Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-21 / 273. szám

Magunknak és a jövőnek mentjük

Beszélgetés az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjével

Pereg a film: a kamera jóvoltából körbejárjuk a szőlőtermő, sok színben pompázó badacsonyi hegyet, majd a város övezte Sashegy sziklái között időzünk. Később azt nézzük, hogyan kapaszkodnak a semmibe az alföldi homokon élő növények gyökerei .. . “Kóstoló« ez hazánk természetvédelmi területeiből, és egyúttal összegezés a mintegy negyedszázados természetvédelmi munkáról. Aki mindehhez magyarázatot fűz, s több filmmel is szemlélteti az áldozatos tevékenység végeredményét: Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője, ö volt az előadó tegnap azon a rendezvényen, amelyet — a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság meg az Országos Erdészeti Egyesület kaposvári csoportja hívott ösz- sze a megyeszékhelyen. A filmvetítéssel kiegészített előadás a természetvédelem feladatairól és eredményeiről szólt, a téma érdekességét mutatta a hallgatóság nagy száma is.

Megkértük az OTH vezetőjét: -tájékoztassa lapunk olvasóit i a természetvédelmi munkáról, az országos és helyi feladatokról.

— Hazánkban mindenki, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül javaslatot tehet a természetvédelemre, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állampolgárok élnek is ezzel a lehetőséggel. Ezekből hivatalunk a témákban otthonos szakemberekkel közösen kiszűri a megvalósít- hatókat. Így áll össze az országos program, amelyet egyeztetünk az érintett megyei szervekkel, mindenekelőtt a megyei tanácsok vezetőivel. Ezután válik tervvé és valósul meg a sok, természetet szerető ember javaslata. A megyei egyeztetés után kezdődik valójában az igazi természetvédelmi munka,

amelynek célja:'az ország természetvédelmi szempontból legértékesebb területeit megmenteni saját nemzedékünk és a jövő számára, hogy idegenforgalmi vagy pihenési célra hasznosíthassák ezeket a helyeket. A feladat az. hogy az ember érdekében védjük a természetet.

— Köztudott, hogy ez a feladat — költséget, munkát tekintve — megoszlik az országos hivatal és a megye között. Mi az alap~ ja a hovatartozásnak?

— A természetvédelem országos figyelmet kap, de az adott természeti érték lehet országos vagy helyi érték, s ez dönti el, hogy ki kezeli, védi, gondozza. Anyagi és egyéb szempontok miatt ked- go® védelemre

vezőbb a megyének, ha

helyet, ebből következik, hogy folyamatos munkáról van szó; további aktív, természetvédelmi tevékenység folyik például a természetrombolás nyomainak az eltüntetésénél, a

romlás megállításával, és azzal is, hogy a területet a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszik.

— Mi a tapasztalat Somogy természetvédelmi területeiről; milyen javasla" tok vannak újabb védetté nyilvánításokra ?

— Somogybán néhány, régebb óta szigorúan védett

hely található. Ilyen például a Baláta-tó, a-mely tudományos értéket képvisel. Két éve védett a barcsi ősborókás és környéke. Javaslat van a

Zselici egy részének, a szalacskai löszdomboknak a védelmére, aztán a Kis-Bala- tonra, Balatonnagyberekre, továbbá Somogyvár környékére. Ennek kultúrtöréténeti értéke van. Ezek mind orszá- j avasolt he- védelemre

mi- I lyekA megyei

nél több területen hárul ez a | javasoltak között több park,

munka a hivatalunkra. Amíg az országban kisebb területeket nyilvánítottak védetté, addig elvoltak zárva a nagy nyilvánosság elől; az utóbbi időben mind több a nagy védett terület, amelynek gazdaságát, értékeit tömegek nézhetik és csodálhatják. Természetesen nagy költséggel létesíthetők csak bejáróösvények, kilátók, fényképező- és filmezőhelyek, pihenők és egyéb, ugyancsak nélkülözhetetlen létesítmények ezeken a természetvédelmi területeken. Minthogy nem elég csak védetté nyilvánítani egy adott

Lobos:ás

(Neki a nap mindig hajnali négy órakor kezdődik. Akkor még alszik a falu, alszanak a gyerekek. Lábujjhegyen feszítesz, aztán megy a konyhába. Megfőzi az ebédet, elkészíti a reggelit. Mire fölkel a család, \ minden rendben van. Ütnak ] indítja az iskolába a kilenc- j éves Ildikót és a hétéves \ öcsit. — »Jók legyetek, vigyázzatok magatokra1« —,

összekapja magát, és siet dolgozni.)

