Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

Az ifjúsági parlamentek előtt Nagyobb nyilvánosságot Jövőre összehívják az if-f műk a felszólalásoknak; a | hogy most készülnek az 5' , . , . , . . j javas lato iC, & vplpmpnvpk ! fö-r-t.-íiV A -«7Ó11 ol o fó júsági parlamenteket minden öt­vélemények éves tervek. A vállalatoknál. vállalatnál, szövetkezetnél és | nyomán helyi megyei, sot or- a szövetkezetekben, sot a vá- intézménvnél. Majd a megvei, ™gos, születtek.; fosokban es községekben is az/ országos parlamenteken!,1^ valaimben akkor itt nem mod van arra hogy a fiatalok összegezik, mi változott az l*het » szerenykedm«, egy-egy helyzetet megkönnyítő intez- ifiúság helvzetében az ifjúsági 1 beremeles' Jutalmazás, kitun- j kedesek helyet kapjanak e tér törvény megvalósulásával, s tetés, lakáskiutalás alkalma­im okozza a legnagyobb gon-j mindenképpen el kell dot a fiataloknak. mondani, hogy a fiatalok ke­_ _ ! rese nyomán intézkedtek így. Egy ilyen egesz megyét át- Ez önbizalmat ad a fiatalok- logo megmozdulás előkészítő- j nak, s újabb véleménynyilvá- se nagy körültekintést, ala- nításra ösztönzi őket a jövő pos megfontolást igényel. Az éi'i ifjúsági parlamenteken. vekben. A most készülő kol­lektív szerződésekben pedig mindenhol rögzíthetik a ked­vezményeket, a támogatáso­kat és egyéb pontokat. A jó módszerek eljuttatása megkönnyíti az előkészítést és a szervezést. Ez a tanácsko­A tanácskozás egyik Javas­latával érdemes bővebben foglalkozni. A megyei tanács és a KISZ együttműködése alapján tavaly negyven köz­ségben rendezték meg a hely­beli ifjúsági parlamentet. Á tapasztalatok szerint ezt ál­talánossá kell tenni, mert enélkül a fiatalok csak szö­vetkezeti, üzemi, iskolai szem­üvegen keresztül nézik a helyzetüket, s nem figyelnek föl az összefogásban, a közös akciókban, fellépésben rejlő nagy lehetőségekre.. S arra sem, hogy együtt élnek a köz­ségben, dolgozzon az egyik fiatal orvosként, pedagógus­ként, a másik agronómusként, boltosként. életben betöltenek. ifjúsági parlamentek rendesé- " Sok'"helyen''még' mindig a íás“‘már“ megadta“ a “kereteit | Ha képviselőik révén seben most mar felhasznál- fiókokban vannak az intézke- ! annak, hogy mit érdemes ősz- I együtt törik a fejüket felada- hatok a tavaly szerzett ta- j ^ési tervek, a vezetők sem ! szegezni. Az ifjúsági albi- j fáikon, föllendülhet a kultu- pasztalatok. Ezeknek a ftgye- szánjak rá magukat a szám- 1 zottság, karöltve a megvei ralis és a sportélet, kiaknáz- lem bevételével el lehet kerül- j adásra külső ösztönzés nélkül, j KISZ-bizottsággal, a tanács hatják^ a társadalmi . munka ni azokat a kezdeti hibákat, j Márpedig a legjobb propa-í osztályainak képviselőivel, a tartalékait a saját érdekük- amelyeket itt-ott tapasztalni j ganda, ha a fiatalok -minden j jövőben ellenőrzi a helyi in- ben. A közéletiség erősítését lehetett. S ez nemcsak a for-| évben képet kapnak arról. ■ tézkedési tervekben foglaltak Í'W várják ettől, ugyanis a jövő mai. hanem a tartalmi kérdé- j hány valósult meg javaslataik 1 megvalósulását, beszélget a j évi ifjúsági parlamenteken sekre is vonatkozik. _ _ | közül, hogyan javul anyagi.! fiatalokkal. E tapasztalatokat! többet Veretnének foglalkozni A megyei tanács öt osztá- f erkölcsi megbecsülésük, előre- ; hasznosítva elkészítenek egy i a fiatalok helyzetével és sze- lya adott számot tegnap ar- : haladásuk. A hosszabb távra j módszertani levelet, amelyet repével, amelyet a társadalmi ról, hogyan valósulnak meg az szóló feladatok megvalósuló- mindenkinek megküldenek ifjúsági parlamenteken el- | sához jó lehetőséget terémt. I ajánlásképpen. hangzott javaslatok. Az írásos,----------------------------------------------------1---------------------.-.-------------._---­b eszámolók pontos képet fes­tettek arról, miben sikerült előrelépni, hol kell többet tenni, s minek a megoldását I akadályozza az anyagiak, eset- j leg a jogszabály előírásainak; a hiánya. A Kocsis László el- , nökhelyettes ■ vezetésével meg- ■-sptcn-nyomon láthatják eze- tartott eszmecsere azért si'ke- a táblákat a Balaton part- rült jól, mert a jövő évi if- Jan vagy más üdülőhelyeken júsági parlamentek sikerének , italok az épületekre, kapu- az alapját adta meg a jó tarto oszlopokra erősítve. Mindegyik egy-egy SZOT-üdü I.ajos Géza Nőtt a szakszervezeti beutaltak száma Kék alapon sárga betűk: észrevételek, javaslatok fel színre hozásával. Nagyon sokat nyom a lat­ban a hangulati előkészítés. Többen elmondták, hogy a fiatalok mindenhol örültek a gondjaikkal foglalkozó fóru­moknak. Most azonban bizo­nyítani kell, hogy volt értel­lőt jelez. Számuk az utóbbi években egyre nőtt. A leg­újabb hírek szerint a siófoki Ezüstparton továbbiakat épí­tenek. Évről évre többen kémek a szakszervezettől beutalót. So­mogybán is emelkedik a szá­muk, s jövőre még nagyobb igényekkel kell számolni. Az SZMT elnöksége a na­pokban tárgyalta meg az 1975, évi üdültetési munkákról szó­Az SZMT üdültetési mun­kájában megfelelő szervezés­sel, jobb elosztással próbálták kielégíteni a reális igényeket. Ezt a törekvést azonban aka­dályozta a beutalók tervsze­ló előterjesztést. A somogyi | rűtlén leadása. Az . elmúlt dolgozók vagy a SZOT ked­vezményes üdültetését vették igénybe, vagy a vállalatok, intézmények saját kezelésében levő üdülőkbe kértek beuta­lót. Voltak, akik a szakszer­vezeti központok üdülőiben töltötték szabadságukat. Számítógépes előrejelzés szb-k figyelme arra is kitér- | jedt, hogy a kiemelt kategó­riába tartozó üdülőkbe a mun­kásokat, nagycsaládosokat, gyermeküket egyedül nevelő szülőket és az egészségükre ártalmas munkát végzőket megfelelő arányban utalják be. Tavaly az üdülők lakói­nak több mint fele (55 száza­lék) fizikai dolgozó volt, s ez az arány 1975-ben sem csök­kent. Kedvelik az emberek a vál­lalati üdülőket is. Csaknem annyi Somogy megyei pihent ezekben, mint a SZOT-üdü- lőkben, Számos előnye van ennek: a családok, barátok, összeszokott emberek együtt lehetnek, a koszt háziasabb. Még van egy fontos előnye a vállalati üdültetésnek: a ren­delkezésre álló helyek pótol­ják a megyében bizony kevés SZOT-beutalót. A szakszervezeti bizottságok célja: érvényesíteni az üdül­tetés jutalomjellegéíl Ennek azonban az a feltétele, hogy a SZOT Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatósága tervsze­rűbben küldje meg a beuta­lókat. Vannak szép' tervek: szeret­Az ügyfél bekopog a tanács | ügyfelek száma. Ezért az ügy-lkát tudnak végezni. Egyezte- ■ nék bővíteni a külföldi ked- valamelyik ajtaján: beid- intézés korszerűsítése már na- tik az ügyfélszolgálathoz és a vezményes üdülési lehetősé- j ványt hozott, felvilágosításra j gyón időszerűvé vált: nem i szakigazgatási szervekhez tar- 1 geket, s továbbra is szervezni van szüksége, valamilyen! tudtak elég gyorsan dolgozni, j tozó ügyeket. Más módon is j a téli és a tavaszi iskolai szünetek idején a családos üdültetést. • I M. A. i Naponta halljuk a rádióban, olvassuk a sajtóban a Meteorológiai Intézet jelentéseit. Még­is kevesen gondolnak arra, mennyi munka rejlik egy-egy prognózis riiögött. Naponta több száz jelentés, sok ezer adat érkezik a nemzetközi és hazai figyelőszolgálat bázisai­ról, műholdakról, és a ballonnal felbocsátott rádiószondáktól. A fejlődés jelentős állomá­sa, hogy egy éve számítógép segít az előrejelzés összeállításában. Képünkön: Az intézet számítóközpontja. Szóban és írásban / Január l-től ügy félszolgálat ügyét akarja elintézni. Szeret- j és az ügyfélfogadáson túli j egyszerűsítik ezt a munkát, ni' ha érdemben foglátkozná- | szakigazgatási munkára sem | Nagyon sok kaposvári lakos nak azzal, szakszerűen intéz- ' jutott elegendő idő. Az oszíá- : azonos problémával keresi fel nék el, lehetőleg rövid idő j lyokon egész nap fogadták a ! a tanácsot (elég csak az épí alatt. A statisztika szerint a j kaposváriakat, olyan ügyekben “ ,atáo székhelyvárosokban egy-egy is, amelyekben nincs szükség tanácsi ügyintézőre több mint I a szakigazgatási szerv közvet- 600 lakos jut. Kaposváron az ! len munkájára, arány valamivel rosszabb: há- j Az ügyfélszolgálat január rom tanácsi dolgozó kétezer i l-től életbe lépő új rendje lakos ügyeit intézi. A megye- j biztosítja a szakszerű, gyors székhelyen ez az apparátus j munkát, és kizárja azt, hogy nem a legideálisabb körűimé­He várjunk! B árkit megkérdezhetnénk az utcán, a munkahelyen, *z autóbuszon vagy a színházi előadás szünetében arról, hogy ezekben a napokban mi foglalkoztatja leginkább az embereket, azonos választ kapnánk. A várakozást — mely a közvéleményben nem valamiféle bizonytalanságot vagy kétkedést, hanem előretekintést fejez ki — most egy dokumentum tanulmányozása és 'a gyors felismerés váltja föl. Rólunk van szó ebben a tömör és sokaimon tó közle­ményben. Így hát nem kell csodálkozni azon, hogy többen olvastak újságot, mint máskor; hogy a lapok — sokszor méltatlanul elhanyagolt — első oldalán akadt meg a/ em­berek szeme; hogy a Központi Bizottság üléséiről kiadott közlemény ma beszédtéma mindenütt. Felpezsdült az é-dek- lődés. miht minden-fordulónál, amikor a párt lezárja és ér­tékeli társadalmi, gazdasági életünk egy-egy időszakát, és ezzel együtt utat is mutat. Meddig jutottunk, és milyen erőfeszítések, nehéz,ségek árán? Hol tartunk éf hogyan akarunk továbblépni? Ez ol­vasható a dokumentumban. S ami a legmegnyugtatóbb: nem kell kutatni a sorok között. Azt olvasom belőlek. h-ogv büsz­kék lehetünk, hiszen a gondok ellenére tovább, jutottunk, mint amekkora fejlődést megálmodhatott a tervező képze­let. Gazdagodtunk anyagi javakban és emberségben, szociá­lis ellátásban és művelődésben. Egymással., is másképp be­szélünk', jobban becsüljük társainkat, azaz az elmúlt öt év alatt is »szocialistábbak« lettünk, okosabbak és értelmeseb­ben élők. Nem akarom megismételni a bizonyító szirmokat, a sta­tisztika kifejező adatait. Gyanítom azonban, ha a külkeres­kedelmi csere arány romlás nem hatott volna kedvezőtlenül a népgazdaságra, akkor most az eddigi -legsikeresebb ötéves tervről számolhatott volna be a párt. Így sincs ok a kishitű­ségre: a magunkba tekintést, a megfontoltabb cselekvést azonban nem mulaszthatjuk el. A világgazdasági helyzet ugyanis szembetűnőbbé tette hibáinkat, a gazdasági munka hiányosságait.. A népgazdaság egyensúlyi helyzete tehát nem független tőlünk. Káros és fékező hatású lenne, ha a ké- nyelmesebb »megoldást« választva ki-ki elkönyvelné: ilyen a nyugati piac hatása, mi már semmit sem tehetünk. De­hogynem! S erre nemcsak a legutóbbi dokumentum, hanem a kongresszus, azt megelőzően a decemberi határozat is fi­gyelmeztetett. Csak emlékeztetőként mondom: az eredmények ellenére lassan halad a terme'és szerkezetének átalakítása; alacsony 1 a gazdaságosan- termelt áruk aránya: a beruházásban még ma sem tapasztalható lényeges javulás; az üzem- és mun­kaszervezésben. az állóeszközök kihasználásában, az okos munkaerő-gazdálkodásban sok a tennivaló. A fegyelem megjavítása — fejlődésünk e^yik kulcskérdése — is hátra­van. Ezek nemcsak országos, megállapítások. A somogyi em­bereknek éppúgy, mint a zalaiaknak vagy a borsodiaknak, birtokukban van a megoldás kulcsa. Ne várjunk a felku­tatásukkal. A gazdaságpolitika jó, ezt sikereink igazolják. Beszél­jünk arról is, hogy megalapozott határozatok születnek or­szágosan, a megyében is. De valljuk be: végrehajtásuk gyakran késik, s ez fele'őtíenség. A Központi Bizottság ha­tározata után decemberben az ország-gyűlés vitatja meg és fogadja el a tervtörvényt. De kell-e várnunk addig? ?U-e különböző végrehajtási utasításokra, külön in­tézkedésekre, felszólításra várni ahhoz, hogy. egyéni életünkben, munkaterületünkön hozzákezdjük az ész­szerű rendteremtéshez? Üj ötéves terv küszöbén áll az ország. Számot kell vet­nünk önmagunkkal. Hogy nehezebb körülmények között folytatjuk a gazdasági munkát? Hogy feszítettebb a terv, de valósághű a cél: elérhető és mindannyiunk gazdagodását szolgálja? Hogv az életkörülmények szolid, de megalapozott tot fizettek ki. Ezzel együtt az j fejlődésére számíthatunk? ösztönző igazságok ezek. Tennünk kell értük, nem várhatunk tovább. Kár volna ugyanis abban a tévhitben élni, hogy csak a központi intézkedés segít. He­lyiekre, megyeire, v ár csira és községire, üzemire és munka­helyire van szükség. Hiszen ott tudják jobban, mit é$ ho­gyan kell tenni. Éppen ideje fölhagyni az általános követel­mények hangoztatásával. Rendszerint úgy járunk ezzel, hogy mindenki másra nézve tartja követendőnek őket. A társada­lom példaképe a gondolkodó és kezdeményező ember. Miért ne tucjná, hogy mit kell tennie »odahaza«? Szívesebben is csinálja, odaadóbban szervezi, alakítja önmaga s a közösség életét, ha hagyják dolgozni, ha önmaga »találhatja ki«: mit kell tennie. Ne várjunk a központi utasításokra.' Egyszerű példák, bárki találkozhat velük a munkahe­lyén. Biztosítják-e mindenütt a folyamatos munka fe’téte- leit? Sokan a fegyelem hiányára panaszkodnak. A munkás életeleme a munka: verében van, idegszálai borzolódnak, ha tétlenül sétálja végig a műszakot. Hány példát sorolhat­nánk az anyaghiány, a szervezetlenség miatt kényszerűen támaszkodó vagy kártyázó munkásokról? Ök a vétkesek? Azután: alacsony a teljesítménybérben dolgozók száma. Nem lehetne ezen változtatni? Hiszen a teljesítménybér mennyi­ségi és minőségi munkájuk megjavításában is érdekeltté teszi az embereket. Nem foglalkozunk rendszeresen a nor­mák állandó ellenőrzésével sem. És hol tartunk az üzem- és munkaszervezés terveinek végrehajtásában? Senki sem vitatja az eredményeket, de voltaképpen csak régi ráulasz- tásokat pótoltunk: -illő- volna túljutni a holtponton. Azután határozottabban kellene föllépni a költekezés, a pazarlás, a költséges és haszontalan, a közösség pénzén szervezett kül­földi utazások, a hivalkodó reprezentálás, a lazaságok ellen, ' és tudomásul vehetnék már. Hogy a beruházók, a tervezők, az építők, a lebonyolítók együttműködése nem óhai. hanem szigorú követelmény. Meg kellene szüntetni az élőmunka pazarlását is. Ne lehetne elérni, h-og'y mindenütt csak anv- nyi embert foglalkoztassanak, amennyire