Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
Erős munkásfiatalom, fellett szocializmus Nincs hiány javaslatban Asszonyok a pártszervezetben Beszélgetés Herczeg Károllyal, a SZOT December 8-án kezdi meg tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIII. kűoigresz- szusa, amely mérleget von négy és fél esztendő munkájáról és megszabja a munkás- osztály legfontosabb tömeg- szervezetének soron levő feladatait. Milyen kérdéseik foglalkoztatják ezzel kapcsolatban a szakszervezeteket? — erről beszélgettünk Herczeg Károllyal, a SZOT titkárával. — Hogyan fejlődött a szakszervezetek termelést segítő munkája, amely feltétele, alapja __az élet- és munkakör iilmények javulásának? — A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége természetesen korántsem öncélú. Hiszen ez a népgazdaság, végső fokon a munkáshatalorn erősítését szolgálja, ami a szervezett dolgozóknak nemcsak érdeke, hanem létfeltétele. Ez az alap, amelyen az életszínvonal emelése nyugszik. Mert — közhelynek hangzik, de ez az igazság — csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. A szakszervezetnek azonban nemcsak a termelés segítésében, hanem az elosztás módjában is szerepe van, sőt felelősséggel is tartozik érte. De nem hiányzik ho2izá felkészültsége sem: ismeri a lehetőségeket, a problémákat, az igényeket egyaránt és rendelkezik az érdemi részvételhez szükséges jogokkal is. — A beszámolási időszakban fejlődött a szakszervezetek munkája. De mivel a fejlett szocialista társadalmi rend kialakításán fáradozunk, a követelmények is egyre magasabbra emelik a mércét. Az ennek megfelelő tevékenység két alapvető probléma megoldását sürgeti; az egyik a jogok és kötelességek dialektikus egysége, amelynek érvényesülését sok szélsőség zavarja. Illetve, hol az egyik, hol a másik pólus lép felnagyítva előtérbe. Márpedig a kettőnek együtt kell érvényesülnie és hatnia gondolkodásunkban. És itt nem véletlenül hangsúlyozom a gondolkodásmód jelentőségét. Hl- i szén a munka becsülete szintén tudati kérdés. Ennek megfelelően a szakszervezet tudatformáló, nevelő tevéken y- j sage szempontjából nem kö- í zömbös, hogy a szorgalmat még ma sem mindenütt méltányolják megfelelően, a lelkiismeretesen dolgozót — az igyekvőiket — nem mindenütt becsülik eléggé. Ennek megváltoztatásában elsősorban a szocialista brigádokra, példamutatásukra kell támaszkodnunk. Másik fő tennivalónk a választóit szakszervezeti tes - tületek, tisztségviselők és a tagság kapcsolatának javítása. Nem formálisan, hanem tartalmilag, a szakszervezeti j élet demokratizmusának fejlesztésével. — Gyakran elhangzik, hogy ez csak formális lehet, mert a tagság, pontosabban a munkások tájékozottsága, szaltértel- me kevés az érdemi vitához. — Valóban \ ismerős az érvelés. De nem helyes, nem elfogadható. Igaz, hogy a kétkezi munkás nem érthet mindenhez, de a vezető azért vezető, hogy értse a munkás egyszerűen fogalmazott észrevételeit, megértse mondanivalója célját és levonja a belőle eredő tanulságokat. És lássa, hogy mi az intézkedésének hatása, következménye a műhelyekben! Hogy egy időszerű példát említsek: ha egy műhelyben vagy üzemrészben szóvá teszik a mértéktelen túlórázást, nyilvánvaló, hogy meg kell vizsgálni az okokat, először azoknak véleményét kérve, akik a legközelebbről látják, észlelik ezt. Alig hiszem, hogy ne volna sok okos. hasznos javaslatuk a megoldásra, ha látják, hogy ezt valóban igénylik tőlük. Az üzemi demokráciának — mert valójában erről beszélgetünk — fontossága napjainkban és a jövőben is növekedik. Jelentőségét aláhúzza, hogy az üzemekben egy sor nagy horderejű kérdés vár megoldásra, amiben föl- mérhetetljen segítség a közös ség véleményének meghallgatása, érvényesítése. A kaposvári állomáson Magyar és szovjet vasutasok találkozója Tegnap délután a kaposvári vasútállomáson Betlehem László, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte azokat a Moszkva környéki