Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
HÉTKÖZNAPJAINK Állami gondozott Törökvilág Somogybán T Félhold Harminchatezernyi gyereksereget idéz a hivatalos adatok józan szárazsága. Az »-Állami Árvácska« móriezi mementója a múlté, azonban az árvaság ténye olyan örök emberi állandó, melynek csak könnyeit száríthatja fel a szeretet hatalma, mégsem értük szól a harang. Az állami gondozottak többségének anyja- apja él. A sokféle apró emberi sorsban Jancsi és Juliska szemünk láttára lép ki a meséből; kövesüknek útján marad meg félcsipegetetlenül az otthonba visszavezérlő morzsa. Joggal elégedett humánus eredményeinkkel a bennünk büszkélkedő honpolgár; a gyermekvédelem államunk impozáns tehervállalását tükrözi, és hordozásában benne van minden becsületesen dolgozó embertársunk. A gyermekmentés jegyében guruló forintjainknak azonban nemcsak szívet melegítő fényük van, hanem árnyékuk is; ösz- szegük növekedése az állami gondozottak számának emelkedéséről is tanúskodik. Az új gyámhatósági és társadalombiztosítási törvény alkalmazása még inkább kiszélesítette a szociális gondoskodást; a Kaposvári Gyermekes Ifjúságvédő Intézet rendszeresen segélyezettéinek száma a korábbi évek háromszorosára nőtt. Értük való gondunkon vádlón süt át azoknak léte, akik nem haláleset, betegség és egyéb átmeneti ok miatt vétettek állami gondozásba, hanem mert csecsszopó korban eldobták őket, tizen- évük elejére elzüllöttek, testi és szellemi fogyatékosak, akik nyomorékságukban iszákos szülők vétkét hordozzák maGyűrűssámlapos óra Egyre inkább divatba jönnek a hagyományos számlapok és mutatók nélküli órák. Ma már sok olyan időmérő van forgalomban, amelynek semmiféle mozgó szerkezete nincs. Nem tiktakol, még zümmögése sem hallható. A homlokfelületén megjelenő számok, felvillanó fényjelek alapján figyelhető meg, hogy jár. Kvarckristállyal vezérelt, folyékony kristályos kijelző rendszerű órák váltják fel a hagyományos kivitelűeket. Ügy látszik, a nagy méretű időmérő szerkezetek konstruktőrei is új utakat keresnek. Az amerikai Bulova-gyár a képen látható típussal jelentkezett, amely két fő részből áll: a tizenkét egyenlő részre osztott (azon belül negyedes osztásokkal ellátott) számlap- gyűrűből és a »fekete doboz«- ból. Az utóbbiban egy rendkívül egyenletes járású szinkronmotor található, amely áttételeken keresztül a dobozból kinyúló tengelyvégen levő i dörzskereket forgatja. Arra j fekszik rá a számlapgyűrű belső íve, s e kényszerkapcsolat révén a gyűrű lassú forgásba jön, a számjegyek egy- más után — időarányosan — j elhaladnak a dobozból ki- j nyúló ' nyílhegy mögött. A ! szinkronmotort egyéves élettartamú telep árama forgatja. Ennek az óratípusnak túl sok I gyakorlati jelentősége nincs, csupán egyfajta érdekesség, ezzel hívja fel magára a fi- { gyeimet. Az örök fiatalság völgye Olvasom, hogy az Andok hegyvidékének egyik völgyében, Equadorban van egy kis falu, melynek lakói feltűnően hosszú életet érnek meg. Amikor az ottani hegyilakók közül valaki meghal, mielőtt betöltötte volna a 100. életévét, azt mondják a falubeliek: fiatalon ment el szegény, legszebb korban volt. Vilkabamba — így hívják a falut — lakóinak átlagéletkora száz év. A falu 1500 méter magasságban fekszik, hegyekkel körülvéve, és így nagyon nehezen lehet megközelíteni. Az ott lakók főleg kávét, búzát, kukoricát termesztenek, de van bőven banán, szőlő, citrom és narancs is. 15 éve — mióta a földnek ezt a különös részét fölfedezték — a tudósok nagy érdeklődéssel tanulmányozzák és kutatják, hogy minek köszönhető az itt tapasztalt magas életkor. Mindenekelőtt figyelemre méltó, hogy Vilkabam- bának csodálatos éghajlata van. Egész évben majdnem változatlan, körülbelül 19 fok a hőmérséklet 15 foknál azonban soha nem alacsonyabb és nem magasabb 22- nél, vagyis nincsenek nagy ingadozások. Az orvosok és a kutatók csodálják a lakók életmódját és szerény táplálkozását. Míg a nyugati államokban és az Egyesült Államokban 2500—3500 között változik az ételkalória, Vilkabamba lakói — akik reggeltől estig dolgoznak — nem vesznek föl 1200 kalóriánál többet naponta. Ezek az emberek kitűnő egészségnek örvendenek, a rák és más gyógyíthatatlan betegség ismeretlen számukra. Életük kemény munkával telik, rendkívül szorgalmasak. Nem ismerik a tétlenséget, és nem hódolnak káros szenvedélyeknek. John Lewisdom amerikai orvos szerint — aki egyben biológus és zoológus botanikus — ez a völgy maga a mennyország. A falu végén, a narancs- és citromfák között, ő is kis házat építtetett, és szerényen él, mint a többi lakó, és itt folytatja tanulmányait és kutatásait. ttr. Hier Ilia | gukon és viszik tovább fenyegetően »harmad- és negyed- íziglen«. A szülői embertelenség számkivetettjeinek sorában ott vannak az egész életükre traumatikus élményeikbe megnyomorodott lelkű kislányok is, kiknek zsengeségén tüzes bélyeg a seb, mit ártatlanságukon! apa vagy anyai élettárs tépett. A patronáló mozgalmak, a lelkes üzemi brigádok, az egy gyereknek száz mamái, a pártfogoltak takarékkönyvébe szorgosan gyűjtögetők, az édes gyermekükkel együtt nyaraltatok és valamennyi igaz szívvel segítő nagyot akarásában »együtt mélység és magasság«, mégis viszolygunk, merj mindnyájan érezzük, nem ez a megoldás. Amíg sorainkban lépést tart velünk a szülői felelőtlenség, addig lyukas kanállal merjük a vizet. Az elburjánzott szülői közömbösség beárnyékolja minden világló cselekedetünket; egyre-másra szülnek és nemzenek az olyan anyák és apák, akik sorozatban hagya- kozzák az államra gyermekeiket minden lelkiismeret-fur- dalás nélkül. Az előrelátók már csiszoltabbak; sírva-ríva, foggal-körömmel ragaszkodnak fészekaljukhoz, ahol naponként az a csoda esik meg, hogy csecsemők tartják el gondozási díjukkal a munkát csak imitáló szülőket; fiai etetik ama pelikánt. Akadnak megalapozott anyagi körülmények közül is állami gondozásba kerülő gyerekek, azzal a »használati« utasítással, hogy nem bírnak velük. A születések számának emelkedése nem maradéktalan örömünk; az üröm azokkal cseppen belé, akiket testi és szellemi nyomoréksá- guk arra kárhoztat, hogy önmaguknak is teherként vegetálják végig életüket. Intézetünkben, egy pszichológiai vizsgálat során, 169 gyerek közül 146 találtatott fogyatékosnak. Valamennyiük sanyarú sorsa figyelmeztetés, erélyesebb fellépést követel balsorsuk okozóival szemben. A házasság előtti orvosi vizsgálat bizonyára segítene abban, hogy egyetlen gyerek se legyen bús szájtátója egészséges gyerekeink boldog életének. Nincs az állami gondozásban vesztes, csak a gyerek; kihullva a fészekből, már mind lelki sérült, és örök életére »érzelmi fogyatékos« marad, mert az otthon éltető melegét kifogyhatatlan bőséggel gerjesztő anyai szeretet nem pótolható pénzzel és a legmodernebb nevelőotthonnal sem. Mihályi Margit az endrédi palánkon Még ott is volt, kérdezhet- [ né az olvasó? Fok, Szemes, ) Lak török várad után mi szükség volt még a dombok közé eldugott kis Endréden is várat építeni? Minden háborúban indokolt volt a második vonal kiépítése. Az első vonalban álló várak között átjutott ellenséget a második vonalban lehetett feltartani. A Balaton- parti török várak után Endréd, Lak, Marót vára — helyesebben palánkja — jelentette a második vonalat, majd egy nagyobb erősség a tartalékot. Ez volt Koppány vára, ahol már komoly erő — több száz katona — állomásozott, amely gyorsan mehetett a kisebb váraknak segíteni. Ez pedig gyakran előfordult, mert magyar végvári huszárok minden alkalmat megragadtak a gyűlölt pogány, a véreiket sanyargató török pusztítására. Buda elfoglalása (1541) után a török gyorsan eljutott a Balatonig. Számára Tihany vára volt veszélyes, mert nehezen lehetett megközelíteni. Szigetként állott vízzel körülvéve. És ott volt a legjobb átjárás a tavon. A tihanyi rév és vár szemmeltartására a tóparti várak közül elsőnek épült ki az endrédi palánk 1545-ben. Őrsége egy megmaradt 1558. évi zsoldlajstrom szerint 100 főt tett ki; e kis várhoz mérten elég sok katona tanyázott benne. Hol fértek el? ' A község régi templomát már 1332-ben említik. A török sem ért rá éveken át várakat építeni, neki is a I meglévő épületeket kellett felhasználni. 1545-ben a tóparton állott még Fonyód és az északi part többi magyar vára (Tihany, Szigliget, Vá- zsony stb.) A törökök azt tették, amit más helyeken. A meglévő templomot körülvették egy palánkkal, eléje árkot ásattak, és a palánkon belül épületeket emeltek. Leginkább csak fából, amint Evlia Cselebi török utazó leírásából tudjuk. Ha ma ellátogatunk a bala- tonendrédi katolikus templomhoz, még a kevéssé hozzáértő előtt is megvilágosodik; milyen nagy lehetett ez az erősség! Jól látható, hogy az1 1772-ben épült templom környékén milyen hirtelen mélyül a talaj, közrefogva egy négyzet alakú területet, majd alatta újabb mélyedés következik. Tehát kettős palánk fogta körül a várat. Egy alsó mély átok. annak a belső szélén kettős gerendasorok közé döngölt agyag. majd újabb árok, annak felső végén a második palánksor. Ezen belül állott a templom, a vár főépülete. Bél Mátyás 1731-ben így írt: »Valamikor nem megvetendő erősség a török birtokában. Az erőd négy- szögletes alakú és szemben van a tihanyi félszigettel. Magas hegy alján épült.« A templom előtt állott még a múlt század végén is a nép által Basa-háznak nevezett épület. Nyílván a török parancsnok lakása lehetett. A régi templom, a vár magja valószínűleg raktár volt. Ott őrizték a puskaport, a fegyvereket, az értékesebb fölszerelést. A régi templomot a török kivonulása és a falu újratelepítése után lebontották. Csak a nyugati fal maradt meg. A többi oldalról kibővítve, a korábbinál jóval nagyobb templomot építették. Az ottaniak mondják is, hogy a templom nyugati fala a várfal maradványa. (Ez így nem igaz, mert kőből készült körítőfal ott soha nem volt. Inkább a régi templom egy megmaradt darabja. A Basalak még 1686-ban is állott. Akkor a Hon című lapban panaszos levél jelent meg, hogy a plébános le akarja bontatnd, mert pogány épületet nem tűr meg a tepmlom mellett. Felhívta hát a község lakóit, bontsák szét a házat. Aki segít, a kő felét kapja. Ez ellen tiltakozott a cikk írója, mondván, hogy az ilyen »régi történeti épületek nem egyeseké, hanem a nemzeté-«. Milyen igaza volt! A helyes érvelésnek nem lett foganatja, az épületet széthordták, köveit, tégláit beépítették a falu házaiba. A vár török katonái sokszor vívtak harcot a tihanyi vár katonáival. Számos levél maradt fenn ezekről és a török vár parancsnokairól. Maga a község 1572-től a tihanyi vár tartozéka volt. A tiA majmok érzelmi és értelmi világa Az állatlélektaenal foglalkozó biológusok megfigyelései alapján biztonsággal állíthatjuk, hogy az emberszabáj sú majmok is rendelkeznek í bizonyos érzelmi világgal: ! tudnak örülni, haragudni, hű- i nek lenni és szenvedni. A majmok gondozói gyakran számolnak be arról a ragaszkodásról, melyet a felügyeletükre bízott állatok irántuk tanúsítanak (ennek illusztrálására szolgál a képen látható, a gondozója kezében ülő és onnan elmozdulni nem akaró kis gorilla csecsemő). A majmok értelmi képességeit sem vonhatjuk kétségbe. A fejlődés egy régebbi fokán megrekedve, csírájában rendelkeznek a gondolkodás képességével. Igaz, hogy az emberszabású majom nem készít eszközt, de a közelében található tárgyakat eszközként használja fel. Az újabb kísérletek alapján igazolva látszik az a tény is, hogy tudnak feladatot megoldani, s ezt nagyon emberi módon, a próba — tévedés elvének alkalmazásával hajtják végre. Az ilyen feladatok elvégzéséhez bizonyos öszéfüg- gések »belátása« elengedhetetlen. Az is bizonyos, hogy az ember által használt szerszámokat a célnak megfelelően használják a malmok is. Ha bizonyos tárgyaik hosszabb ideig a közelükben vannak, azok szerszámmá alakulnak a majmok kezében. Újabban arra is kíváncsiak a kutatók, felfedezhető-e a majmoknál valamilyen művészi alkotásra való nagyon elemi készség. A majmok »alkotóképességének« vizsgálatában kedvenc témája napjaink pszichológusainak. hanyiak is behajtották Endréd lakóin az adót, de a török is: Szomorú sorsuk volt az endrédieknek. Egy török vár falai alatt egy magyar várnak is adózni kellett! A törökök emlékét leginkább a helynevek őrizték meg. A helyiek szerint a Rózsahegyen volt a parancsnok rózsakertje, a Dudahegy pedig a sétahelye volt, ahová dudaszóval kísértette magát. Sok monda fűződik az ún. Barátlukhoz is. A személy- és helynevek utalnak arra a 150 évre, amíg a török palánk »o körüllakók nagy bajára« fennállott. Csak Buda visszafoglalása után, az 1690-es években »vették meg« Endrédet a foki erőddel együtt a tihanyi vár katonái. Zákonyi Ferene Változatok eoy kulcslyukra A világ legmagasabb építménye Torontóban, a kanadai nagyvárosban épül a világ legmagasabb építménye. Az 548 méter magas, úgynevezett CN-toronv építési költsége eléri a 30 millió dollárt. Az építtető a Canadian National Railwys, s a létesítmény első egysége a torontói metróközpontnak. Az épületben rádió, és televízió állomások is lesznek, és tengelyen forgó étteremből nyűik rálátás a kanadai nagyvárosra. Csaknem 350 méte- j rés magaságban lesz az első j kilátó, majd 52 méterrel a I torony csúcsa alatt egy | újabb. i A CN-torony magasabb a világ eddigi legnagyobb épületeinél, a moszkvai Oszta- penko tv-toronynál (542 méter) és az egyesült államokbeli Empire State Buildingnál (416 méter! Somogyi Néplap
