Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
Győri Imre látogatása Somogybán EBÉDIDŐ (Folytatás az 1. oldalról.) velúr és juhnappa meg ki tudná elsorolni még hányféle anyagból készített, kis szériákban gyártott gyermekruhácskák, kamaszöltönyök, szabadidős és egyéb felsőkabátok így mutatnak igazán — használat közben bemutatva. Ilyenkor néhány percre a szalagon is leáll a munka; a kék köpenyes lányok-asszonyok odasereglenek az üzemcsarnok előterébe, és ki tudja hányadszor, ismét szívesen gyönyörködnek a szövetkezet termékeiben: a saját munkájukban. Győri Imre részt veit a művelődési házban rendeze'tt pártnapon, amelyen a nagyközség több üzemének dolgozói előtt belpolitikai életünk és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. A Központi Bizottság titkára tegnap befejezte somőgyi látogatását. A legkisebbek divatbemutatója. A Volán utazási irodák vezetői Kaposváron Tervszerűbb együttműködés, tartalmasabb szabad idő A Volán utazási irodák ve- 1 zetői — mint arról korábban [ hírt adtunk — két napig Ka- j posváron tanácskoztak az elmúlt idegenforgalmi szezonról és a jövő év feladatairól. Az első irodákat 1968-ban létesítették hazánkban, s két évvel később már egy egész hálózatot épített ki a Volán Tröszt, melynek kereskedelmi főirodája irányította a munkát öt évvel ezelőtt. 1970. augusztus 1-én létrehozták a Volántouristot, amelynek egyik feladata az idegenforga- j lom szervezése lett. Ez csak áz egyik feladata, hisz taxiparkkal rendelkezik, bérautó- szolgálatot is fenntart. A Volán. Tröszt a Volántouristot bízta meg a bel- és külföldi keretszerződések megkötésével, így — bármilyen furcsa J is kimondani — monopolhely- ! zetben van az utazási irodák- i kai szemben. I A húsipar túlteljesíti tervelőirányzatát Nem véletlen tehát, hogy a tanácskozáson mind több sző esett a Volántourist és az irodák .kapcsolatáról. A Volántourist a keretszerződések megkötésével befolyásolja az irodák munkáját. Csak egy példát kiragadva a felszólalásokból: a Volántourist által hirdetett utak a legdrágábbak a magyar idegenforgalmi vállalatok kínálatában, pedig az utazási irodák ügyfelei közepes vagy kis pénzű emberek. Az irodák — ez derült ki a tanácskozáson — nem vetély- társként akarnak szerepelni a hazai idegenforgalomban. Terveikben olyan szolgáltatások fejlesztése szerepel, amelyekhez megfelelő eszközök is rendelkezésre állnak. Vitathatatlan előnyük az irodáknak a többi vállalattal szemben, hogy autóbuszparkkal rendelkeznek, a lehetőségek szerint azzal gazdálkodhatnak. Persze nem korlátlanul. Az idegen- forgalmi szezonban a felszabaduló iskolabuszokat ugyan be lehet állítani a forgalomba, s ezek a csúcsidőkben segítik a társasutazások lebonyolítását. Már több fórumon is elhangzott: péntek estétől reggelig igen sok autóbusz vesztegel a vállalatoknál. Az utazási irodák fontos feladata lesz a jövőben, hogy ezeket az autóbuszokat forgalomba állítsák. Főleg Somogybán, ahol a nyári időszakban sem lehet számítani az iskolabuszok felszabadulására, mert azokat a Balatonra kell irányítani. A hét végén »üresen« álló kocsikat a szabad idő hasznosabb kitöltésére, a megyén belüli kirándulásokra lehetne felhasználni. Az iskolai kirándulások egy időben tömegesen jelentkeznek: az utazási irodák feladata ennek a megváltoztatása is. Bár hosszú évek óta »ostromolják «az iskolákat, eddig még nem sikerült eredményt elérni. <■ A Volán utazási irodák vezetői ezúttal Kaposváron találkoztak, a megyével is megismerkedhettek. Itt visszavárják őket és az általuk szervezett csoportokat. N. J. Az elöregedett vízaknák cse-j réje folyik az Ady Endre utcában. A Latinca Tsz, a Víz- j és Csatornamű Vállalat és a Közúti Építő Vállalat dolgozói illesztik helyükre a vasgyűrűt. A csákányok, az aszfalt-1 törő már visszakerültek a te- i her autóra. Kisebb forgalmú | utcába igyekeznek, ott akar- j nak ebédelni. :— Növesztett szolannát hoztam paprikával — mutatja aktatáskáját a somogyszili Bognár József. — Nálunk este főz az asszony, valamennyien akkor eszünk főtt ételt. A mellékutcában kőre, kerítésalapra telepednek. Ki vászonszalvétát, ki zizegő papírt terít a térdére; megszokott mozdulattal veszik kézbe a szalonnát, kenyeret, paprikát, és komótosan falatozik. Kom- lerecz József bolti szalámit karika z. — Mi már csak ilyen önellátók vagyunk — jegyzi meg. A nagy roham fél egykor indul a közös Irodaház földszintjén, arpikor kinyitják az étterem ajtaját. A Sütőipari Vállalat és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárának dolgozói egy helyen étkeznek. Hármasával, négyesével jönnek az irodaiak. Az olajos ruhás »vasasok« kettesével, de inkább egyedül. Csuma Ferenc gépgyári csoportvezető is egyedül érkezik. — Tizenhármán dolgoznak a csoportomban, de ők inkább »tarisznyáznak«. Az én feleségem dolgozik, ezért mindig előfizetek a gyári kosztra. A szerszámüzemből Dóra Gyula, a lakatosok közül Bencs János áll a kígyózó sor végére. Viccelődnek a csirke^ paprikásról. Az a véleményük, hogy a befizetett hat- ötvenért elfogadható az ennivaló. Péket hiába keresek. Egy asztalnál két adminisztrátor- nő és két tmk-s. Bárdosi Ka~ roly a feleségével, Erdélyi Jánosáé és László Szilárd, — Lehetne változatosabb a koszt, meg aztán boszanko- dunk, amikor a beígért szilvásgombóc helyett dióstésztát kapunk. Erdélyiné férje pék. ő mondja: többnyire éjszaka dolgozik vagy késő délután. Ezért a férjének is az anyós főz. gyári koszt jobban ízlik, mint j az intézeti, de sokat emlegti | azt az időt, amikor még a í húskombináttól szállították az | ebédet. . — Viszont a cseri vendéglő ] kosztjánál jobb ez — ismerik el egyöntetűen. Bíró Györgyné, a konyha vezetője forró vízbe állított [ alumínium fazekakból adagol- j ja a csirkét és a kétféle köre- I tét. Ideges, ingerült a hangú- j lat a tálalóban. — Nem könnyű egész nap j talpon lenni. Azután öt he- | lyett csak négyen vagyunk. | Most kevesebben ebédelnek, j mert a múlt heti ünnep miatt I sokan nem rendeltek. Látná, j amikor kétszázharminc adagot kell kiad,ni. A SÁÉV konyhájáról hordjuk az ebédet. Nagyon nehéz naponta kibuszozni a telepre, hogy kimérjem az adagokat. Tízkor indulok innen, ott kimérek, és jövök vissza. Előfordul, hogy éppen csak ajtónyitásra érek az ebédlőbe. Bőzsöny Mária még elkeseredettebb arccal tesz-vesz. ö meríti a levest a tálakba, majd a tízliteres kannát cipeli a mosogatóba, kenyeret vág. Szalad evőeszközöket töröl- j getni, mert a kés is elfogyott, j Stencilezett az étrend, két menü szerepel rajta. Ezt viszik körbe az adminisztrátorok az előfizetés napján. i — Gondunk van rá, hogy ne legyen elégedetlenség — mondja Biczó József szb-ttt- kár. — Amikor a húskombinát konyhája már nem vállalta a mi étkeztetésünket, akkor a cseri vendéglőből hozattuk az ebédet. Az egyik brigád beírta a panaszkönyvbe, hogy »a kaja ara egy forinttal, a minősége viszont néggyel romlott.« Igazuk volt. Nincs egy hónapja, hogy a Kaposvári Ruhagyár hatszáz adagos konyhája elkészült. — Több mint húsz éve dolgozunk itt a férjemmel, két műszakban — mondja Kondorost Pálné. — Örökös gond volt: hova rohanjak vásárolni, futja-e az időmből a főzésre. Most délelőttös vagyok, hamarosan indulhatok haza, és viszem a változatos ebédet a családnak: gulyásleves, töltött paprikát, vesevelőt. És mindezt harmincöt forintért. Egymással szemben két könyvelő — Pápai Károlyné és Antal Lászlóné — ízlelgeti a túrós csuszát — Látta volna, régebben hogyan étkeztünk. Ebédidőben minden íróasztalra fölkerültek a kislábosok. Otthonról hoztunk rezsót, azon melegítettük a vasárnapi maradékot. Vagy pedig megindult a vándorlás a tejboltba, a büfébe. És tudja, nemcsak a főtt ételnek örülünk, hanem a kulturált, szép környezetnek is, ahol azt elfogyaszthatjuk. Gombos Jolán :i I •1 ií 1 111 ÉM László Szilárd nemrégiben végzett szakmunkás. Neki a A ruhagyár szép. új ebédlőjében az önkiszolgáló pultnál tízféle ételből választhatnak a dolgozók. Megvalósultak a tervidőszak húsipari fejlesztései, 6Őt az állatforgalmi és húsipari vállalatok a negyedik ötéves tér-/ előirányzatát túl is teljesítik. Az elmúlt öt évben az ország húsellátása nagyot javult. Fokozódott a termelői kínálat — a sertésfelvásárlás a tervezettet több mint egynegyedével haladta meg —. és meggyorsult az ipar technika: fejlődése is. A vágóhidak az előirányzottnál mintegy öt millióval több, összesen 25,6 millió sertést vágtak le. A csarnokokba hússzékekbe az előirányzottnál több marhahús is került. A belkereskedelem a tervezettnél 4 százalékkal több húskészítményt vett át. öt év alatt ösz- szesen 1,25 millió tonnát. Csaknem egynegyedével növelték a gyulai és az egyéb szárazkolbász gyártását. Az elmúlt öt évben — a harmadik ötéves tervhez képest — ötszörié többet fordítottak fejlesztésre, beruházásra. Például csak idén kétszer akkora értékű műszaki fejlesztést valósítottak meg. mint 1966—70 között összesen. Tizenhárom vállalatnál fejeződött be rekonstrukció. Miskolcon új húskombinát épült A beruházások nyomán az ipar 2,5 millió sertéssel növelte vágási kapacitását. Az ötödik ötéves tervben az eddiginél is nagyobb feladatai lesznek a húsipari ágazatnak . A tovább növekvő felvásárlás zavartalan fogadására fejlesztik a technológiát és növelik a vágókapacitást. Űjabb beruházásokra kerül sor; Szegeden bővítik a szalámigyárat. Gyulán már épül az új húskombinát. Űj létesítmény lesz a szekszárdi és a bajai húskombinát is. Vallomás a boldogságról Életútjáról beszélt Hoffmann József, a Mezőgép Vállalat siófoki 4-es számú gyáregységének művezetője. Elmondja, hogyan került Békésből Budapestre műszerészta- noncnak. majd onnan Somogy ' egyik kis községébe, Ladra. í Szemében öröm tükröződik. — Olyan sok boldogság ért i az utóbbi napokban. Novera- j bér 6-án vettem át a Paria- j mentben Losonczi Páltól a j Munka Érdemrend ezüst fo- j kozata kitüntetést. előtte I megkaptam a vállalatomnál a ‘ Mezőgazdaság kiváló dolgozó- I ia kitüntetést. A napokban ünneplem negyedszázados | párttagságom jubileumát. Amikor mindezeken túl voltam, akkor született meg a kisunokám. Zsuzsika. Ugye, megérti az örömömet... ? Ott voltam 1949-ben a ladi j gépállomás megalakításánál. Traktorosként kezdtem, voltam szerelő is. Elvégeztem Ba- i ján egy gépésztanfolyamot, innen kerültem főgépésznek a karádi gépállomásra. Egy ideig dolgoztam Kaposváron ott végeztem el esti tanfolyamon a gépipari technikumot s így kerültem jelenlegi munkahelyemre. Ennél a gyáregységnél a forgácsolónak vagyok a művezetője. Ennek az üzemrésznek a munkájától nagyon sok függ Fontos, hogy az ott készülő I Alkatrészek kifogástalan mi- [ nŐ6égűek legyenek, kellő idő- | ben megkapja a többi üzem, j hogy a hazai és a külföldi i gazdaságok számára időben és jó minőségben elkészüljenek s gépek, alkatrészek. Foki László, a gyáregység igazgatója így beszél a művezetőről : — Csaknem negyedszázada ismerem. Egyforma beosztásban dolgoztunk: ő a karádi. é pedig a kiüti gépállomáson voltam főgépész. Amióta nálunk dolgozik művezetőként, ezt a munkáját ugyanúgy lelkiismeretesen látja el. Gyáregységünk pártszervezetének titkára is. Van tekintélye, az emberek szeretik, hallgatnak a szavára. Hoffmann József párttitkárként sokat tett a kommunisták, a szocialista brigádok I összefogásáért, a termelés növeléséért. A gyáregység nyolc j szocialista , brigádja segíti ,c többi brigádot, valamennyi üzemrész munkáját. J Munkatársai vele együtt I örültek kitüntetéseinek, s ami- I kor köszöntötték, az unokáról , sem feledkeztek meg. Egy kicsit zavartan kér el- ! nézést, hogy kevés ideje van csak a beszélgetésre: — Unokámat, Zsuzsikát most viszik haza a kórházból ... Engedélyt kértem, hogy hazaszaladhassák megnézni. Azután visszajövök, folytatom a munkámat. Nagyon sok a feladatunk, ha sikerrel kívánjuk befejezni az évet. Sz. L. Ahonnan az óriás sertés származik Törzstenyészet Nagybajomban Az idei mezőgazdasági kiállításon egy ötmázsásnál nehezebb, hatéves tenyészkan vonzotta a legtöbb látogatót. Fajtájára nézve angol nagy fehér hússertés, mely a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet sertéstelepéről került Budapestre. Ott véget is ért pályafutása: a kiállítás után szalámi lett belőle. A sertéstelep koca- és kan- süldő tény észcsoport ja elismerést aratott a szakemberek körében. Ezüstérmet kapott értük a gazdaság. Korábban aranyat is szereztek állataikkal. A telep irodájának falán térkép, rajta megjelölve azok a helyek, ahova Nagybajomból tenyészsertéseket szállítottak. Az itteni tenyészet ugyanis 1970-ben törzstenyészet címet kapott. Azóta egyre nagyobb a kereslet a nagybajomi sertések iránt. Az idén már 300 állatot értékesítettek. A telep nem nevezhető modernnek, az állatok nem betonépületekben, légkondicionált helyiségekben nevelkednek. Régi sertésistállókban, 'kifutókkal. ahol lehetőségük van a sertéseknek a mozgásra, arra. hogy a betegségekkel szemben ellenállókká, edzettekké váljanak. A megfelelő környezetnek köszönhető, hogy fertőző betegség az elmúlt években nem tizedelte meg az állományt, | A telepen bevezették a kansüldők saját teljesítményvizsgálatát, melynek során arra kapnak választ, hogy 160 napos korig milyen az állat takarmányértékesítése, súlygyarapodása, milyenek a termeléssel kapcsolatos tulajdonságai. Többek között ultrahangos készülékkel a hátszalonna vastagságát is megmérik. Csak a minden . követelménynek megfelelő állatokat értékesítik tenyészkanként. A többit a szövetkezet másik telepén hizlalják, és vágóállatként adják el. Jelenleg 120 koca és öt tenyészkan a törzsállomány. A telep évi bevétele több mint kétmillió forint. Az állomány szaporasági mutatói is megfelelőek. Állategészségügyi szempontból pedig azzal dicsekedhetnek a telep gazdái, hogy sertésállományuk brucellától és leptospirától — a két gyakori sertésbetegségtől ,— mentes. Jövőre szeretnék elérni, hogy az Aujeszkij-féle betegség se fordulhasson elő a telepen. Somogyi Néplap