okvetlenül szük­ség van? ty gondolom: nemcsak központi intézkedések orvo­solhatják a rna még föllelhető bajokat. Az ötödik ötéves terű céljai. — ha nehezebb körülmények kö­zött érjük is el őket — lelkesítőek. Ezekért dolgozni az or­szág iránt felelősséget érző emberek számára lelkiismereti kötelesség. Ne várjunk tovább. Jávori Béla idényben nőtt a beutaltak kö zött a családosok aránya az egyszemélyes és a házaspá­roknak kiadott beutalók ro­vására. Volt egy nagyon jó kezde­ményezés is: a családos üdül­tetést oly módon akarták bő­víteni, hogy összehangolják a gyermekek és a szülők »tur­nusait«. Így egyszerre nyaral­hatott a család — illetve nya­ralhatott volna, ha a beutaló­kat nem különböző időpontok­ban bocsátják ki. Ez évi tapasztalat az is, hogy a differenciált térítési díjak bevezetésével a dolgozók üdülés iránti igényei nem vál­toztak. A szakszervezeti bi- j zottsagok hozzájárulás vagy I jutalmazás címén 189 dolgozó­nak több mint 100 ezer forin­K U tési-, a gyám- vagy a lakás­ügyekre gondolni), szinte szó­ról szóra ugyanaz a kérdésük. Ezért január l-től írásban is adnak tájékoztatást g lakos­ságnak. Távolabbi elképzelés: a la­kosság érdekében megvalósíü As iskola és a gyár érdeke Mernyei pedagógusok látó-| munkájában jól tudják kama-1 togatása is sok jó tanulsággal íattak a napokban a Mező- ; foztatni. Talán ennél is fon- | szolgált. Különösen hasznos volt az nyék között dolgozik. Hosszú idő óta kutatják: hogyan le­hetne megoldani a gyors és szakszerű ügyintézést? A számokból kiderül: Ka­posváron nagyon megterheltek a tanácsi dolgozók. A város fejlődése az utóbbi években felgyorsult és így természete­sen nőtt a városi tanács szak- igazgatási szerveit felkereső az ügyfeleket a szakigazgatási j ják az ingyenes jogügyi szak­szerv és az ügyfélszolgálati tanácsadást. iroda egymáshoz küldözgesse, j Természetesen a jó mun- Ahol nincs szükség a szak- j kához meg kell teremteni a igazgatási szerv tevékenységé- j tárgyi és a személyi feltétele­re. az ügyfélszolgálat a hozzá j két is. Az ügyfélszolgálat új gattak a napokban gép 3. számú, helyi gyaregy­tik a következő évek műszaki —gazdasági fejlődésének út­ját. A gyáregység • munkás­utánpótlását zömmel a helyi iskolában végzett gyerekek jelentik. A kiválasztást, a pá­brigádokkal való találkozó. Jobban megismerhető a gye­rekek otthoni élete, ha szü­leik munkáját — életét — is ismerik. A munkáséletre való felké­ségébe. Szocialista szerződés van a gyáregység és az iskola között, s ennek alapján talál­koznak rendszeresen a peda­gógusok a műszaki vezetők­kel, brigád tagokkal, munká­tartozó ügyeket azonnal, vagy ' szervezetében olyan emberek j sokkal. rövid időn bélül elintézi, más j dolgoznak majd, akik nagy j Mi ezeknek a találkozóknak j ha ez a távlati célok ismere- nak> a/- iskolának — az egész esetekben felvilágosítást ad, I közigazgatási gyakorlattal I a haszna? A pedagógusok j rendszeresen és tudató- társadalomnak, A mernyei tájékoztatja a lakosságot. | rendelkeznek, és megfelelően ] megismerkednek a gyári tér- , ' példa azért jó, mert ezt kö­Igy a szakigazgatási szer- képesek áttekinteni az egész j meléssel, s ezeket az ismere-1 *an mar most megkezdődik. j zösen, az együttműködést el­vek a jövőben érdemibb mun-| tanácsi munkát. jteket a mindennapok nevelési I A mernyei pedagógusok Iá-1 mélyítve teszik. tosabb, hogy közösen áttekin­üzem látogatás és lyaváiasztást sokban segítheti, i^szítés fontos feladata a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents