Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

KÉT ÜLÉSSZAK KÖZÖTT Az ígéret hitele Beszélgetés Klenovics Imre országgyűlési képviselővel Szerencsés a kezdő ország­gyűlési képviselő, akit hosszú évek eredményes közéleti munkája után választanak meg. Ismeri sok baj forrását, a megoldás útjait, s néha még egy-egy javaslat várható sor­sát is. Embert, erőt próbáló feladatok azonban így is szép­szerével adódnak. Klenovics Imre, a megyei párt-vb tag­ja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára ja­vában — és tevékenyen — is­merkedik a képviselői teen­dőkkel. — Kihasználom a testületi ülések kínálta alkalmakat. A választókerületben alig akad község, ahol ne jártam volna tanácsülésen, végrehajtó bi­zottsági ülésen vagy falugyű­lésen. Tartalmasak ezek a ta­lálkozók, később se mondok le róluk. Klenovics Imre választóke­rületének egy része az érdek­lődés középpontjában áll, hi­szen ide tartozik a Balaton­part Boglártól Földvárig, de más, a tótól távol eső közsé- [ partot. Szeretném, ha gek gondja is. A tizenkilenc j kerületemben is minél ho6z- település harmincezer lakója- j szabb sávok állnának a sé- nak várhatóan igen sok és I tálók rendelkezésére, különböző kélése lesz... I Nehéz a — Választóim szerencsére hiszen a telkek többségét már nem szemérmesek, elmond- J kiparcellázták, és a vízparti ják, ami a szivüket nyomja. Mindent följegyzek, az ígére­tekkel azonban csínján bá­nok. A szónak becsülete van. Mindenütt ezzel kezdem a beszélgetést: ne várjanak ki­nyilatkoztatásokat tőlem, en­gedjék meg. hogy cselekede­tekkel, intézkedésekkel bizo­nyítsam a szándékomat. Ez a szándék lépten-nyo- mon »tetten érhető«, hiszen Somogy megye 7-es számú választókerületének képvise­lője máris számos, nagy hord­erejű üggyel foglalkozik. — Egyetértek a kormány és a Balatoni Intéző Bizottság balatoni fejlesztési elképzelé­seivel, azonban az villák tulajdonosai nem ra­jonganak a parti sétány léte­sítéséért. Klenovics Imre sze­rint a nyolc-tíz méteres »kor­zót« néhány helyen ésszerű feltöltéssel, időálló partvédő­művek kiépítésével lehet meg­valósítani. — Aggódtam, hogy a bala­toni gondok-bajok elvonják majd az időmet a választóke­rület más települései életének megismerésétől. Eddig sike­rült megtalálnom a helyes arányokat, bár néhány köz­ségben már háromszor is jár­tam. Itt van például Gamás. melyet a rossz út valósággal iramot ' elrekf&zt a világtól, s más feltétlenül meg kell gyorsíta­ni. A továbblépés lehetetlen a közműhálózat alaposabb ki­építése. az ivóvízellátás és a csatornázás kifogástalan meg­oldása nélkül. Jó lenne több kulturált strandot látni, és érvényesíteni a törekvést, mely szerint a Balaton le­gyen mindenkié. Elfogadható példát Siófokon és Fenyvesen láttam, mindkét helyen elég hosszan »megnyitották« a — Látrányban figyelemre méltó véleményt hallgattam. A faluból rengetegen járnak dolgozni a Balatonboglári Ál­lami Gazdaságba, s ott tekin­télyes értékeket állítanak elő. Ezekből az értékekből miért ne részesülhetne a lakóhely is? Ez általánosan is igaz_Rö- videsen fölkeresem a legtöbb dolgozót foglalkoztató mun­kahelyeket. A segítségnyúj­tásnak meg kell találni a módját, különösen akkor, ha a községek lakói társadalmi munkával hozzájárulnak az előrelépéshez. Klenovics Imre tagja az or­szággyűlés egészségügyi és szociális bizottságának. E testület számára is vannak tapasztalatai. Egyre több a magányos öreg, akinek segít­ségre van szüksége. — Ezt megadni lelkiismere­ti kérdés. Napközi és szociá­lis otthonokra van szükség, de mindenekelőtt arra, hogy ala­posan fölmérjük a helyzetet. az £n Bizonyos vagyok abban, hogy i ezeknek az előzetes vizsgaló- i dásoknak lesz eredményük, j Az egészségügyi bizottságban , , . ,, . , | rövid időn belül szeretném í megtalálni a magam »testre szabott« feladatát Tervem már van: ha a bizottságban az egészségügyi költségvetés­ről lesz szó, szólok a kaposvá­ri megyei kórház rekonstruk­ciójának meggyorsítása érde­kében. Igyekszem mindenről teljes képet kapni, s csak az­után szót emelni. Klenovics Imrének nincs megjelölt fogadóórája. Hiva­tali ajtaja mindig nyitva áll a választók előtt, akik né­hányszor — furcsa módon a kérésükkel — igencsak meg­javítják a képviselő közérze­tét. Nemrég egy leányanya azt mondta, legyenek a segítsé­gére, hogy olcsó telket vásá­rolhasson. A többi az ő gond­ja: lakást épít, berendezi és fölneveli a gyermekét. Nem követelt, nem hivatkozott semmiféle rendeletre, lakás­elosztási gyakorlatra, nem akart első lenni a jogosultak | sorában. A segítséget termé- | szetesen megkapja. Klenovics Imre készül a I »szűzbeszédre«, a témája vár- I hatóan igen nehéz lesz, hi­szen kapcsolódik az ötödik j A munka új hátországa Az ablakon félrehúzták a függönyt, benn gyenge fénnyel pislogott egy 25-ös égő. Idős néni ült a széken, ernyedt mozdulattal feszítette fáradt derekát az ülés támlá­jának. Szemében, a nagy fe­kete keretes szemüveg mögött, ólmos fáradtság. Két nehéz kezét vadonatúj, olajzold var- I egyre kevesebb a háromgene­talán Iskolásán dadogva fog­ja meghatározni a munka ér­telmét — mert azt a hivatalos tananyagban tudni kell —, de lényegét ösztönösen érzi. Hi­szen beleszületett. Hol vannak ma már ezek r nagymamák, anyukák, gyere­kek és kisunokák? Először is rógépén nyugtatta. rácics család (egy fedél alatt Mellette a kislányunoka, i élnek -a nagyszülők, szülők. Színes szövetdarabokból vala- gyerekek), s ugyancsak elvét­mi meghatározhatatlan ruha- | ve látni egész nap otthon formát ügyeskedett össze. Ke- ' serénykedő édesanyát, nagy zében szabász kréta, háromszögletű vonalzó, mel lette félig nyitott, súlyos ol­ló. Nagyanyja láthatóan nem vallja az elvet: »Kés, villa, olló, kisgyerek kezébe nem való«. Rábízta az unokára, dolgozzon vele. S a gyerek dolgozott. A nyelve hegyét is kiöltötte nagy j mamát. A munkára nevelést — mint sok más egyebet — az iskola vállalta magára. Ott tanulják meg a gyerekek tör­ténelmi példákon, személyes esetek elemzése útján és gya­korlati foglalkozáson, napkö­ziben, osztályfőnöki órán, mit jelent a munka. S meg tud- ják-e tanulni igazán? igyekezetében. Játszik? Szab » . £ varr. Dolgozik? Mindkét- A SZUlok peldaja se mm­tőt. Vagy inkább játszva ta- dig egyértelmű. Este, ha haza- nulja meg egy érdekes mun- jön a gyárból, üzemből, szö- ka elemeit, a szabást és a j vetkezetből az apa, az anya, varrást. Ez a játék számára j a munkahelyről legföljebb természetes, ezt a munkát csak a munka szagát, tömény kérdések megoldásában is rá szorul a segí tségre. Amíg va­lahol nem sikerül zöld ágra vergődni, kijárok, és a meg­oldásért igyekszem minél több embert mozgósítani. A célokban nincs hiány. A 67-es út melletti falvakban a növekvő forgalom miatt jár­dákra van szükség, másutt boltra vagy bölcsődére, óvo­dára. S mindehhez pénz, sok pénz kellene... nem úgy tanulja, mint egy izzasztó, derékroppantó