vasúti dolgozókat, akik a Vofóntoú- rist szervezésében látogattak hazánkba és emlék során Somogyba is. A vendégeket Horváth Sándor állotnásfőnök tájékoztatta, majd J. C. Tyu- lenyev, a csoport vezetője mondott köszönetét a baráli fogadtatásért. Váltókezelők, mozdonyvezetők, mérnökök, orvosok, tudományos kutatók, s más, különböző területen dolgozó vasutasak voltak a szovjet küldöttségben. Valamennyien olyan emberek, akik nem csupán kirándulni jötték hazánkba, hanem azzal a céllal is, hogy tapasztalatokat szerezzenek, megismerjék a magyar vasutasak munkáját. Így például V. Sz. Orlov, aki Moszkva egyik elővárosa vasútállomásának - helyettes vezetője, a kaposvári vasút technikai, irányító felszerelései, berendezései iránt érdeklődött. — Állomásunk ugyan kisebb, mint a kaposvári, de a biztonságosabb közlekedési elősegítő berendezések korszerűbbek — összegezte véleményét, amikor megtekintette a forgalomirányítók munkáját. A második világháború idején a hazánk felszabadításáért vívott harcokban Szeged környékén sebesült meg A. M. Zsuvaljov, aki ma az egyik moszkvai vasúti vagonjavító gyár mérnöke. — Ismeretlen magyar barátaim hosszú hetekig ápoltak, s ez mélyítette el azt a barátságot, amit most is érzek a magyarok iránt. Igaz, azóta nem voltam Magyarországon, de érzéseim az elmúlt harminc év alatt mit sem változtak a magyar nép iránt. Jó volt; hallani A. >R. Aza- i kov mérnök szavait, aki egy olyan gyárban helyettes vezető, ahol a Győri Vagongyárban készült személyszállító vasúti kocsik javítását, felújítását végzik. — Szerencsére nagyon kevés és könnyű a feladatunk. Magyar' barátaink olyan munkát végeznek, hogy erről csak elismeréssel lehet beszélni. Utasainknak is ez a véleménye, akik naponta tapasztalhatják a magyar szakemberek jó munkájának az eredményeit. Ezt az elismerést nagy örömmel tolmácsoljuk. S noha jártak a szovjet vasúti dolgozók Sopronban, Szombathelyen, Győrben, s miág néhány más városban, így fogalmazták meg eddigi tapasztalataikat: — Legjobban Kaposváron éreztük magunkat, ahol nemcsak barátokkal, hanem kollégákkal is találkoztunk, akikkel a közös gondokról, feladatokról is szót válthattunk. Sz. L. titkárával Napjaink »-divatos-« problémája a termelési szerkezet változása. Milyen feladatai vannak ebben a szakszervezeti mbzgalomnak? — A termelési struktúra változtatása igen fontos dolog. Ebből következik, hogy nekünk is felelősségteljes feladataink vannak, amiben közösen kell munkálkodni az irányító szervekkel, az üzemekkel, persze kin-ek-kinek a maga partnerével. És az eddiginél sokkal kövefckezetesebo munka szükséges, lehetőleg megrövidítve az elhatározástól a megvalósulásig terjedő gyakran indokolatlanul hosszú utat, időt. Nyugodtan elmondhatom ugyanis, hogy a problémákat jól látjuk — ez az állami, a gazdasági vezetés minden szintjére vonatkozik —, de a változás lassú. Itt van például a munkaerő téma, amely egyetlen beszámolóról sem hiányzik. A munkaerőhiány emlegetésétől azonban még mindig nem jutottunk el a munkaerő-gazdálkodásig, sőt az érvényes rendeletek betartásáig sem, például abban, a vonatkozásban, hogy ne az járjon jól, aki sűrűn változtatja munkahelyét. Ennek érdekében már a közeljövőben olyan határozott intézkedések kellenek, hogy a vándormadarak és alkalmazóik húzzák a rövidebbe t. A közérdekű szigorúság érvényesítése mellett, természetesen gazdasági tennivalókban sem szűkölködünk, például a nem gazdaságos termelés fokozatos megszüntetése, a munkaerő átcsoportosítása, átképzése szintén napirenden levő feladat, aminek. bőségesen lesznek konzekvenciói a mi tevékenységünkben is. Ehhez további erősítést kapunk a szervezett dolgozóknak a szakmai, majd a szakszervezetek kongresszusa révén megújult, megerősödött táborától — hangisúlyozta befejezésül Herczeg Károly, a SZOT titkára. L. M. Néhány évvel ezelőtt sokat beszélgettünk a "párttitkárral arról, hogy többségükben nők dolgoznak a ktsz-ben, s épp ezért elsősorban nőket szeretnének fölvenni a pártba. Az elképzelések azóta megvalósultak. Csovellák Ferenc tíz éve párttitkár a barcsi Dráva Vegyesipari Ktsz-ben. Nemcsak ő végez nagyon sok I pártmunkát, hanem a felesége is, aki szabász a szövetkezetben, s a járási pártbizottság új tagja. — A két választás között hat nőt vettünk fel a pártba. Az idén is került sorainkba egy dolgozó nő, és most is foglalkozunk kettővel, akit felvételre érdemesnek tartunk! * — Hány nő tevékenykedik most az alapszervezetben? — Tizenegy. Az alapszervezetnek egyébként huszonkilenc tagja van. A terveink nem változtak: a szövetkezet összetételének megfelelően továbbra is nőket. fiatalokat szeretnénk fölvenni a fizikai dolgozók közül. Azok a nők, akik a szövetkezetben tanulták meg a pártmunkát, most már egyre önállóbban, határozottabban tevékenykednek. A tekintélyüket elsősorban az adja. hogy a munkapad mellett is megállják a helyüket. — A taggyűléseken és egyéb fórumokon is elmondják észrevételüket, ja~ vaslatukat és bírálni is mernek. Sorra vesszük a titkárral a párttag nők társadalmi tevékenységét. A szövetkezeti nőbizottság, aztán a felügyelő bizottság elnöke, a vöröskereszt-titkár közülük került ki. Most ment nyugdíjba az egyik varrónő, ő tanácstag. Különösen sok nő került tisztségekbe most, a pártvezetőség- választás idején. — Ketten a szövetkezet pártvezetöségének a tagjai, egy asszony a járási pártbizottság, egy pedig a nagyközségi párt-vb tagja. Ezek már eredmények, idáig azonban hosszú út vezetett. A pártszervezet tapasztaltabb tagaji nagy segítséget adtak az újaknak, aztán a tanfolyamokon is sok ismeretet szereztek. Két asszony elvégezte Varjas Józsefné megbeszéli a feladatokat a társaival. a marxista esti középiskolát. A titkár jogos büszkeséggel mondta el: ketten most járnak szakközépiskolába. A két vezetőségi tag egyike Varjas Józsefné meós. ö is lépcsőfokról lépcsőfokra jutott el a párt tisztségig. l — Sok társadalmi munkát végeztem mint vöröskeresztes titkár, aztán először pártcso- portbizalmi lettem. — Hallottam, hogy tanfolyamot is végzett. — Igen. Kaposváron egy öthetes propagandistaiskolát.. . Akkor még nem voltam asz- szony. — Most nehezebb lenne a részvétel? — Így van, most már én is meggondolnám magam. A párttitkár megjegyzi, hogy az asszonyoknak a csa Iád rr.iatt nehezebb a hosz- szabb távoliét. Szívesebben veszik, ha Barcson tanulatnak s ezt . meg tudják oldani. — Min lehetne javítani a pártmunkában? —■ Sokat felszólaltam mór amiatt, hogy jobban kérjék ki a véleményünket, alaposabban magyarázzák el, miért döntünk így vagy úgy a gazdasági kérdésekben. Sajnos, még nem valósult meg teljesen, hogy alátámasztanák érvekkel. Több bizalmat kérnénk, Új telephelyre költöztek Tevékenységüket a Balaton határozza meg Munka az új, vasipari csarnokban. Az ipari és szolgáltató szövetkezetek természetes igénye, hogy korszerű és végleges telephelyeket alakítsanak ki. Hiszen évekig — évtizedekig többnyire elavult, szűk helyiségekben dolgoztak, s fejlődésüket egyre inkább akadályozták ezek a körülmények. Az utóbbi években So-mogyban is egyre több szövetkezet építette ki végleges telephelyét. Az építés — berendezkedés — átköltözés valamelyik fázisa ezekben a napokban is több helyen tapasztalható. A Bala- tanlellei Vegyesipari Szövetkezetnél november 7-én fejeződött be; akkor, készült el a vasipari csarnok, illetve a szociális helyiségek és a raktár. Ezzel kialakult a szövetkezet továbbfejlődését is szolgáló telephely. Nagy Gyula elnököt kérdeztük: — Hogyan összegezné a változásokat? — Műhelyeink alapterülete korábban 600 négyzetméter volt. most 1050 négyzetméternyi fedett téren folyik a munka. Korszerű, világos, fűthető, fedett műhelyekben. Itt már korábban is álltak épületek, ezeket kedvező áfon megvásároltuk a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól. Rájuk költöttünk még további 2,5 millió forintot, így alakítottuk ki központi ás véglegesnek tekinthető telephelyünket. A szövetkezet új telephelyén kapott helyet a csónakkészítő üzem és az asztalosműhely, a már említett vasipari csarnok és a raktár, a kicsiny irodaépület. a parányi ebédlő meg a klubterem. — Alapvető beruházásaink tehát elkészültek. Most már a termékeink korszerűsítésére, illetve termékskálánk szélesítésére összpontosíthatjuk figyelmünket. Az idén mi is szerepeltünk a.BNV-n: kiállított termékeink közül csak a facsónak volt hagyományos. Vittünk ezenkívül — inkább csak az igények felmérése céljából — egy saját tervezésű és kivitelezésű víkendházat, műanyagból készült motortesteket és vitorlást is. i i A szövetkezet tevékenységéi elsősorban — az eddigiekből is kitűnt — a Balaton közelsége . határozza meg. A tónál üdülők mindenütt láthatják hagyományos formájú, fabor- dázatú csónakjaikat, de ők gyártják az újabban egyre keresettebb műanyag csónakokat is. Az előbbiből 200—250, az utóbbiból 100 darab készül évente. Ezenkívül évente megjavítanak mintegy 100—150 vízi jármüvet is. A szövetkezet műhelyeiben »fiatalítják« a stégeket is. és itt készítik a balatoni parkokba kerülő játszótéri berendezéseket, végzik az egyéb fa- és vasipari szolgáltatásokat. Dolguk — így is fogalmazhatnánk — a nyári balatoni idegenforgalom kiszolgálása az egyéb fontos, lakossági szolgáltatások mellett. Az elnök csak a munkaerő- hiányra panaszkodik. Mint mondja: 70 ezer forintot költöttek hirdetésre, asztalosokat kerestek. De előbb jelentkezett három mérnök, mint egy asztalos. Cs. T, hiszen mint pártvezetőségi tag sokkal többet szeretnék tudni. Enélkül nehezebb válaszolni a többieknek; s olyankor könnyen megkapom: téged megválasztottunk, miért kaptál akkor bizalmat... Kovács Józsefné a pécsi szövetkezetben kezdte a munkát tizenegy évvel ezelőtt, 1969 óta pedig a barcsi szövetkezetben dolgozik, öt évvel ezelőtt lett párttag, ö is elvégezte a marxista középiskolát, most pedig szakközép- iskolába jár. Az a terve, hogy utána nekivág az esti egyetemi tanulmányoknak. — Nehezebb-e a tanulás asszonyként? — Most született a második gyermekem; az első osztályt kismamaként kezdtem. A gyermekgondozási segély . idején pótoltam, amiben elmaradtam. s akkor vizsgáztam le. Most könnyebb a helyzetem a másodikban, mert a gyerek már böicsődés. Korán kelek, s akkor tanulok. Szerencsére a férjem sokat segít odahaza. Megemlítem Kovácsnénak, hogy a többiek nagyon örülnek neki, amikor beszámol a nagyközségi párt-vb egy-egy határozatáról. — Fizikai dolgozó voltam én is, jómagam is azt a vezetőt szerettem, aki tájékoztatott arról, ami rám is tar tozott. Ezt szeretném tenni művezetőként is. — Hogyan hasznosítja mindazt, amit a párt-vb-bén hall? — Kiszélesedett a látóköröm, egész Barcs eredményeit, gondjait megismerem. Különösen örüllök, amikor a nagyobb üzemek jó módszereiről hallok. Most például a munkafegyelem megszilárdítását vettem át másoktól, s megpróbálkozom vele a cipőfelsőrész-üzemben. A Dráva Ktsz asszonyai mindig bizalommal fordulnak azokhoz a társnőikhez, akik párttagok lettek. A szocialista brigádok szervezésétől a kis- mamaműszak fejlesztéséig sok mi'nden fűződik a nevükhöz. A nagyközségi pártbizottság is elismeri és értékeli, hogy ekkora a változás az alapszervezetben. Lajos Géza Megemlékezés Landler Jenőről Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett tegnap az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Történelmi Társulat. A Párttörténeti Intézet Alkotmány utcai épületében tartott ülésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora. Szerényt Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagja, ott voltak Landler Jenő hozzátartozói, s számosán a magyar kommunista mozgalom veteránjai közül. Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke mondott megnyitót, majd Szabó Agnes kandidátus tartott előadást »Landler Jenő helye a magyar forradalmi munkás- mozgalomban« címmel.
