Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
i Alkalmi ruhák Párizsban és nálunk Anyu, mesélj! As alkalmi ruhák Párizsban tulajdonképpen alig térnek el a nappalra szántaktól, hiszen hosszúak vagy térd alá érőek, tehát nappalra is, estére is viselhetik őket. A formamegoldások sem bonyolultak. inkább az anyagok összhangja, bátor felhasználása adja meg a ruhák esti jellegét. Az igazi párizsi nő ma is a variációs lehetőségeket keresi, de régi »kis fekete ruháját« mindig fel tudja újítani valami nagyon, »nagvon divatos ötlettel«. Ez a titka a párizsi • nő »örök« elegancia jainaik. A célszerű és aránylag olcsóbb öltözködést szolgálja estére is a szoknya — blúz viselet. De talán ugyanilyen mértékben divatos a nadrág- szoknya. illetve hosszúnadrág is. sokszor erősen dekol- tjáht felsőrésszel. Rajzainkon fél lábszárig érő ruhamodel- leket mutatunk lse. Ezek egyszerűbb társasági összejövetelekre. szilveszterre és még nem farsangra való ötletek. J. sz. modellünk: féloldalasán átgombolt, rakásokkal díszített, puha. levendulakék szövetből készült szoknyát mutat (természetesen borvörös, méregzöld, szürke vagy beige színből is jó), hozzá a felsőrész a rajzon látható, nyakba köthető — testre szabott —, vékony jersey- blúz. A blúznak rendszerint ugyanilyen háta van, vagy teljesen dekoltált és akkor kis kardigánt vagy bársony íérfimellényt vesznek föl j hozzá. A 2. sz. rajzon »kis fe- I kete« ruhát mutatunk be. Ké-1 | szülhet szövött és hurkolt 1 anyagból egyaránt. Legdivatosabb most a fekete ruhát ecfü-színű csipkével vagy j georgette. aplíkációs gallérral és kézelővel felfrissíteni. A 3. sz. rajz könnyű jerseyfeől vagy georgette anyagiból készült, drappírozott, átmenős blúzt mutat, bársonyból készült nadrágszoknyával. A párizsi áruházak kirakatai az ilyen blúzokat hosszúnadrághoz, rövid és hosszú szoknyához egyaránt ajánlják. Nádor Vera Menővel, a »Jó estét, gye- ; rekek« műsorral kedveskedik j a rádió a kicsinyeknek, és mindannyiunk kedvence, a tv- j maci is a lefekvéshez készü- löd őkkel együtt . hallgatja meg az esti mesét. És még- ; is! Alig bújt be Zsuzsi a kis ! ágyába, máris rákezdi: »Anyu, | mesélj!« Igen, más az, ha | anyu vagy a nagymama mesél. Ott van egészen közel és j az a mese senki másé, egyes - egyedül az övé. Nehéz volna meghatározni azt, hogy pontosan melyik az az életkor, amikor elkezd- ] hetünk mesélni a gyermek- ; nek. Már az is mese, amikor a csecsemő bölcsője fölé haj- j ló anya dajkadalokat, altató- j kát dúdol. Jó az, ha az anya j tele van ezekkel a gyermek- j versekkel, mohdókákkal. Két és fél—hároméves gvermek- nek már összefüggő történe- i teket mesélhetünk. Sok szülő fáradt _ este, és i úgy gondolja: elég volt a me- j séből a bölcsődében vagy az óvodában, a rádióban, a tv- ben. Ne sajnáljuk azt a néhány percet! Rövid kis mesével búcsúzzunk este mi i.s. Ne j rémtörténeteket mondjunk. ! ne legyenek »mumus«-ok, bo- j szorkányok a szereplői. Ked- j vés. derűs kis eseteket beszéljünk el mesélő hangon. Legyen vidám a tartalma és lehetőleg mindig jó a vé- | ge — ezzel biztosítjuk gyér- j makünk nyugodt álmát. Fon- j tos, hogy arra a pár percre | hagyjunk abba minden munkát és csak meséljünk. Üljünk szembe a gyermekkel, hogy jól lásson és lassan, érthetően mondjuk a mesét, lehetőleg úgy, hogy a szereplők szerint változtassuk a hangunkat mélyebbre, dör- mögőre. magasra, cérnahangúra. Utánozhatjuk az állatok hangját is; a gyermek nagyon szereti, az állatokról szóló meséket. Nem mindenkinek van előadói készsége, nem mindenki tud szabadon, »fejből« mesélni. Ezek az édesanyák, nagymamák olvassák fői a mesét — lassan, jól tagoltan és a szereplők szerinti hanglejtg- ses előadással. Hallgassuk meg a gyermek véleményét is arról, hogy melyik szereplőnek ad igazat. melyikre haragszik és miért. Egy. mesét többször is elmondhatunk. A gyermek szereti hallani a már ismert, kedves történeteket. Egyszer-egyszer mondhatjuk a mesét kérő kicsinyeknek, hogy: »Most te mesélj nekem!« Meglátjuk, hogy milyen kedvesen elmondja a már többször hallott szöveget. utánozza hanglejtésünket, arckifejezésünket, mozdulatainkat és használja a számára első megéléskor még új kifejezéseket is. Ezzel gyarapszik a szókincse. Ismerek egy ügyesen mesélő nagymamát, aki mindig az életből vett kedves kis ese| tekét mondja el mass ftrü! gyén. Olyanokat, amelyekből ! hol becsületességre, hol j őszinteségre, máskor rendsze- retetre, udvariasságra neveli a j kis Mártikat. A végén meg- í beszélik, hogy szeretne-e hasonlítani a kisfiúhoz, akiről a »mese« szólt, és ha igen: : miért? így elmondja a nagymama szép színesen az önkiszolgáló boltban csokit csenő kisfiú szomorú esetét, akinek sírt az anyukája, amikor megtudta, hogy milyen szégyent hozott rá a kisfia. Elbeszéli azt a kedves jelenetet is, amikor a zsúfolt autóbuszon átadta neki a helyét egy kisleány, akit az utasok közül többen meg is simogattak; valaki még azt is megkérdezte: hol lakik és melyik iskolába jár. Szerepelnek becsületes megtalálók^ fuldokló gyermeket vízből kimentő fiatalok, pozitív és negatív | hősök, akiknek a cselekedetéről az okos nagymama sokszor az újságban olvas. Estére azután »lefordítja« a gyermek nyelvére, kicsit kiszínezi; így szórakoztatja I és — nem utolsósorban — | neveli a kis unokáját. mesé léshez szoktatott Az étrend és a rövidlátás j gyermeknek egyik legfájóbb | büntetése, ha valami vétségéért elmarad az esti mese. A j mesét tehát még fegyelmező ! eszközként is alkalmazhatjuk, akár jutalomként kapja a | gyermek, akár az elmaradása a büntetés. Dr. Gergely Károlyné Kertünk gondja — télen A természet ritka ajándékaként még november derekán is virágok pompáztak kertjeinkben. A szorgalmas kertbarátok már — ha úgy tetszik — akár »ölbe tett kezekkel várhatják« a tavaszi nyitnikéket. A vérbeli kertész azonban télen sem tétlen. Tennivaló akad bőven; vegyünk most sorra néhányat. Mielőtt új terveket kovácsolnánk, vegyük szemügyre ez évi munkánk, sikereit és kudarcait. Számvetésünket megkönnyíthetik írásos föl- jegyzéseink — ha vannak ilyenek. Különösein az idei rendhagyó, időjárási fordulatokban bővelkedő évjárat szolgálhat sok éven át hasznosítható tapasztalatokkal. A mérleg készítését az önképzésnek kell követnie. Most bőven van idő kideríteni például azt. hogy miért fodro- sqdott. meg kora tavasszal az őszibaraokfa levele vagy hogy mivel védekezhetünk eredményesen a meztelen csigák inváziója ellen. A szakkönyvek rendelkezésére állnak részint otthon, részint a könyvesboltokban. Az évközben összegyűlt szakfolyóiratok cikkeit is érdemes figyelmesen átolvasnunk. egyes bonyolultabb kérdésekre választ keresnünk. A családellátó kiskert gazdája idejekorán kezdjen hozzá a tavaszi munkák tervezé- j séhez. Tűzzük ki legfőbb cé- I lul, hogy kicsinyke földdarabunk minden eddiginél jobban szolgália a család korszerűbb, egészségesebb táplálkozását. El keLl érnünk, hogy a vitamindús zöldfélék a lehető legkorábban saját termelésből kerüljenek asztalunkra. Ezt legkönnyebben a fólia alkalmazásával tudjuk elérni. Ha ezekben még nincs elegendő gyakorlatunk, szükségtelen a nagy légterű, magas építésű fóliaházakat erőltetni. A hagyma, a saláta, a hónapos retek és a szamóca szedése egyszerű kivitelű fólia ágy vagy alagút segítségével is előbbre hozható. Természetesen ennek tervét is a téli hónapokban tanácsos elkészíteni. A korai veteményezésekhez- szerezzük be időben a szükséges magokat' A tavalyról megmaradt készleteket csak pró- bacsíráztatás után használjuk (föl. Bizonytalan eredetű maggal ne kísérletezzünk, | mert sok fölösleges bosszúság j forrása lehet. Ha palántát nevelünk, eszközeit készítsük elő. Készít- j sük el a veteményes kert váz- rajzát, jelöljük meg milyen | növényt hova szánunk. Ne feledkezzünk meg a télire tárolt termények rendsze- I rés átvizsgálásáról sem. Egy- egy hibás gyümölcs, burgonya vagy káposzta elkerülheti figyelmünket és rövid idő alatt tömeges romlást okozható Ezért a válogatást nagy gonddal végezzük. Munkaeszközeinket, szerszámainkat is vegyük kézibe. A hibákat javítsuk ki, ha szükséges selejtezzünk és vásároljunk új eszközöket. Enyhe téli napokon folyamatosan végezzük fáink téli ápolási munkáit: a kéregika- j párást és drótkefélést. Ez a ! jövő évi vegyszeres növény- I védelem sikerének alapja. | Fagymentes napokon telepíthetünk is, elsősorban málnát, de oltványokat is. És végül: a jó kertész egy napra sem feledkezik meg hűséges segítőtársainak. az énekesmada- rakmak táplálásáról. K. I. A londoni Guy Kórház kutatói megfigyelték, hogy a rövidlátó gyermekek és serdülők általában kevésbé egyenletesen növekednek, és korábban köszön be náluk a nemi érés, mint hasonló korú társaiknál. A hirtelen növekedéssel párhuzamosan a rövidlátás tovább szokott fokozódni. Azt tapasztalták, hogy a gyermekek közül inkább azoknak a látása romlik. akik kevés állati fehérjét (húst, tejet stb.) fogyasztanak. téridőn át figyelték őket, s negyedévenként megmérték a rövidlátásukat. A gyermekek látása romlott ugyan, de kisebb mértékben romlott azoké, akik tíz százalék állati fehérjét kaptak. Ma még nem tudjuk, hogy miképpen hat a fokozott fehérjebevitel, és tisztázatlan a rövidlátás oka is. Ám az bizonyos, hogy a fiatalkorúak rövidlátását jótékonyan befolyásolja a megfelelő diéta. OTTHON CSALÁD A /kísérleteket két csoport gyermeken, illetve sefdülő- j korú fiatalon végezték. Az | egyik csoport a táplálék ka- : lóriaértékének 10 százalékát | rendszeresen állati fehérje- j ben kapta, a másik csoport I étrendjét ellenőrzésképp vál-1 tozatlanul hagyták. Egy esz-1 Műbőr kabátok Ünnepi halételek Paprikás halragu 1 csomag mélyhűtött halfiiét (40 dkg) felolvadni hagyunk. Közben 1 nagy hagymát, 1 fokhagymagerezdet meghámozunk. 2 zöldpaprikát felnégyelünk, kimagozunk, megmossuk és szeletekre vágjuk. Egy evőkanál vajat vagy margarint egy serpenyőben felolvasztunk, hagymát, fokhagymát, paprikát beletesszük és 3 percig pároljuk. Közben a halat 2 cm-es kockákra vágjuk. A halat 8 dl vízzel a serpenyőbe i tesszük, 1 kávéskanál íotidor- ral és 1 késhegyni kakukkfűvel beszórjuk, és lassú tűznél 10 percig pároljuk. 1 evőkanál paradicsomvelőt 1 púpozott evőkanál edes-nemes paprikával és 8 dl vörösborral összekeverünk, óvatosan a halhoz adjuk és még egyszer felfőzzük. Lepényhal 4 db 25 dekás előkészített lepényhalat megszárítunk, | behintjük sóval és borssal, majd lisztbe forgatjuk. 4 sze- | let füstöltszalomnát bevag- | dósunk és nagy serpenyőben ropogósra sütjük. 2 evőkanál : margarinban a lepényhalakat i közepes lángon világosbama- : ra sütjük. Szalonnával díszítve elő- j melegített tányérokra tálaljuk és citromszelettel díszítjük. Hagymás burgonyasalátával fogyasztjuk. Mandulás pisztráng 4 friss pisztrángot megmo- i sunk es minden oldalán 4 | helyen bevagdossuk. hogy ■ sütésnél ne kunkorod jón fel és hamar átsüljön. Sózzuk, borssal ízesítjük és kb. 15 percig állni hagyjuk, lisztbe forgatjuk és jól kiklopfoljuk. 3 evőkanál olajat és 1 evőkanál vajat serpenyőbe teszünk és fölforrósítjuk. A pisztrángokat ebben 8 percig sütjük, közben a sütőzsiradékkal locsoljuk. Majd j forró tálra tesszük és gyorsan egy további evőkanál vajat ! teszünk hozzá. Ebben 1 csomag hámozott mandulát aranysárgára sütünk. A pisztrángra öntjük és citrom- i szeletekkel díszítjük. Sósburgonyával tálaljuk. Szószos heringfilé 8 fiatal heringet egy tálba j teszünk. 2,5 dl paradicsomlét, { 2 púpozott kávéskanál cukorral, 3—4 evőkanál olajjal, fél citrom tevével és kevés sniglinggel elkeverjük és a Ivalfilére öntjük. ízlés szerint ! ízesítjük őrölt fekete borssal és karikára vágott hagymával díszítjük. A fiiét 2—3 óra hosszat hi- j degre tesszük. Fogyaszthatunk: hozzá sós1 vízben, héjában, főtt burgonyát vagy vajaskemyeret. Heringfilé 1 kg tisztított heringet 1 — 2 napig 1 2 liter ecetben áztatjuk, amíg a hús középső része elveszíti piros színét. Majd a halat filézzük és 75 g cukorral. 40 g sóval, 1 kávéskanál őröltborssal. vagy kaporral tálba tesszük, hűvös helyen tartjuk. 4—5 nap múlva felhasználható. Ízlés szerint tejfellel és forró, héjában főtt burgonyával tálaljuk. Halrudacska 1 kg halfilé, 2 dl fehérbor, 30 dkg hagyma, 1 kg burgonya (sült), 10 dkg finomra vágott petrezselyem, só, bors. szerecsendió, 4 tojás, 50 g kukoricaliszt, 1 dl olívaolaj. SzÓ6z: 30 dkg hagyma. 1 kg hámozott paradicsom, í>0 dkg zöldpaprika, 10 dkg vágott petrezselyem, só, bons. , majoránna. 1 2 dl olaj. Áztassa rövid ideig a hal- ! fiiét fehér boi'fean, törje da- ! rabokra, majd tegye a húsdarálóba a hagymával, burgonyával és fűszerekkel együtt. Verje fel a tojásokat, i keverje hozzá a petrezselymet, kukoricalisztet, annyit, I hogy sűrű, pépes legyen. Keverje hozzá a halat. Fűszerezze jól meg, majd formálja : diónagyságú golyócskákra, lisztes kézzel. Tegye forró i olajba és pirítsa meg. Szósz: Párolja a hagymát I (finomra vágott) olajban, tegye hozzá a feldarabolt zöldpaprikát és a paradicsomot, párolja tovább 10 percig, kevés vizet tegyen hozzá. Fedje le és lassú tűzön főzze 1 óra hosszat. Tegyen hozzá szükség ésetén kevés vizet, i Végül szórja be sóval, bors- I sál és majoránnával, öntse a I liaigolyócskákra és tálalja. Az OKISZ-Iabor modelljei. Mit — mivel? Gyakran állunk tétován szekrényünk előtt és töprengünk. mit vegyünk föl, illetve mit mivel. Mi illik nadrág—tunika, szoknya—blúz összeállításunkhoz? És mit tegyünk a fejünkre, fölvehet- jük-e kockás kosztümhöz a csíkos pulóvert? Vannak alapszabályok. Ilyenek. hogy nadrághoz, sportos kabáthoz, kosztümhöz ne vegyünk magas sarkú cipőt. És estélyiruhához, bő szoknyához ne hordjunk lapos trot- tőrcipőt vagy vastag talpú lábbelit. Sportos összeállításhoz nem illik a nagyszélű kalap. a miniatűr táska. öltözékünk díszeit — gyöngyöt, bizsut, brosstűt — is az alkalomhoz és ruhánk jellegéhez válasszunk. Alkalomra fényes, soksoros gyöngyöket, karkötőt viselhetünk. De groteszk, ha valaki kiránduláshoz aggatja tele magát strassz<j>ikkal vagy akár arany ékszereikkel. Ä színösszeállítást ^alapvető- en a divat határozza meg. Az idén a fő divatszínek: a borsózöld, az antik rózsaszín, a szürke és a téglaszín árnyalatai. Ezek egymássá! kombinálva is jól illenek. Nagyon szép. ha egy azonos szín különböző árnvalatait variáljuk öltözködésünkben. Egy francia divatcég a minap így hirdette divatbemutatóját: »tetőtől talpig borsózöldben«. S a manekenek a mélyzöld kabáthoz viláaoszöld ruhát, szoknyát, estélyi ruhát viseltek. Borsózöld cipővel, táskával, kalappal, kesztyűvel. Az azonos színek világosabb és sötétebb változatai mindig szépek együtt. De soha ne hordjunk egymáshoz közel eső tónusú színeket (például pirosat narancssárgával, sötétkéket feketével vagy barnával). A drapp meg a szürke sem szép együtt. Öltözékünket mindig úgy állítsuk össze — s erre gondoljunk már a vásárláskor is — hogy két, három, de legfeljebb négy színt használjunk fel. Igazán nem szép, ha valaki a szivárvány valamennyi színében tündököl. Vagy ha ötféle pirosat, zöldet hord együtt. ízlésesen öltöző nő azt sem engedheti meg magának, hogy a kiegészítők mindegyike, más színű legyen.
