Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Vörösmarty hitvallása ÖTVENÉVES A MAGYAR RÁQIÓ A vén cigány megtört alakja rémlik felénk. Gyér ^haj — csapzottan, és borzas, ősz-ezüst szakáll. A kettő közt szekerce-szabdalta vésetű, jaj-íaragta arc. Tekintetében téboly viliódzik, s átokra tor­zult a száj ... Ótestamentumi kép: próféta Ninive romjain. S az a jaj az ő hegedűjén egy »eget vívó kor«, titán: küzdel­meinek végakkordja. Mégis itt ível át Vörösmarty Mihály költészete — két-három em­beröltőn át napjainkig. így áll a magyarság egyik sőre- döntő korszakának hátárán a költő. Az ezérszer idézett, a felmagasztalt, akit így ' is többnyire csak félig isme­rünk. Pedig rendkívüli volt: emberségében, egyéniségében — és egész életművében is. Pályája közismert, minden kisdiák elmondhatja: 1800. december 1-én született Nyé­ken; nemes volt, de vagyon­talan. Korai árvaság, küzdel­mes évek; Székesféh érvár, Börzsöny, Görbő, Pest — éle­tének színhelyei. És egy ifjú-, kori. .majd egy késői komoly szerelem lobbanása... A for­radalom és szabadságharc vi­harában látjuk újra a költőt, s utának válik törődött, meg- hasonlott emberré. Megtévesztő viszont az a . nyugalom, amelyet müvész- festette arcképei sugallnak, lgazabb a szakadatlan munka, a harc és emberi vívódásai. Egy nép újjászületésének for­rongó évei voltak ezek, a szellemi élet és a költészet megújhodásáé. És Vörösmarty a nemzetté válás tudatának irodalmi-művészi megszólal­tatásával — az emberiség haladásának küzdelmeit tük­rözve -— a magyar reform­kor reprezentánsa. Az ember gondjait kutatta és az ember­hez méltó élet feltételeit, le­hetőségeit. A hazai iránti kö­telesség, a legszentebb eszmék és érzések álltak művészeté­nek középpontjában, s egy szűk emberöltő alatt teljes életművet alkotott Az elsőt a magyar irodalomban. S bár­mennyire nagy súlyú, pateti­kusan hangzó is ez a szó: örökérvényűt A Zalán futásá­nak. tíz énekében diadalra jutó irodalmi romantikájától a Csongor és Tünde brilliáns szépségű mesejátékán, a bor- zongó drámák és lélekbe mar­koló versek során át a legmé­lyebb költői filozófiáig, a Vén cigány szikrázó szenvedélyű, világhábórgású szárnyalásáig. A Szentszövetség egész Eu­rópát béklyózó börtönében az irodalmi romantika sjzellemi forrásából meríthettek erőt az akkori »jelen« haladó moz­galmai. A történelmi múlt, ... . , , Lv-cov dicsőséges mozzanata ketse8klval érdekes, am nehe- . . .. zen minősíthető adatot közlök, így lehetett példa. A regi ho- , . , , , , . , . , .. , . , Meg az se sokat árul el, hogy siesseg valosagossa tetelenek j T. . . , , ’ . . ... .. ., __a fölvételek a huszonhat stu­s urgetesevel. vizioszeru alom-1 .. .. ,... . T, , , . kénekkel — eev ui és igazi dloba,n éjjel-nappál tartanak. p Sy 1 8 | s örökösen ütőn van az öt A vize seppekpéldázata Ha azt írom, hogy a rádió I zalaiakat. A fölfedeznivalók 1 egy év alatt tizenötmillió mé- ! tér magnószalagot használ föl. honfoglalásról. S a költői for ma és a nyelvi megfogalma­zás. amelyért kortársai úgy lelkesedtek, irodalmunk mű­vészi kiteljesedésének vívmá­nya. Vörösmarty válasza ez volt korának nemzeti-társa­dalmi kérdéseire. És innen egyenesen vezetett a költő út­ja a társadalmi reformmozga­lomhoz, amelynek