Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
HÉTKÖZNAPJAINK Törökvilág Somogybán Úgy szeretjük, majd megesszük! A fiú olyan megejtő ártatlansággal néz, mint aki kettőig se tud számolni. Ha nem a bíróság előtt állna, ki hinné, hogy vaj van a fején? A kezeit tördelő anya mindegyre azt hajtogatja, hogy nagyon jó gyerek. Nem könnyű szülőnek lenni. Az imádott gyerekünkért örök gondban fövő fejünk józansága mindig .vesztes gyönge szívünk ellenében. Az arasznyi gyerek is biztos érzékikéi talál rá a résre, amelyet magunk ütünk a családi nevelés bástyáin elnéző sze- reteíünkkel. A szülők egyformán jót akarnak, mégse veszik észre nagy igyekezetükben. hol hibáznak. Amikor egymás nevelési módszerét a gyerekük füle hallatára bírál- gatják és külön utakon járva próbálják megoldani a problémákat, azt is elrontják, amit helyesen csináltak. Az apró ember született pártütő, azonnal arra az oldalra áll, ahol nagyobb haszon kecsegteti; ar" ra a félre hallgat, amelyik magatartása számára a legkedvezőbb. Azok vessék rá az első követ, akik felnőttként nem ugyanígy cselekszenek! Nem tesz mást, csak kihasználja a szülői szeretet tökéletlenségeit, és a maga kicsi malmára hajtja a vizet. Mit tudja, kinek van igaza a körötte zajló vitákban, de érzelmi megosztottsága 'helyrehozhatatlanul károsítja látásmódját, és egyszer csak tudatosan félrevezető alamusziság- gal kezd lavírozni a felnőttek között. Az említett kiskorú is olyan mesterien kétszínűskö- dött, hogy gyanútlan szüleit úgy érte bűncselekményeinek a leleplezése, mint derült égből a villámcsapás. Hihetetlen, hogy milyen apró az a mag, amely után annyi keservet arathatunk: — Apu, vegyél fagylaltot! — Hideg van! — Anyu, vegyél fagylaltot! — Hogyne, ki vagy melegedve! — Apu, fagylaltot! — Hideg van! — Anyu, fagylaltot! — Hogyne, hogy megint fájjon a mandulád! ■— Fagylaltot! — Hideg van! Anyu dühösen ráripateodík apura: — Újabbat nem tudsz mondani, csak hogy hideg van? — Mert csak olvasod azt az ótok sportot, és se látsz, se hallasz! — Következetes vagyok! — .Az, de a gyereket én nevelem rosszul, mi? — Akkor is hideg van! Anyu dühe tetőzik, villog a szeme, miközben előkotorja pénztárcáját a szatyrából. — Nesze, bogaram, két forint, de aztán, lassan nyalogasd! Bogaraim se rest, ész nélkül térül-fordul, és diadalmasan megáll apu előtt, de szinte azon nyomban el is ejti zsákmányát ostyástul. A nehezen kiharcolt gyönyör szétloccsan a sétány kavicsai között, hát bömböl a gyerek, ahogy a torkán csak kifér. — Nagyon jól van — mondja apu —, úgy is hideg van! — és tovább olvas. — Mi? — lihegi anyu. — Ez már sok! Ezzel akarsz te gyereket nevelni, hogy hideg van? Nesze, bogaram, két forint, de most már légy óvatos! — Négy forintot kapsz — kiált apu fiacskája után —, ha megint elejted! Mihályi Margit A csákányi vár A Balaton környezetvédelme Mit jelent az eutrofizálódás? A KÖRNYEZETVÉDELMI tanulmányokban, elsősorban a Balaton környezetvédelméről szólókban egyre többet találkozni ezzel a szóval: eutroíizá- lódás. Hogy mit jelent? Egy nemrégiben megtartott tanácskozáson kaphattunk választ erre a kérdésre Tóth Lászlótól, a Vízgazdálkodás Tudományos Kutató Intézet munkatársától. Maga a szó tápanyagdúsulást jelent. Miért érdekes ez a Balatonon? A tápanyagdúsulás eredményezi a vizek termelőképességének, elsősorban az algák és a hínárok biológiai termelőképességének növekedését, vagyis elterjedését. A Balatonon végbemenő, egyre gyorsuló változásokra geti öbölben és Badacsony környékén is tért hódított. Ebben az időben még csak kétféle hínárt jegyeztek föl a nyílt vizek először Sebestyén Olga hívta ] kutatói: szilvalevelű hínárt és fel a figyelmet 1949-ben. A j süllőhínárt. Két évvel később tápanyagdúsulás, azaz az eut- | már négy újabb fajjal is meg- rofizálódás folyamatának ku- í ismerkedhettek: a kanadai tatását a VITUKI kezdte meg átokhínárral, a bojtos béka- 11967-ben, s értékes eredménye- lencsével, a fésűs békaszölővel két mutatott föl a Tihanyi és a tüskés kolokánnal. Biológiai Kutató Intézet is. A tüskés kolokán megjeleAz 1958—1960-as években végzett fölmérések még nem mutattak ki számottevő híná- rosodást a Balatonban, csupán Keszthely térségében beszélhettünk róla, azután a szigli»Ez a labda az enyém!-« ßuridan szamara Éppen negyven esztendeje, hogy egy Párizs környéki házépítkezés alapozásánál márványtáblára bukkantak, melyen az alábbi szöveg volt olvasható: »-Itt pihen földi maradványa annak a szamárnak, amely életét a tudománynak áldozta. Anno 1335. Hálás ura: Jean Buridan filozófus-«. Hogyan is vált híressé a csacsi? Buridan szamarára hivatkoztak vitáikban a filozófusok, ha bizonyítani akarták, hogy van-e szabad akarat, vagy nincsen. Buridan a filozófusok ama csoportjához tartozott, amelyik tagadta a szabad akarat létezését. ».Állítsanak egy szamarat két teljesen egyforma köteg széna közé, ebben az esetben mindkét oldalról egyforma erősségű hatás fogja érni az állatot. Az elhatározási erő teljes hiánya miatt éhen fog pusztulni« — állította a filozófus, aki ezt a kísérletet el is végezte, legalábbis a márványtábla szövege ezt látszik igazolni. A későbbi évszázadokban azonban megcáfolták ezt a tételt. Egy másik filozúfus — Fullerton — ugyancsak kísérlettel igazolta az ellenkezőjét. Két ■ egyforma nagyságú kolbász közé egy kutyát állított, s az eb képes volt az elhatározó döntésre. Először az egyik, majd a másik kolbászt ette meg. A szabad akarat hiánya — melyen ma már csak mo- solygunk — így Buridan négylábújának privilégiuma maradt. Ami azt illeti, elég nagy szamár volt. J. R. nése külön figyelmet érdemel míg tizenöt évvel ezelőtt csak hat termőhely volt ismeretes a kutafBk számára, addig ma robbanásszerű szaporodás tanúi lehetünk. Az északi part és a keszthelyi öböl szennye- zettebb területén kívül mindenütt megtalálható, tekintélyes területeket foglal el a nádasok elől. A hínárosodás oka, hogy a nádasok aljából kiáramló növényi tápanyagokat a hínár felveszi és testében stabilizálja. A keszthelyi és a szigligeti öbölben csupán 1969—70-ben 75 000 kiló hínár szárazanyag termett. A tápanyagdúsulás következményeként két veszélyes pont alakult ki a Balatonon. A tó délnyugati részében az al- gásodás következményeként olyan ‘körülmények jöttek létre, hogy itt a felszíni vízkivételre már gondolni sem lehet, s a terület lassan fürdésre is alkalmatlanná válik. A keleti részében pedig a tüskés kolokán terjedése jelent veszélyt; a vízminőséget ugyan nem rontja, az elmocsarasodást és a korai feltöltődési azonban befolyásolja. A TÁPANYAGDÚSULÁS, vagyis az eutrofizálódás ellen védekeznünk kell. Ennek egyik módja a növényi tápanyagok távol tartása a tótól. A kutatók véleménye szerint a Zala szabályozásával, a nádasok gondozásával jelentős eredményeket lehetne elérni, s ez az üdülés, a vízhasznosítás szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. N. J. Aki ma a Szőkedencs és Somogy z$i tfa között fekvő, alig 800 lakosú Csákány községen áthalad, annak , eszébe sem juthat, hogy az 1541. évi török beütések után e község Jcözepén egy erős vár állott. Ma égy jelentéktelen templomot lát ott, körülötte nagy fák állnak. De ha figyelmesen nyugatra néz, látja, hogy a távoli szőlőhegy és a templom között milyen mélyedés húzódik. Csaknem 600 méter széles ez a ma is vizenyős mélyedés. és ha az korábban vízzel volt tele, nagyszerű védelmet nyújthatott a nyugati dombokról támadók ellen. 1531-ben a mai templom helyén már egy ferences kolostor állt, amelyet szerzetesei 1542-ben, valószínűleg az egyre erősödő török beütések miatt elhagyták. De ismét visszatérhettek, mert megerősítették az akkor szokásos módon árokkal és palánkkal, hogy így védekezzenek a kóborló és nagy tömegben támadó török martalócok ellen. Az 1566-ban, hősi harcban elesett szigetvári hősök híre annyira megrémítette a közelebbi várak katonáit, hogy sorban elszökdöstek, és magukra hagyták az erősségeket. A csákányi és a közeli sző- osényi várból is kiszökött az őrség. A Somogy vármegye monográfiája című könyv szerint 15te6-bam török kézre kerüit a csákányi vár is. Lehet, de nem biztos. Tény, hogy 1569- ben a híres Turco olasz hadmérnök fölmérte a csákányi erősséget, és rajza reánk maradt. Valószínű, hogy a török nem szállta meg, hanem a kanizsai nagyobb erősségből helyeztek oda katonákat, és azoic vigyáztak a környéket. Turco rajza szerint a csákányi vár magja a ferences templom volt, amelyet 10 támpiUérrel erősítettek meg. A szentély végénél egy torony állt, amelyet megfigyelőhelynek használtak. A 2. számmal jelzett nagy terem már raktár lehetett, a többi sok kis szoba pedig kaszárnya. Körülvette a 26. számmal jelzett kerítés, palánk, mert a rajz felírása szerint itt a fal alacsony volt, ezért magas kerítést kellett csinálni. Körben hatalmas árok övezte, melyen a nyugati részen bejáró híd vezetett a tornyos várkapuhoz, az árokrendszert pedig kívülről még egy pa- lánksor erősítette. "*»0 00r «0 * A csákányi vár alaprajza 1569-ből. A török ebben, az időben nizsáról Vendelt nekik. Van a még nem tartózkodott a várban. Ezt bizonyítja egy 1572- ből származó jelentés, amely a bécsi hadilevéltárból került elő. Akkor vitéz Tahy Ferenc volt Kanizsa már jól megerősített várának kapitánya, aki számos vigyázó helyet, górét építtetett, illetve a megleVő erősségeket újraépítette. Ó küldte ki a csákányi var megszemlélésére Palat Jeromos kanizsai építőmestert, alti az alábbi jelentést tette: »Csákányba menve, ezt is megtekintettem alaposan kívülről is, belülről is: felmértem mindent... Azt hiszem, hogy a sok végház közül, melyeket valaha is láttam, egyik sem tetszett nekem annyira, mint éppen ez. Igen szép síkságon fekszik, s fél mérföld- nyi körzetben nincs egyetlen hegy sem. Ezenkívül van egy árka is, melynek hasznos mélysége 8 lábnyi: mélyíteni lehet, amennyire akarjuk. A végházban szolgáló 150 gyalogkatona jobban szolgálja az ország javát, mint Romárban a 300. Továbbá Nagyságos Uram, a Komártól Csákányig elterülő erdőn át, melyet Ormánd- nak neveznek, nagyon rossz az út, igen kemény lovaglás esik rajta. A csákányiaknak mindössze nyolc szakállas puskájuk van, s annyi lőporuk, amennyit Nagyságod Kavégháznak egy magas, erős tornya, melyből Segesdet lehet látni, bár két hosszú mérföldre esik tőle.« (Mintegy 20 km-re.) Ez az érdekes jelentés több dolgot megmagyaráz. Elsősorban: még 1572-ben sem tartózkodott török a várban. Másodszor: jó és biztos erősség lehetett, 150 katona elég soknak számított abban az időben, de a felszerelésük gyenge volt. A nem messze levő se- gesdi várat — amely már török kézen volt akkor — jól megfigyelhették. Az akkor erősnek tartott Komár vára — ma Zalakomárom — erősségével is vetekedhetett. A vár, úgy látszik, a Szigetvár elfoglalása után török rohamok valamelyikében pusztulhatott el. Az egykori várból ma már csak a templom áll, de barokk ízléssel átépítve. Támpilléreit is lebontották, ám a helyük még látszik. A vár nyomát ma semmi sem jelzi. Legalább a templom fatára kellene egy táblát erősíteni, rajta a mellékelt hiteles rajzzal és annak feltüntetésével, hogy 1544—74 között állt ott a csákányi vár a környék népének védelmezésére. Zákonyi Ferenc Dobjunk rá egy lapáttal! Nem vicc. Olvastam, hogy tartja. Nem fog nála P.opog- egy belga postás, Freddy van tatni a postás. Wymeersch, elevenen temet- Összkomfortos koporsójá- teti el magát. A balga belga nak berendezési tárgyai: mat- csaknem nyolc évig szándéko- rác, lámpa és — hm! — éjzik föld alatt maradni egy jeliedény. Egy korábbi hóbor- méter szélességű, magasságú, tos élve temetkező addigi két méter hosszúságú kopor- »szép« eredményét törölték, sójában. Világrekordot akar mert — talán egy pillanatra felállítani a jámbor. Az élve megjött az, ami elment — egy temetkezés időtartamának vi- éjszakára, mint egy kísértet, lágrekordját. Jómagam inkább elhagyta “lakosztályát«, és jól a józan ész fogyatkozásának teitta magát a kocsmában, világrekordjaként emlegetem Hát kérem, kezd ,bennem majd az esetet. eledezni a gyanú. A múltkor pontosan egy hét alatt ért ide Kábelen át kapja a tápiá- a levelem Pestről. Lehet, hogy lékot, s telefonon értekezik időnként a mi postásaink is majd a fentiekkel, ha kedve elássák magukat? L. L. TANKTAKARlTÁS «■Mennyit kell nyújtózkodni egy darab halért!?« A rokfort sajt titka (A PoHsh Weekly karikatúrája.) A dél-franciaországi Roquefort község sajtja révén tett szert világhírnévre. Hogy kinek a »találmánya« ez a kékes-zöldes, márványszerű, ízletes csemege, azt ma is homály fedi. Plinius római történetíró szerint az i.u. első században Róma előkelőségei fogyasztották. A nyolcadik szá- I zadban pedig már exportálták I is. A rokfort sajt kizárólag az anyajuhok tejéből késiül, ez azonban még nem magyarázza speciális zamatát. Próbálták több helyen is utánozni, de kevés sikerrel. Ennek a sajtnak az előállítása kizárólag az ottani, természet alkotta sziklabarlangokban sikerül, melyekben állandó széljárás és meghatározott nedvesség uralkodik. Egy teljesen fátlan, vízszegény fennsíkon több százezer anyajuh adja a tejet sok ezer pásztor, valamint harmincezer fejő és fejőnő közreműködésével.