vala­mit. Szabadon kamatoztathat­ja saját kedvét, ügyességét, fantáziáját, s legföljebb a fél szemmel rá-rápillantó nagy­anyja egy-egy fél mondata jelenti számára az irányítást, a korrekciót. Annyi bizonyos, ennek a gyereknek a kezében sohasem lesz idegen az olló, nem kiált majd fel ijedten, mert meg­szúrta ujját a tű. Eltelt gyer­mekévei alatt észrevétlenül alakult ki benne egy kész­ség. Ha később megkérdezik, fáradtságát, s a munka utáni rosszkedvet sodorja be az aj­tón. A gyerek látja a fotelban testét fáradtan nyújtóztató apát, anyja arcán a mélyülő ráncokat, érzi a vibráló ide­gességet. De nem kap semmit a műhelyek, üzemcsarnokok semmivel össze nem hason­lítható levegőjéből. Nem lát­ja a hegesztőkészülék lángját, nem hallja a csengő-bongó ! dekben. Ha sok mindenben zatosan alakuló-formálódó konfekcióöltönyök, kabátok látványának izgalmát. Nem. A gyerek otthon mindebből sem­mit sem lát. A lakásban ezek­nek csak a kellemetlen olda- ával találkozik: szülei fáradt­ságával. S mit tanul a szépre-jóra nyíló szemű kisdiák az isko­lai példákból? Vajon nincs-e történelmi analógiáknak egy nem kívánatos hatásuk? Nem szűrődik-e le a gyerek tuda­tában valami ilyesmi: a mun­ka kegyetlenül fárasztó, elcsi­gázó rossz. A mai iskolás ge­nerációban kialakuló munka- erkölcs-fogalom elsősorban az iskolában alapozódik meg. S vajon a vállalatok mindent megtesznek-e azért, hogy | leendő szakmunkásaikban még idejekorán megfelelő, vonzó kép alakuljon ki az üzemről? Pályaválasztási szakemberek gyakran panaszkodnak, mert a vállalatok félvállról veszik ezt a munkát. Elmennek, egy­két »kedvcsináló« előadást tartanak, s ezzel kész. De ezek az előadások felületesek, ked­vet egyáltalán nem csinál­nak, sőt... És mi történik akkor, ha az ifjú szakmunkásnak elkészül a munkakönyvé? Döntő, hogy az üzemben mit lát, mit ta­pasztal. Gondoljuk csak meg: minden üzemben serénykedő, szorgos embereket talál? A körülmények nagyot változtak az utóbbi évtize­kalapálást, nem érzi egy-egy munkadarab összeállítása után a 6iker örömét, a brigád kö­zös teljesítményének kollektív boldogságát, a szalagon foko­előbbre léptünk is, nem bizo­nyos, hogy a munkára neve­lést sikerült a megváltozott új körülményekhez igazítani. Csupor Tibor Az egész országra kiterjedő adatbank r Állattenyésztés felsőfokon JÓ NÉHÁNY TONNA hústitimális körülményeket bizto-1 Most épül telepről van szó, amelynek egyik sajátossága, hogy az állatok tetszésük szerint ehet­nek, ihatnak. A szakbizottság által kivá­lasztott malacok 60—80 napos i termel évente az Országos | sító sertés- és szarvasmarha- j negyedik Állattenyésztési Felügyelő- ! ség szai'kavári teljesítmény- ! vizsgáló állomása. Azonban nem ez az elsőrendű célja a telepnek. Miként lehetne elérni. Békéscsabán a kaposvárihoz megközelítse a ma még csak i kiállításokon látható »rekor- der« állatokét? A felelet egy­hogy hazánk állatállományá- korukban, 26—28 kilós súllyal nak színvonala (hús- és tej-1 kerülnek a telepre. A vizsgá- hozam) néhány év múlva i lat 30-tól 100 kilogrammos súlyig tart. A mázsás sertése­ket ezután levágják, majd hú­A fórum nyomában Előbb vagy utóbb szeretne vé- szerűnek latí>zik: ki kell vá lemen yt nyilvánítani a tér­Mi van a pulton? melékenység nak és a munkaerőhelyzetnek az összefüggéseiről, a munka­, .. . i lasztani a törzstenyészetek í legjobbjait, és ezeket kell to- vább tenyészteni. De mi a biztosíték, hogy ezek az álla­idó jobb kihasználásának jár- , tok valóban továbbadják utó­ható útjairól. daiknak örökölt jó tulajdon­A közelmúltban több mint nyolcvan ember gyűlt össze az SZMT székházának egyik ter­mében: fórum volt, s a keres­kedelem vezetői ott az ellátás­ról, annak várható alakulásá­ról adtak tájékoztatót. A ren­legű megye: nyilván figyelem­be kell ezt venni a kereskedel­mi ellátás megszervezésénél is. Jogos volt az a feltevés, ame­lyik kifogásolta, hogy nincsen a megyében úgynevezett fő profilú mezőgazdasági üzlet, — Országgyűlési képviselő- j ságaikat? E,gy a kérdések kő­nek lenni szolgálat, amely zül. melyekre a választ meg­mindenekelőtt arra kötelez, hogy munkámat igyekezzem kifogástalanul ellátni. Amit vállaltam, teljesítem. Pintér Dezső találni a teljesítmény vizsgáló állomás feladata. A telep nevéből nehéz kö­vetkeztetni az ott folyó mun­kára. Tulajdonképpen egy op­dezvény bizonyos értelemben | ahol egy helyen lehetne meg- meglepetés volt: ritka ugyan- j vásárolni a vetőmagot, a kis- is, amikor közvetlen párbe- j gépet, a kertekben, a háztáji széd alakul ki — néhány gazdaságokban szükséges föl- j konkrét eset kivételével — a j szereléseket. Ugyancsak ke- | kiskereskedelmi vállalatok ve- vésnek találták a vásárlók a I Napi hatezer fonna mészkő zetői és vevői között. I festékboltok számát: amióta Azóta a Hazafias Népfront! megszűnt a Május 1. utcai, az megyei és városi bizottságán értékelték a fórumon tapasz­taltakat, s röviden így fogal­maztak: formájában, nagysze­rűen bevált, ám tartalmáról ezt nem lehet elmondani. Erre kerestünk választ: mit vártak a vevők és mit a kereskedők a találkozótól. Annyit le kell szögezni: óta csak a Budalakktól lehet ilyen árut beszerezni, s ez zsúfoltságot okoz a boltban. Észrevételek hangzottak el az árakról is: több cikken nem tüntetik fel az árat, pél- ] dául a téliszalámik esetében ez visszaélésekre adhat alkalmat. A gyermekruházati cikkek né­melyike aránytalanul drága, megye áruellátása szervesen j nem ritka a 800—1000 forintos illeszkedik az országos ellátás­ba, s ennek kereteit Somogy- ból szabályozni nem lehet: Vagyis: a megyei kiskereske­delem egyik vezetője sem ígérheti, hogy például lesz több 9 voltos elem, ha egyszer or­szágosan hiánycikk. télikabát sem. Az utóbbi időben sokszor beszélünk róla: szükség van-e a vasárnap is nyitva tartó bol­tokra? A vásárlók véleménye: nem! Figyelemmel kell lenni a keréskedelmi dolgozókra, a 44 órás munkahét bevezetésével A kérdések jóformán az járó nehézségekre, a munka­egész »áruskálát« átfogták, a facsavartól kezdve a porosodó kenyéren át egészen a konzer- vekig. Ami viszont a vásárlók »érettségét« bizonyítja: nem­csak azzal foglalkoztak a fóru­mon, hogy mi nem kapható, hanem az eladók udvariassá­gával, a külterületi boltok föl­szereltségével is. Kifogásolták például, hogy ezek elhanya­goltak, nagyon kevés a hűtő­pult, hiányos az ellátás fél­késztermékekből. Somogy mezőgazdasági jel­erőgondokra is. A fórum ta pasztalata: fokozatosan meg lehetne szüntetni egyes boltok ünnepnapi, vasárnapi nyitva tartását. összegezve: mindkét félnek hasznos ismereteket adott a vásárlók fóruma. Senki nem távozott úgy, hogy ne kapott volna választ kérdésére, s a kereskedelem vezetői közvet­len információkat kaptak: hol szükséges javítani, mit kell jobban megszervezni. M. A. sukat több szempontból érté kelik. Ez a vizsgálat bizonyít­ja, hogy az apaállat átplán­tálta-e