kettős cél­ja — a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás — és szózata a magyar irodalom alaphangját adta egy évszáza­dig. így testesült meg benne, s vált fogaloimmá először az elkötelezett és közéleti költő, akinek hitvallását jelzi az emlékmű-vésetű, tömör meg­fogalmazás, »a legszentebb vallás: a haza s emberiség«. Az 1830—40-es években Vö­rösmarty és társai — »a tehet­ség, jellem es szabadelvűseg képviselői« — tették célzatosan politikai fórummá az Akadé­miát, a haladó polgári nem­zet közösségének programját hirdetve pártos szenvedéllyel. Ekkor azonosult a Szózat költője a nemzet közösségé­nek vágyaival és törekvésével — a legnehezebb helyzetek­ben is. Költői nagyságára, eszmevilágára legjellemzőbb j sokat, falvakat, nagy közvetítőkocsi, a tizenkét urh adó-vevő- berendezéssel fölszerelt riporterkocsi, állan­dóan peregnek a négyszáz ri portermagnó orsói, s nem pi­hen a négyszáz stúdiómagnó sem. A számokkal a rádió technikai »biztonságát« nyug­tázom, meg az utat. amelyet 1925. december 1. óta jeleznek Attól a naptol kezde, bogy kétévi kísérleti adássorozat után megkezdődött az ország­ban a rádiózás. Jelenleg két és fél milliónál több a rád i őelőfizető — ha­zánkban egyre kevesebb a család, ahol ne hallgatnák az adásokat. A trazinsztor a ta­nyasiakat is a »hálózatba« kapcsolta, s ha jövőre elké­szül a kétezer kilowattos solti [ nagyadó, valóban az egész or­szághoz szól a Kossuth és a Petőfi rádió. Faggyas Sándor, az ifjúsági főosztály vezetője az elmúlt negyedszázad rádiózásának cselekvő részese volt. A vala­mikori csurgói gimnazista az egyetem után a rádióhoz sze­gődött, s rögtön megkezdte az ország »feltérképezését«. — Szenvedélyemről azóta sem tettem le, járom a váro­közöttük szó az egyetemesség. A Szó­zatban említett nagyvilág az emberiség legalapvetőbb kér­déseinek és megoldásuknak felvilágosult, már az utópisz­tikus szocialista eszmékkel érintkező víziója sugárzik a Gutenberg-albumba epigram­mái és a Gondolatok a könyv­tárban hatalmas lélegzetű so­raiból, s elhal A vén cigány ellentéteket egy bezáró szimfó­niájában. Kudarcos kétségek­kel nézett szembe a költő, de a fogat csikordító titáni akarattal. S zengzetes, ódon veretű szavát idézve: honsze­relemmel — a jelenben a jö­vőért küzdve — szólt nemze­téhez »a vont húrokon«. számomra legkedvesebbeket, a somogyiakat, baranyaiakat, A Rádió homlokzata. ! Egy hangjáték fölvételén Balázs Péter. Kőmíves Sándor és Kurucz Ferenci a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, Vajda László. Nem volt „egyszemélyes színház" A csinovnyik tébolya Csehov csinovnyikjaira, akik I ez az, amit Darvas Iván zse- közül az egyik belehal abba, j niálisan ábrázolt. Olyan szi­ámidé Gogol hÓ6e beleőrül. A j nészi eszközök birtokában, későbbiek során Franz Kafká- \ melyekkel ma — gyanítom — nál tálálkozunk olyan világú , kevesen rendelkeínek, s nem- bősökkel, akikben vagy <akik csak hazai deszkákon. Még körül a valóságon uralkodni ] tovább: hogyan válik a csi- kezd az irrealitás. ! novnyik földi — s mivel a ki­. . a',.. . ^ irályok istentől származtatják A KORABELI Oroszország-imat. S7inte e _ ural_ ban két ut kínálkozott a kis- kodójává azoknak, akik anv- nemes előtt arra hogy