— Táskáról kerültünk ide, Mikébe. Lassan két éve ennek. Lakásproblémánk volt; itt segítettek először albérletet kéresni, aztán rövidesen tudtunk venni egy lakást. A férjem traktoros, elég jól keres; igaz, van úgy, hogv napokig csak futólag találkozunk. Az este is hazajött, megvacsorázott, aztán ment vissza szántani. Ma reggel mondta, hogy fél tizenkettőig kinn volt.

(Az elnök, Frank Gyula úgy mondta: «■Molnár Vilmosra a legértékesebb, a több mint két milliós értékű John Deere gépünket bíztuk. Nem véletlenül: ő az egyik legértékesebb emberünk.*)

— .Míg Táskán laktunk eleljártam ott is a tsz-be dolgozni. de csak itt lettem tsz- tag, rendszeres dolgozó. Persze ehhez az kellett, hogy el tudjam helyezni a gyerekeket napközibe. Szerintem ahhoz, hogy a magamfajta asszony valóban teljes emberként dolgozhasson, nélkülözhetetlen a gyerekekről való gondoskodás

(Jutka — a < munkatársai csak így szólítják. Idegenként került a faluba, és ő csodálkozott a legjobban, mikor már az első évben beválasztották a vezetőségbe.)

— Érdekes dolgot tapasztaltam. Mások itt az embepek, nini ahol korábban éltem.

íehéz szavakba önteni: vala- egy összetartóbbak; jobban rezni, hogy nemcsak együtt.- 'annak, hanem egymásért is. “Így befogadtak engem májuk közé, mintha itt születtem rolna. és tapasztalom naponta, Togy tényleg velem örülnek, ia örömöm van, és érzem az együttérzésüket a gondjaimba«.

(Molnár Vilmosné az egyedüli fizikai dolgozó a szövetkezetben, akinek rendszeres tanulmányi segélyt és a rendes szabadságán felül tizenöt nap tanulmányi szabadságol szavazott meg a vezetőség Akkor még nem volt vezetőségi tag, csak azt tudták róla, hogy beiratkozott a mezőgazdasági szakközépiskolába.)

— Mindig szerettem volna tanulni, többet tudni. De akkor, amikor ennek ideje lett volna, nem volt rá mód: aztán férjhez mentem, jöttek a gyerekek. Most, hogy itt gyökeret eresztettünk. szépen rendeződnek a családi körülményeink, megvan a feltétele, hogy a régi kívánság teljesülhessen.

(Délben hazaszalad, együtt ebédelnek a férjével. Aztán vissza az asszonyok közé. Ilyenkor, novemberben korán sötétedik. Négyig dolgoznak. Otthon tekintélyes kis háztáji állomány — üsző, koca, malac, hízó, nyúl, baromfi várja éhesen.)

— Mire végzek a jószágok - | kai, megjönnek a gyerekek;

megvacsorázunk. És amikor elcsendesedik a ház. lefekszenek a gyerekek, férjem rendszerint visszamegy dolgozni, akkor tudok leülni, hogy tanuljak. Mindennap kell tanulni, különben lemarad az ember.

arborétum, legelőerdő, értékes vagy különleges méretű fa és fasor szerepel; találni köztük forrásokat, régebbi kultúrtörténeti-régészeti helyeket is, Említettem, hogy a természet- védelmi területek jó szolgálatot tehetnek az Oktatásban,- az ismeretterjesztésben — ezt igyekeztem elősegíteni én is ezzel a kaposvári előadással, a magammal hozott fél tucatnyi filmmel. A képek azt mutatják: mit tettünk az országban e téren, vagyis a »kulcsátadás« utáni állapotról számolnak be.

— A végeredményig azonban sok munkára és türelemre van szükség. Nem pénzkérdés a megvalósításra érdemes javaslatok teljesítése, inkább hatósági-társadalmi segítségé. Ha a hivatal védetté nyilvánítást rendel el, akkor a finanszírozásról is gondoskodik. Somogy azok közé a megyék közé tartozik az országban, ahol az utóbbi időben sokat tettek a természetvédelem érdekében, jó együttműködés alakult ki a munkánk során a megye vezető . testületéivel. és a témában érdekelt szervezetekkel — mondotta a beszélgetés befejezéseként az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője.

H. F.

Új ABC, hűtőpult a tervekben

Számvetés

egy negyedszázad munkájáról

Aranygyűrűt kaptak az alapítók az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál

Alapításánaik

dós jubileumát ünnepelte Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyiáru-kis- kereskedelmi Vállalat. Az ünnepségen tizenkilencen kapták meg — 25 ’ évi munkájukért — a vállalat emblémájával díszített aranygyűrűt és 21 nyugdíjas alapító tagnak adtak á^ tárgyjutalmat.

Az ünnepségen Kovács Lajos igazgató elmondta: negyedszázada 220 dolgozó magánházakban levő 35 üzletben kezdte meg a munkát. Többségüknek nem volt szakképesítése; fáradtságot nem ismető lelkesedéssel, felelősségtudattal azonban pótolták a hiányosságokat. A megyeszékhely ellátására szervezett vállalat fokozatosan korszerűsítette üzleteit, bővítette áruválasztékát. A megye kiskereskedelmi vállalatai közül elsőként kezdte meg az önkiszolgáló bolt építését, a város külső területein levő üzletek korszerűsítését. A dolgozók helytállásáról sok történetet meséinek ma is a vállalatnál: nemegyszer előfordult abban az dobén, hogy az ellátás érdekében a kereskedők a pult melléi mentek vagont kirakni.

Tizenöt éve nagyobb feladatot kapott a vállalat: a megyeszékhelyen kívül a Bala- ton-pgrt és a járási székhelyek élelmiszer-ellátásáért is felelőssé tették, Boltjainak

negyedszáza-1 száma' 150-re emelkedett, s jóval több szakképzett kereskedő állt már a pultok mögé. 1954-ben megkezdődött ugyanis a tanulóiképzés.

Ezekben az években nyitották meg az első ABC-bolto- kat Bala tonf öld váron és Kaposváron, a Kalinyin-város részben. A gazdaságirányítás reformját követő években folytstódott az ABC-k építése. A IV. ötéves terv során Kaposvár peremkerületeiben nyitottak új boltokat, illetve korszerűsítették a régieket Bővítették üzlethálózatukat Nagyatádon, Barcson, Csurgón és Marcaliban is.

Ezzel együtt a választék is nőtt. A vállalat az idén már 660 millió forint értékű forgalomra számít (ez tízszer nagyobb az alakulást követő év forgalmánál)! Ma ötször any- nyi kereskedő és központ i dolgozó tevékenykedik a lakosság jó ellátásáért, mint 1951-ben.

A kereskedelem dolgozó; élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében több intézkedést hoztak. A-- igazgató hangsúlyozta: —

Nagy figyelmet fordítunk a nő- és az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására. Intézkedési tervünk hosszú tévőn határozza meg feladatainkat: a tudatos, tervszerű végrehajtás mindennapi munkánk szerves része... Dolgozóink

75 Százaléka nő: ez alapvetően meghatározza a nők helyzetének javításával kapcsolatos feladatainkat, amelyek szoros kapcsolatban állnak az ifjúságpolitikai határozatból eredő tennivalókkal. Vállalatunk dolgozóinak a fele ugyanis a fiatal korosztályba tartozik. A határozatok megjelenése óta eltelt időszaknak mérhető eredményei vannak már: jelentősen csökkent a férfiak és a nők keresete közötti alapbérkülönbség. 1970— 74 között az egy dolgozóra jutó havi átlagbér 12,3 százalékkal, a nőké pedig 16,4 százalékkal emelkedett.

Ha a nők életkörülményeinek javításáról esik szó, azt is figyelembe kell venni, hogy mit tesz a kereskedelmi vállalat a második műszak köny- nyítésére. A polcokon egyre több olyan kész vagy félkész terméket talál a vevő,, amely otthon gyorsan tálalható. A házhoz szállítás és a különböző bolti szolgáltatások ma már elválaszthatatlanok a kereskedelmi munkától.

. Az eredmények mellett a feladatokról is szólt a vállalat igazgatója: az üzletpolitika

továbbfejlesztése, nagy alap- területű ABC-k építése, a meglevő boltok korszerűsítése, a "hűtőpark« növelése es a szolgáltatások körének bővítése szerepel a tervek között.

Dr. K. I.

350 millió forintnyi áru a szövetkezetektől

Négy évvel a MÉK átszervezése után

(Honnan ez a nagy erő, c törékeny asszony honnan meríti ehhez az energiát? — Hányán kérdezték már ezt fennhangon vagy csak gondolat ban. Maga sem tud választ adni. Talán csak annyit:)

— Ahhoz, hogy az ember többet tudjon, érdemes egy kis áldozatot hozni. Nekem egyetlen szórakozásom a televízió, és csak lopva tudok egy kicsit kézimunkázni — pedig hogy szeretek! —, de majd ha végzek másképp lesz ...

(Foglalkozása: tsz-tag, fizikai dolgozó. Két gyerek anyja. huszonkilenc éves. Dolgozik. gyereket nevel és tanul Holnap ismét négy órakor kel. és alszik a ház amikor lepihen.)

A Somogy. megyei Mező- gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat nemrég küldöttértekezleten értékelte a MÉK 1971. március 10-i átszervezése — korszerűsítése — óta végzett munkát. Az öszegezés csaknem négy évet foglalt magába: eredményeket, megvalósult terveket. És meg nem va- lósultakat is — mert ilyenek is vannak. Ez utóbbiak közül: például főként munkaerőgondok okozták a kertészetek számának csökkenését, közrejátszottak egyes zöldségféléknél a termelőiárproblémák, döntően termelői okok vezettek 1972-ben és 1973- ban a burgonyatermelés visz- szaeséséhez (nemcsak Somogybán, hanem országosan Is).

Az átszervezés óta eltelt időszakot végső soron a fejlődés, az erősödés jellemzi. Az említett góndok nem voltak olyan nagy jelentőségűek, hogy az egész vállalatra, az ellátásra, a Szervezet rendeltetésszerű működésére súlyosan hatottak volna. A MÉK saját eszközállománya ez idő alatt Vörös Márta J 61,3 millió forintértékűről 132 I

milliósra emelkedett (ebből az állami támogatás 46,9 millió). Annak idején 42 tsz és 26 áfész alakította' meg a közös vállalatot, a múlt év végén a tagszövetkezetek száma már 75 volt. Négy év alatt a termelőszövetkezetek 181.8, a fogyasztási szövetkezetek pedig 168,2 millió forintos forgalmat bonyolítottak le — a MÉK közreműködésével. A múlt évben örvendetesen javította a burgonyatermelést és felvásárlást, hogy megyénkben két iparszerű, zárt burgonyatermesztési rendszer is működött — a barcsi tsz gesztorsága mellett, illetve a Solanum keretében — és különösen az importból származó fajtáknak voltak bő hozamai. Ezek a nagy terméseredményekkel fizető fajták megfelelő forgalmazást és tárolást is követelnek, szükség volt tehát olyan nagyhalmos tárolókra, mint amilyet Barcson és Kaposváron megvalósítottak (mindkettő 150 vagonos). A harmadik — ez már 500 vagonos lesz — most épül Nagyatádon. Itt mód nyílik az étkezési és velőgumók elheátvétele és továbbítása azonban továbbra, is gond Somogybán". Ezt a burgonyát ugyanis — évente több száz vagonnyit — a mintegy 500 kilométerre levő Demecseri Keményítőgyárba kell vinni.

Zöldségnél az 1970. évi 1504 vagonról — 1974. végére — 2291 vagonra nőtt a forgalom (ez az emelkedés az állami rendelkezések hatásának is tulajdonítható). Különösen figyelemre méltó az eredmény az uborka és a dinnye termelésénél.

Lakossági igény, hogy a zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát télen is rendszeresen és folyamatosan beszerezhessük, s az üzletekben ugyanakkor megfelelő választék is legyen. Ennek kielégítését, illetve a kínálat meghosszabbítását szolgálja, hogy az utóbbi négy évben 750 vagon helyett már 918 vagonnal tárolnak a lakosság részére. S a technológiák lehetővé teszik, hogy a friss zöldség és gyümölcs megjelenéséig folyamatos legyen az ellátás (téli almát például még június elején is adhatnak). Nagy haszna van

nyatárolónak és a .siófoki hűtőháznak. A téli tárolás ösz- . szes kapacitása mintegy 600 vagon, de legalább még egyszer ennyi kellene — az igények teljes kielégítéséhez ...

A vállalat 80,7 millió forint értékű termelési és felvásárlási célú beruházást valósított meg az utóbbi négy évben. Ebben ott van — egyebek között — az a bővítés is, amelynek következtében 1971 végén rendelkezésre álló 21 raktár 10 476 négyzetméteres alapterületét a múlt év végére 26 raktárra, illetve 14 631 négyzetméterre növelték.

A Somogy^ megyei Tanács 197á-ben határozatot hozott a megye zöldségtermesztésének fejlesztésére. A MÉK az átszervezés után ennek alapján igyekezett dolgozni. Hogy maradt még tennivaló, erre utal az öszegezésnek az a mondata, amely egyben a MÉK feladatát is megszabja a következő évekre: »A tanácsi harározat végrehajtása továbbra sem időszakos feladatot, hanem hosszabb távra szóló, tudatos felkészülést és folyamatos végrehajtást igénylő — állandó — tevékenységet jelent a megye zöldségtermelésének fellendítése érdekében.« A következetes megvalósítás mindannyiunk — s itt elsősorban a fogyasztók érdekét értem — hasznára válik.

lyezésére, az ipari burgonya j tehát' az említett két burgoH. F.

Somogyi Néplap

a