tenyésztésre méltó tu­lajdonságait. Az értékelésnél az utóbbi években a gazdasá­gossági szempontoknál is na­gyobb nyomatékkai veszik fi­gyelembe a minőséget. Az el­lentmondás csak látszólagos, hiszen a színhús előállítása kevesebb »energiát« kíván, mint a zsíré, így eleve gaz­daságosabb is. E hízékonysági vizsgálatok mellett a növendék tenyész­kanok úgynevezett saját tel­jesítményvizsgálatait is itt végzik. Ez a jók közül is a legjobbak — a majdani apa­állatok — kiválasztását je­lenti. A ma tenyésztője már előre megtervezi a holnap állatállományát, ehhez a »mérnöki« munkához azonban tucatnyi adatra — az egyes állatok rendszerezett sajátos­ságaira — van szüksége. A kaposvári állomás a ser­tések és a tenyészbikák ada­tait gyűjti össze és bocsátja — központján keresztül —az egész ország tenyésztőinek rendelkezésére. Így például egy Szabolcs megyei telep ál­lattenyésztője az egész ország legjobb állatai közül választ­hatja ki a saját állományuk továbbfejlesztéséhez legalkal­masabbat. hasonló — állomás. Ha elké­szül, országszerte csak a tel­jesítményvizsgálatokon át­esett állatok tenyészthetők. Minél magasabb szintre jut­nak azonban az állományok, az adatok annál mélyebb elemzésére lesz szükség a to­vábbi előrelépéshez. Több ezer állat több százezer jel­lemzőjét összevetni már csak gép képes. Így tehát a jövő útja az egész országra kiter­jedő adatbank! Az első években — 1966- ban alakult az állomás — Szarkaváron csak sertések hízékonyságvizsgálatait vé­gezték. 1973-ban az ország­ban elsőként itt kezdődtek a növendék tenyészbikák saját teljesítményének mérései. AZ ELMÜLT TfZ ÉV jó néhány, a gyors fejlődést bi­zonyító adatát föl lehetne so­rolni. Az időközben megvaló­sult számos beruházás, vagy a termelési érték növekedése elismerésre méltó, mégis fon­tosabb munkájuknak a tenyé­szetekben lemérhető hatása. 1966-ban a sertések átlagos hátszalonna-vastagsága 30 milliméter volt, ma 24. Az át­lagos napi súlygyarapodás 642-ről 672-re nőtt. Az adatok sora »lefordítva« több és gaz­daságosabban előállított húst jelent. Mint az állomás igazgatója, Moór Mihály elmondta, jövő­re tovább szigorítják a sze­lekciót, emelik a »mércét«. A következő mezőgazdasági kiállításon már az ő legjobb állataik is ott lehetnek, hiszen addigra föl tudják sorakoz­tatni a »nemzedékek« ered­ményeit. B. F. Miskolcon korszerűsítenék a nagykőmázsal kőbányát, ahon­nan a felépült Hejőesabai Cemenlművet látják el mészkővel. Jelenleg két szinten folyik a művelés, és naponta hatezer tonna mészkövet adnak a IICM-nek. A cementgyár teljes üzeme idején naponta kilencezer tonna mészkövet termelnek majd. Multifilter gyártás új gépen A makacs dohányosok egészségének óvása érdekében jelentősen növeli a nagy hatá­sú szóróanyagokkal dúsított filteres cigaretta — a Sopiana — termelését a Pécsi Dohány­gyár. Ilyen célból vásárolt angol gépet és a multifilter gyártásának technológiáját csütörtökön helyszínen mu­tatták be az érdeklődő szak­embereknek. A hazai dohány­iparban egyedülálló berende­zés kombinált füstszűrőt állít elő jó minőségben és igen termelékenyen, naponta más- félmillió darab cigarettához. A három évvel ezelőtt meg­jelent pécsi Sopiana cigaret­tából tavaly 160 millió, idén negyedmilliárd darab készült. Az új gép segítségével jövőre 300—400 fnillió gyártását ter­vezik. Ezzel már ki tudják elégíteni a keresletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents