Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
A szakma népszerűsítője ÚJ terv — új szabályozók A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere Védőburkolat röntgengéphez Sérsekszőlős jelentkezik Csillagsugarasan ágazó település. A valamikori pusztát és a szinte tanyákat képező portáikat ma murvaút köti össze, s a beépüléssel csökkent a távolság. Sérsekszőlős a tabi községek közül a legkisebb; kétszázhatvanat ember lakja. Sűrű, vastag szálú eső mosta, amikor ott jártam, vendégmarasztaló volt a sár. Mióta az első ház felépült itt, sokszor cserélt urat a település. Legtovább a Zichy dk birtokolták, majd ők is túladtak rajta. Érseki birtok volt a puszta; az emberek sérséknek mondták az egyházi elöljárót, így keletkezett a település neve az ott lakók szerint. Az uradalmi cselédek nem vásároltak földet, ezért kínálták idegen honiaknak. Német ajkú lakosság jött, részletre fizetett, keményen megdolgozva mindenért. Azután. — a háború múltával — a méltatlannak bizomyiulóik helyére Pozsony mellől, Jugoszláviából, Erdélyből érkeztek emberek — sér- sekszőlősinek. A nevek emlékőrzők: Per- berek, Barcsiak, Janlkócziafc, Mátyások élnek itt. Van, aki azt mond ja, hogy némi, ki nem mondott idegenkedés az »őslakosok« és a »-telepesek« között ma is van. »A miénkbe települtek!« — érzete még ma sem olvadt föl teljesen. Hosszú ideig elzárva éltek Tabtól, talán ez az oka ennek. Nem láttak ki portáikból. Most mar út és buszjárat köti őket a nagyközséghez. És érdek! Sokan. Tabon találták munkahelyet, a szövetkezet is a nagyközségi központú, hatalmas méretű gazdasághoz csatlakozott. A pici isíkolás le- gónytkék gyakran az »ellenség« gyereke mellett ülnek a pattban. A helyi, idősebb nemzedék ellentéteit ők oldják majd tartós békévé. Az iskola! — Ha két év múlva jönnek, üresnek találják majd — ezt mondja Horváth Istvánná, aki tíz éve tanít itt.. — ötvenéves iskola ez; furcsa lesz majd üresen. Most tizenhét alsó tagozatos tanul az összevont osztályban. Az ifjúsági törvény megszületésekor végeztem fölmérést, akkor derült ki, hogy itt úgyszólván nincs kire alkalmazni. Két év múlva tíz alsó tagozatos gyerek sem lesz, akkor majd ők is bejárnak Tabra. Az átlag- j életkor jóval ötven év fölött' van Sérsekszőlősön. Valahogy nem tudom elképzelni a gyönyörűen díszített, gazdag szemléltetőeszköz-állományú osztályt üresen. Igaz: a másik tanteremben már régóta csak a könyvtár működik, Fábri Gézáné vezetésével. Tíz év itt, és húsz a pályán — emlékezik a mélybama szemű, szép beszédű tanítónő. — Nehéz volt, de megérte. S az eredmények? Ma már a könyv is ajándék a gyereknek! A drága játékok mellett megtanulták szeretni a saját maguk kész/tette bábukat, flakondfigurákait. S a faluban? Már csak a legöregebbek laknak egy helyiséget, .még ha kettő-három áll is a rendelkezésükre. Űj házakat talál a szem. Mondják: Sérsekszőlősön az öreg szülőiket nem hagyják magukra a fiatalok. Igaz. az idősebbek is kemény miunkát _ végeztek. Megtartották a ha- j gyományt. Az istállók nem üresek; állatokat nevelnek. Antennák »szálltak« a tetőkre. Egyetlen ház kivételével mindenütt villanyáram adja a fényt. Áram hajtja a kisgépeket is. Nyolc személygépkocsi »-húz ki« innen reggelenként. Van, akinek kis traktora üzemel- Mondjuk ki bátran: módos emberek lakják ezt a települést, akik szépen öltöztetik a gyerekeket is. Már nem jellemző az, hogy az istálló a méreteivel eltörpíti a lakóházat. — Mióta a nagy tsz-hez tartozunk, a fegyelem is nagyobb — vallják, nem minden elégedettség nélkül. Kovácsék, Lelövi csék. Szarkáéit, Pedtliók és a többi család megtalálják számításukat, úgy gondolom. Mintha felkerekedőben lenne a falu. — Hat éve társközségünk Sérsekszőlős — tájékoztat La- diszlai Émil, a nagyközségi közös tanács vb-tifkára Tabon. — Célunk az volt, hogy a kommunális alapellátottságot megvalósítsuk. Ez sikerült, már csak a vízmű van hátra. Járdákat, utat építtettünk, betorihídat újíttattunk, rendbe tettük a volt tanácsházat, és sorolhatnám így tovább. Társadalmi munkával segítettek a megvalósításban az ottaniak. Én nagyon jól le tudom mérni a változásokat, hiszen valamikor, az úgynevezett «-hőskorban« titkár voltam a tanácsukon. — Nincs is gond már a faluiban? — Van, hogyne volna! Nincs kultúrterme a településnek. Csillagászati összeget nem is fordíthatunk erre. Mégis: kellene nagyon! Van egy elképzelés, mely szerint a tsz műhelyéből alakíthatnánk ki ilyet. De ez, azt hiszem, drága »-mulatság« lenne. Így talán valószínűbb az a megoldás, melyet a tanítónő javasolt a falugyűlésen: ha megszűnik az iskola, a két terem összenvitásával, alakításával sikerül megoldanunk a kérdést. S addig? A sérsekszőlősiék egyszer már utat találtak Tabra, amikor ott vendégszerepelt a színház. De a busz nem várta meg őket. Talán érdemes lenne harmóniát teremteni a kínálat és a körülmények között. Leskó László Walter János, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kőműves szakoktatója magyaráz. Szavait igen nagy figyelemmel hallgatják a harmadéves kő- művestanulők: Proit Lajos — édesapja is a vállalatnál kőműves —, azután Horváth János és Csiszár Ferenc. Néhány hónap híján éppen négy évtizede, hogy Walter János elszegődött kőműves- tanoncnak Felsőmocsoládra, Fehér Pál képesített kőművesmesterhez. Huszonöt esztendeje a vállalatnál dolgozik, ebből tizenegyet szakoktatóként töltött el. Az építőiparban különösen fontos a munkafegyelem betartása, s Walter János e téren is személyesen mutat példát. Tanítványai soha nem látták, hogy oktatójuk akár egy üveg sört, akár egy pohárka töményt megengedett volna magának. — Ha én ezt tenném a tanítványok előtt, mit várhatnék akkor tőlük, amikor önálló szakmunkásként dolgoznak, s esetleg melléjük is kerülnek majd szakmát tanuló i fiatalok? Ha ezt tanulókorukA mezőgazdaság pénzügyi rendszerét is módosítani kellett. Ennek legfontosabb indokai: az V. ötéves terv termelésfejlesztési céljainak, hatékonysági követelményeinek közvetítése a nagyüzemekhez, a mezőgazdaságban használt import eredetű anyagok világpiaci árváltozása, a vállalati és a személyes jövedelmek tervszerűbb szabályozása. Január elsején módosulnak, emelkednek az import- és ipari eredetű anyagok — egyebek között a műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szerek, az állati tápszerek és takarmánykiegészítők — beszerzési ára is változik. Az új árak korántsem teszik fölöslegessé az ártámogatást, csupán arra elegendők — s a beszerzési árak emelésének ez az alapvető célja —, hogy az importanyagok, az energia takarékos felhasználását ösztönözzék. Amíg az iparban a termelői árrendezést semmi sem ellensúlyozza, s ezért teljes egészében a nyereséget csökkenti, a mezőgazdaságban sor kerül a termelői árak differenciált, a termelésfejlesztési célokat ösztönző módosítására, fölemelésére. (Egyes ipari növények, kukorica, sertés, baromfi stb.) A beszerzési árak mintegy 8—9 milliárd forinttal növelik az ágazat termelési költségeit, az új termelői— felvásárlási árak viszont a többletköltség mintegy 90 százalékát megtérítik. (Természetesen csak az ágazat egészében és átlagában, mert az árváltozások az anyagfelhasználás és a termelési szerkezet függvényében eltérően érintik az