 13 esztendő tapasztalatait hasznosítva — a korábban csak vállalatoknál működő társadalmi bíróságok intézménye az eddiginél szélesebb hatókörűvé váljon: gyakorlatilag minden munkahelyen — hivatalban, intézménynél is — megalakítható társadalmi bíróság 1976. január 1-től. Röviden szólva, a dolgozók választott szervei a társadalmi bíróságok, amelyeknek (1962- ben bevezetett) működéséről új jogszabály jelent meg, mégpedig — a törvényekkel azonos értékű formában, nevezetesen — törvényerejű rendeletként. Ennek jóváhagyása iá megtörtént az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán. Szakértőktől — az új tvr. előkészítésében is közreműködött Igazságügyi Minisztériumban — kért tájékoztatást az MTI tudósítója a társadalmi bíróságok szerepéről, feladatairól, működésük hogyanjáról. Elmondták: e munkahelyi testületeknek — a hatáskörükbe tartozó ügyek elbírálásával — az a feladatuk, hogy döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a társadalmi tulajdon védelmére, és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését. Az új jogszabály elválasztja az állami igazságszolgáltatás fórumrendszerétől a társadalmi bíróságokat, s ez utóbbiakat bekapcsolja a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének rendszerébe. Nem teszi kötelezővé a tvr. a társadalmi bíróság létrehozását, hanem ennek eldöntését rábízza a dolgozó közösségekre. Ugyanakkor a létrehozás lehetőségeit a jogszabály tágítja is, mert (a korábbi gyakorlattól eltérően) úgy rendelkezik, hogy társadalmi bíróság — az eddigi vállalati kereteken túlmenően — működhet minden állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, intézménynél, hivatalnál, szövetkezetnél is. Az új rendelkezések szerint a szocialista brigádok is bekapcsolódhatnak a társadalmi bíróságok munkájába. Lehetőséget kapnak például arra, hogy társadalmi bíróság megítélése alá tartozó ügyekben maguk járjanak el, illetve a társadalmi bírósági eljárást kezdeményezzék. E lehetőségek is a munkahelyi demokrácia fokozott érvényesülését szolgálj álf. Milyen ügyekben járhat el a társadalmi bíróság? Mindenekelőtt a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megsértése miatt, valamint a fegyelmi elbírálásra is alkal-' mas, a fegyelmi jogkör gyakorlója (például a vállalat igazgatója) által hozzá utalt ügyekben. A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság csak akkor küldhet a társadalmi bírósághoz ügyet, ha az elbírálás alá kerülő magatartás nem ' bűncselekmény' vagy nem szabálysértés, viszont a társadalmi nevelés indokoltnak látszik. Társadalmi bírósági eljárást a vállalatnál működő társadalmi szervezetek, a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége és a fegyelmi jogkör gyakorlója mellett a vállalat dolgozói is indítványozhatnak. Három —r választott — tagja van az eljáró társadalmi bíróságnak. Határozatában a társadalmi bíróság figyelmeztetést, dorgálást vagy megrovást mondhat ki; ugyanakkor felhívhatja a társadalmi bíróság a tárgyalt ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetésére az illetékes személy figyelmét; továbbá, ha alkoholista ügyében jár el, akkor kezdeményezheti kötelező gyógykezelés elrendelését is. \ Kaposvár a képzőművészetért / As országjáró — Szeretek mindenbe belekapni, mindent kipróbálni egyszer. Az ÁFOR kaposvári telepén kazánfűtő. A lépcső alatti asztalon