Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalröt) Új terv—új szabályozók Bérnövelés, anyagi ösztönzés és juttatások mek és a reálbérek a tervidőszak első felében —r gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — az öt év átlagánál szerényebb mértékben növekedhetnek. — A terv számol az árak változásával is, és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek és a reáljövedelmek növekedését, vagyis úgy alakítjuk a jövedelmeket és a szociálpolitikát, hogy azok együttesen a lakosság életszínvonalának tervezett javulását eredményezzék. Az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a termelés területén befolyásolják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szerkezetét, hatnák a kereslet alakulására. Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordításokat. Ez fontos feltétele annak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakítására, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanakkor tartósan a fogyasztói árak sem maradhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói árakat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztói áremelést, mint például jövőre a húsáremelést, jövedelemkiegészítéssel kapcsoljuk össze és ezáltal is biztosítjuk, hogy a tervezett reálbér és a reáljövedelem növekedés megvalósuljon. — Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között maradjon, biztosítani kell az árfegyelmet, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visszaélések megelőzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket felügyelő irányító minisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása miatt bekövetkező nye- reségcsökkenést áremeléssel, minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra. — Megkülönböztetett figyelmet igényel, hogy az árualapok és a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kell arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásért felelős minisztériumok, vállalatok tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztése — Előrehaladásunk elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül. Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket, növeljük az áruforgalmat és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó, tartós együttműködési formákat. — A magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST- országokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a gazdasági együttműködést a termelési szakosítás, a koopéráció bővítése és a termékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Aktívan dolgozunk a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséért, amely elősegíti nemzeti céljaink jobb érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, a gazdasági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST- országok nyersanyag- és energiaszükségleteinek kielégítését, a gépiparban a termelési kooperációt és a szakosodást hosszú távra megalapozó célprogramok kidolgozásában, majd megvalósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek— Gazdaságunk fejlesztésében, szerkezetének korszerűsítésében a jövőben is kiemelkedő szerepe lesz a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipari termelésünk jelentős mértélkben a Szovjetunió nyersanyag- és energiaforrásaira támaszkodik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korszerű szovjet technológiai berendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségével valósul meg. Szovjet műszaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a Paksi Atomerőmű, a rádióadó és sok más nagy létesítményünk. Ugyanakkor a Szovjetunió biztonságos értékesítési lehetőséget nyújt a magyar ipar és a mezőgazda- sági termékek számára. — Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműködés további erősítése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét. és a népgazdaság szükségleteivel összhangban tovább bővítsük a már egyeztetett for- gaíLmat. — Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. A tőkés importtal kapcsolatos árveszteségek és a termelés növeléséhez szükséges anyagimport miatt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell növelnünk a tőkés országokba irányuló exportot. Az ehhez szükséges árualapok gazdaságos megtermelése és értékesítése megköveteli a külkereskedelmi munka színvonalának emelését, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok nagyfokú aktivitását, összehangolt tevékenységét, a tervszerűség, a szervezettség és a piackutatás javítását. A tőkés külkereske- délrni mérleg egyensúlyba hozásának, a fejlődés folyamatos biztosításának elengédmellett — a kivitel és a behozatal az előirányzott mértékben növekedjék. A hagyományos kereskedelmi formáik mellett a tőkés viszonylatokban is előtérbe kell állítanunk a gazdasági együttműködés fejlettebb formáit, a kölcsönös előnyökön és érdekeltségen nyugvó, hosszabb távra szóló termelési kooperációt. Intenzív munkára van szükség annak érdekében és, hogy jobban bekapcsolódjunk azoknak a fejlődő országoknak gazdaságfejlesztési programjába, ahonnan növekvő nyersanyag- és energiaigényeink egy részét is ki tudjuk elégíteni. — A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat általános külpolitikai törek- véseönkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a kölcsönös előnyö- j kön, a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulnia. — A megváltozott világgazdasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogy jobban feltárjuk a világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Határozott intézkedésekre van szükség — Most, amikor az ország- gyűlés a szocializmus építésének a következő 5 évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi nép- gazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. — A jó kezdet fél siker. El kell érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására; a gazdaságos exportnövelésre, tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok kiszélesítésére, a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére; az adminisztratív létszám csökkentésére; a takarékosság következetes érvényesítésére, az energia- és nyersanyag ésszerű felhasználására; a költségvetési intézmények gazdálkodásának javítására, az igazgatási tevékenység egyszerűsítésére, egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink jobb hasznosítására. — Gondoskodni' kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egy időben növekedjék a teljesítménybérben dolgozók száma, hogy a műszaki és a szervezési feltételekkel összhangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő állóalapok fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés megjavítására Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetőségeinket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó repre- zentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak. — A törvénytervezetben foglalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi éveknél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasági fejlődés feltéteké — összhangban gazdaságirányítási rendszerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és felelősség egy idejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehangoltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését. A központi döntési rendszert úgy kell tovább fejleszteni, hogy elejét vegyük a szükséges döntések elhúzódásának, a felelősség elmosásának. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok öntevékenysége, kezdeményezőkészsége fokozódjék. Fontos, hogy a központi szervek irányító munkája jól ötvöződjék a vállalati önállósággal, bátorítsa a kezdeményezést a tervben kitűzött célok szolgálatában. Emelni kell a vezetés színvonalát — A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra, hogy a nagyobb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdasági feltételek mellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és teljesítményei között elfogadhatatlanul nagyok a különbségek. A gyengébb eredmény az esetek nagy részében a nem megfelelő vezetésnek tulajdonítható. A szükséges személyi cserék mégis elmaradnak és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban meg kell becsülni azokat a vezetőket, akik következetesek és határozottak a döntésekben, a végrehajtás, a munkafegyelem megkövetelésében, jó szervezők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék. Amikor most törvénybe foglaljuk a következő tervidőszak célkitűzéseit, olyan programról határozunk, amely igazodik a valóságos helyzetünkhöz, figyelembe veszi eddigi eredményeinket, reálisan számol erőforrásainkkal, a fejlődés belső és külső feltételeivel. A terv megvalósítása a gazdasági fejlődést, népünk életkörülményeinek további javítását, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelenti, ötödik ötéves tervünk a további előrehaladás, a szocialista építőmunka olyan programját jelenti, amely a nemzet egészét, dolgozó népünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításában bizton számíthatunk munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk, egész dolgozó népünk cselekvő támogatására. Ez tervünk sikeres végrehajtásának legfontosabb biztosítéka. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvény- javaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — zárta beszédét Németh Károly. Ezután Dániel Mária (Tolna megye, 9. sz. vk.), dr. Lukács János (Zala megye, 2. sz. vk.), Lombos Ferenc (Győr-Sopron megye, 5. sz. vk), Gorjanc Ignác (Szolnok megye, 15. sz. vk.) és Bata János (Pest megye, 15. sz. vk.) szólalt fel. A szerdai tanácskozás — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter Jánoj; és Inokai János — ezzel veget ért. Az ország- gyűlés csütörtökön az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (MTI) Az aktív keresők, a foglalkoztatottak száma valamivel meghaladja az ötmilliót. Túlnyomó többségük vállalati dolgozó, akinek bér- és keresetviszonyait a mindenkori bér- és jövedelemszabályozás alakítja, befolyásolja. Ebben a vonatkozásban is jelentősen módosul a szabályozó rendszer. Az ötödik ötéves terv időszakában négy bérszabályozási formát alkalmaznak: a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-, illetve bértömeg-szabályozást, valamint a központi bérszínvonal- és bértömeg-szabályozást. Egyik bérszabályozási forma sem új, ebben a tervidőszakban is alkalmazták azokat. A változás elsősorban az, hogy mindeddig a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás volt az általános forma, a másik három pedig a kivétel. A jövőben egyenrangúak lesznek. A vállalatok többségénél a teljesítményekhez kapcsolódó szabályozási formákat alkalmazzák, míg a központi bérszabályozási formákat azokban a szakágazatokban ■— pl. szénbányászat, villamosén er- I gia-ipar, hús-, tej-, sütőipar, j közúti közlekedés, hírközlés, kulturális szolgáltatás stb. —, j amelyeknek gazdálkodási adottságai, nyereségszerzési lehetőségei meghatározottak. A négy. bérszabályozási forma alkalmazása révén az élőmunka racionális felhasználását legjobban ösztönző bértömeg-szabályozás működési köre jelentősen kiszélesedett, a jövőben a vállalati dolgozók kb. egyhanmadára terjed ki. Űj vonása a bérszabályozásnak. hogy a bérnövekedés egy részét — maximum két százalékát, de 1976-ban csak 1,5 százalékát -y intézményesen és minden bérszabályozási formában biztosítja. Továbbá: a vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formákban 6 százalék az adómentes bérszínvonal-növelés »plafonja«, a 6 százalék fölötti bérszínvonal-növelésre — ha a teljesítménymutató lehetővé tenné is — magas adót kell fizetni. Progresszív adó terheli a bérfejlesztést már 6 százalék alaitt is. ha nincs gazdálkodási bázisa, azaz, ha meghaladja a bérfejlesztési mutató által megszabott mértéket. Az adómentes bérfejlesztés mértékének behatárolása és a bérfejlesztési adó együttesen mérsékli a b árszínvonal-növekedés szóródását, csak a bérfejlesztési mutató differenciálódhat. A jól gazdálkodó vállalatok a 6 százalékon felüli bérfejlesztés lehetőségét kénytelenek lesznek tartalékolni azokra az évekre, amikor azt adómentesen felhasználhatják. A közutak, a munkahelyek, az üzemek, az iskolák stb. jobb megvilágításának legkorszerűbb eszközeit, több mint 100 féle világítástechnikai cikket mutatott be a Ra- vill és az VBKM szerdán a Technika Házában szervezett ankétjén. Az ipar és a kereskedelem tanácskozásán a belsőépítészetet az elektromos tervezőket, a beruházókat tájékoztatták a jövőre kapható és ha fejlesztés alatt álló termékekről anGyógyszeriparunk legújabb gyára, a körmendi Lacta Tápszergyár termékei ma már a teljes hazai gyermektápszer- szükségletet kielégítik. A Ro- bébi—A, a Robébi—B, a Lino- lac és a Robolact kiszorította a drága import bébi-ételeket. A körmendi tápszerek megnyerték az orvosok, a szülők és nem utolsó sorban a fogyasztók, a legapróbbak tetAz új bérszabályozási rendszerben igen erőteljesen érvényesülnek az elosztással kapcsolatos követelmények; a bérek és keresetek tervszerű keretek között tartása, a bér- és kereseti arányok befolyásolása. A bérszabályozás átlagosan évente 5—6 százalék körüli bérfejlesztésre ad lehetőséget. Ezzel kapcsolatban. utalni kell arra, hogy a bérszabályozási formákban nem építették be teljes egészében a tervezett átlagbér-emelkedést .és bérfejlesztést, annak egy részét központi bérintézkedések és bérpreferenciák valósítják meg. (Az 1976. évi népgazdasági terv pl. 700 millió forintot irányoz elő béremelésre és vállalati bérpreferenciákra.) A bérszabályozás rendszerét a jövőben is kiegészíti a részesedési alap, amelyből anyagi ösztönzésre prémium, jutalom, év végi részesedés és újítási díj fizethető, emellett juttatásokra is — tanulmányi ösztöndíjra, lakásépítés támogatására, a jóléti és kulturális alap kiegészítésére — felhasználható. A vállalatok részesedésdalap-képzési lehetőségei az eddigiekhez képest — elsősorban az alapképzést terhelő progresszív adó miatt — csökkennek. Emellett az is döntően befolyásolja majd a részesedési alapból fizethető J prémiumot, év végi részesedést és juttatásokat, mennyiben képeseik a vállalatok megalapozni és kihasználni az adómentes bérfejlesztés 6 százalékos plafonját. Viszonylagosan növeli a ré- j szesedési alapot, hogy nem j terheli a vezetők prémiuma | és jutalma. A vezetők a ko- i rábbi nyereségprémium he- í lyett a vállalati teljesítmé- I nyéktől — elsősorban a jö- ! vedeknezőségtől — függő prémiumot és tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalmat kaphatnak, de prémiumuk és jutalmuk bérköltségként számolható el. Ezek nem garantált járandóságok, a felügyeleti szerv értékelése és engedélye alapján fizethetők ki, csökkenthetők és teljesen megvonhatok. A prémium és a jutalom együttes összege elérheti az alapbér 40—50 százalékát — ez a plafon —, a vállalati vezetők jövedelme tehát nagymértékben függ a gazdálkodás eredményességétől, a nyereségtől. Az érdekeltség pozitív és negatív jellegű, mert arra az évre, mélyben a vállalat veszteséggel zár. a vezető állású dolgozók számára a személyi alapbérnek csak 75 százaléka fizethető ki. G. I. nak érdekében, hogy az új létesítmények tervezésénél, berendezésénél. már a fejlettebb technikát vehessék figyelembe. Ismertették azokat az elavult termékeket is, amelyek gyártását a közeljövőben megszüntetik. A Ravill bejelentette a tanácskozáson, hogy NDK-beli céggel kötött szerződést, amelynek alapján egyedileg tervezett és itthon nem gyártott világítástechnikai termékek, megoldások beszerzésére is van lehetőség. szését. Az üzem évente mintegy 1200 tonna bébitápszert gyárt erre a célra létesített tehenészetből érkező tej fel- használásával. Tervezik fehérje- és gabo- na-alapanyogból felnőtt-tápszer előállítását is. amely tápláló, de ugyanakkor diétás, kímélő étele lesz a rászoruló beteg, idős -felnőtteknek. 1200 tonna bébitápszer évente hetetlen feltétele, hogy az import ésszerű helyettesítése (Folytatjuk.) Ravill—VBKM árubemutató és ankét a Technika Házában
