Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Vörösmarty hitvallása

ÖTVENÉVES A MAGYAR RÁQIÓ

A vén cigány megtört alakja rémlik felénk. Gyér ^haj — csapzottan, és borzas, ősz-ezüst szakáll. A kettő közt szekerce-szabdalta vésetű,

jaj-íaragta arc. Tekintetében téboly viliódzik, s átokra torzult a száj ... Ótestamentumi kép: próféta Ninive romjain. S az a jaj az ő hegedűjén egy »eget vívó kor«, titán: küzdelmeinek végakkordja. Mégis itt ível át Vörösmarty Mihály költészete — két-három emberöltőn át napjainkig. így áll a magyarság egyik sőre- döntő korszakának hátárán a költő. Az ezérszer idézett, a felmagasztalt, akit így ' is többnyire csak félig ismerünk. Pedig rendkívüli volt: emberségében, egyéniségében — és egész életművében is.

Pályája közismert, minden kisdiák elmondhatja: 1800.

december 1-én született Nyéken; nemes volt, de vagyontalan. Korai árvaság, küzdelmes évek; Székesféh érvár, Börzsöny, Görbő, Pest — életének színhelyei. És egy ifjú-, kori. .majd egy késői komoly szerelem lobbanása... A forradalom és szabadságharc viharában látjuk újra a költőt, s utának válik törődött, meg- hasonlott emberré.

Megtévesztő viszont az a . nyugalom, amelyet müvész- festette arcképei sugallnak, lgazabb a szakadatlan munka, a harc és emberi vívódásai. Egy nép újjászületésének forrongó évei voltak ezek, a szellemi élet és a költészet megújhodásáé. És Vörösmarty a nemzetté válás tudatának irodalmi-művészi megszólaltatásával — az emberiség haladásának küzdelmeit tükrözve -— a magyar reformkor reprezentánsa. Az ember gondjait kutatta és az emberhez méltó élet feltételeit, lehetőségeit. A hazai iránti kötelesség, a legszentebb eszmék és érzések álltak művészetének középpontjában, s egy szűk emberöltő alatt teljes életművet alkotott Az elsőt a magyar irodalomban. S bármennyire nagy súlyú, patetikusan hangzó is ez a szó: örökérvényűt A Zalán futásának. tíz énekében diadalra jutó irodalmi romantikájától a Csongor és Tünde brilliáns szépségű mesejátékán, a bor- zongó drámák és lélekbe markoló versek során át a legmélyebb költői filozófiáig, a Vén cigány szikrázó szenvedélyű,

világhábórgású szárnyalásáig.

A Szentszövetség egész Európát béklyózó börtönében az irodalmi romantika sjzellemi forrásából meríthettek erőt az akkori »jelen« haladó mozgalmai. A történelmi múlt, ... . , ,

Lv-cov dicsőséges mozzanata ketse8klval érdekes, am nehe- . . .. zen minősíthető adatot közlök, így lehetett példa. A regi ho- , . , , , ,

. , . , .. , . , Meg az se sokat árul el, hogy

siesseg valosagossa tetelenek j T. . . , , ’ .

. ... .. .,

__a fölvételek a huszonhat stus

urgetesevel. vizioszeru alom-1 .. .. ,... . T, , , .

kénekkel — eev ui és igazi dloba,n éjjel-nappál tartanak. p Sy 1 8 | s örökösen ütőn van az öt

A vize seppekpéldázata

Ha azt írom, hogy a rádió I zalaiakat. A fölfedeznivalók

1 egy év alatt tizenötmillió mé- ! tér magnószalagot használ föl.

honfoglalásról. S a költői for ma és a nyelvi megfogalmazás. amelyért kortársai úgy lelkesedtek, irodalmunk művészi kiteljesedésének vívmánya. Vörösmarty válasza ez volt korának nemzeti-társadalmi kérdéseire. És innen egyenesen vezetett a költő útja a társadalmi reformmozgalomhoz, amelynek kettős célja — a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás — és szózata a magyar irodalom alaphangját adta egy évszázadig. így testesült meg benne, s vált fogaloimmá először az elkötelezett és közéleti költő, akinek hitvallását jelzi az emlékmű-vésetű, tömör megfogalmazás, »a legszentebb vallás: a haza s emberiség«.

Az 1830—40-es években Vörösmarty és társai — »a tehetség, jellem es szabadelvűseg képviselői« — tették célzatosan politikai fórummá az Akadémiát, a haladó polgári nemzet közösségének programját hirdetve pártos szenvedéllyel. Ekkor azonosult a Szózat költője a nemzet közösségének vágyaival és törekvésével — a legnehezebb helyzetekben is.

Költői nagyságára,

eszmevilágára legjellemzőbb j sokat, falvakat,

nagy közvetítőkocsi, a tizenkét urh adó-vevő- berendezéssel fölszerelt riporterkocsi, állandóan peregnek a négyszáz ri portermagnó orsói, s nem pihen a négyszáz stúdiómagnó sem. A számokkal a rádió technikai »biztonságát« nyugtázom, meg az utat. amelyet 1925. december 1. óta jeleznek Attól a naptol kezde, bogy kétévi kísérleti adássorozat után megkezdődött az országban a rádiózás.

Jelenleg két és fél milliónál több a rád i őelőfizető — hazánkban egyre kevesebb a család, ahol ne hallgatnák az adásokat. A trazinsztor a tanyasiakat is a »hálózatba« kapcsolta, s ha jövőre elkészül a kétezer kilowattos solti [ nagyadó, valóban az egész országhoz szól a Kossuth és a Petőfi rádió.

Faggyas Sándor, az ifjúsági főosztály vezetője az elmúlt negyedszázad rádiózásának cselekvő részese volt. A valamikori csurgói gimnazista az egyetem után a rádióhoz szegődött, s rögtön megkezdte az ország »feltérképezését«.

— Szenvedélyemről azóta sem tettem le, járom a vároközöttük

szó az egyetemesség. A Szózatban említett nagyvilág az emberiség legalapvetőbb kérdéseinek és megoldásuknak felvilágosult, már az utópisztikus szocialista eszmékkel érintkező víziója sugárzik a Gutenberg-albumba epigrammái és a Gondolatok a könyvtárban hatalmas lélegzetű soraiból, s elhal A vén cigány ellentéteket egy bezáró szimfóniájában. Kudarcos kétségekkel nézett szembe a költő, de a fogat csikordító titáni akarattal. S zengzetes, ódon veretű szavát idézve: honszerelemmel — a jelenben a jövőért küzdve — szólt nemzetéhez »a vont húrokon«.

számomra legkedvesebbeket, a somogyiakat, baranyaiakat,

A Rádió homlokzata.

! Egy hangjáték fölvételén Balázs Péter. Kőmíves Sándor és Kurucz Ferenci a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, Vajda László.

Nem volt „egyszemélyes színház"

A csinovnyik tébolya

Csehov csinovnyikjaira, akik I ez az, amit Darvas Iván zse- közül az egyik belehal abba, j niálisan ábrázolt. Olyan sziámidé Gogol hÓ6e beleőrül. A j nészi eszközök birtokában, későbbiek során Franz Kafká- \ melyekkel ma — gyanítom — nál tálálkozunk olyan világú , kevesen rendelkeínek, s nem- bősökkel, akikben vagy <akik csak hazai deszkákon. Még körül a valóságon uralkodni ] tovább: hogyan válik a csi- kezd az irrealitás. ! novnyik földi — s mivel a ki. . a',.. . ^ irályok istentől származtatják

A KORABELI Oroszország-imat. S7inte e _ ural_

ban két ut kínálkozott a kis- kodójává azoknak, akik anv- nemes előtt arra hogy szm- ; Í6zor megalaztak. Képzeletien tartea magat: a hivatal ^ majd az őrület fokoza. es a katonai palya Gogol. tainak segitségével. A Horvai- Popnscsinje hivatalnok Ér- f rendezés sok mas egyéb zekenvseggel felhúrozott lel- ^ azért olv kitűnő> ~ert ku, magas igényszintű ember, döbbent arra,'hogy az egyes

arányban lehetőségei. Azok \ernher bomlott agya csak ko- közé tartozik, akik nem tud- j vetkezmény; az őrület az őt ják »eladni« magukat. S két í körülvevő mechanizmusban. ranglétrafok közt a fába szó- ^ a viszonylatok aránylalansá- munkájával finomított művet, i rult féreg pánikját élik át. A | gában, változtáthatatlanságá- az Egy örült naplóját, Horvai j tudat alatti szorongások egy- ban van.

István rendezésében. A nagy [szer csak kiszabaduljak bor- j olyan játékokat vajúdtak vi- széiiát megért előadassoioza- tönükből; Popriscsinban a! lágra ók ketten, melyeket le»kegyelmes úr« elérhetetlen j imí nem lehet. Ez világossá ] lányának látványára. [ vált előttem, amikor 'az előSZÜNETBEN »elkaptam«

egy mondatot: »Ami Darvas

Iván előadás előtti és utáni súlyának különbsége — az a teljesítménye.« Tetszetősen hangzik. De csak a fizikai teljesítményt dicséri. A nagy formátumú színészi alakításának — s minden alkotótevékenységnek — nem mércéje a ráfordított munka mértéke, csupán hitelesítő jellemzőinek egyike.

Az 1967. szeptember 30-i Pesti Színház-beli bemutató óta csaknem négyszázszor játszotta el Darvas Iván a Nyi- kolaj Gogol novellájából Sylvie Luneau és Roger Coggio áltál színpadra írt, s Czimer József további dramaturgi

nem fogynak, s ezt elsősorban nem a településekre, hanem a fiatalokra értem. A mai napig is könnyű engem egy ötlettel vagy egy állásfoglalással tűzbe hózni. Fáradhatatlan vitázó vagyok, s a beszélgetésekből sokat tanulok.

— A gyerrriek- és ifjúsági

főosztály programjai minden- I nap .hallhatók: több tízezer

gyerek várja az esti mesét, a |

Harsan a kürtszót, a Napraforgót, az Rzeregy délutánt?.,a mesejátékokat, a hangjátékokat. A tizennégy éven felüliek sok magazint kapnak, kiemelkedik közülük a Polpresszó, a Belépés csak tornacipőben, a ffúszas stúdió, a Táskarádió meg az Ifjúsági Rádiószínpad.

Rengeteg erőt és leleményt követelő műsorok.

— A megújulás nálunk állandó téma. Minden ifjúsági réteghez külön is szólrii akarunk. másként az ifjúmunkásokhoz, másként a diákokhoz, a katonákhoz, a falusi fiatalokhoz. Osztályunk ötven állandó munkatársa és több száz »külsős« — újságíró, író és pedagógus — töri a fejét a legügyesebb, legtartalmasabb megoldásokon. Igen sok szép műsor lesz a töprengés és a kemény munka gyümölcse.

— Ezek az adások túlnyomórészt okosan politizálnak, bátorságra, tettekre buzdítanak.

— örülök, hogy szóba jött a politizálás, mert véleményem szerint sokan helytelenül értelmezik. Az is politika, ha a fiatal betér a művelődési i ni, hanem formálni ts akarják

a valóságot.

— A nyilvánosság óriási erejét minden rádiós érzi. Ez megmutatkozik az érdekvédelmi munkánkban is. melyet a jövőben fokozni akarunk. Azt is a célunknak tekintjük, hogy hozzásegítsük a fiatalokat lehetőségeik megismeréséhez, illetve kiaknázásához. Megfelelő feladat mindenkinek terem.