spirálfüzet, mellette számtankönyv. Balázs bácsi hatvannyolc evés fejjel a nyolcadik osztag padjaiban tanuL Mondják, ő a legjobb tanuló, bár ez ellen tiltakozik. Ilyenkor télen tizenkét-ti- zennégy órát is dolgozik. Nyáron hónapokat tesz ki a szabadságai Sokszór hajnali egy órakor kel, hogy a bitument szállító autókkal elutazzon az ország valamelyik részébe. Olyankor késő éjszaka tér haza a kocsikkal. Szerinte megéri. Mindig újat és újat lát az ember, még az is, aki fölött már eljárt 68 esztendő. — Jártam Sopronban. Kőszegen, Kecskeméten, Szegeden, Visegrádon és Veszprémben. Van egy kis Simsonom. Nyáron, ha hazamegyek az Alföldre, föladom a vasúton, és Félegyházától azzal utazom tovább. — Bejárta az országot, majd minden vidékét. Melyik részt szereti a legjobban? v— A Dunántúlt. Itt egészen mások az emberek, mint az Hatvannyolc éves, deres fejű, vékonyka öregember. A Csöngrád megyei Tömörkényben született 1907-ben. Széli Balázsnak hívják, de mindenki Balázs bácsinak szólítja. Harminckét esztendeje került Somogyba. — Gépész voltam a gazdaságban. A főgépészünk So- mogyvárról jött, ő hívott a Dunántúlra. Azt mondta, itt még a méheirpből is megélek. Sokáig Csombárdon lakott. 1967-ben költözött be a városba. Volt gépész, méhész, maszek lakatos egy aprócska műhellyel, traktoros és ki tudja, még mi minden. — Papp Gyula, az éjjeliőrünk a legjobb. Ö sok újságot járat. Igaz, sokat tanulok, de nem vagyok a legjobb. Utazó ember. Nemrégiben jött haza Jugoszláviából. IBUSZ társasutazáson vett részt. — Kíváncsi voltgm, milyen a tenger. Sokat olvastam róla, de a határokon túl még nem jártam. . Amikor fiatal voltam, se pénzem, se módom nem volt arra, hogy utazzam. Szeretnék valamit pótolni abi bői, amit elmulasztottam. Alföldön. — Egyedül él? — Nem, a feleségemmel, ö hatvannégy éves. A könyvtárban dolgozik, ő hordja haza nekem a könyveket. Szeretek olvasni, útleírásokat, történelmi könyveket, no meg a Gárdonyi- regényeket. — Gyerekek? — Nincsenek, magunk vagyunk. Hiányoznak, öregszünk. Jó volna, ha holnap lenne valaki az ember mellett. Igaz, ma nem olyan rossz öregnek lenni, mint régen volt. Nagy' Jenő Szobrok a városnak — Új képeslapok, leporellók Ez év második felében számos intézkedés született a Kaposvári Városi Tanácson képzőművészeti életünk tartalékainak a kibontakoztatásáért. A cél az volt, mondta Balajcza János tanácselnök-helyettes, hogy felkészüljenek az 1976. évi végrehajtó bizottsági ülésre, amely napirendre tűzi a Kaposváron élő képzőművészek helyzetét, tevékenységét, Kástu, kódisállás a szereken A fenyőben gazdag öreéget — amelyet sokan »gyantaországnak« neveznek — bekapcsolták az ország idegenforgalmi vérkeringésébe. E 18 községből álló nyugat-magyarországi ősi határőrvidéket kevesen ismerik, pedig érdemes fölkeresni táji szépségeiért, néprajzáért. Az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, amelyben a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Ezért sajátos zárt néprajzi, népi építészeti egységgé ková- csolódott. A hajdani őrállók — akik évszázadokon át kiváltságokat élveztek — a dombtetőkön kiirtották az erdőt, a helyére házat építettek kerttel, udvarral, szántófölddel. így alakult ki a különös faluforma, a szer, az egy-egy dombtetőn álló házcsoport. Hajdan vérrokonok laktak egyet-egyet. A szerek között mezők, rétek, tölgyek, er- dőcskék találhatók. Azóta is így építkeztek ezen a tájon, egészen a legutóbbi időkig. Mert ma már az utcás településformát választják inkább. Öriszentpéter, a vidék »székvárosa« 8 szeriből áll a Zala-patak két partján: Alszer, Baksaszer, Galambszer, Piharcszer, Kovácsszer, Keserűszer, Siskaszer, Templomszer. Szalafő 7 halmon épült, így 7-szeres. Közülük Pityerszer a legismertebb, amely a legjobban konzerválta az itteni életmódot, s élő szabadtéri múzeumként mutatják be az érdeklődőknek. Itt látható népi építészetünk egyik remeke, a. kástu, a fából épült emeletes kamra, gabona- és más terménytároló. A faépítkezés igen elterjedt:, az alapanyagot a hatalmas erdőségek kínálják. Az úgynevezett kerített ház a vadak és á betörők ellen nyújtott védelmet. A módos házak tornácának szerény helyi változata a »kódisállás«, a háznak konyhája, illetve pitvara előtt. illetve megtárgyalják a megye- székhely gazdagítását további köztéri szobrokkal. A lektorátus sürgeti a Kaposvárra jutó szobrok elkészítését, hogy 1977-ig azok talapzatukra kerüljenek. Várhatjuk a Csokonai-szobrot, melyet a Dorottya-ház előtt állítanak fel. Bors István két alkotásának köztérre helyezése is e feladatok közül való. A továbbiakban elsősorban olyan köztéri szobrok elkészítésére van igény, melyeket ott állíthatnak föl, ahol Sok érdeklődő megfordul, ezért kiemelten gondoskodnak az új lakótelepekről. Mint ismeretes, az ősszel életveszélyessé vált a Képcsarnok Vállalat kaposvári Vaszarv-terme. Az épület helyreállítása 1976 nyarára befejeződik. Volt idő, amikor arról álmodoztak, hogy Kaposváron művésztelepet hoznak létre. A Képzőművészeti Alappal folytatott mostani tárgyalás ennél reálisabb volt. A meglevő lehetőségeket vették figyelembe akkor, amikor úgy határoztak, hogy az itt élő képzőművészek helyzetét kell elsősorban javítani. A Bartók Béla utcában és a Géza utcában 1977-ben fejeződik be három műterem építése; Honty Márta, Leitner Sándor és Szekeres Emil fog itt dolgozni. A környék rendezése során arra is figyelemmel lesznek, hogy bármikor épülhessen itt újabb műterem. Három másik műtermet Megszólalt a citera Klub nyugdíjasoknak HÍRE ÉS RANGJA VAN a tahi nyugdíjasklubnak. Alki már tartott náluk előadást, örömmel vállalta a következőt is, mert olyan nagy volt az érdeklődés. Előfordult, hogy a klubvezető kénytelen volt ki. menteni az előadót, mert már közösen hasznaihatnak a fes- | mmt négy órája beszéltok, a szobrászok, és itt kap- az örgektoel, holott fonnak otthont a képzőművészeti szakkörök is. Kis galéria épül, ahol kiállításon mutathatják be új alkotásaikat a műtermek lakói. Régi gondjuk a megyei * képzőművésieknek, hogy sehol nem tudnak összejöveteleket tartani. Ezen is változtatnak: ■ a Dormer ben klub épül. A Képzőművészeti Alap nemcsak a műtermek építéséhez járul hozzá, hanem segít abban is, hogv mielőbb megfelelő képeslapok, leporellók készüljenek Kaposvárról. H. B. tos program szólította máshova. 1 Bolevácz József, a járási könyvtár igazgatója vezeti nagy szeretettel a klubot. Hivatali szobájában • citerát láttam a szekrény tetején. Amikor elindította az asztalén lévő mognót, s citeraszó, vidám énekszó hallatszott a hangszóróból, már nem volt kétséges, hogy valami készül. — Ugye szép!? Ezek a férfiak harminc-negyven • évvel ezelőtt már játszottak, azután elfelejtették. Most fölevelenítették a tudásukat a klubfoglalkozásokon. Az a tervünk, hogy a művészeti szemlére is benevezünk. — S az énekesek? — Most szervezzük az énekkart. Tizenöten jelentkeztek eddig. Programokat tesz elém. Ebből kitűnik, hogy havonta' három-négy foglalkozást tartanak, a TIT-előadásoktól kezdve ’ a helytörténeti ankétig sok minden volt. Előadás hangzott el például az egészséges életmódról, az idősödő szervezet betegségeiről, a szívinfarktusról és .megelőzéséről, azután a családjogi törvényekről. A TIT titkára angliai útibeszámolót tartott, Gordon Zsuzsa önálló műsorával szerepelt. Ugyanilyen gazdag voR a program az év első felében is; a nyugdíjasok Ki mit tud?-ja igen jól síkeM inden egyes kutyaegyénnek megvan a maga sajátos jelleme és egyénisége. Ezt mindaddigr nem hittem el, amíg szert nem tettem egy zömök és konok kis spánielre, amely Asztra névre hallgat. A kutyást egy barátomtól Icaptam, azzal a megjegyzéssel', hogy igen előkelő származású, mind a négy nagyszülője spaniel volt, tehát még a nürnbergi törvények szerint is kutyának számítana. Asztra igen helyes, eleven jószág, rozsdaszínű szőre kefélés nélkül is ragyog, két hosszú füle roppant mulatságos, mert egész természetes módon hordja őket, nem vesz tudomást komikus voltukról, mint minden igazi humorista. j Néhány hét leforgása alatt Asztra simán és észrevétlenül polgárjogot nyert szűk körű családunkban, ami nem könnyű dolog, .ugyanis emberek és állatok jellemét illetőleg meglehetősen válogatósak vagyunk. De Asztra olyan ember, aki éppen a mi ízlésünk szerint való. Nincs benne semmi rafinéria, semmi komplikáció, önzése kristálytiszta és átlátszó, mint egy hegyi tó. Rendkívüli, őszinte odaadással él. Tudja, hogy az egész világ körülötte forog, és ezt egy pillanatig sem igyekszik eltitkolni. Leplezetlen sóvárgással kísér minden falatot, amit a szánkhoz viszünk; szeméből nyílÖncélú kutya tan kiolvasható, hogy fölöslegesnek tart minden harapást, amely nem az ő bendő- jébe juttatja az ételt. Ha eszik — ami elég gyakran előfordul — harsogva harap és csámcsogva nyel. Ha vackán kéjesen végignyúlva al- • szik, -úgy szuszog, nyög, sóhajt és hortyog, mintha három ember aludna a szobában, Ha nem eszik, és nem alszik, két étkezés között játékkal üti el az időt. Ezekbe a játékokba kíméletlen hevességgel belekényszerit minden élőlényt, akit a közelében talál. A visszautasítás nem kedvetleníti el. Egész jól éldegéltünk Aszt- rával, míg egy szép napon meg nem látogatott bennünket Géza. Ez a barátunk; az . a bizonyos halálosan unalmas barát, aki bizonyos időközökben kötelességének érzi, hogy meglátogassa az embert. Precíz és komoly férfiú ez a Géza, száraz és szigorú, mint egy tanrend. Kicsit félünk is tőle. Barátunk komoran szemügyre vette a kutyát, majd ' pattintgatni kezdett az ujjá- val: — Szolgálj! — mondta parancsolván. mire Asztra ráült « cipőjére, és vidáman kacsingatott rá. Géza még pattintott néhányat, majd mást gondolt, eldobott egy papírgombolyagot és rászólt a kutyára: — Hozd vissza! Asztra két lábra állt, és szorgalmasan nyalogatni kezdte Géza parancsolóan kinyújtott ujját. ■ Barátunk szemrehányóan mondta: — Ez a kutya buta. Nem tud ez semmit? — Azt hiszem, hogy semmit sem tud. Nem is tanítottuk eddig semmire. Ez csak kutya... De hát mit kellene tudnia? — Sok mindent, őrzi legalább a házat? Ugat, ha idegen