Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26-27-i üléséről (olytatás az 1. oldalról.) házási tevékenységében, az ipari szakosodásban és koope­rációban, a mezőgazdasági együttműködésben. A külkereskedelmi forga­lom a KGST-országokkal 1976 és 1980 között 40 százalékot meghaladóan növekedjék. Le­gyen elsőrangú feladat a kö­vetkező ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodá­sok teljesítése. A kölcsönös előnyök és ér­dekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkés országok­kal. A külkereskedelmi for­galom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdemé­nyezzünk termelési kooperá­ciókat, licencvásárlásokkal se­gítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés út­jára lépett országokkal. Nö­vekedjék a gazdaságos kivi­tel, valamint a nyersanyagok, félkész- és késztermékek be­hozatala. Nemzetközi gazda­sági tevékenységünk, a nép­gazdaság fejlődéséhez szüksé­ges behozatal és kivitel szi­lárd bázison valósuljon meg s távlataiban is tervszerű le­gyen. 8. Az ötéves terv időszaká­ban a lakosság életszínvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18—20 százalékkal, a munká­sok és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növeked­jék. A munka szerinti elosz­tás elvének következetes ér­vényesítésével ösztönözni kell a nagyobb teljesítményekre, a hatékonyabb munkára. A ke­resetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság jö­vedelemviszonyaira, munka- és életkörülményeinek alaku­lására. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dolgo­zók reálkeresete a munkáso­kéval, alkalmazottakéval azo­nos ütemben növekedjék. Az egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedel­mi különbségek mérséklődje­nek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nem­zetközi árarányokat. Ez szük­ségessé teszi, hogy mind a ter­melői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi in­tézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának nö­velését, a népgazdasági egyen­súly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszínvonal- politikai célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban valósuljanak meg. Biztosíta­ni kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az ár- fegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indo­kolatlan áremelések és a visz- szaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempo­litikai intézkedésekkel ellen­súlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerő és az árualapok összhangját. A termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítá­sára. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dol­gozó nők, a többgyermekes családok és az idősek helyze­tének javítása. Az állam na­gyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek eltartásá­hoz. Növekedjék az évi nyug­díjkiegészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat. Társadalmi, politikai cél­jainkkal összhangban nagy figyelmet kell fordítani a la­káshelyzet javítására. Tartani kell a lakásépítés dinamikus ütemét; 420—440 ezer lakás épüljön, az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Bu­dapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyor­suljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben hasz­nálják fel. Nagy figyelmet kell fordí­tani az egészségügy fejleszté­sére, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére és a betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek szá­mának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai el­látás elért színvonalát. Ja­vuljon a bölcsődei ellátás, fő­ként a fővárosban, a megyei városokban és az ipari köz­pontokban. 9- A közművelődés intéz­ményhálózatának fejlesztésé­vel és korszerűsítésével, a kulturális szolgáltatások bő­vítésével tovább kell javítani a lakosság, elsősorban a mun­kásság és az ifjúság kulturá­lis ellátását. Változatlanul nagy fontos­ságú feladat az általános is­kolai oktatás és a szakmun­kásképzés színvonalának eme­lése és tárgyi feltételeinek javítása. — intézkedni kell a munkaerőgazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, az adminisztra- j tív létszám csökkentésére, a munkafegyelem erősítésére; — gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ésszerű felhasználásáról, a takarékos gazdálkodást általánossá kell tenni. E célokat szolgálják a gaz­dasági szabályozók 1976. ja­nuár 1-ével életbe lépő módo­sításai. 1976-ban három nagyberu­házás kezdődhet meg: a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyárrészleggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtőház építé­se. Budapesten át kell adni a forgalomnak a metró Nagyvá­rad tér és Deák tér közötti sza­kaszát. Az életszínvonal — a gazda­sági lehetőségekkel összhang­ban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézke­désekre 700 millió Ft fordítha­tó. Ez fedezetet nyújt január 1-től a bölcsődei és az óvodai dolgozók béremelésére, vala­mint vállalati bérpreferenciára. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megálla­pítani. 1976-ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok nyugdíjkorhatárá­nak egy fS.'vel történő leszállí­tására. IV. Ili, A Központi Bizottság meg­vitatta az 1976. évi népgazda­sági terv és állami költség­vetés irányelveit és azokat következőkben hagyta jóvá: A növekedés százalékban a nemzeti jövedelem a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az ipari termelés az országos építési-szerelési tevékenység a mezőgazdasági termékek termelése az egy lakosra jutó nomináljövedelem az egy lakosra jutó reáljövedelem az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset a fogyasztói árszínvonal a kiskereskedelmi áruforgalom a szocialista szektor beruházásainak összege az elkészülő lakások száma ebből állami lakás 5,5 5 3 6 5 — 6 3,5 — 4 7,8 3 6,3 1.5 1.5 4.5 4 — 5 148 —150 (milliárd Ft) 82 ezer db 28 ezer db Az 1976. évi tervben kitű­zött gazdaságpolitikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásában, az elkövet­kező esztendők kiegyensúlyo­zott fejlődésében. Ez az irá­nyításban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben határozott magatartást, / fegyelmezett munkát követéi, a személyi felelősség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976- ban érvényesüljenek a követ­kező főbb követelmények:­— növekedjék a gazdaságos és versenyképes termékek aránya, csökkenjen a gazdaságtalan termékek gyártása; — lényegesen javuljon a. népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biztonságos értékesítési kapcsola­tok; Dolgozó népünk az IV. öt­éves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Köz­ponti Bizottság elismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik helytállásukkal, felelősségtel­jes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak szocialista ha­zánk fejlődéséhez. Az elmúlt években is sok gondon, nehéz­ségen lettünk úrrá, de mun­kánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tud­tuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a ter­melésben, a termelő berende­zések, a munkaidő jobb kihasz­nálásában, a tudomány ered­ményeinek felhasználásában, a műszaki haladás gyorsításában, az irányító tevéljpnység szín­vonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában. A Központi Bizottság szi­lárd meggyőződés^ hogy az V. ötéves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymu­tatását követve, tovább hala­dunk a* fejlett szocialista tár­sadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthe­tők. , Az V. ötéves terv. valamint az 1976-os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeménye­zőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érde­ke, hogy társadalmunk anya­gi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasz­nosítsuk. A Központi Bizott­ság számít dolgozó népünk cselekvő támogatására. Fel­kéri az üzemek, a termelőszö­vetkezetek, az intézmények dolgozóit: vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szocialista munkaver- seny-mozgalmakban. A minisztériumok és a fő­hatóságok, a gazdasági irá­nyító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üze­meket, szövetkezeteket abban, hogy saját feladataikat az éves terv és az V. ötéves nép- gazdasági terv gazdaságpoliti­kai céljaival összhangban ala­kítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a helyi fejlesztést és a jövedelmek növelését. A gazdasági feladatok tel­jesítése most nagyobb igénye­ket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók jó el­végzése a vállalati önállóság körülményei között színvona-1 las, kezdeményező irányító munkát kövttel. A vezetők osz- szák meg gondjaikat, elképze- I léseiket a kollektívákkal, tá- | maszkodjanak a dolgozók alko- i tó tettrekészségére. A gazdasági építő munká- ! ban, céljaink egységes képvi- j seletében és megvalósításában nagy felelősség hárul a párt- szervezetekre, a párt tagjaira. A kommunisták képviselek következetesen a párt gazda­ságpolitikáját, a népgazdasági tervet, és személyes helytál­lással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaság­irányító, szervező és ellenőr­ző tevékenységüket. Határo­zottan támogassák a terv megvalósításán dolgozó gaz­dasági vezetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgozók megfelelő tájékoz­tatást kapjanak. Igényeljék, bátorítsák az aktivitást, az egészséges kritikai szellemet. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közössé­gért többet tesz, nagyobb er­kölcsi és anyagi megbecsülés­ben részesüljön. A Központi Bizottság bizo­nyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség központi bizott­sága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Szövet^ fcezeti Tanács, a tömegszer- vézetek, tömegmozgalmak ve­zetői a maguk területén min­dent megtesznek gazdasági terveink megvalósításáért. A szakszervezetekben, er tö­megszervezetekben, a szövet­kezetekben és a tömegmozgal­makban tevékenykedő kom­munisták és aktivisták moz­gósítsák a dolgozókat a gaz­dasági feladatok jó megoldá­sára. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeménye­zője a fiatalok újabb konk­rét vállalásainak, az országos és a helyi akcióknak. Pártunk felhívja a munkás- osztályt, a termelőszövetke­zeti parasztságot és az ér­telmiséget. a szocializmus minden hívét, egész népün­ket, hogy az 1976. évi és az új ötéves népgazdasági ter­vünk valóra váltását tekintse közös nemzeti ügyünknek. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, Belgrad. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szívé­lyes üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük ön­nek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának és elnökségének,, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnökségének és a baráti Jugoszlávia népeinek nemzeti ün­nepük alkalmából. Az elmúlt három évtized alatt Jugoszlávia népei — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetésével — kiemel­kedő sikereket értek el az országukban folyó szocialista épí- tőmunkában, a gazdaság és a kultúra fejlesztésében. Pár­tunk, kormányunk és népünk ismeri és nagyra értékeli azt a tevékenységet, amelyet pártjuk és kormányuk a világ ha­ladó erőivel együttműködésben az enyhülés és a békés egy­más mellett élés politikájának megvalósítása érdekében ki­fejt. 'Őszintén kívánjuk, hogy érjenek el további sikereket a szocializmus építésében, a társadalmi haladás, a nemzet­közi béke és a biztonság javára. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, kormányaink együttmű- ■ ködése — miként eddig — a jövőben is töretlenül fejlődik és jól szolgálja országaink és népeink jószomszédi, baráti kap­csolatainak további elmélyítését. Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Kiró Gligorovnak, a nemzet­id ádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára * gyűlés elnökének táviratiban fejezte ki jófkTvánsáigait a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Az Elnöki Tanács üdvözlő távirata az albán nemzeti ünnep alkalmából AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETGYŰLÉSE ELNÖKSÉGÉNEK Országuk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek és az albán népnek. ­Történelmük e sorsfordulóján sikereket kívánunk az al­bán népnek a szocializmus építésében. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA Kádár János fogadta Jasszer Arafatot A Palesztinái Felszabadítás!1 zetője, Jasszer Abu Rabbo, az Szervezet küldöttsége Jasszer Arafatnak, a szervezet elnöké­nek vezetésével november 28-án rövid látogatásra Bu­dapestre érkezett. -A küldött­ség tagjai: Zuhair Mohszen, a PFSZ katonai irodájának ve­Biszliu Béla hazaérkezett Algériából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Bisz- ku Bélának, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front Országos Vezetősé­gének meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dott Algériában, pénteken ha­zaérkezett. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Pullai Ár­pád, az MSZMP KB titkára fogadta. A látogatás utolsó napján Biszku Bélát fogadta Huari Bumedien elnök. A két politi­kus az őszinte barátság és a kölcsönös egyetértés szellemé­ben véleményt cserélt a párt­jaink és népeink közötti kap­csolatokról, valamint több fontos nemzetközi kérdésről. Az elnöknél tett látogatás, a Jaker Layasi kereskedelmi miniszterrel létrejött találko­zó, továbbá a keleti ipari körzet több nagy városában és üzemében folytatott köz­vetlen beszélgetések párt- és ifjúsági vezetőkkel, üzemi munkasokkal és a mezőgazda­sági szövetkezeti tagokkal egyaránt arról tanúskodtak, hogy a két nép kapcsolata szi­lárd alapokra épült. A látogatásról közleményt írtak alá. információs iroda vezetője, Abdel Mohszen Abu Meizar, a PFÄZ szóvivője, a Palesz­tinái Felszabadítás! Szervezet Végrehajtó Bizottságának tag­jai, továbbá Abu Khaled ez­redes. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta Jasszer Arafatot és Zu­hair Mohszent. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és dr. Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Az őszinte, baráti szolidari­tás légkörében lezajlott meg­beszélésen kölcsönösen tájé­koztatták egymást az MSZMP és a PFSZ céljairól, tevékeny­ségéről és feladatairól. Meg­vitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, véleményt cseréltek a közel-keleti vál­ságról. Losonczi Pál a tunéziai nemzetgyűlés ülésén Folytatódtak a magyar—tunéziai tárgyalások Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, tunéziai láto­gatásának második napján — pénteken délelőtt — látoga­tást tett a tuniszi nemzetgyű­lésben és felszólalt annak ün­nepi ülésén. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően kulturális intéz­ményeket látogatott meg. Losonczi Pál és Habib Bur- giba vezetésével pénteken a Karthago-palotában folyta­tódtak a magyar—tunéziai tárgyalások. A nap folyamán megálla­podások aláírására is sor ke­rült. Dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Ha­bib Satti külügyminiszter gaz­dasági együttműködési megál­lapodást írt alá. A magyar— tunéziai kulturális és tudo­mányos együttműködési egyezmény 1976—1977-re szóló munkatervét Garat Róbert külügyminiszter-helyettes és Hamed Ammar, a külügymi­nisztérium nemzetközi együtt­működési főosztályának igaz­gatója írta alá. A gazdasági egyezmény alapján a magyar fél megter­vezi két iparszerűen termelő mezőgazdasági üzem növény­termesztési és állattenyésztési technológiáját és gépi beren­dezéseket szállít az üzemelte­téséhez, segítséget nyújt szak­emberek kiképzésében. A kulturális és tudományos együttműködési munkaterv a következő két évre szabályoz­za a tudományos kutatók, ösztöndíjasok, oktatásügyi szakemberek, különböző mű­vészeti területen dolgozók, va­lamint filmek, könyvtári anyagok cseréjét. Péntek este Losonczi Pál vacsorát adott Habib Burgiba tiszteletére a Tunisz-Hilton szállóban.. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents