Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

Este a kollégiumban Százkilencvenhét fiatal szak­munkástanuló tölti estéit az 503. számú szakmunkásképző intézet kollégiumában. A ta­nulás, a napi munka után jól­esik — ha csak rövid időre is — kedvteléseiknek hódolni. Néhánya-n különösen kitűnnek érdekes hobbysukkal, intet például Stokker József har­madéves gépi forgácsoló-szak­munkás, aki szép, népi fafara­gásaival nemcsak táTsai, ha­nem tanárai elismerését is ki­vívta, , j . , j .. ,, A kollégium lakói közül mindig »kibicel« valaki a fafaragó­nak. Berkes István elsőéves repülőgépszerelő szakmunkástanuló foglalkozik a modellező fiatalokkal. A kis modellekkel nem­sokára versenyen is indulnak majd. Híres az iskola néprajzi gyűjteménye. A szakkörösöknek sok munkát ad a tárgyak összegyűjtése és rendszerezése. A folyosón felállított rexasztal a fiatalok kedvenc játéka. Gyertyás László képriportja j Nyolc vállalat összefogása a határidőért Önálló keresők Szocialista szerződést kötöttek a Chemical barcsi gyárának építői A Chemical Építési Mű­anyagfeldolgozó Gyára fél- milliárd forintos költséggel épül Barcson. A beruházást egy éve kezdte meg a gene­rálkivitelező, "a Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. A Dráva-parton egy asz­tal simaságára gyalult terü­leten kirajzolódnak már az új üzem körvonalai. Elké­szült a kétezer négyzetméter alapterületű raktárcsarnok. Befejezték az egyik — két üzemet magába foglaló — 2400 négyzetméteres alapte­rületű csarnokok összeszere­lését, s megkezdték annak az alapozását, amelyben majd a bitument gyártó üzem kap helyet. Készül a kazánház, a tartálypark, és az év végére a szociális épület második emeletének falazását is befe­jezik. A fák őrizte csendben üte­mesen dolgoznak az építők. A munkáinak ez az első sza­kasza volt a leglátványosabb: ahogy a hatalmas csarnokok (kinőttek a földből, ügy válto­zott a kép. A nehéz feladat ezután következik: az építők mellett munkához látnak a technológiai szerelők és a szakipari munkások is. Azért, hogy zökkenő nélkül folyjon tovább az építkezés, tegnap nyolc kivitelező és tervező vállalat szocialista szerződést kötött. Ebben a gazdasági ve­zetőkkel közösen a párt-, a szakszervezet és a KISZ kép­viselői vállalták: lehetőségeik­hez képest mindent megtesz­nek azért, hogy az' Építési Műanyagf eldolgozó Gyárat 1977. november 7-én üzembe helyezzék Barcson. A mun­kák elvégzését úgy ütemezik, hogy tartani lehessen a rész- határidőket, és az előirány­zott beruházási költségeket ne lépjék túl. A szerződést a Chemical képviselőin kívül párt-, szakszervezeti-, KISZ- ti fkára. A járási művelődési ház nagytrmében rendezett ün­nepség részvevőit Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte, s elmondta: Barcs dinamikus fejlődésének sok jelével le­het találkozni. Egymás után épülnék — e térség munka­erőfelesi,egének lekötésére — az üzemek. A Chemical itte­ni gyárának építése azonban valamennyi közül a legjelen­tősebb beruházás. Határidőre történő üzembe helyezése el­sősorban népgazdasági érdek, hiszen fontos anyagokat ké­szít majd az építőipar szá­mára. A barcsiak — és a kör­nyék lakói — az új munkahe­lyek miatt várják a beruhá­zás befejezését. A szocialista szerződés alá­írói azt vállalták, hogy e be­ruházás gondjainak megoldá­sa érdekében soron kívül in­tézkednek, állandó kapcsola­tot tartanak egymással. Az építkezés folyamatosságának biztosítása érdekében a leve­lezés helyett a személyes ta­lálkozásokat, a telefonon tör­ténő ügyintézést részesítik előnyben. Az együttműködés hatékonyságát félévenként értékelik, ilyenkor részletei­ben is egyeztetik a soron kö­vetkező feladatokat. E ta­nácskozásokat a Chamical hívja össze. Elhatározták azt is, hogy a tervdokumentációk alapján ütemtervet dolgoznak ki, s ebben pontosan megha­tározzák, hogy a. szerződést aláíró vállalatok mikor kezd­hetik meg az építkezésen a munkát, s mikor kell azt be­fejezniük. A szerződés hangsúlyozza, hogy szükség van a részvevők jó munkakapcsolatára, a se­gítő szándékra is. A barcsi Építési Műanyagfeldolgozó Mire költi a fizetését? TIZENKILENC EVES fia­talemberek. A nyáron vették át szakmunkás-bizonyítvá­nyukat, s néhány hónapja az első fizetést is megkapták. Kilenc forint ötven filléres órabérrel dolgoznak az Egye­sült Izzó Kaposvári Elektron- csőgyárának tmk-műhelyében. Ha jól dolgoznak, egy év múlva több lehet a bérük. Rákóczi Zoltán gyalugépke­zelő. — A vizsgák után megen­gedhettem magamnak kéthó­napos pihenést. De augusztus 26-án már nagyon örültem az első fizetésnek. Két éve épí­tettük Kaposmérőben a há­zunkat, s kell az én kerese­tem is az adósságok törlesz­tésére. Nagy szó nálunk, hogy a négytagú családból már hárman keresünk. A négyszáz forint zsebpénzt mindig meg­tarthatom. Rácz Zoltán erős dohányos, erre 160—170 forintja megy el havonta. Hiába »egyes gye­rek«, mihelyt tehette, mun­kába állt. — Minél előbb segíteni akartam a szüleimnek, hiszen kis keresetű emberek. Köny- nyebb lett az életünk, magam ruházkodom, rájuk már csak a kosztolásom hárul. Az az igazság, hogy itt állok, a húsz felé közeledve, az iskolapad­ból, a ruhákból kinőve. Ezt az évet arra szánom, hogy felöltözzek. Takarékosságra csak a következő esztendőben gondolhatok. Eltökélt szándé­kom, hogy minden fizetésből 3—400 forintot félreteszek. No nem járműre, legföljebb egy kerékpárra... A gépszerelő lakatosok hangadója, egyben a nemrég alakított ifjúsági brigádjuk vezetője Párkányi János. — Egy kicsit irigyeltük Lörincz Jóskát meg Bocit, azaz Fábos Lajost, amikor kilencnapos lengyelországi út­ra mentek, mielőtt munkába álltak volna. Nekik volt mi­ből: másodikos koruk óta if­júsági takarékbetétben gyűj­tötték a pénzt. Ezen felbuz­dulva határoztuk el, hogy valamennyien követjük a példájukat. Nagy Zoltán a legkomo­lyabb közöttük, ő a pénztá­ros: a borítékból mindenkitől »behajtja« a megbeszélt öt- ven. forintot, hogy tavasszal több napos közős kirándulást tehessenek. Szabadi József mentegetőd­zik, amikor társai ugratják: neki az éneklésre megy el a pénze, mert ide-oda utazgat­nak a kórussal meghallgatás­ra. Takács János kedvére hó­dolhat régi szenvedélyének, a horgászásnak és a költsége­sebb vasútmodellezésnek. Jókedvűen, egymás szavába vágva mesélik, hova vándo­rol az ezernyolcszáz forint­juk. — Ó, te Casanova, néked a lányokra... — No es a női egyenjogú­ság? ... — pironkodik a ki- pécézett. — Az igaz, hogy a mozijegyet én veszem, de ha beülünk valahova, a colét a lány fizeti, a sört meg én. — Nekem mázlim van. mert olyan lánnyal járok, aki nem szeret szórakozóhelyekre jár­ni, inkább sétálni akar. Né­ha már nem bánnám, ha a zsebem látná kárát, csak a lá­bam kímélhetném... — Persze a lányoknak van mire költeniük a keresetüket, púderre, rúzsra — csúfolkod- nak. — Mi otthon úgy gondol­tuk, hogy könnyebb lesz, ha egy fizetéssel több jön a ház­hoz, aztán most ott tartunk, ahol voltunk, mert mindent megeszek. Nem tudom mi van velem, én állandóan éhes va­gyok. Húsz deka szalámi fél kiló kenyérrel meg se koty- tyan. Végül kialakul a kép. Va­lamennyien úgy tartják biz­tonságosnak, ha hazaadják keresetüket. Volt, aki így in­dokolta: »akkor többet lehet visszakapni«, de volt olyan, aki elgondolkodott: »bizony, ha albérletben laknék, a busz­bérlet, meg a koszt, szóval ruházkodásra már nem fut­ná ...« ÖTÖDIK FIZETÉSÜKET várják. ízlelgetik, milyen is a saját kereset, önálló életre — úgy tervezik — a követ­kező évtől kezdenek tőkét rakosgatni. Gombos Jolán Növényvédelmi tájékoztató aláírta az Építőipari Beruhá­zási Vállalat, a Vegyiműve­ket Tervező Vállalat, a Ba­ranya megyei Állami Építő- ifpari Vállalat, a Vegyiműve­ket Építő és Szerelő Vállalat, a Csőszerelő-ipari Vállalat, a Villanyszerelő-ipari Vállalat, valamint az Országos Szak­ipari Vállalat igazgatója, Gyár megvalósításáért jelen­leg, s a következő időszakban nyolc vállalat dolgosak. A szerződés azonban megadja a lehetőséget arra, hogy azok a vállalatok is részt vegyenek e szocialista együttműködés­ben, amelyek ezután vállal­nak itt munkát. Dr. Kercza Imre A permetezőgépek beállítása Ha aránylag tömény, olajos, nagy viszkozitású növényvédő szert használunk, ezeknél a kiszárt mennyiség a beállítás­hoz használt tiszta vízhez ké­pest jelentősen eltérhet. Ezért 1 a beállított értéket az első A háztájiról megyeszerte Gond a takarmányeüátás Nagy érdeklődéssel kísért rendezvénysorozat zárult a napokban a háztáji szarvas­marha-tenyésztésről. Kisibár- a pátiban. Nagykorpádon, Szennában, s legutóbb Tap- sonyban gyűltek össze a té­ma iránt érdeklődők. A Hazafias Népfront szer­vezte előadássorozat célja az volt, hogy felhívják a figyel­met: kedvezőtlen jelenségek kísérik a háztáji szarvasmar­hatartást Míg az állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek egyre nagyobb teljesít­ményű gépekkel dolgoznak, mintha megfeledkeztünk vol­na arról, hogy ma már — kü­lönösen, amikor a mezőgaz- j daságban dolgozók korátlaga nagyon magas — a háztáji gazdaságok sem tudnak gé­pesítés nélkül jó eredményt el­érni. Tapsonyban — röviden — így fogalmazták meg ezt a tapasztalatot: helyileg nagy eltérések vannak a háztáji gazdaságok segítésében. Pedig a mezőgazdaság egyik ága­zataként lehet ezt értékelni, s a szarvasmarhatartás szor­galmazása azért is fontos, hogy a meglévő állomány ne csökkenjen tovább. A kisgé­pekkel, a korszerű felszerelé­sekkel nemcsak az öregek munkája könnyíthető, hanem — s ez a távolabbi jövő gond­ját oldaná meg — kedvet csinálna a fiatalabbaknak is a háztájiban végzett munkához. Majdnem minden beszélge­tésen felvetődött: megoldatlan a háztáji gazdaságok takar­mányellátása. A rétek, lege­lők nagyon gyenge minőségű­ek, jó részüket egyáltalán nem műveli tsz, s az ered­mény: azokat benőtte a gaz, vagy fácánnevelőket létesítet­tek rajtuk. Több helyen azért rohadt el a széna a szabad ég alatt, mert nincsen szállító, eszköz, vagy olyan sokba ke­rülne a szállítás, hogy az a háztáji gazdaságok számára már veszteséget jelentene: Föl kell hívnunk a figyel­met egy káros jelenségre: az előhasi üszőket gyakran ké­sőn veszik át. Az úgynevezett intervenciós borjúfelvásárlá­soknál kifogásolták — ez a panasz Kisbárapátiban hang­zott el —, hogy azt a bor­jút viszik el, amelyikért »ál­domást« fizettek az átvevő­nek, a jobb minőségű állat pedig otthon marad az istál­lóban, ha ez az áldomás el­marad... Nagykorpádon a rossz mi­nőségű legelőről is kitiltották a háztáji szarvasmarhákat, pedig az állomány 95 száza­léka tbc-negatív. Hogy a háztáji szarvas- marhatartás érdekli a somo­gyiakat, arra bizonyíték, hogy késő estig is elhúzódtak ezek a beszélgetések. Különösen Tapsonyban lett nehezen vé­ge, ahol Zalából is voltak ér­deklődők. Ottani tapasztalat: a legelőket négyszögölenként 1 forintért bérbe adják a gaz­dáknak, akik így könnyebben tudnak gondoskodni takar­mányról. Érdemes lenne meg­fontolni: hol yan erre lehe­tőség Somogy megyében, s bevezetni a zalái kezdeménye­zést nálunk is. Fontos tapasztalata volt a rendezvénysorozatnak: igény­lik a kisgépeket a háztáji gazdaságot művelők. Csak Tapsonyban és Böhönyén hal­lottuk, hogy a tsz erre a cél­ra rövidesen beszerez két Ze- tort, amellyel elsősorban a takarmányszállítást próbálják megoldani. Máshol még várat magára ez az egyébként ma­gától értetődő segítség. M. A. tartály kipermetezése után kell ellenőrizni. A másik döntő tényező a haladási sebesség megválasz­tása és ellenőrzése. A teljesít­mény növelése szempontjából lényeges, hogy az adott talaj­viszonyok mellett alkalmaz­ható legnagyobb sebességet válasszuk. Erre gyakran nincs mód, mert a szivattyú szállí­tási teljesítménye nem bizto­sítja a kellő percenkéni szó­rásteljesítményt. Éppen ezért szükséges a megfelelő vonta­tási sebesség megválasztása. Ezt úgy számítjuk ki legegy­szerűbben. hogy megmérjük: bekapcsolt szórószerkezettel mennyi idő alatt tesz meg a gép száz métert olyan sebes­séggel, melynél a szórásképpel és a szórásteljesítménnyel is elégedettek vagyunk. (A szó­rásteljesítményt szórófejen­ként nylonzacskóval vagy üveggel mérhetjük.) Ha a permetezőgép szórófe­jei kopottak, akkor a munka­szélességen belül sávonként i túladagolás jelentkezik. Ezért fontos a szóráskép ellenőrzése is. Különösen a szállítólevegős permetezésnél az egyenletessé­get olykor csak úgy biztosít­hatjuk, ha az alsó, középső és felső szórófejekbe különböző szórólapokat teszünk. A gyümölcsfa-permetező, hidraulikus cseppképzésű szó­rószerkezeteknél és a szállító­levegős szórószerkezeteknél egyaránt fontos, hogy a per­met áthatoljon a lombkoro­nán. A szállítólevegős gépek­nél a haladási sebesség csök­kentésével a hatósugár növel­hető; a hidraulikus cseppkép­zésű gépeknél a hatótávolsá­got nagyobb kilépő nyílású szórólapok fölszerelésével és a nyomás növelésével fokoz­hatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents