Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

i Alkalmi ruhák Párizsban és nálunk Anyu, mesélj! As alkalmi ruhák Párizs­ban tulajdonképpen alig tér­nek el a nappalra szántaktól, hiszen hosszúak vagy térd alá érőek, tehát nappalra is, estére is viselhetik őket. A formamegoldások sem bonyo­lultak. inkább az anyagok összhangja, bátor felhasználá­sa adja meg a ruhák esti jel­legét. Az igazi párizsi nő ma is a variációs lehetőségeket keresi, de régi »kis fekete ru­háját« mindig fel tudja újí­tani valami nagyon, »nagvon divatos ötlettel«. Ez a titka a párizsi • nő »örök« elegan­cia jainaik. A célszerű és aránylag ol­csóbb öltözködést szolgálja estére is a szoknya — blúz vi­selet. De talán ugyanilyen mértékben divatos a nadrág- szoknya. illetve hosszúnad­rág is. sokszor erősen dekol- tjáht felsőrésszel. Rajzainkon fél lábszárig érő ruhamodel- leket mutatunk lse. Ezek egy­szerűbb társasági összejövete­lekre. szilveszterre és még nem farsangra való ötletek. J. sz. modellünk: fél­oldalasán átgombolt, rakások­kal díszített, puha. levendula­kék szövetből készült szok­nyát mutat (természetesen borvörös, méregzöld, szürke vagy beige színből is jó), hoz­zá a felsőrész a rajzon látha­tó, nyakba köthető — testre szabott —, vékony jersey- blúz. A blúznak rendszerint ugyanilyen háta van, vagy teljesen dekoltált és akkor kis kardigánt vagy bársony íérfimellényt vesznek föl j hozzá. A 2. sz. rajzon »kis fe- I kete« ruhát mutatunk be. Ké-1 | szülhet szövött és hurkolt 1 anyagból egyaránt. Legdiva­tosabb most a fekete ruhát ecfü-színű csipkével vagy j georgette. aplíkációs gallér­ral és kézelővel felfrissíteni. A 3. sz. rajz könnyű jerseyfeől vagy georgette anyagiból készült, drappíro­zott, átmenős blúzt mutat, bársonyból készült nadrág­szoknyával. A párizsi áru­házak kirakatai az ilyen blú­zokat hosszúnadrághoz, rö­vid és hosszú szoknyához egyaránt ajánlják. Nádor Vera Menővel, a »Jó estét, gye- ; rekek« műsorral kedveskedik j a rádió a kicsinyeknek, és mindannyiunk kedvence, a tv- j maci is a lefekvéshez készü- löd őkkel együtt . hallgatja meg az esti mesét. És még- ; is! Alig bújt be Zsuzsi a kis ! ágyába, máris rákezdi: »Anyu, | mesélj!« Igen, más az, ha | anyu vagy a nagymama me­sél. Ott van egészen közel és j az a mese senki másé, egyes - egyedül az övé. Nehéz volna meghatározni azt, hogy pontosan melyik az az életkor, amikor elkezd- ] hetünk mesélni a gyermek- ; nek. Már az is mese, amikor a csecsemő bölcsője fölé haj- j ló anya dajkadalokat, altató- j kát dúdol. Jó az, ha az anya j tele van ezekkel a gyermek- j versekkel, mohdókákkal. Két és fél—hároméves gvermek- nek már összefüggő történe- i teket mesélhetünk. Sok szülő fáradt _ este, és i úgy gondolja: elég volt a me- j séből a bölcsődében vagy az óvodában, a rádióban, a tv- ben. Ne sajnáljuk azt a né­hány percet! Rövid kis mesé­vel búcsúzzunk este mi i.s. Ne j rémtörténeteket mondjunk. ! ne legyenek »mumus«-ok, bo- j szorkányok a szereplői. Ked- j vés. derűs kis eseteket be­széljünk el mesélő hangon. Legyen vidám a tartalma és