szm- ; Í6zor megalaztak. Képzelet­ien tartea magat: a hivatal ^ majd az őrület fokoza. es a katonai palya Gogol. tainak segitségével. A Horvai- Popnscsinje hivatalnok Ér- f rendezés sok mas egyéb zekenvseggel felhúrozott lel- ^ azért olv kitűnő> ~ert ku, magas igényszintű ember, döbbent arra,'hogy az egyes arányban lehetőségei. Azok \ernher bomlott agya csak ko- közé tartozik, akik nem tud- j vetkezmény; az őrület az őt ják »eladni« magukat. S két í körülvevő mechanizmusban. ranglétrafok közt a fába szó- ^ a viszonylatok aránylalansá- munkájával finomított művet, i rult féreg pánikját élik át. A | gában, változtáthatatlanságá- az Egy örült naplóját, Horvai j tudat alatti szorongások egy- ban van. István rendezésében. A nagy [szer csak kiszabaduljak bor- j olyan játékokat vajúdtak vi- széiiát megért előadassoioza- tönükből; Popriscsinban a! lágra ók ketten, melyeket le­»kegyelmes úr« elérhetetlen j imí nem lehet. Ez világossá ] lányának látványára. [ vált előttem, amikor 'az elő­SZÜNETBEN »elkaptam« egy mondatot: »Ami Darvas Iván előadás előtti és utáni súlyának különbsége — az a teljesítménye.« Tetszetősen hangzik. De csak a fizikai teljesítményt dicséri. A nagy formátumú színészi alakításá­nak — s minden alkotótevé­kenységnek — nem mércéje a ráfordított munka mértéke, csupán hitelesítő jellemzőinek egyike. Az 1967. szeptember 30-i Pesti Színház-beli bemutató óta csaknem négyszázszor ját­szotta el Darvas Iván a Nyi- kolaj Gogol novellájából Syl­vie Luneau és Roger Coggio áltál színpadra írt, s Czimer József további dramaturgi nem fogynak, s ezt elsősorban nem a településekre, hanem a fiatalokra értem. A mai napig is könnyű engem egy ötlettel vagy egy állásfoglalással tűz­be hózni. Fáradhatatlan vitázó vagyok, s a beszélgetésekből sokat tanulok. — A gyerrriek- és ifjúsági főosztály programjai minden- I nap .hallhatók: több tízezer gyerek várja az esti mesét, a | Harsan a kürtszót, a Napra­forgót, az Rzeregy délutánt?.,a mesejátékokat, a hangjátéko­kat. A tizennégy éven felüliek sok magazint kapnak, kiemel­kedik közülük a Polpresszó, a Belépés csak tornacipőben, a ffúszas stúdió, a Táskarádió meg az Ifjúsági Rádiószínpad. Rengeteg erőt és leleményt követelő műsorok. — A megújulás nálunk ál­landó téma. Minden ifjúsági réteghez külön is szólrii aka­runk. másként az ifjúmunká­sokhoz, másként a diákokhoz, a katonákhoz, a falusi fiata­lokhoz. Osztályunk ötven ál­landó munkatársa és több száz »külsős« — újságíró, író és pedagógus — töri a fejét a legügyesebb, legtartalmasabb megoldásokon. Igen sok szép műsor lesz a töprengés és a kemény munka gyümölcse. — Ezek az adások túlnyo­mórészt okosan politizálnak, bátorságra, tettekre buzdíta­nak. — örülök, hogy szóba jött a politizálás, mert vélemé­nyem szerint sokan helytele­nül értelmezik. Az is politika, ha a fiatal betér a művelődési i ni, hanem formálni ts akarják a valóságot. — A nyilvánosság óriási erejét minden rádiós érzi. Ez megmutatkozik az érdekvé­delmi munkánkban is. melyet a jövőben fokozni akarunk. Azt is a célunknak tekintjük, hogy hozzásegítsük a fiatalokat le­hetőségeik megismeréséhez, illetve kiaknázásához. Megfe­lelő feladat mindenkinek te­rem. Moravecz Imrének, a mű­sorszerkesztőség rovatvezető­jének a dolga, hogy többek között az ifjúsági osztály mű­sorait elhelyezze. Azért többek között, mert a műsorszerkesz­tőség asztalain készül a rádió mindhárom adójának teljes műsorterve a különböző osztá­lyok, javaslatai alapján. — Egy lepedő terjedelmű íven már hét héttel az adás előtt elkezdünk tervezni. Számtalan szempont határozza meg. hogy mikor melyik adón milyen műsort sugározzunk. A reggeli, déli, esti csúcsidő ki­alakította a maga formáit, bár — különösen a Petőfin — dél­után is csúcsidőről beszélhe­tünk. Akkor végzünk - rossz munkát, ha a két nagyadón — a Kossuthon meg a Petőfin — egyszerre azonos hallgatói ré­teget érintő műsorok futnak. házba, ha igaz­ságosan biráí-_ ják el a mun­káját. Mi az országnak azt a fiatalságot akarjuk bemu­tatni, amely megtalálja he­lyét a közös­ségben. ptt ér­vényesíteni tudja a vágya­it, s gondola­tait, erejét a közös ügy szol­gálatába állít­ja. Nem nehéz a dolgunk, mert sok ilyen pél­dával találko­zunk. Aki ezt tagadja. még nem hallotta, hogyan mutat­ják be a diákok iskolájukat, vá­rosukat, hogyan nyilatkoznak 'a fiatalok a helytállásról, a munkáról. Én minden űj mun­katársamnak elmondom, hogy milyen eré­nyek vezethetnek az eredmé­nyességhez: a megszállottság, a céltudatosság, a türelmesség. Szeretem a hasonlatot, mely szerint a vízcseppek föloldják ,a sziklát is. A rádióban el­hangzó sok-sok okos szó hogy­ne találna utat magának! — Szóval nemcsak tükröz­tot nyugodtan nevezhetjük diadalútnak, melynek legje­lentősebb mérföldköve való­színűleg egy megkülönböztető díj volt, melyet a művész ju­goszláviai vendégszereplése I detben után kapott. A kaposvári elő- . T_. adások — ha tálán nem | pillantása teszi gyanússá. Kis- e játékok leírására. skála ennyi létrafokán szá­guldozni, öblögető hanggal jellemezni ... Most újra sorol­hatnám, ! csaknem vég nélküí. Néha röhögni kellett volna a szó legcsúnyább értelmében, a következő pillanatban már — egy dal eléneklésékor — sírni. Ünnepi órák voltak. Van úgy, hogy a toll hűtlen szolga ... S most lehet, hogy »csalok«. Mert minden előadás —• bár­mennyire statikus is ilyen ér­telemben egy produkció — naponta más és más lehet. A csütörtöki előadáson úgy tűnt, hogy a második részben »esik« a darab. Valószínűleg amiatt, hogy tulajdonképpen a folyatnál az izgalmas, amíg Popriscsin a teljes őrületig el­jut, s úgynevezett fixa ideája kialakul. A végső őrület álla­potában játszódó jelenetek tu­lajdonképpen már nem sokat tudnak hozzátenni a színpadi műhöz. Elfogytak a színész közeléből azok a rekvizitek, tárgyak is, melyekhez koráb­ban annyi, szituációt és lélek- állapotot tükröző játék kötöt­te. Szöveg marad, de játék már csak egy:- amikor saját — Míg e pár. mondatot el­mondta, többször benyitottak, s mindig javítani kellett a mű­soron. — Ez így van egészen az adás pillanatáig. Most például befutott egy rendkívül érde­kesnek ígérkező közel-keleti sorozat. Három egymást köve­tő napon, a Kossuthon a déli tánczene után szorítottunk ne­ki helyet. Most szóltak, hogy december 10-én, szerdán 17.05- kor kezdődik a Vasas—Barce­lona mérkőzés, tehát ekkor in­dul a mi közvetítésünk is. Még nem' tudom, melyik adó sugá­rozza; az bizonyos, hogy vala­mit ki kell hagyni a; tervezett műsorok közül. Bartókot rossz szívvel tennénk el. azután van itt egy remek dokumentum­műsor is. szóval lesz mivel fo­tózni. Most fpondták le a szil­veszter délutániára. a Petőfire tervezett vidám külpolitikai műsort is Feltehetően nem ta­láltak elég mulatságos esetet, ez persze nem csoda . . — Hogy állnak a hallgatói kívánságok teljesítésével? — Sehogy. Aki Wagnert^sze­reti. dühösen tiltakozik a ma­gyar nóta sugárzása ellen, aki meg mindig zenés kívánság- műsort akar. általában hallani sem akar a tudományos elő­adásokról. AlaDállásunk válto­zatlan: mindenkihez szólni akarunk Az igyekezet . “redménye mindnyájunké. így hát nem­csak a Bródv Sándor utcában ünnep, hogv holnan lesz öt­venéves a Magyar Rádió. Pintér Dezső I anyagcseretermékével írja to- Horvai és Darvas Iván Pop- j adásról megjelente könyvük el- vább naplóját. S aztán egy riscsinje szinte világfi kéz- j olvasása után a darabot meg- } végső, anyaméhbe kívánkozó, Csak örökös ágy alá ] néztem. Nem is vállalkozom J magzatkénti összekucorodás. Lényeg I Ezek azonban nem a színészt mérföldkövek — mindenesetre j szerűsége azonban rögtön vi- a sikeres űt részei. | iágossá lesz, mihelyt a lány­x-Mindnyájan Gogol Köpö­nyegéből bújtunk ki« — hang­zik a Dosztojevszkijnek tulaj­donított mondás, az író egy másik művére utalva. Hosszú sora született az alkotásoknak, melyek eredetét a gogoli munkásságban, életműben kell keresnünk. Elég, ha Doszto­jevszkij A hasonmás cirr* kisregényére utalunk, vagy ra gondol, aki számára az el­érhetetlenséget, a Rangot, a Magasabb Régiót képviseli. Már a gondolatra is felpofoz- j urat, a za magát. Hogyan jut el még- [ tyákat, mv az, hogy nem »egyszemélyes: színházat« láttunk. Darvas j hanggal, mozgással eljátszotta j a hivatali inast, az osztály- ! terhelő adósságok. DÖRÖG A TAPS. s ha nem szoktattuk volna magunkat »ésinovnyikfegy elemre«, kiál­tanánk is: »Hogy volt!« A j jegyzetfüzet becsukódik, az utolsó oldalán ez áll: »Drégely is odáig, hogy jelképesen, a j Még a korabeli színházról is | László hivatali-zöld díszleté- kabát-Sophie-t, azaz a Ran- átnyújtott egy paródiát. Soha ! csakugyan meg kell got, a Hatalmat combjai kö- | nem hallottuk még talán le- j őrülni.« zé gyűrve magáévá tegye —I vegó nélkül nevetni, a hang- j Leskó László vezetőt, Sophie-t, a kegyelmes házi cselédet, a ku- j a ... Sorolhatnánk, i Vörösmarty Mihály A Gutenberg-albumba Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfénv nem terem áltudományt: Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gvilok; Majd ha baromból s örgdögből a népzsaroló dús S a nyomoré pórnép ‘emberiségre javul; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És álmodozni tudós szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magáydl És eget ostromló hangokon összekiált. S a zajból egy szó válik ki dörögve: ..Igazság!” , S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjeít akkoron ád a világ. Károlyi Amy Vörösmarty Zalán futása. Nem meg futás, nem elfutás, nem menekülés, Zalán fut, mint csillag az égen, mint szarvas az erdőn. Van valami állandó ebben a mozgásban. Zalán csak fup és meg nem áll, mint a párhuzamos egyenesek.. A végtelenben célt tatai. 9

Next

/
Thumbnails
Contents