Moravecz Imrének, a műsorszerkesztőség rovatvezetőjének a dolga, hogy többek között az ifjúsági osztály műsorait elhelyezze. Azért többek között, mert a műsorszerkesztőség asztalain készül a rádió mindhárom adójának teljes műsorterve a különböző osztályok, javaslatai alapján.

— Egy lepedő terjedelmű íven már hét héttel az adás előtt elkezdünk tervezni. Számtalan szempont határozza meg. hogy mikor melyik adón milyen műsort sugározzunk. A reggeli, déli, esti csúcsidő kialakította a maga formáit, bár — különösen a Petőfin — délután is csúcsidőről beszélhetünk. Akkor végzünk - rossz munkát, ha a két nagyadón — a Kossuthon meg a Petőfin — egyszerre azonos hallgatói réteget érintő műsorok futnak.

házba, ha igazságosan biráí-_ ják el a munkáját. Mi az országnak azt a fiatalságot akarjuk bemutatni, amely megtalálja helyét a közösségben. ptt érvényesíteni tudja a vágyait, s gondolatait, erejét a közös ügy szolgálatába állítja. Nem nehéz a dolgunk, mert sok ilyen példával találkozunk. Aki ezt tagadja. még nem hallotta, hogyan mutatják be a diákok iskolájukat, városukat, hogyan nyilatkoznak 'a fiatalok a

helytállásról, a munkáról. Én minden űj munkatársamnak

elmondom, hogy milyen erények vezethetnek az eredményességhez: a megszállottság, a céltudatosság, a türelmesség. Szeretem a hasonlatot, mely szerint a vízcseppek föloldják ,a sziklát is. A rádióban elhangzó sok-sok okos szó hogyne találna utat magának!

— Szóval nemcsak tükröztot nyugodtan nevezhetjük diadalútnak, melynek legjelentősebb mérföldköve valószínűleg egy megkülönböztető díj volt, melyet a művész jugoszláviai vendégszereplése I detben

után kapott. A kaposvári elő- . T_.

adások — ha tálán nem | pillantása teszi gyanússá. Kis- e játékok leírására.

skála ennyi létrafokán száguldozni, öblögető hanggal jellemezni ... Most újra sorolhatnám, ! csaknem vég nélküí. Néha röhögni kellett volna a szó legcsúnyább értelmében, a következő pillanatban már — egy dal eléneklésékor — sírni. Ünnepi órák voltak. Van úgy, hogy a toll hűtlen szolga ...

S most lehet, hogy »csalok«. Mert minden előadás —• bármennyire statikus is ilyen értelemben egy produkció — naponta más és más lehet. A csütörtöki előadáson úgy tűnt, hogy a második részben »esik« a darab. Valószínűleg amiatt, hogy tulajdonképpen a folyatnál az izgalmas, amíg Popriscsin a teljes őrületig eljut, s úgynevezett fixa ideája kialakul. A végső őrület állapotában játszódó jelenetek tulajdonképpen már nem sokat tudnak hozzátenni a színpadi műhöz. Elfogytak a színész közeléből azok a rekvizitek, tárgyak is, melyekhez korábban annyi, szituációt és lélek- állapotot tükröző játék kötötte. Szöveg marad, de játék már csak egy:- amikor saját

— Míg e pár. mondatot elmondta, többször benyitottak, s mindig javítani kellett a műsoron.

— Ez így van egészen az adás pillanatáig. Most például befutott egy rendkívül érdekesnek ígérkező közel-keleti sorozat. Három egymást követő napon, a Kossuthon a déli tánczene után szorítottunk neki helyet. Most szóltak, hogy december 10-én, szerdán 17.05- kor kezdődik a Vasas—Barcelona mérkőzés, tehát ekkor indul a mi közvetítésünk is. Még nem' tudom, melyik adó sugározza; az bizonyos, hogy valamit ki kell hagyni a; tervezett műsorok közül. Bartókot rossz szívvel tennénk el. azután van itt egy remek dokumentumműsor is. szóval lesz mivel fotózni. Most fpondták le a szilveszter délutániára. a Petőfire tervezett vidám külpolitikai műsort is Feltehetően nem találtak elég mulatságos esetet, ez persze nem csoda . .

— Hogy állnak a hallgatói kívánságok teljesítésével?

— Sehogy. Aki Wagnert^szereti. dühösen tiltakozik a magyar nóta sugárzása ellen, aki meg mindig zenés kívánság- műsort akar. általában hallani sem akar a tudományos előadásokról. AlaDállásunk változatlan: mindenkihez szólni

akarunk

Az igyekezet . “redménye mindnyájunké. így hát nemcsak a Bródv Sándor utcában ünnep, hogv holnan lesz ötvenéves a Magyar Rádió.

Pintér Dezső

I anyagcseretermékével írja to- Horvai és Darvas Iván Pop- j adásról megjelente könyvük el- vább naplóját. S aztán egy riscsinje szinte világfi kéz- j olvasása után a darabot meg- } végső, anyaméhbe kívánkozó, Csak örökös ágy alá ] néztem. Nem is vállalkozom J magzatkénti összekucorodás.

Lényeg I Ezek azonban nem a színészt

mérföldkövek — mindenesetre j szerűsége azonban rögtön vi- a sikeres űt részei. | iágossá lesz, mihelyt a lányx-Mindnyájan Gogol Köpönyegéből bújtunk ki« — hangzik a Dosztojevszkijnek tulajdonított mondás, az író egy másik művére utalva. Hosszú sora született az alkotásoknak, melyek eredetét a gogoli munkásságban, életműben kell keresnünk. Elég, ha Dosztojevszkij A hasonmás cirr* kisregényére utalunk, vagy

ra gondol, aki számára az elérhetetlenséget, a Rangot, a Magasabb Régiót képviseli.

Már a gondolatra is felpofoz- j urat, a za magát. Hogyan jut el még- [ tyákat,

mv

az, hogy nem »egyszemélyes: színházat« láttunk. Darvas j hanggal, mozgással eljátszotta j a hivatali inast, az osztály- !

terhelő adósságok.

DÖRÖG A TAPS. s ha nem

szoktattuk volna magunkat »ésinovnyikfegy elemre«, kiáltanánk is: »Hogy volt!« A j jegyzetfüzet becsukódik, az utolsó oldalán ez áll: »Drégely is odáig, hogy jelképesen, a j Még a korabeli színházról is | László hivatali-zöld díszleté- kabát-Sophie-t, azaz a Ran- átnyújtott egy paródiát. Soha ! csakugyan meg kell

got, a Hatalmat combjai kö- | nem hallottuk még talán le- j őrülni.«

zé gyűrve magáévá tegye —I vegó nélkül nevetni, a hang- j Leskó László

vezetőt, Sophie-t, a kegyelmes házi cselédet, a ku- j a ... Sorolhatnánk, i

Vörösmarty Mihály

A Gutenberg-albumba

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfénv nem terem áltudományt:

Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gvilok;

Majd ha baromból s örgdögből a népzsaroló dús S a nyomoré pórnép ‘emberiségre javul;

Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És álmodozni tudós szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magáydl És eget ostromló hangokon összekiált.

S a zajból egy szó válik ki dörögve: ..Igazság!”

, S e rég várt követét végre leküldi az ég:

Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjeít akkoron ád a világ.

Károlyi Amy

Vörösmarty

Zalán futása. Nem meg futás, nem elfutás, nem menekülés,

Zalán fut, mint csillag az égen, mint szarvas az erdőn. Van valami állandó ebben a mozgásban. Zalán csak fup és meg nem áll, mint a párhuzamos egyenesek.. A végtelenben célt tatai.

9