Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
c?' K w' ‘v;> 1 >— * 1975. december 25., csütörtök Ära: 1,20 forint Kellemes karácsonyi! Karácsonyi remény Van valami jelképes abban, hogy az okmányt, amely a lassan befejeződő esztendő legbiztatóbb európai fejleményét, a földrész »házirendjét-« foglalja írásba, Helsinkiben világoszöld bőrbe, a béke reménységének színébe kötötték. Itt van a karácsonyfánk alatt, mint 1975. ajándéka, mint útravaló. De ajándék-e igazán? Kivívott ajándék, vívmány; Erők vívmánya, embereké, akiknek mindig is akarata s elvi célja volt a tartós béke. S akik ezt olyan erőktől vívták ki, amelyeknek akarata s elvi célja más volt, de gyakorlati célnak most cl kellett fogadniuk. Ne is tekintsünk hátrább ezúttal, elég csak erre a most búcsúzkodó európai esztendőre pillantanunk. Ne tévesszen meg senkit, ha Portugáliában még buktatók, viszontagságok várhatók éppúgy, mint Spanyolországban, ahol negyven évi fasizmus után szintén nem lesz könnyű s egyszerű a feltápászkodás. Azt kell látnunk, ami lényeges: az Ibériaifélsziget, Európa teljes Dél-Nyugata szabadulóban van végre a negyven évig mozdíthatatlannak látszott ólomfedél alól. Az már nem kerül vissza reá. A fasizmus utóvédharcai lehetnek még dühödtek, vadak, Portugáliában nekieshetnek a forradalom eredményeinek, Spanyolországban elő- vehetik a naftalinból az ott negyvennégy éve leszerepelt Bourbon-dinasztiát. A fasizmus utolsó európai erődjei vannak pusztulóban. Nyugat-Németországban az adenaueri korszakot mindmáig hiába próbálják restaurálni Straussék, ha megfeszülnek is: Angliában a konzervatívok hasztalan sírják vissza többségüket. Olaszország haladó erői tartományi székhelyeken, megyeházákon, városházákon hovatovább már a fél országot kormányozzák. Görögországban bukott diktátorok állnak bíróság előtt. Európa horizontja szüntelenül világosodik. Meg Ázsiáé s Afrikáé is. És hogy Amerika mindehhez hogyan alkalmazkodik — már kinyúlik abból az európai keretből, amelybe e sorok illeszkednek. Igaz, a gyarmati sorból egyre-másra demokratikus és népi államok együttesévé alakuló Afrikában ott van még a fajüldöző Dél-Afri- ka és Rhodesia. Igaz, a szabad Vietnam és a súlyos századok örökségéből bontakozó India mellett ott van Ázsiában az ésszel felérhetetlen kínai maóizmus. Igaz. Latin-Ameri- kában a szocialista Kuba, a progresszív hagyományú Mexikó és társai mellett ott vannak Chile és a többi makacs katonai diktatúrák. S ott van, közel Európához, a parázs alatt izzó Közel-Kelet. Már szabad szemmel látható: megindult geológiai rétegeket, sok százados uralmi állapot világméretű felszámolási folyamatát mutatja az összkép. S itt, a fókuszban. Európánkban már jóval többet is. Á fasizmusok eltakarodnak, a népek kivívják maguknak, amire rég megértek. Anatole France úgy mondta, hogy az amnesztiát. Mi Petőfivel mondjuk, hogy »hatalmas kezdesz végre lenni, nép«. S mit kíván a nép, minél hatalmasabb, annál pa.ra.n- csolóbban? Legelőször is, mindenekelőtt s minimálisan bé-. két. Ázt. amit Helsinkiben okiratba foglaltak, a remény színébe kötöttek az idén. S amióta világ a világ, valamennyi régi rend őrzői, élvezői s nosztalgikusai vajon mivel próbálták mindig, próbálják ma is lejáratni a béke kivívásának s vele együtt magának a békének az ügyét? A béke ügyét azzal, hogy a béke csak a haladás, sőt a forradalom céljainak kedvez, mivel e célok eléréséhez békére van szükségünk. A béke kivívásának ügyét meg azzal, hogy akik érte küzdenek, ennélfogva csak politikai célszerűségből teszik. Az emberiség haladásának csakugyan békére van szüksége; ügye — legyen igazuk azoknak, akik ezt ily dühös malíciával emlegetik — kétségkívül legszebben a béke klímájában »tenyész«. S hogy a békéért tehát csak politikai célszerűségből fáradozunk? Hát hogyne, abból is, de ennek a politikai célszerűségnek van egy döntő, van egy uralkodó eleme, ami minden más politikai célszerűségtől megkülönbözteti. Az. hogy a legmagasabb morállal, örök erkölcsi- séggel, minden idők minden százszorszent tanításával, magával az emberség és emberiség ügyével esik egybe. Mint mindig minden progresszív minden forradalmi ügy. Ma már az emberi nem puszta fennmaradásának legelemibb ügyével is. A baloldal tehát mindig a béke, a jobboldal mindig a háború híve, mindenkor és mindenütt, végesvégig a világtörténeten. Hogy I/enin 1917-ben békedekrétummal kezdte, azzal fordult a világhoz, ennek az ősi. természetszerű törekvésnek elemi logikája volt. Mutasson a világtörténelemben bárki forradalmi államot, amely külországok ellen támadó háborút indított. A nagy francia forradalomnak, sőt a belőle sarjadt, bár a forradalmat eltorzító napóleoni császárságnak is valamennyi háborúja eredetileg védelmi háború volt: az európai fejedelmek koalíciója huszonöt évig egyik háborút a másik után indította ellene, Waterlooig s a régi, bourboni rend helyreállításáig meg nem nyugodott. Persze hiába, harminchárom év múlva az 1848-i robbanás dobta le Európáról a szentszövetségi vasfedőt. Külső intervencióra feleltek 1917 után az orosz fegyverek, külsőre 1919-ben a magyarok, külsőre 1936—39-ben a spanyolok. A világtörténet teljes példatárat felsoroljuk-e? Más kérdés, hogy végső soron mindig a támadó gonosz volt az, aki ráfizetett. Az első világháború a hadat üzenő három császárságot döntötte meg, az osztrákot, a németet, a törököt, s belepusztult még egy negyedik monarchia, az orosz is. A második világháborút öngyilkosként vagy akasztói án végezte, aki kezdte. Az első világháború végén született a világtörténet első szocialista állama, a másik után a többi. , ... Elhal máris, egyre több helyütt, az oleso gúnyolódás, hogy a forradalmárok »micsoda békeapostolok«. Hiszen azok voltak mindig. A forradalom színe a vörös, az volt mindig is. A reményé a zöld, az volt mindig is. Most, karácsonykor látszik meg legjobban, éppen a» idén, mennyire illik egymáshoz — mennyire csakis egymás- hoz illik — ez a kettő. Mint zászlónkon te. 9 Kádár János hazaérkezett Kubából Szerdán hazaérkezett Kubából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vett a Kubai Kommunista Párt december 17—22. között tartott I. kongresszusán. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette, akit útjára elkísért felesége. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a KB titkárai, Gyenes András, Győri Imre, a KB titkárai, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Bru- tyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, a Minden második somogyi egészséges ivóvizet fogyaszt Egészséges ivóvizet kapott karácsonyi ajándékként Ka- posújlak. A település törpe vízmüvének átadásával befejeződött Somogybán a negyedik ötéves terv vízműfejlesztési programja. A régi kutakat negyvennégy községben váltotta fel a vízcsap-: tizenkettővel több településen fektették le a vezetéket, mint amennyivel a negyedik ötéves terv számolt. A jó szervezésnek és a megyei tanács megkülönböztetett anyagi támogatásának köszönhető, hogy jelentősen előrelépett Somogy a lakosság ivóvízellátásának javításában. A megye első vízmüvét 1895-ben építették. Ez csupán Kaposvár egyes területeinek ellátását biztosította. 1960-ig a megye lakóinak csak 15 százaléka fogyaszthatott egészséges ivóvizet. Az ellátással kapcsolatos beruházásokra ezt követően nagyobb gondot fordítottak: a városi asodó településeken fúrtak elsősorban kutakat, s fektették le a csővezetéket. Az erőfeszítések eredményeként a harmadik ötéves terv végén már a megye lakóinak 33 százalékát látták el a törpe víziművek. A negyedik ötéves terv időszaka alatt ütemgyorsító programot készített a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az 1971- ben született döntés hatására gyorsult az építkezés üteme, s több olyan településen is hozzáláttak a kutak fúrásához, ahol ezt csak későbbre tervezték. A vízellátás programja — jelentőségét tekintve — közel áll a falu villamosításához. Ma hatvannál több törpe vízmű dolgozik a megyében, s egy részük több település lakóit. is kiszolgálja. E törpe vízművek révén csaknem minden második somogyi ember egészséges ivóvizet fogyaszt a békét szolgálják Kurt Waldheim', az ENSZ főtitkára, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: »A béke az az életbevágó cél, melynek megvalósítására törekszik egész tevékenységével az Egyesült Nemzetek Szervezete.« Waldheim pozitívan értékelte az ENSZ-közgyűlés * 30. ülésszakának^ eredményeit, hangsúlyozva; hogy az ülésszak kedvező nemzetközi légkörben végezte munkáját. A főtitkár kifejezte azt a reményét, hogy az ülésszakon elfogadott fontos határozatok szolgálni fogják a békét, amely elérhető a nemzetközi együttműködés és a népek közötti kölcsönös megértés megerősítése révén. A továbbiakban megjegyezte, hogy az ülésszak napirendjén több mint 120 kérdés szerepelt, az elsőrendű figyelmet azonban a leszerelés problémáinak szentelte a közgyűlés. »A leszerelés — mondotta Waldheim — volt a központi (Folytatás a 2. oldalon) Határozatot hozott a Minisztertanács az V. ötéves terv végrehajtására A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság december 5—6-án Bukarestben tartott elnöki találkozójáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és intézkedett a tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács megtár® gyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudo- i mán vök - együttműködési bizottság elnökeinek december 15—16-i szófiai találkozójáról szóló jelentést és a tárgyalások során elfogadott intézkedési javaslatokat. A Minisztertanács f megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját a Bolgár Népköztársaság, a ‘ Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek december 15—16-án Moszkvában folytatott tanácskozásáról. BEFAGYOTT A BALATON Totó: Gyertyás László Az Országos Tervhivatal elnökének javaslatára a kormány határozatot hozott a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény végrehajtására. A Minisztertanács elfogadta laz Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. A pénzügyminiszter előterjesztése' alapján a kormány határozatot fogadott el az 1976. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről szóló törvény végrehajtására. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a munkaügyi és az egészségügyi miniszter javaslatot tett a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések módosítására. A kormány az előterjesztést elfogadta és úgy határozott, hogy 1976. január elsejétől a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti emelésének összege havi ötven forintnál nem lehet kevesebb. Ezzel egyidejűleg emelkedik a nyugdíjak házastársi pótlékkal kiegészíthető, valamint a saját, jogú és az. özvegyi nyugdíj együttes határösszege. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését a gyermek- gondozási segélyezés tapasztalatairól. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, valamint a bizottságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1976. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Központi Bizottság tagjai, és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt Carlos J. Perez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetője és felesége, kedden délután (magyar idő szerint éjfél után) indult haza Kubából. 'A delegáció tagjai: Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Katona István, a Nép- szabadság főszerkesztője, a KB tagjai, Dr. Berecz János, a (Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ határozatai
