Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

(folytatás az 1. oldalról) tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volu­mene, mint a megelőzőben. Az átlagot meghaladó mértékben növekedtek a gépi beruházá­sok. Gazdasági építőmunka ered­ményeként tovább csök­kentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkü­lönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunántúl gazdasági fejlő­dése — a tervnek megfelelően — meghaladta az országos át­lagot. Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvona­lának javításában, a szocia­lista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervnek meg­felelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 szá­zalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes csalá­dok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intéz­kedések születtek. Javult a laikásellátottság. öt év alatt a tervezett 400 ezernél mint­egy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő cél­jait annak ellen,éré teljesít­jük, hogy gazdaságunkat ér­zékenyen befolyásolták a tő­kés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyors üte­mű inflációtól kisért világje­lenségek és a számunkra hát­rányos árarányváltozások. Elsősorban belső erőforrásainkra kell támaszkodnunk Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt öt esztendő gaz­dasági fejlődése a vázolt ne­hézségek ellenére is jó alapo­kat teremt szocialista építő- munkánk folytatásához. A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32, az ipari termelés 33— 35, az építési-szerelési tevé­kenység 30—33, a mezőgazda­sági termelés pedig 16—18 szá­zalékkal növekszik. A szocialista építés töretlen folytatásra, népünk életszínvo­nalának folyamatos* emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil ma­rad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlansá­got vagy éppen megmereve­dést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk Legfontosabb ered­ményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban tük­röződnek. Jelenleg az egyik ilyen meg­határozó tényező, hogy a bel­földi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költ­ségvetés hiánya és nem ki­egyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Hatékonyabb munkára van szükség Minden megfontolás amel­lett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fej­lődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaság politikai feladatnak tekintsük. A nemzetközi gazdasági fel­tételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazda­sági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támasz­kodva kell helyreállítani. Az egyensúly javitásának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv idő­szakában a belföldi felhasz­nálás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél las­súbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jöve­delem 30—32 százalékos, a belföldi felhasználás 23—25 százalékos növekedését ter­vezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesz­tés anyagi alapjai bővüljenek. Ily módon folytathatjuk tehát megkezdett fejlesztési prog­ramjainkat, sőt újakat is el­kezdhetünk, kielégítő, bár a korábbinál szerényebb mér­tékben növelhetjük az élet- színvonalat és emellett a nemzeti jövedelem nem Ids hányadát az egyensúly javí­tása érdekében használhatjuk fel. A gazdasági egyensúly ja­vítása az államháztartás pénz­ügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a tár­sadalmi tiszta jövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az államháztartás részére elvonni. Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Tovább korszerűsítjük nép­gazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamive1 gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milli­árd forint beruházással segít­jük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerű­sítésében fontos szerepet ját­szó központi fejlesztési prog­ramok megvalósítását. Versenyképes termékeket Tisztelt elvtáreak! A termelési és fejlesztési céljainkat csak úgy valósít­hatjuk meg, ha a XI. párt- kongresszus határozatának és a kormány munkaprogramjá­nak megfelelően, következe­tesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív iparfejlesz­tés lehetőségeivel. A jövőben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de le­hetőleg megszüntetésére. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítése mellett javítani kell termelési kultúránkat, tökéletesíteni kell a meglevő termékek minőségét, a szállí­tókészség egyidejű javításával. Ennek is egyik módja a gaz­daságtalan termelés korláto­zása és megszüntetése. A má­sik módja új, versenyképes, jól értékesíthető, korszerű ter­mékek előállítása. Hangsúlyozni szeretném a viszonylag kis ráfordítással és rövid időn belül versenyké­pessé tehető termékek kivá­lasztásának fontosságát. Tisztelt országgyűlés! A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó elő­irányzatai a Magyar Szocia­lista Munkáspárt bevált ag­rárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 száza­lékkal növekszik, ami lénye­gében megegyezik az 1971— 75. években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növekedési előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a ter­mőföld ésszerű kihasználásá­val, a hozamok és a termelé­kenység erőteljes emelésével érhető el. A mezőgazdaság a jövőben _j.s fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hogy mező- gazdasági termékeinket minél értékesebb termékekké feldol­gozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatáso­kat, de kihasználjuk a lehet­séges előnyöket. A hátrányos hatások elhárítása szempont­jából is jelentős a Szovjet­unióval hosszabb időszakra — számunkra fontos, más cik­kek szállítása ellenében — kötött zöldség- és gyümölcs­szállítási, illetve előkészített gabonaszállítási egyezmé­nyünk is. Amint e vázlatos ismerte­tésből is kiderül, a termelési ágazatokban a terv a fejlesz­tés minőségi tényezőire: a hatékonyság és a versenyké­pesség javítására, s enjjek feltételeként a termelési szer­kezet korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése Tisztelt képviselő elvtársak! ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fej­lesztése és a nemzetközi mun­kamegosztásban való részvéte­lünk elmélyítése. Nem is le­het ez másként, mivel a ter­melés szelektív fejlesztésének, a gyártmányszerkezet korsze­rűsítésének elengedhetetlen feltétele a nemzetközi munka- megosztásban rejlő előnyök kihasználása. Ezt figyelembe véve, a kül­kereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal nö­vekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyor­sabban emelkedik. A szocia­lista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import nö­vekedése 32—35, az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bj- vül. A nem szocialista orszá­gokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat úgy, hogy öt év alatt a terve­zett gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges 36—40 százalékos importnövekedés mellett a kivitelnek legalább 60—65 százalékkal, ezen belül az ipari exportnak 75—89 szá­zalékkal, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelnek pe­dig 40—45 százalékkal kell emelkednie. Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, min- denkelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal foly­tatott tervszerű együttműkö­désnek és a kölcsönös árufor­galom erőteljes fejlesztésének. Fokozódik az új formáknak, a termelési együttműködések­nek, a nyers- és alapanyag­termelés közösen történő fej­lesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázve­zeték, az uszty—ilimszki cel­lulózkombinát, a kiembajevi azbesztkitermelő és dúsító kombinát és a Vinnyica—Al- bertirea közötti 750 kV-os vil­lamos távvezeték építésében. Jövedelempolitikai feladataink Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Jövedelempolitikánk fel­adata a munka szerinti el­osztás következetesebb meg­valósítása, valamint az ala­csony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—16 százalékos reál­bérnövekedést és 18—20 száza­lékos reáljövedelem-növeke­dést tervezünk. Azzal számo­lunk, hogy a termelőszövetke­zetekben dolgozók kereseté­nek átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkal­mazottakéval. A szociálpoliti­kai célokra rendelkezésre ál­ló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és ne­veléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyug­díjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gazda­ságpolitikánknak és életszín­vonalpolitikánknak aláren­delten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásá­nak tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gaz­daságpolitikai és életszínvo­nalpolitikai céljainkkal össz­hangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társa­dalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának nö­velése. A terv összesen 430— 440 ezer új lakás építésével, ezen belül — a beruházási le­hetőségek figyelembevételével — legalább 150—160 ezer ál­lami lakás felépítésével szá­mol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő laká­sok száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10—15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. Társadalompolitikai és gaz­dasági feladataink megvaló­sításához a tervjavaslat ösz- szesen 970—980 milliárd fo­rint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű be­ruházásra kerül sor. Ez 25— 26 százalékkal nagyobb, mint 1971—75-ben. Az évenkénti átlagos növekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években elért és az ú.i tervidőszakban előirányzott nemzeti jövedelem növekedé­sénél. Viszonylag kevés új nagy- beruházással számolunk és a terv most csak az 1976—77- ben megkezdődő beruházások­ról dönt. Javaslom, hogy a to­vábbi beruházásokról a ké­sőbbiekben, a változó feltéte­lek ismeretében határozzunk. Módosul a gazdasági szabályozó rendszer Tisztelt országgyűlés!. Az V. ötéves terv végrehaj­tása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy már a tervidőszak első évé­ben határozott eredményeket érjünk el, mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javítá­sában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásá­ban, az export kívánatos mennyiségének, minőségének és szerkezetének kialakításá­ban. Éppen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. A terv megvalósítása átfo­gó gazdaságszervező munkát követel. A Minisztertanács kidolgozta azokat az intézke­déseket, amelyeket a tör­vényjavaslat elfogadása után szándékozunk kiadni. Ezek a tervtörvény végrehajtásához szükséges konkrét feladatok irt, határidőket és felelősöket ha­tározzák meg. A terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az új gazdasági feltételeknek megfelelően került sor a gaz­dasági szabályozó rendszer módosításaira. Ezek elősegítik a társadalmi tiszta jövedelem elosztási arányaiban korábban bekövetkezett kedvezőtlen el­tolódások korrigálását, az erő­forrásokkal való racionálisabb gazdálkodást, a fejlesztéshez és a termeléshez fűződő haté­konysági követelmények kö- wtkezetesebb érvényesítését és jövedelempolitikai céljaink jobb megvalósítását. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Bizonyos vagyok abban, hogy országunk egész lakos­sága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy ve­zetők és beosztottak felisme­rik a népgazdasági tervben saját érdekeiket, és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a nép- gazdasági tervben foglalt cé­lok megvalósításáért. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. öt­éves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg. fogad­ja el és a tervet emelje tör­vényerőre. Huszár István expozéja után dr. Bognár József, az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke elmon­dotta: a benyújtott törvényja­vaslatot az országgyűlés ál­landó bizottságai megvitatták, álláspontjuk egységes volt. A tervet reálisnak, jól megalapo­zottnak tartották. Ezután megkezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat fö­lött. A vitában részt vett dr. Szépvölgyi Zoltán (Budapest, 57. sz. vk.). dr. Ortutay Gyula (Bács megye. 14 sz. vk.), No- vics János (Baranya megye. 9. sz. vk.), Tóth István (Buda­pest, 26. sz. vk.), Szabó István (Hajdú megye, 18. sz. vk.), dr. Bodnár Ferenc (Borsod megye, 23. sz. vk.). Felszólalt ‘Nemeslaki Tiva­dar kohó- és gépipari minisz­ter is. Többek között hangsú­lyozta: Az V. ötéves tervidő­szakban a kohászatnak és a gépiparnak jelentős részt kell vállalnia a népgazdaság egyensúlyi helyzetének foko­zatos helyreállítását szolgáló munkából. Területfejlesztési kérdésekkel foglalkozva a mi­nisztériumnak arrpl a tervéről szólt, hogy különösen a fővá­rosban megszüntetnek gazda­ságtalanul működő, korszerűt­len telephelyeket, és tovább folytatják egyes budapesti üzemek vidékre telepítését, A továbbiakban különösen a nagy értékű, korszerű gépek és berendezések jobb kihasználá­sára hívta föl a figyelmet. Hangsúlyozta: átfogó és konkrét intézkedéseket kell tenni a veszteségidők csökken­tésére, a normamunka javítá­sára. Végül kifejezte, hogy a népgazdaság V. ötéves tervére vonatkozó törvényjavaslattal egyetért. Az országgyűlés tegnapi ülésszakán beszédet mondott Németh Károly, a Központi Bizottság titkára. (Folytatás a 3. oldalon) Megnyílt Havannában a Kubai KP I. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) vendékei vei. életükkel, mun kájukkal ismerkedett meg. »Desde vara hasta la sierra- — zengett a fórra dalmi dal az iskolai előkészítő ötéves apróságainak ajkán. — Nőjjetek nagyra, legye­tek jó fiai és lányai gyönyörű hazátoknak — búcsúzott a ki­csiktől Kádár János, majd a nagyobbak osztályait járta végig. Betért a munkamű­helybe is, ahol a tanulók már komoly feladattal foglalatos­kodtak: gyógyteát csomagol­tak dobozba és látták el cím­kével. Megnézte a szabadtéri sport- és játszóteret, az isko­la uszodáját, majd a követke­zőiket írta a tanintézet emlék­könyvébe: »•A Kubai Kommunista Párt első kongresszusára érkezett magyar pártküldöttség nevé­ben teljes sikert kívánunk a Salvador Allende Általános Iskola tanári karának a szo­cialista Kuba ifjú nemzedéké­nek nevelésében.« Végül Kádár János betért egy munkáscsalád szépen be­rendezett otthonába és szívé­lyesen elbeszélgetett lakóival. A magyar pártküldöttség este — magyar idő szerint a szerda hajnali órákban — megtekintette »A forradalom eredményei« című nagysza­bású kiállítást. A Havanna központjában tizenhétezer négyzetméter területen rende­zett bemutató képekkel, gra­fikonokkal ad áttekintést a kubai nép sok évtizedes füg­getlenségi harcáról és azokról a nagyszerű eredményekről, amelyeket a forradalom győ­zelme után eltelt csaknem 17 esztendő alatt ért el. A sok ezer részt vevővel lezajlott ünnepélyes megnyitót köve­tően Guillecmo Garda, a Ku­bai Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja ka­lauzolta végig a kiállításon Kádár Jánost. A magyar pártküldöttség nagy érdeklődéssel nézte meg a rendkívül gazdag anyagot, amely felsorakoztatja Kuba — elsősorban a szocialista kö­zösség támogatásával létrejött — új iparágainak termékeit is. A kiállítás első látogatói között ott voltak a kubai párt első kongresszusára Havanná­ba érkezett számos küldött­ség vezetői és tagjai. ♦ * * Viva el comonismo — ezzel a hathasábos, piros betűs cím­mel jelent meg a Granma szerdai száma a Kubai Kom­munista Párt központi lapja. «■Egy történelmi nap« című vezércikkében a kongresszust köszönti. Kétségtelen — írja —, hogy ezt a napot olyan dátumként fogják feljegyezni, amely a forradalom, a párt, valamint minden kubai számára a har­cok és remények betetőzését jelenti. Felelevenítve az elmúlt 17 év történetét, a lap rámutat arra, hogy a forradalomnak számtalan akadályon kellett győzedelmeskednie. A lap méltatja á Szovjetunió és a többi szocialista ország testvé­ri segítségét, a világ forradal­mi erőinek szolidaritását. A lap végül melegen üdvözli a külföldi vendégeket. A kubai sajtó, rádió és tele­vízió egyébként kiemelten foglalkozik a Kádár. János ve­zette magyar pártküldöttség programjával, látogatásaival. A Granma három hasábos, fényképpel illusztrált riport­ban tudósít a magyar párt el­ső titkárának az alamari lakó­telepen tett látogatásáról. A Magyar—Kubai Barátság ti vegkombin útban a Kubai KP I. kongresszusának tiszteletére kiállítás nyílt népeink életé­ről, a két ország kapcsolatairól. (MTI-fotó — Király Ferenc felv. — KS) Púja Frigyes hazaérkezett Moszkvából Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán hazaérkezett Moszkvából a hét európai szo­cialista ország külügyminisz­terének tanácskozásáról. A Ferihegyi repülőtéren Ttdcz Pál külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Portugália Tárgyalások az alkotmánytervezet Lisszabonban szerdán dél­előtt tárgyalások kezdődtek az áprilisban aláírt alkot­mánytervezet felülvizsgálásá­ról a fegyveres erők mozgal­mának képviselői és a poli­tikai pártok megbízottai kö­zött — közölték megbízható forrásból. Sousa e Castro százados, a legfelső forradalmi tanács szóvivője megerősítette, hogy kiengedték börtönéből Silva Cunhat, a fasiszta rezsim ta­valy április 25-én letartózta tott hadügyminiszterét. A százados azzal indokolta az intézkedést, hogy Cunhat már régóta tartották börtönben vádemelés és ítélet nélkül. A Jornal de Comercio csü­törtökön beszámolt arról, hogy a sajtó »pluralista sza­badságának« biztosítása érde­kében azonnali hatállyal el-1 bocsátottak 14 baloldáli új­ságírót a Diaro de Noticias- tól, a legnagyobb lisszaboni laptól. Felmondtak főszerkesz­tőjének, Luis de Barrosnak is. Helyére egy ezredest nevez­tek ki. A Portugál Szocialista Párt alkotmányozó nemzetgyűlési képviselőinek egy csoportja kedden este interpellációban követe’te a hatóságoktól, hogy azonnal tiltsák be a novem­ber 25. óta újjászerveződő ke­reszténydemokrata pártot (PDC), amelynek egyes veze­tői március 11-én részt vet­tek a spinolista államcsínykí- sérletben. A PDC december 14-i kongresszusán Silva Re- sende személyében új főtit­kárt választott Osorio őrnagy, egykori tájékoztatasügyi mi- i niszter helyébe.

Next

/
Thumbnails
Contents