közeledik? — Nem nagyon. Szokott ugyan ugatni, de nem akkor, ha jön valaki. Az az érzésem, ha egy betörő idejönne, addig nyalogatná a kezét, míg az utolsó ruhadarabot is ki nem rámölta a szekrényből. Géza szomorúan összeráncolta a homlokát. — Ez egy öncélú kutya — mondta kedvetlenül, majd formás kiselőadás keretében emlékezett meg a háziállatok hasznosságáról. Nemsokára el is ment. Én egy darabig elkísértem, mert valamit vásárolnom kellett. Apiikor visszajöttem, Asztra a megszokott őrjöngő örömmé^ fogadott, mintha a halaiból tértem volna vissza. Addig táncolt körülöttem vinnyogva és szűkölve, míg a fáradságtól félholtan össze nem rogyott. Én azonban szomorúan néztem rá, — öncélú kutya vagy — mondtam neki szemrehányóan. Majd rászóltam: — Szolgálj! Asztra rám se hederített. Dühös lettem, és nyakon teremtettem. Ezt ő egy nagyszerű játék kezdetének vette és vidáman ugrándozni kezdett. Láttam, hogy nem megyek vele semmire. Lefeküdtem a díványra. Csakhamar mellém tehénkedett, fejét a vattámra fektette, s jéghideg orrát elhelyezte a fülem mögött. — Hiába főzöl — szóltam rá. — Öncélú kutya vagy, megmondta Géza bácsi. Igaz, hogy szeretsz engem, de hát Géza bácsi szerint ennek bizony nincs semmi, de semmi haszna a világon. Én azt hiszem, az lesz á legjobb, ha csinálok egy kis szánkót, téged belefoglak. Géza bácsit beleültetjük a szánkóba, és te húzni fogod. Mit szólsz hozzá? Asztra nem felelt. Talán azért, mert nem értette megjegyzésem mély iróniáját, talán azért, mert közben elaludt. Gádor Béla rült. A népszokásokat, hagyományokat elevenítették föl, mutatták be. Huszonnégy tagú társadalmi vezetőséget választottak a klub közgyűlésién; sok megbízatást adtak a társaiknak. S ezek nem névleges tisztségek, mindenki nagyon komolyan veszi a munkáját, s igyekszik hozájárulni, hogy a közös szórakozás, művelődés még érdekesebb legyen. .Általában a TIT tematikájának alapján választják ki az érdeklődésüknek, igényeinek megfelelő előadásokat, ezt egészítik ki egyéb klubprogramokkal. Olyanokkal, mint legutóbb a házi megemlékezés volt az októberi forradalomra. — Nyolcvankét nyugdíjas tagja a klubnak. A legidősebb nyolcvankét éves, s olyanok is vannak, akik mfost mentek nyugdíjba. Foglalkozás szerint az orvostól a tsz- tagig mindenki megtalálható. Aki magányos — . ilyen sok van —, különösen ragaszkodik ehhez a nagy családhoz. A klubigazolványnak/ nagy a becsülete. A rendezvények általában jól sikerülnek, az öregek napja azonban különösen nagy örömet szerzett a tagoknak. A kiss úttörőt, aki szavalt, föl kellett tenni az asztalra, hogy mindenki lássa és hallja. A helytörténeti foglalkozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy kiegészítsék az írott emlékeket a saját visszaemlékezéseikkel. — A múltkori ankéton — mondja Bolevácz József — sok olyan is szóba került, ami megcáfolt eddigi bizonytalan adatokat. Például Tab felszabadulásának az időpontját sikerült rögzíteni. Itt nem a napról, hanem az óráról volt szó. Délután kezdtük a beszélgetést, a késő estébe nyúlt a vége. AZ EGYIK TANÄRNÖ a múltkor megállította a klubvezetőt az utcán, s »elpanaszolta«, hogy az édesanyja csütörtökön sohasem vállalja el a gyerek őrzését, mert akkor nyugdíjasklub van. Egy hete tartotta a nyugdí- jasklub az idei utolsó foglalkozását. Karácsonyi ünnepélyen búcsúztak el a tagok. Lajos Géza Somogyi Néplap