Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

Ära: 80 fillér Szállításid Vűf OZ df/TICI XXXI. évfolyam 266 A szakemberéiért A szakemberekért áldozni kell: tervszerű munkát, sok törődést és nem kevés áldoza­tot kíván a vállalatoktól, hogy biztosítsák az utánpótlást. Rosszul cselekszik, aki arra vár, hogy az új szakember majd — iskoláit befejezve — bizonyítvánnyal vagy diplo­mával a kezében kopogjon az ajtón. A Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat példáját épp azért érdemes idézni, mert ott az átlagosnál többet törődnek a holnapi szakembergondok megoldásával. Egy felmérés szerint e vállalat minden száz dolgozója közül harminc még nem töltötte be a harminca­dik életévét. Amikor a következő évek feladatairól esik szó, rájuk a többinél is jobban számíta­nak. A mostaninál nagyobb feladatokra azonban föl is kell készíteni a fiatalokat. S ez a munka nem olyan egy­szerű, hiszen a 450 fiatal több mint 90 munkahelyen dolgo­zik. Egy részük — a feladattól függően — szinte az egész Dunántúlon. A tanulásuk megszervezése érthető módon nehezebb: nagyobb áldozatot követel a munkástól és több figyelmet a vállalattól. Ennek ellenére minden ötödik fiatal részt vess szervezett állami oktatásban. A gimnáziumok­nak és szakközépiskoláknak 98 hallgatója van a vállalat­tól; tizenegyen főiskolára, egyetemre járnak. A konzul­tációkon, beszámolókon és vizsgákon való részvétel pedig nem olyan egyszerű. A vállalatnál azt vallják: na­gyobb terhet vállal, aki a napi feladatainak végzése mellett gyarapítja ismereteit is. S mi­vel többet vállal, megérdemli, hogy a munkahelye is több segítséget adjon neki. Vízügyi szakközépiskola több helyen is működik az országban, Sió­fok közelében azonban egy sincs. Ezért vált szinte termé­szetessé már, hogy amikor a győri iskola konzultációt tart, a vállalat központja elől mik­robusz indul: ez viszi a mun­kás diákokat, este pedig visz- szahozza őket. Azoknak, akik nehezen jut­nak el az iskolába, az utazás­ra — a kollektív szerződés alapján — külön fizetett tá­vollétet biztosítanak. Aki ta­nulásra adta a fejét, nagy gondot vállal — ezért anyagi­lag is támogatja a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat. Az ösztön­díjakra és az oktatással kap­csolatos egyéb költségekre csaknem félmillió forintot költ évente. Mi a tanulás haszna? A vál­lalat a tanuló dolgozóinak — az iskola befejezése után — szakképzettségüknek megfele­lő beosztást ajánl. S ez a kö­vetkezetes utánpótlásnevelés észrevehető a vezetőgárdán is: a különböző beosztásokban — a művezetőtől az osztály­vezetőig — ma 21 olyan fiatal dolgozik, aki még nem töltötte be a harmincadik évét. S a sok fiatal vezető lelkes mun­kájának. találékonyságának is része van a vállalati eredmé­nyekben. A személyzeti osztá­lyon így fogalmaztak: »A fia­tal vezetők bebizonyították, hogy szívesen, nagy tenniaka- rással vállalnak részt a válla­lat gondjainak megoldásából, és élen járnak a társadalmi munkában is. Ma már általá­nosan hasznosított sok ötlet tőlük származik.-« Ezért nem kiadás, hanem jól kamatozó befektetés az a pénz, amelyet tanulásra, okta­tásra fordítanak a vállalatok. . szám 1975. november 13., csütörtök A Minisztertanács elnökének tárgyalásai Rómában Közös nyilatkozat aláírásával befejeződtek a megbeszélések A kétoldalú kapcsolatok értékelése — Látogatás Leone Köztársasági elnöknél Barács Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Chigi-palotában folytatott második megbeszéléssel tegnap délben véget értek a hivatalos magyar—olasz kor­mányfői tárgyalások. A két miniszterelnök a megbeszélések befejeztével nyilatkozatot írt alá, amely kifejti a két fél nézeteit a megvitatott kérdésekben. A Minisztertanács elnö­két tegnap fogadta Giovanni Leone köztársasági elnök. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke — .aki Aldo Moto olasz miniszterelnök meghívására hivatalos kor­mányfői látogatáson tartózko­dik Rómában — tegnap foly­tatta megbeszéléseit. A máso­dik napi tárgyalások délelőtt 11 órakor kezdődtek meg a Oh igi-palotában. Lázár György kíséretében részt vett ezeken dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Bé- nyi József kü 1 ügyminisztéri'u- mi csoportfőnök ós Palotás Rezső római nagykövet. Olasz részről Aldo Mono kíséreté­ben jelen volt Francesco Cat- tanei külügyi államtitkár, Ce- sidio Guazzaroni és Eugenio Plaja, a külügyminisztérium főigazgatói, valamint Mario Franzi budapesti olasz nagy­követ. A szerdai tárgyalásokon a ] Ezekről a kérdésekről dr. Bíró József külkereskedelmi I miniszter csütörtökön újabb { megbeszélést folytat Ciriaco de Mita olasz külkereskedel­mi miniszterrel. Dr. Bíró Jó­zsef a szerdai tárgyalásokon külön kiegészítőt adott a gaz­dasági kapcsolatok állásáról. Aldo Moro olasz kormányfő a tárgyalások során ugyan­magyar miniszterelnök pozití- | csak elégedettén nyilatkozott van értékelte a kétoldalú kap- a kétoldalú kapcsolatok alakú- • csolatok alakulását, rámutat- I lásáról, egyetértett a külügy- va, hogy a helyzet lehetővé j minisztériumi kapcsolattartás teszi a még magasabb szintű ] gondolatával. Hangsúlyozta: érintkezést is, Hangoztatta [ olasz részről a gazdasági kap- annak fontosságát, hogy a két i csőlátókat is a politikai kap- külügyminisztérium állandó és' rendszeres kapcsolatban áll­jon egymással. Ugyanakkor Lázár György megállapította azt is, hogy a gazdasági kap­csolatok alakulása elmarad a politikaitól, és fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy a két or­szág között tavaly aláírt tíz­éves egyezmény megfelelő ke­retet, jó lehetőségeket nyújt áz együttműködés erősítésére, il­letve harmadik piacon, való közös fellépésre. csolatok szintjére kívánják emelni, és ezért mindent meg­tesznek. A magyar—olasz tár­gyalásokat kezdettől fogva a szívélyes jó légkör jellemezte. (Folytatás a 2. oldalon.) Szállításra vár az alma és a körte a kiskorpádi hűtőtároló­ban. A kutasi és a bárdibük­ki , gazdaság gyümölcsöseiben az idei őszön 300 vagon ter­mést takarítottak be; ezt he­lyezték el — válogatás és osz­tályozás után — a hűtőkam­rákban. és folyamatosan szál­lítják külföldre! A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió, de Csehszlovákiába és az NDK- ba is jut a somogyi állami gazdaságok terméséből. A ha­talmas hűtőkamrákban 2—4 j fok közötti hőmérsékleten tá- I rolják az ízletes gyümölcsöt. A szovjet kultúra napjai Díszelőadás Kaposváron A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat , keretébén kedden este díszelőadást ren­deztek a Latinca Sándor Me­gyei Művelődési Központ szín háztermében. Balajcza János, a Kaposvá­ri Városi Tanács elnökhelyet­tese mondott megnyitót, mél­tatva a szovjet kultúra jele­nét, sokoldalú kapcsolataink eredményességét. Ezután ' Aj- vazian Grúz tánc című művét adta elő a kaposvári zeneis­kola két tanára, Kardos Kál­mán zongorán és Pallós László gordonkán. A másik szovjet zenemű Vaszilenko Keleti tánca volt, Kardos Kálmán és Sasváriné Perjés Margit — klarinét — előadásában. Szov­jet költők verseit tolmácsolta Herke Tamás, a Táncsics gim­názium tanulója és Tóth An­na, a Fonómunkás Kisszínpad tagja. Orosz népdalokat adott elő a kaposvári Cantus Pan~ nonicus Kamarakórus, Heisz Károly vezetésével. A dísz­előadás befejező műsorszáma a Fonómunkás Kisszínpad Csingiz Ajtmatov Anyaföld című színpadi játéka volt. Májusban összehívják a KISZ IX. Kibővített ülést tartott teg- i tagjának, a KISZ központi i ivap a magyar Kommunista j bizottsága első titkárának elő- Ifjúsági Szövetség központi i terjesztése alapján, a KISZ i bizottsága. A tanácskozáson ; kk> úgy döntött, hogy t9iÖ. májusára összehívja az ifjú-1 részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára. Dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága sági szövetség soron követke­ző, IX. kongresszusát. A KISZ központi bizottsága a követ­kező napirendek megtárgyalá­sát javasolja a kongresszus­nak: Harminc évnél fiatalabb 900 ezer hektárnyi Céltudatos, tervszerű erdőaazdátksdás HDK-beli Isz-elnöknö Somogybán A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottságának vendégeként érkezett me­gyénkbe Ursula Lehelt, egy NDK-beli mezőgazdasági ter­melőszövetkezet elnöknóje, az NDK népi kamarájának tag­ja. Tanulmányútja során teg­nap délelőtt a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola oktatói é* kutatói tevékenységével is­merkedett; tájékoztatót hall­gatott meg a tangazdaság sze­repéről, megnézte a baromfi­fajtáikkal folytatott kísérletei: eredményeit. Ursula Lehelt délután a csokonyavisontai termelőszö­vetkezetbe látogatott. Ven­déglátóit, valamint a babó- csai, vízvári, homokszentgyör- gyi és nagybajomi tsz vezetőit tájékoztatta annak- a mező­gazdasági nagyüzemnek a munkájáról, amelynek ő az el­nöke. Ezután a házigazdák is­mertették a szövetkezet szer­vezeti fölépítését, gazdálkodá­si eredményeit és célkitűzé­seit. A találkozó után az el­nöknő — vendéglátóinak kí­séretében — megtekintette a közös gazdaság állattenyész­tési telepét, majd a szövetke­zet központjában baráti be­szélgetésre került sor — a szö­vetkezeti élet jellemző voná­sairól, a gazdák élet- és mun­kakörülményeiről. Egymillió 125 ezer hektár erdő volt 1946-ban nyilván­tartásban: az ország területé­nek 12,1 százaléka. 1974-ben egymillió 536 ezer hektárt bo­rított erdő; ma 900 ezer hek­tárnyi' az erdők harminc évesnél fiatalabb faállománya. A felszabadulás óta eltelt évek változásairól, az erdő- és fagazdálkodás eredményeiről emlékezett meg tegnap dr. Sáli Szckkutasról jött a Gigant Kukoricabetakarítás a zárt rendszerhez tartozó nagyüzemekben összefogtak a kint levő ku­korica megmentésére a nö­vényt iparszerűen, zárt rend­szerben termesztő gazdasági nagyüzemek. A KITE tíz so­mogyi taggazdaságában össze­sen 6435 hektáron termett az idén kukorica, s a betakarítás­sal a hét elején ezek az üze­mek még csak 80 százaléknál tartottak. Nagyobb lemaradás a berzencei, az igali és a ku­tasi tsz-ben volt; Somogysár- don hódmezővásárhelyi kom­bájnok segítettek. Ezek a gé­pek és a hozzájuk tartozó szál­lító járművek 24 órás mű­szakban dolgoztak. Sajnos, nem akadt somogyi gazdaság. Az IKR keretében tizen­nyolc somogyi gazdaság — 24 gépsorral — összesen 17 380 holdon foglalkozik kukoricá­val. A betakarítással ezek az üzemek is 80 százalékra áll­tak november lOnén. A mun­kát befejezte a Réthelyi tsz; így tőlük három kombájn a hét elejétől már Sávolyban segített a szem szállításához szükséges járművekkel együtt. Jól áll a tennivalókkal aso- mogyvári, a nagybajomi, a somogysámsoni és a gyékénye- si tsz. A KITE-nél — májusi morzsoltban számítva — 55— 60 mázsás átlagtermésre van kilátás. Az IKR-gazdaságok amely ezután fogadta volna a | közül a szőlősgyörökiek — /a két John Deere-t, ezért no- ] jégkár ellenére is — hektá- vember 8-án a gépek elmentek j ronként 75—76 mázsás, a Somogvból... Kédden Szék- j nagybajomiak 72 mázsás ho­kutasról jött egy Gigant Igái-; zfmokat takarítanak be. Az elemi csapas a pusztakovácsi ba, hogy meggyorsítsa a ku- és a buzsáki tsz kukoricájában korícabetakarítást | okozta a legnagyobb kárt. Emil, a MÉM főosztályvezető­je azon a rendezvényen, ame­lyet a somogyi műszaki és közgazdasági hónap keretében tartottak Kaposváron, az SZMT székhazában az erdé­szeti egyesület tagjainak és megyénk szakembereinek rész­vételével. A felszabadulás után egyik első feladat az erdők három­negyed részének államosítása volt. A többivel az erdóbirto- kosság gazdálkodott, egy ki­sebb területen pedig egyéni tulajdonosok — állami fel­ügyelet mellett. Az erdőgazdálkodás színvo­nalára jellemző mutató az élőfakészlet — ezt 30 év alatt céltudatos gazdálkodással je­lentősen növelték. A felszaba­dulás idején mintegy 125 mil­lió köbméter volt hazánk élő­fakészlete, jelenleg 200 millió köbméter — jóllehet ma két­szer annyi fát termelnek ki, mint a két világháború kö­zött. S még két adat, amely a tervszerű, hatékony erdő- gazdálkodást jellemzi, ipari célra a felszabadulást követő­en még nagyon kevés fát használtak fel a 60-as évek­ben azonban már a kitermelt fa 60 százalékát. Az utóbbi harminc év alatt az erdőből 130 millió köbméter fát vág­tak ki — annyit, mint ameny- nyi a felszabadulás előtt az ország teljes élőfakészlete volt. Dr. Sáli Emil ezután a fa- feldolgozás fejlődéséről szólt, majd az erdészeti dolgozók muhka- és életkörülményei­nek javulásáról. A továbbiak­ban a részvevők az új köz- gazdasági szabályozókkal is­merkedtek meg. kongresszusát 1. A központi bizottság be­számolója, javaslat a IX. kongresszus határozatára, a szervezeti szabályzat módosí­tására. 2. A központi pénzügyi el­lenőrző bizottság jelentése. 3. A központi bizottság és a központi pénzügyi ellenőr­ző bizottság megválasztása. A KISZ 'központi bizottsá­ga meghatározta a kongresz- szusi felkészülés politikai cél­kitűzéseit és felhívta az ifjú­sági szövetség minden szerve­zetét és tagját: legjobb tudá­sa, képessége szerint végzett munkával, tanulmányi köte­lességei teljesítésével, az 1975— 76-os év propaganda- akció-programjának végrehaj­tásával készüljön a IX. kong­resszusra. Ezután a KISZ központi bizottsága megvitatta és elfo­gadta az ifjúsági szövetség 1976— 77-es mozgalmi évre szóló akcióprogramját. Mai számunkban Talán nem túlzás azt mondani: a jelenlegi idő­szakban még a korábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy­képes-e egy vezető a helyi döntésekben az össz­társadalmi, a népgazdasági érdekből kiindulni. Az igé­nyesebb vezetés szükségessé­géről szól a lap 3. oldalán megjelent írás. A kaposvári cigányság helyzetéről szól a 4. oldalon olvasható cikk. Munkatár­sunk — a városi tanács vég­rehajtó bizottságának ülése alapján — megállapítja, hogy még mindig hathak azok a visszahúzó erők, amelyek bonyolulttá teszik a gondok megoldását. Személyesen is sokan is­merik Somogybán a 80. szü­letésnapját ünneplő Bernáth Aurélt. Az idős festőművészt kö­szönti a lap mai számának 5. oldalán olvasható írás.

Next

/
Thumbnails
Contents