lehetőleg mindig jó a vé- | ge — ezzel biztosítjuk gyér- j makünk nyugodt álmát. Fon- j tos, hogy arra a pár percre | hagyjunk abba minden mun­kát és csak meséljünk. Ül­jünk szembe a gyermekkel, hogy jól lásson és lassan, érthetően mondjuk a mesét, lehetőleg úgy, hogy a szerep­lők szerint változtassuk a hangunkat mélyebbre, dör- mögőre. magasra, cérnahan­gúra. Utánozhatjuk az állatok hangját is; a gyermek nagyon szereti, az állatokról szóló meséket. Nem mindenkinek van elő­adói készsége, nem mindenki tud szabadon, »fejből« mesél­ni. Ezek az édesanyák, nagy­mamák olvassák fői a mesét — lassan, jól tagoltan és a szereplők szerinti hanglejtg- ses előadással. Hallgassuk meg a gyermek véleményét is arról, hogy melyik szereplőnek ad iga­zat. melyikre haragszik és miért. Egy. mesét többször is elmondhatunk. A gyermek szereti hallani a már ismert, kedves történeteket. Egyszer-egyszer mondhatjuk a mesét kérő kicsinyeknek, hogy: »Most te mesélj ne­kem!« Meglátjuk, hogy mi­lyen kedvesen elmondja a már többször hallott szöve­get. utánozza hanglejtésün­ket, arckifejezésünket, moz­dulatainkat és használja a számára első megéléskor még új kifejezéseket is. Ez­zel gyarapszik a szókincse. Ismerek egy ügyesen me­sélő nagymamát, aki mindig az életből vett kedves kis ese­| tekét mondja el mass ftrü­! gyén. Olyanokat, amelyekből ! hol becsületességre, hol j őszinteségre, máskor rendsze- retetre, udvariasságra neveli a j kis Mártikat. A végén meg- í beszélik, hogy szeretne-e ha­sonlítani a kisfiúhoz, akiről a »mese« szólt, és ha igen: : miért? így elmondja a nagyma­ma szép színesen az önkiszol­gáló boltban csokit csenő kisfiú szomorú esetét, akinek sírt az anyukája, amikor megtudta, hogy milyen szé­gyent hozott rá a kisfia. El­beszéli azt a kedves jelene­tet is, amikor a zsúfolt autó­buszon átadta neki a helyét egy kisleány, akit az utasok közül többen meg is simogat­tak; valaki még azt is meg­kérdezte: hol lakik és melyik iskolába jár. Szerepelnek be­csületes megtalálók^ fuldokló gyermeket vízből kimentő fia­talok, pozitív és negatív | hősök, akiknek a cselekede­téről az okos nagymama sok­szor az újságban olvas. Es­tére azután »lefordítja« a gyermek nyelvére, kicsit kiszínezi; így szórakoztatja I és — nem utolsósorban — | neveli a kis unokáját. mesé léshez szoktatott Az étrend és a rövidlátás j gyermeknek egyik legfájóbb | büntetése, ha valami vétségé­ért elmarad az esti mese. A j mesét tehát még fegyelmező ! eszközként is alkalmazhatjuk, akár jutalomként kapja a | gyermek, akár az elmaradá­sa a büntetés. Dr. Gergely Károlyné Kertünk gondja — télen A természet ritka ajándé­kaként még november dere­kán is virágok pompáztak kertjeinkben. A szorgalmas kertbarátok már — ha úgy tetszik — akár »ölbe tett ke­zekkel várhatják« a tavaszi nyitnikéket. A vérbeli ker­tész azonban télen sem tét­len. Tennivaló akad bőven; vegyünk most sorra néhányat. Mielőtt új terveket ková­csolnánk, vegyük szemügyre ez évi munkánk, sikereit és kudarcait. Számvetésünket megkönnyíthetik írásos föl- jegyzéseink — ha vannak ilyenek. Különösein az idei rendhagyó, időjárási fordula­tokban bővelkedő évjárat szolgálhat sok éven át hasz­nosítható tapasztalatokkal. A mérleg készítését az ön­képzésnek kell követnie. Most bőven van idő kideríteni pél­dául azt. hogy miért fodro- sqdott. meg kora tavasszal az őszibaraokfa levele vagy hogy mivel védekezhetünk eredmé­nyesen a meztelen csigák in­váziója ellen. A szakkönyvek rendelkezésére állnak részint otthon, részint a könyvesbol­tokban. Az évközben össze­gyűlt szakfolyóiratok cikkeit is érdemes figyelmesen át­olvasnunk. egyes bonyolul­tabb kérdésekre választ ke­resnünk. A családellátó kiskert gaz­dája idejekorán kezdjen hoz­zá a tavaszi munkák tervezé- j séhez. Tűzzük ki legfőbb cé- I lul, hogy kicsinyke földdara­bunk minden eddiginél job­ban szolgália a család kor­szerűbb, egészségesebb táplál­kozását. El keLl érnünk, hogy a vitamindús zöldfélék a le­hető legkorábban saját terme­lésből kerüljenek asztalunkra. Ezt legkönnyebben a fólia alkalmazásával tudjuk elér­ni. Ha ezekben még nincs elegendő gyakorlatunk, szük­ségtelen a nagy légterű, ma­gas építésű fóliaházakat eről­tetni. A hagyma, a saláta, a hó­napos retek és a szamóca szedése egyszerű kivitelű fólia ágy vagy alagút segítségével is előbbre hozható. Természete­sen ennek tervét is a téli hó­napokban tanácsos elkészíteni. A korai veteményezésekhez- szerezzük be időben a szüksé­ges magokat' A tavalyról meg­maradt készleteket csak pró- bacsíráztatás után használjuk (föl. Bizonytalan eredetű maggal ne kísérletezzünk, | mert sok fölösleges bosszúság j forrása lehet. Ha palántát nevelünk, esz­közeit készítsük elő. Készít- j sük el a veteményes kert váz- rajzát, jelöljük meg milyen | növényt hova szánunk. Ne feledkezzünk meg a té­lire tárolt termények rendsze- I rés átvizsgálásáról sem. Egy- egy hibás gyümölcs, burgonya vagy káposzta elkerülheti fi­gyelmünket és rövid idő alatt tömeges romlást okozható Ezért a válogatást nagy gond­dal végezzük. Munkaeszközeinket, szer­számainkat is vegyük kézibe. A hibákat javítsuk ki, ha szükséges selejtezzünk és vá­sároljunk új eszközöket. Enyhe téli napokon folya­matosan végezzük fáink téli ápolási munkáit: a kéregika- j párást és drótkefélést. Ez a ! jövő évi vegyszeres növény- I védelem sikerének alapja. | Fagymentes napokon telepít­hetünk is, elsősorban málnát, de oltványokat is. És végül: a jó kertész egy napra sem feledkezik meg hűséges segí­tőtársainak. az énekesmada- rakmak táplálásáról. K. I. A londoni Guy Kórház kutatói megfigyelték, hogy a rövidlátó gyermekek és ser­dülők általában kevésbé egyenletesen növekednek, és korábban köszön be náluk a nemi érés, mint hasonló korú társaiknál. A hirtelen növe­kedéssel párhuzamosan a rövidlátás tovább szokott fo­kozódni. Azt tapasztalták, hogy a gyermekek közül in­kább azoknak a látása rom­lik. akik kevés állati fehérjét (húst, tejet stb.) fogyaszta­nak. téridőn át figyelték őket, s negyedévenként megmérték a rövidlátásukat. A gyermekek látása rom­lott ugyan, de kisebb mérték­ben romlott azoké, akik tíz százalék állati fehérjét kap­tak. Ma még nem tudjuk, hogy miképpen hat a fokozott fehérjebevitel, és tisztázat­lan a rövidlátás oka is. Ám az bizonyos, hogy a fiatal­korúak rövidlátását jótéko­nyan befolyásolja a megfelelő diéta. OTTHON CSALÁD A /kísérleteket két csoport gyermeken, illetve sefdülő- j korú fiatalon végezték. Az | egyik csoport a táplálék ka- : lóriaértékének 10 százalékát | rendszeresen állati fehérje- j ben kapta, a másik csoport I étrendjét ellenőrzésképp vál-1 tozatlanul hagyták. Egy esz-1 Műbőr kabátok Ünnepi halételek Paprikás halragu 1 csomag mélyhűtött hal­fiiét (40 dkg) felolvadni ha­gyunk. Közben 1 nagy hagy­mát, 1 fokhagymagerezdet meghámozunk. 2 zöldpapri­kát felnégyelünk, kimago­zunk, megmossuk és szele­tekre vágjuk. Egy evőkanál vajat vagy margarint egy serpenyőben felolvasztunk, hagymát, fokhagymát, pap­rikát beletesszük és 3 percig pároljuk. Közben a halat 2 cm-es kockákra vágjuk. A ha­lat 8 dl vízzel a serpenyőbe i tesszük, 1 kávéskanál íotidor- ral és 1 késhegyni kakukk­fűvel beszórjuk, és lassú tűz­nél 10 percig pároljuk. 1 evőkanál paradicsomvelőt 1 púpozott evőkanál edes-nemes paprikával és 8 dl vörösbor­ral összekeverünk, óvatosan a halhoz adjuk és még egyszer felfőzzük. Lepényhal 4 db 25 dekás előkészített lepényhalat megszárítunk, | behintjük sóval és borssal, majd lisztbe forgatjuk. 4 sze- | let füstöltszalomnát bevag- | dósunk és nagy serpenyőben ropogósra sütjük. 2 evőkanál : margarinban a lepényhalakat i közepes lángon világosbama- : ra sütjük. Szalonnával díszítve elő- j melegített tányérokra tálal­juk és citromszelettel díszít­jük. Hagymás burgonyasalá­tával fogyasztjuk. Mandulás pisztráng 4 friss pisztrángot megmo- i sunk es minden oldalán 4 | helyen bevagdossuk. hogy ■ sütésnél ne kunkorod jón fel és hamar átsüljön. Sózzuk, borssal ízesítjük és kb. 15 percig állni hagyjuk, lisztbe forgatjuk és jól kiklopfoljuk. 3 evőkanál olajat és 1 evő­kanál vajat serpenyőbe te­szünk és fölforrósítjuk. A pisztrángokat ebben 8 per­cig sütjük, közben a sütőzsi­radékkal locsoljuk. Majd j forró tálra tesszük és gyorsan egy további evőkanál vajat ! teszünk hozzá. Ebben 1 cso­mag hámozott mandulát aranysárgára sütünk. A pisztrángra öntjük és citrom- i szeletekkel díszítjük. Sósbur­gonyával tálaljuk. Szószos heringfilé 8 fiatal heringet egy tálba j teszünk. 2,5 dl paradicsomlét, { 2 púpozott kávéskanál cukor­ral, 3—4 evőkanál olajjal, fél citrom tevével és kevés sniglinggel elkeverjük és a Ivalfilére öntjük. ízlés szerint ! ízesítjük őrölt fekete borssal és karikára vágott hagymával díszítjük. A fiiét 2—3 óra hosszat hi- j degre tesszük. Fogyaszthatunk: hozzá sós­1 vízben, héjában, főtt burgo­nyát vagy vajaskemyeret. Heringfilé 1 kg tisztított heringet 1 — 2 napig 1 2 liter ecetben áz­tatjuk, amíg a hús középső része elveszíti piros színét. Majd a halat filézzük és 75 g cukorral. 40 g sóval, 1 ká­véskanál őröltborssal. vagy kaporral tálba tesszük, hűvös helyen tartjuk. 4—5 nap múl­va felhasználható. Ízlés sze­rint tejfellel és forró, héjá­ban főtt burgonyával tálal­juk. Halrudacska 1 kg halfilé, 2 dl fehérbor, 30 dkg hagyma, 1 kg burgo­nya (sült), 10 dkg finomra vágott petrezselyem, só, bors. szerecsendió, 4 tojás, 50 g ku­koricaliszt, 1 dl olívaolaj. SzÓ6z: 30 dkg hagyma. 1 kg hámozott paradicsom, í>0 dkg zöldpaprika, 10 dkg vá­gott petrezselyem, só, bons. , majoránna. 1 2 dl olaj. Áztassa rövid ideig a hal- ! fiiét fehér boi'fean, törje da- ! rabokra, majd tegye a hús­darálóba a hagymával, bur­gonyával és fűszerekkel együtt. Verje fel a tojásokat, i keverje hozzá a petrezsely­met, kukoricalisztet, annyit, I hogy sűrű, pépes legyen. Ke­verje hozzá a halat. Fűsze­rezze jól meg, majd formálja : diónagyságú golyócskákra, lisztes kézzel. Tegye forró i olajba és pirítsa meg. Szósz: Párolja a hagymát I (finomra vágott) olajban, te­gye hozzá a feldarabolt zöld­paprikát és a paradicsomot, párolja tovább 10 percig, ke­vés vizet tegyen hozzá. Fed­je le és lassú tűzön főzze 1 óra hosszat. Tegyen hozzá szükség ésetén kevés vizet, i Végül szórja be sóval, bors- I sál és majoránnával, öntse a I liaigolyócskákra és tálalja. Az OKISZ-Iabor modelljei. Mit — mivel? Gyakran állunk tétován szekrényünk előtt és töpren­günk. mit vegyünk föl, illet­ve mit mivel. Mi illik nad­rág—tunika, szoknya—blúz összeállításunkhoz? És mit te­gyünk a fejünkre, fölvehet- jük-e kockás kosztümhöz a csíkos pulóvert? Vannak alapszabályok. Ilye­nek. hogy nadrághoz, sportos kabáthoz, kosztümhöz ne ve­gyünk magas sarkú cipőt. És estélyiruhához, bő szoknyá­hoz ne hordjunk lapos trot- tőrcipőt vagy vastag talpú lábbelit. Sportos összeállítás­hoz nem illik a nagyszélű ka­lap. a miniatűr táska. öltözékünk díszeit — gyöngyöt, bizsut, brosstűt — is az alkalomhoz és ruhánk jellegéhez válasszunk. Alka­lomra fényes, soksoros gyön­gyöket, karkötőt viselhetünk. De groteszk, ha valaki kirán­duláshoz aggatja tele magát strassz<j>ikkal vagy akár arany ékszereikkel. Ä színösszeállítást ^alapvető- en a divat határozza meg. Az idén a fő divatszínek: a bor­sózöld, az antik rózsaszín, a szürke és a téglaszín árnya­latai. Ezek egymássá! kombi­nálva is jól illenek. Nagyon szép. ha egy azonos szín kü­lönböző árnvalatait variáljuk öltözködésünkben. Egy fran­cia divatcég a minap így hir­dette divatbemutatóját: »tető­től talpig borsózöldben«. S a manekenek a mélyzöld ka­báthoz viláaoszöld ruhát, szoknyát, estélyi ruhát visel­tek. Borsózöld cipővel, táská­val, kalappal, kesztyűvel. Az azonos színek világosabb és sötétebb változatai mindig szépek együtt. De soha ne hordjunk egymáshoz közel eső tónusú színeket (például pirosat narancssárgával, sö­tétkéket feketével vagy bar­nával). A drapp meg a szür­ke sem szép együtt. Öltözékünket mindig úgy állítsuk össze — s erre gon­doljunk már a vásárláskor is — hogy két, három, de leg­feljebb négy színt használ­junk fel. Igazán nem szép, ha valaki a szivárvány vala­mennyi színében tündököl. Vagy ha ötféle pirosat, zöl­det hord együtt. ízlésesen öl­töző nő azt sem engedheti meg magának, hogy a ki­egészítők mindegyike, más színű legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents