Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

4 — _,r-; ------ '&L? gUAG PROLETÁRJAI, EGYESQLJEJE1 Ara; 1 forint Somon Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 281. szám Cselekvési program Politikánk töretlen folyta­tásának gazdasági feltételeit formálta ki, két tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv- és állami költ­ségvetés fő irányait határozta meg a párt Központi Bizott­sága november 26—27-i ülése. Mérleget készített és cse­lekvési programot adott a Központi Bizottság. A negye­dik ötéves terv teljesítését értékelve leszögezte: «az el­múlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljai­val összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszí­tései a szocializmus anyagi- műszaki bázisának kiszélesí­tésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szo­cialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a ko­rábbinál nagyobb tervszerű­séggel valósul meg. Az 1971— 1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mérté­ke pedig meghaladta a terve­zettet.« Az eredmények tekin­télyesek, ám nem feledkezhe­tünk el arról sem, hogy a legutóbbi két esztendőben a tőkés világpiacon bekövetke­zett változások hazánknak számottevő veszteségeket okoztak, s ezért a népgazda­ság egyensúlyi helyzete a ter­vezettnél kedvezőtlenebb. A jövőért érzett felelősség­től vezettetve, az eddigi gaz­daságpolitikát folytatva, a Központi Bizottság ligy hatá­rozott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő elő­irányzatai igazodjanak a gaz­dasági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag szerény, de biztos haladást tegyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedve­zőtlen irányzatai tartósnak bizonyulnak, s a nyersanya­gok megvásárlása nehezebbé válik a szocialista országok­ból is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutóbbi esztendőben — fel­halmozódott tapasztalatokat és tanulságokat következete­sen érvényesíteni kell a jö­vendő tervidőszakban. Nem­csak arról van sfcó, hogy a nö­vekedési ütem meghatározá­sában ez döntő tényező, ha­nem arról is, hogy éppen ezért feladataink kettősek. Egyrészt mérsékelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúlyhiányt, másrészt ki­alakítani azokat a fejlesztési irányokat és szerkezeti válto­zásokat, melyek lehetővé te­szik a munka társadalmi haté­konyságának mainál gyorsabb javítását. Ennek alapfeltétele, hogy — amint az kitűnik a Központi Bizottság meghatározta fő előirányzatokból — célratö­rőbb. koncentráltabb, s ezzel differenciáltabb legyen a kö­vetkező években a fejlesztési tevékenység. Ami nemcsak az új Beruházások népgazdasági szükségletek szerinti szigorú rangsorolását követeli meg, ha­nem azt szintén, hogy a meg­levő állóeszközöket hatéko­nyabban működtessék. Indo­koltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden te­rületen a mainál nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a' tar­talékok feltárásának, a szer­vezésnek, a vezetés tökélete­sítésének, mert a nehezebb gazdasági feltételek közepette csakis ezen a módon tudjuk megteremteni a folyamatos és nagyobb zavaroktól mentes építőmunka bővülő alapjait, az új követelményeket tükrö­ző kereteit. Korábban «taltunk arra, hogy. aa ötödik ötéves terv lű előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben biztosított előrelépést tartják szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem terve­zett 30—32 százalékos növe­kedése mellett a fogyasztás és a felhalmozás együttesen en­nél kisebb mértékben, 23— 25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés 16—18 százalékos növekedése mindenütt és mindenkire nagy. nehéz-, fele­lősségteljes feladatokat ró, s annak fel- és elismerését, hogy nem lehet valamennyi nép- gazdasági területen azonos ütemben előrehaladni, mert ehhez sem pénzbeli, dologi, sem más erőforrásaink nem elegendőek. Az ötödik ötéves terv, vala­mint az 1976. évi népgazda­sági terv és állami költség- vetés fő irányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizott­ság. azt mutatják: tervszerű, aranyos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben el­értet. Eehet. akadnak, akik efölött értetlenkednek. Mert nemcsak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok fejlett országa súlyos gazdasági ne­hézségekkel küzd. s korábban ismeretlen mértékű infláció­val kényszerült szembenézni, hanem arról is, hogy egyen­letes ütemű és időarányos gazdasági fejlődés nem kép­zelhető el irreális célok kitű­zésével. Azaz reális célokat határozhat csak meg az öt­éves és a jövő évi népgazda­sági terv — akár a nemzeti jövedelem termelésében, akár az évi reáljövedelmek, reál­bérek alakulásában, a lakás­építés 420—440 ezres darab- számában. az évenkénti nyug- díjkiegészítések felemelésé­ben. a bölcsődei, óvodai dol­gozók bérnövelésében —, s bár ezek a célok hatékonyabb munkával túlhaladhatók. a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis mellőzni azt az alaptételt — melyet a Központi Bizottság ülése kiemelt—, hogy a nép­gazdaság növekedésének üte­me, s vele az életszínvonal emelése a jövőben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadalmi hatékony­ságától, a termelékenység ja­vulásától. a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakításának meggyorsításától, a termékek világpiaci versenyképességé­től függ. Erőfeszítéseink ebben az irányban nagy támaszt! talál­nak a KGST országok együtt­működésében, a bővülő köl­csönös kapcsolatokban. Mégis, céljaink elérése, a folyamatos haladás biztosítása — s nem pusztán gazdasági, hanem ve­le szoros összefüggésben tár­sadalmi értelemben is — dön­tő módon saját igyekezetünk, célratörő cselekvésünk követ­kezménye lehet csak. A Köz­ponti Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra a hatal­mas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek alkotó akti­vitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi népgazdasági program meg­valósítása érdekében, vala­mennyiünk javára felhasz­nálni. S ezért bátran leírhat­juk: a haladás záloga mind­annyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka. 197,5. november 30„ vasárnap Törvényjavaslat az V. ötéves tervről L lést tartott a Minisztertanács A. kormány Tájékoztatási j Az Országos Tervhivatal el- Hivatala közli: a Miniszter- | nöke és az igazsagügy-minisz- tanács ülést tartott. i tér előterjesztette a népgaz­A kormány megtárgyalta és | daság 1976—1980. évi V. öt­elfogadta az Országos Tervhi- ; éves terverői szóló törvényja- vatal elnökének a hosszú tá- j vaslatot. A pénzügyminiszter vú terv kidolgozásáról adott j az igazságügy-miniszterrel kö- tájékoztatóját, és meghatároz- í zös előterjesztést tett a jövő ta a további feladatokat. I évi költségvetésről szóló tör­------------------------------------­-——— vény javaslatra. A kormány a t örvényjavaslatokat megtár- úgy határozott, hogy országgyűlés elé I terjeszti. j- Az Országos Tervhivatal ÉVSZAKOK - MEGRENDELÉSRE Elutazott Budapestről '■ azokat az Jasszer Aralat Szombaton elutazott Buda­pestről a Palesztinái Felsza- baditasi Szervezet küldöttsége. elnökének előterjesztése alap­ján a Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági tervet. A amely Jasszer Arafat vezeté- J Magyar Nemzeti Bank elnöke sével rövid látogatást tett j javaslatot tett a jövő évi hi- hazánkban. A küldöttség bú- i telpolitikai irányelvekre. A csúztatására a Ferihegyi re- ! Minisztertanács az előterje6z- pülőtéren megjelent Gyenes ^est elfogadta. Andros, a Magvar Szocialista ! ..Anyag- és Ar- , , , , T,.. _ | hivatal elnökének íavaslatara Munkáspárt Központi Bízott- ! a kormany megtárgyalta és ságanak titkára és dr. Berecz j jóváhagyta az 1976. évi tér- János, a KB külügyi osztályé- j melói és fogyasztói árintézke- nak vezetője. j dések tervét. Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Me­zőgazdasági Kutató Intézetében — ahol növény biokémiai és -fiziológiai, növénygenetikai kísérleteket végeznek — műkö­dik hazánk egyetlen fitotronja. Ez különféle kultúrnövé­nyek nemesítésének munkáját gyorsítja meg. A fitotron 44 klímakamrájában automata berendezések segítségével min­dig a kívánt évszaknak megfelelő időjárást lehet előállíta­ni. Amikor az egyik kamrában éppen »aratnak«, a másik­ban még zöldell a vetés. E klímakamrákban a fényerőssé­gen, a hőmérsékleten és a páratartalmon kívül még egy sor más környezeti tényező is szabályozható. Képünkön: Fényerősség mérése a klímák amra búzavetése fölött. A Belga KP küldöttsége hazánkban tárgyalt Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására no­vember 24-e és 29-e között látogatást tett hazánkban a Belga Kommunista Párt kül­döttsége : Augustin Duchateau, a politikai bizottság tagja és Jacques Moins, a központi bi­zottság tagja. Itt-tartózkodá- suk során tanulmányozták az MSZMP kulturális politikájá­nak időszerű kérdéseit, is­merkedtek a magyar iroda­lom, a népművelés és az üze­mi kultúrmunka eredményei­vel. A Belga Kommunista Párt képviselői tegnap elutaztak hazánkból. Losonczi Pál hazaérkezett líbiai és tunéziai látogatásáról Szombat este hazaérkezett Budapestre egyhetes észak­afrikai útjáról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának élnöke, aki hivatalos, baráti látogatást tett a Líbiai Arab Köztársa­ságban és a Tunéziai Köztár­saságban. Vele együtt érkeztek meg kíséretének tagjai közül dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Ga­rat Róbert külügyminiszter­helyettes és dr. Vincze Imre p énzügyminiszter- helyettes. Losonczi Pál és kísérete fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Traví- mpnn Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Púja Frigyes külügymi­niszter, Karakas László mun­kaügyi miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Rödönyi Karolj közlekedés- és posta­ügyi miniszter, dr. Simon fal nehézipari miniszter. Bodonyi Pálné. Borbély Gábor, Somo­gyi József, az Elnöki Tanács tagjai. Losonczi Pál és kísérete tu­néziai látogatásának utolsó napján, tegnap délelőtt vidék­re utazott. ahová elkísérte Habib Satti, a Tunéziai Köz­társaság külügyminisztere. Az Elnöki Tanács elnöke Bi~ zertában koszorút helyezett el a függetlenségi harcok már­tírjainak emlékművén, majd Menzel Burgiba városán át­haladva az El-Fuladz-i vas­műbe látogatott el. Az üzem megtekintése után vendéglá­tóitól húcsúzva, az Elnöki Ta­nács elnöke további sikereket kívánt a vasmű dolgozóinak munkájukhoz. Habib Satti külügyminiszter délben ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére.. T/O.i . Délután a Karthágó-palotá- ban Losonczi Pál és Habib Burgiba közötti megbeszélé­sekkel fejeződtek be a ma­gyar—tunéziai tárgyalások. Az Elnöki Tanács elnöke délután Tunisz Karthágó nemzetközi repülőteréről in­dult vissza Budapestre. Az Elnöki Tanács elnöke a tuné­ziai elnök társaságában érke­zett a repülőtérre, ahol bú­csúztatására megjelentek a kormány tagjai és tunéziai ve­zető személyiségek, valamint a diplomáciai testület képvi­selői. Losonczi Pált ünnepé­lyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták, miközben fel­csendült, a két ország himnu­sza, s 21 tüzérségi díszlövés dördült el. (A látogatásról szóló köz­leményt lapunk 2. oldalán kö­zöljük.) Előre tört a reakció A Portugál KP nyilatkozata Portugáliában normalizáltáik katonai helyzetet, s ezért rövidesen hatályon kívül he­lyezik a lisszaboni körzetben kedden elrendelt részleges ostromállapotot — jelentette ki Azevedo miniszterelnök televízióban, pénteken késő este mondott beszédében. A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága pén­teken este Lisszabonban nyi­latkozatot tett közzé. A katonai baloldal és a forradalmi erők általában súlyos vereséget szenvedtek az elmúlt napok­ban, a reakciós erők viszont előre törtek, fontos pozíciókra tettek szert a katonai appará­tusban és a hatalom rendsze­rében . i A dokumentum utal ar«a. hogy a Portugal Kommunista Párt mindvégig politikai megoldást szorgalmazott, A fasiszta diktatúra veszé­A párt szerint a fiatal de­mokrácia fennmaradása szem­pontjából mindazoknak, akik balos radikalizmus hatása alá kerültek, máris le kell von­niuk a következő tanulságot: a baloldali erők megosztott­sága, a szövetség elutasítása, a PKP ellenes harc a vereség útja, s nemcsak azoknak a veresége, akik ilyen politikát követnek, hanem a forradalom veresége is. A másik tanul­ságot azoknak kell levonniuk, akik a portugál szocialista párt és a kitencek csoportjá­nak (Antunesék) befolyása alatt állnak, és meg akarnak akadályozni egy új fasiszta diktatúrát: a reakciós jobbol­dallal való szövetkezés, és a baloldal elleni harc meg­nyitja az utas saját bukásuk előtt, a szabadságjogok és a forradalom felszámolása előtt is. A KP felszólította a mun­lye világosan körvonalazódik, ha nem fognak össze mind- | kasokat, a dolgozó paraszto- azok, akik harcolni akarnak j kát, az összes antifasisztát te ... \ Adl, A/, öli ILII CtTMTÖA'Uri L " -------~ cr ^ _ ismék _ eüeuteteikeL esi az egész. flcsaáabaa. _ fogjanak össze azon az ala­pon, ami egyesíti őket: a sza­badságjogok és a forradalma vívmányok megvédésének, a demókrácia megőrzésének alapján. A kommunisták a kö­vetkezőket tartják a leglénye­gesebbnek: tárgyalással és po­litikai eszközzel találjanak megoldást ott, ahol még tart a katonai zendülés; azonnal Vessenek véget a megtorlások­nak, bebörtönzéseknek, üldö­zésnek és a «►tisztogatásnak balra«; hozzanak szigorú in­tézkedéseket az ellenforradal­mi tevékenységgel, mindenek­előtt a Portugál felszabadítá­sa hadsereg (ELP) és a Por­tugál demokratikus felszaba- dítási mozgalom (MDLP) nevű szervezetekkel szemben; ves­senek véget a lisszaboni kato­nai körzetben elrendelt ost­romállapotnak, állítsák helyre a szabadságjogok gyakorlását Mai számunkban A negyedszázados postai hírlapkézbesítés történetét, mai gondjait, terveit és cél­jait mutatja be a számok tükrében, valamint postai dolgozókat megszólaltatva az Olvasó somogyiak című írás a harmadi olda­lon. Némelyik hálátlan beteg harap és rúg abban a kék keresztes kórházban, ahol az orvosok egyik jel­lemzője a bátorság. Az or­szág legrégebbi állatkórhá- záról szól a negyedik olda­lon megjelent cikkünk. A holnap ötvenéves Ma­gyar Rádió munkájába ad bepillantást A vízcseppek példázata című írás lapunk ötödik ol­dalán. ,

Next

/
Thumbnails
Contents