egyes gazdaságokat.) A január elsején életbe lépő beszerzési és termelői árváltozások egyenlege azonban negatív, az árváltozások jövedelmet vonnak el a mezőgazdaságtól. Ebben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés dinamikus növekedése közepette a termelési feltételek és eredmények is differenciálódtak, emellett a szövetkezeti szektorban mind a beruházási vásárlóerő, mind a személyi jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A szabályozó módosítások ezzel kapcsolatos céljai: a különbözeti jövedelmek mértékének tompítása, a fejlesztési források és a személyi jövedelmek összehangolása a népgazdasági tervvel. A földadó annyiban változik, hogy a földek minőségéhez igazodik. A jövedelemelvonás fő eszköze továbbra is a jövedelem- és a jövedelem- növekvény-adó. Ezek módosítását az jellemzi, hogy kevésbé terhelik a munkaigényes üzemágakat — pl. a zöldség- termesztést, másrészt a személyes jövedelmek növekedését az általános jövedelempolitikával hangolják össze. (Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek nagyobb mértékben emelkedhetnék, mint az átlag fölöttiek.) A mezőgazdaság pénzügyi rendszerének szerves része a ban megszokják, akkor nem lesz baj a fegyelmükkel később sem. Négy évtized kőművesként, s ebből negyedszázad egy helyen. Walter János személyes példájával a szakma szeretetére, a vállalathoz való ragaszkodásra neveli tanítványait. Amikor arról beszél, hogy hány fiatal fordult meg az elmúlt évek során a keze alatt, büszkén említi: közülük nagyon sokan maradtak a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. Köztük Bán Dénes, aki most az egyik eredményesen dolgozó szocialista brigádnak a vezetője. Azután Dokk József, Benedek József, Csonka Lajos és a Éíró-brigád több tagja, akik mind tisztelettel és szeretettel köszöntik találkozásukkor egykori mesterüket. A zseniális segédtanító támogatás, a beruházások, a termelőtevékenység és a kedvezőtlen adottságú , nagyüzemek támogatása. A beruházási támogatások kulcsai mérséklődnek, csak a zöldségtermesztés létesítményei, a zöldség-, a gyümölcs- és az ipari növény- termesztés célgépei részesíthetők 70 százalékos támogatásban. A termelési tevékenység támogatása az állattenyésztési ágazatra összpontosul. A harmadik támogatási forma a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek megerősödését, a megfelelő termelési szerkezet kialakítását kívánja segíteni, gyorsítani annak érdekében, hogy az ilyen szövetkezetekben a személyes jövedelmek állami pénzből való kiegészítése fokozatosan megszűnjön. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi rendszere sajátos, eltér a népgazdaság egyéb ágazataiban érvényesülő szabályozó rendszertől. Vannak azonban közös vonásaik i». A termelőszövetkezetek számára is előírják a mérleg szerinti nyereség felhasználásának sorrendjét, melyet a szabályozó rendszerből adódó fizetési kötelezettségek — városi és községi hozzájárulás, jövedelemadó, jövedelemnö- vekmény-adó — nyitnak meg, ezeket követi a tartalékalap képzése, illetve pótlása, s csak ezután kerülhet sor a szabadon felhasználható alapok — fejlesztési, részesedési, szociális és kulturális, lakásépítési alap — képzésére. T Sűrű köd, mély, térdig érő sár. A kaposvári Kinizsi lakótömb épülő, új házai között néhány ember — többségük fiatal — egy tervrajzot tanulmányoz. — Ez a következő épület alaprajza. Nagyon fontos, hogy az alapot a meghatározott méretek szerint ássuk ki, mert a legkisebb eltérés is jelentős következményekkel járhat. Ha a jövőben már önállóan dolgoztok, erre mindig ügyeljetek... Gumicsizmában serénykednek a fiatalok, szorgalmukon látszik, hogy megértették oktatójuk szavát. — Mariadunk a szakmában, a vállalatunknál. Azt látjuk, hogy megbecsülik a fiatalokat, azokat különösen, akik munkájukkal bizonyítják, hogy ragaszkodnak a vállalatukhoz — mondják. Ezt tapasztalták akkor is, amikor negyedszázados jubileumi ünnepséget tartottak a vállalatnál. Oktatójuk, Walter János, negyedszázados munkája után nemcsak az aranygyűrűt kapta meg, hanem az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést is. S akik elsőnek köszöntötték, azok között ott lehetett látni jelenlegi és egykori tanítványait. Szalai László szoktatott és a »felhígított«, könnyebb muzsikát lenéző arisztokrácia. A negyedik: a zenei szakma elutasítása. Valójában csak a XX. század elején értékelték a művészetét. A kis segédtanítóból a dal fejedelme lett — jóval a halála után. Az általa tökéletesített műfajban nagyon, termékenyen alkotott. Mintegy hatszáz dal van a hagyatékában, emellett olyan nagy romantikus művek, mint a Befejezetlen szimfónia, amely művészetének csúcspontja. Két nagy propagátora és zenéjének igazi ismerője Liszt és Schumann volt, de ebbe a sorba tartozik Brahms is, aki például az Esz-dúr mise partitúráját rendezte sajtó alá, a művész centenáriumának tiszteletére. Hányatott sorsú, »egyszer fent, másszor lent« életvitelű muzsikus — ahogy ez az életéről írt könyvből kiderül. Egy évvel élte túl Beethovent, ugyanabba a temetőbe temették... Művészetét sok bírálat érte. Dalai és egyéb művei értékéről még ma is vitáznak a zenetudósok. Az európai zene nagyjai közül azonban ihletőjének, zenei mesterének és előfutárának tekinti őt többek között Grieg és Sibelius, népies elemeit fölhasználta Muszorgszkij, Csajkovszkij, Smetana és Dvorzsák. Magyarországi kapcsolatai főként az Eszterházy-család- hoz kötötték, művészetének rendszerezője és tolmácsolója később Dohnányi Ernő volt. S. M. Június óta gyártanak különféle alkatrészeket röntgengépekhez a Medicor iharosberényi gyáregységében. Képünkön az UV—4 típusú röntgengép hajtóművéhez készítik az alumínium burkolatot, havonta mintegy ötvenöt. »Schubert sohasem ült Fortuna istenasszony szekerén. Gyakorlatiasság nélküli, önmagát rosszul adminisztráló, a siker és a dicsőség megszerzéséhez ügyetlen férfiú volt« — írja most megjelent könyvében Fábián László. A kötet a zeneszerzőket bemutató Napról napra című sorozat legújabb tagja, írója talán a legnagyobb feladatra vállalkozott a sorozat eddigi történetében. Beethovenről, Hän- delről, Pucciniről, Paganiniről, Verdiről, Wagnerről, Erkelről meglehetősen sok irodalom, korabeli levél, napló, kottákhoz írt följegyzés áll a kutatók rendelkezésére; Schubertról alig valami. Nemcsak azért, mert a romantikus zeneszerző mindössze harmincegy évig élt, és ez az idő kevés volt ahhoz, hogy fölismerjék értékeit, őrizzék a rá vonatkozó dokumentumokat. Egész élete az elsikkadás jegyében telt el. í Ha valakire azt lehet mondani, hogy rosszkor született, akkor rá igen. Közvetlenül Beethoven után újat, mást alkotni a zenében nehéz volt. Ennek oka, hogy az egész európai zenevilág és a műértő közönség a klasszikus zene bűvöletében élt. Schubert, a Becs külvárosában született, romantikus zenét alkotó kis segédtanító, nem jöhetett számításba a zenei »dobogón«. Fábián László' azt írja róla: ha Beethoven előtt él és alkot, már életében megkapta volna azt az elismerést, amely halála után is csak nehezen adatott meg művészetének. Sikertelenségének tehát az egyik oka Beethoven nagysága volt, a másik, hogy nem tudta »eladni« a zenéjét. A harmadik: a klasszikus zenéhez Somogyi Néplap
