Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

Egy iskola — több feladatkör Bővült a baráti kör Valaha azt mondtuk az is- i De még mindig nem telel- | Egészségügyi fölszerelésével kólára felnőtt korunkban a I tünlt a „miértre”. Idézem Tu- | az iskola lehet a gyors segit­A közművelődési tervvel egyeztették a programot ■ , , ., iráni Imréné szavait munkahelyre „második ott- | csak a varosi hanem a falusi honunk”. Igaz volt-e vagy ha­misság. azt helye és légköre válogatta. Azóta kevésbé gon­dolkodunk hangzatos közhe-. lyekben. Azt azonban ne fe­ledjük: a közhelyek általában igazságok. Csak túl sokszor hangsúlyoztuk őket. Egy „második otthont” néz­tem meg. „A” falusi iskola modelljét vizsgáltam; mi a sze­repe ma a megváltozott falusi társadalmi viszonyok között. Szándékosán választottam tagiskolát. De mondhatnék nyugodtan „kisiskolát” is. Hol­lódon mindössze két tanterem van. A felső tagozatosok ugyanis Balatonszentgyörgyre járnák, a körzeti iskolába. Ka­lauzom Turáni Imréné tanítónő volt, akinek életút-állomásait Somogy, a Duna-Tisza köze, és újra Somogy jelenti. „Nem tudtam megszokni azt a síksá­got. Azt, hogy az ember kinéz az ablakon, és nem ütközik pil­lantása dombba, hegybe!” Ti­zenhat éve tanít Hollódon, e megyecsücski faluban. Kollé­ganője, a másik pedagógus — Novák Jázseiné — más köz­ségből „ingázik” ide. Rövid nézelődés elég ahhoz, hogy az idegen tapasztalja: a „kisiskola” betölti a „második otthon” szerepkort, S itt a me­legsárga berendezésre, a deko­rációra gondolok elsősorban, melyet saját kezűleg készítet­tek el a pedagógusok. Olaj- kályha adja a meleget. A vi­lágosságnak tágas, nagy abla­kok adnak utat. Szép számú szemléltető eszköz, valóságos tárház. Naey szükség van rá­juk. Miért? Vegyük példának a diaflexet. Ennek segítségével a diakockákat képernyő nagy­ságúra nagyíthatják, s az áb­rát jól látja a legutolsó pad tanulója is. Nem kell besötétí­teni az osztályt, mint a hagyo­mányos diafilm-vetítésekkor. gyerek sem ismeri már az év­szakoknak megfelelő mezőgaz­dasági munkákat. Furcsa, de így van, diapozitívekről tanul­ják meg az alapvető ismerete­ket.” Otthonosságérzetet tehát a berendezés, a kellő hőmérsék­let. a világosság, a jó szó kelt. A ma falusi iskolája azonban nemcsak az iskolásoknak ad. lehetőséget. A ma iskolája vi­déken — sok helyütt — köz­pont. Hollódon például nincs óvoda. így a kicsik — az is­koláskor előttiek — előkészítő­re járnak. Mesesarok, leterí- I tett szőnyegek, játékok várják őket az egvjk tanteremben. E?v héten hat órát foglalkozik velük a pedagógus. Az iskola a kulturálódás centruma. Itt készülnek fel a különböző műsorok gyereksze­replői. Itt gvűlnek össze a ran­gos, híres menyecskekórus tag­jai is rendszeresen. Húsz asz- szony és lány gyakorolja a hol- ládi néndalokat. 1972 óta a máriai áfisz égisze alatt okle­velek. dijak bizonyítják tehet­ségüket. A próbákon természe­tesen nem kasmír szoknyában, ^elvem rékliben. gyöngyös korttyal jelennek meg. hanem „városi riivatú” ruhákban. S. ha az előbb a kicsikről, a kis­dobosokból esett szó, ne felejt­sük el: ők is „hősei”, a legutol­só körzeti szemlének. Lépjünk tovább! Újabb funkció: egyre több iskola — így a holládi is — betölti a helyi múzeum szerepét. Honis­mereti gyűjtőmunka eredmé­nyeként valóságos kiállításo­kat láthatunk egy-egy tante­remben. Egykori használati tárgyakat, edényeket, fazekas­munkákat. A hagyományokat őrzik és ápolják, az egykori életmódot dokumentálják. „Nem- 1 ség bázisa is. Ez természetesen Egy honapja tartották Ka- nem azt jelenti, hogy első szá- ; , . . mu, kizárólagos „télephelye” j P°*varon a múzeumi es mu­az egészségügynek. Arra ott a | emléki hónap országos meg­rendelő, s a szakképzett „gár- nyitóját az új múzeumi állan­da • . . . dó kiállítás átadásával egy­A falusi iskola tehat ma mar | nemcsak az oktatás-nevelés | időben, Egyud Árpáddal, a színtere, hanem salt más egyéb irányú tevékenység otthona. Ahogy Hollódon is. tizenhat év óta, vagyis amióta áll. S, hogy ne csak a belső élet, hanem a külcsín is szép legyen — a helybeliek azt mondják — „új ruhát” kellene szabni rá. Leskó László hangban állították össze. Te-! tottak vidéken is. Csurgón és hát a múzeum arra törekszik, hogy ne csak egy hónapra ál­lítsa reflektorfénybe közmű­velő és tudományos munká­ját, hanem folyamatosan Somogy megyei Múzeumok ] igyekszik megfelelni ennek a igazgatóhelyettesével az októ- követelménynek. Kapcsola- beri rendezvénysorozat mér- j tait máris bővítette. elsősor- legéről beszélgettünk. ban iskolákkal, szakkörökkel. A múzeymi és műemléki hó­nap eseményeit az intézmény közművelődési tervével össz­Szőlősgyörökön nyílt kiál­lítás, az utóbbi helyen a Mar­cali Helytörténeti é.s Munkás- mozgalmi Múzeum néprajzi anyagából. Csurgón ebben az időben ötven új taggal gyara­podott a múzeumbaráti kör: általános iskolásokkal, közép­iskolásokkal és felnőttekkel. SZOVJET NÉPMŰVÉSZ A Táncsics Mihály Gimná­zium. közművelődési szakkö­rével, a helytörténeti szakkör- [ megtari;ttaké. rel, a SÁÉV kaposvári mun- érdekes kisszállásával, a MÉK-kel lé tesült új kapcsolat. Kibédi népballadák 1499 óta emlegetik okiratok­ban a Maros menti települést, Kibédet. A romániai székely községnek mintegy. kétezer­négyszáz lakosa van. Hagyo­munkát. Gyűjtésének eredmé­nyét születésének 100. évfor­dulóján, 1974-ben magyar nyelven is megjelentette a Kriterion kiadó Seprödi János mányai, népköltészeti emlé- j válogatott zenei írásai és nép­kei a régmúltra nyúlnak visz- J zenei 'gyűjtése címmel. Érde- sza. A lakosság hosszú ideig j kés, hogy Bartók — bár nem földműveléssel, szőlő- és gyü­mölcstermesztéssel foglalko­zott. Híres fuvarosok kerül­járt a községben — népdal­gyűjtő útján kibédi származá­sú öregektől is jegyzett innen Most azt tervezik, hogy a szocialislabrigád-vezetőknek szervezett múzeumlátogatá­son mutatják be az új állan­dó kiállítást. A Képpk a so­mogyi föld és a somogyi em­ber történetéből című új ki­állítás iránt nagy volt az ér­deklődés az elmúlt hetekben. Az különösen örvendetes, hogy az igényelt tárlatveze­tésből arra lehet következtet­ni: igényesebbek lettek a mú­zeumi bemutatók iránt érdek­lődő emberek is, tartalmasabb ismeretszerzésre törekszenek. (Fotó — TASZSZ—MTI—KS) Sajnos a Somogyi Képtár bezárt ez időben, a Somogy megyei képzőművészek tárlata ezért csorbát szenvedett. A múzeumi.'szervezet igazgató­helyettese azonban elmondta azt is, hogy sikerült már el­hárítani a beázás okát. Több rangos eseményt tar­A tervezett előadások szá- | mát meghaladta a ténylegesen Somogy s ám- és ösztönző módon ötvözték a folklórelö- adást a helyi sajátosságok be­mutatásával. A sámsoni ci- terazenekar és a menyecske- kórus közreműködésével tar­tottak néprajzi tárgyú elő­adást a faluban. Végeredményben elmond­hatjuk: sokoldalúan sikerült bemutatni a sokrétű múzeumi munkán keresztül megyénk történelmi múltját; a rendez­vénysorozat Somogy teljesebb megismerését is szolgálta. A szervezésre azonban több gon­dot kell fordítani. A kaposvá­ri Munkácsy Mihály gimná­ziumban kevés diákot moz­gósítottak az érdekes folklór­bemutatóra, s nem értjük a balatonszárszóiakat sem, hogy miért zárkóztak el — hely hiányára hivatkozva — egy József Attiláról szóló előadás megtartása elől, hiszen nem­rég avatták fel új klubjukat. H. B. M Gerencsér Miklós A távi rat ndenféle egzotikus giz- gaz napozott az erké­lyen, mégis locsolta agyondédelgetett fűvészkertjét a felső szomszéd, á műkedve­lő botanikus, aki úgy vigyor­gott le az erkélyről, hogy szinte csöpögött, akár csak a a fürdőszoba parfőmillatú le locsolóvíz Kövecses bordó Re- vee(yiébői. naultjára. Pedig .Kövecses épp az imént glancolta rubintfé- — Indulhatunk? nyű ékszerré a Renaúl-t. _ Indulhatunk _ lódította — Tiszteletem, kedves Ko- „ • vecses ur! - hajlongott elő meg remek sorenyet a fiatal páfrányai, aszparáguszai, szu- asszony. dáni füvei és mindenféle kak- jb; festettek egvmás mellett, ni? Előfordulhat. ahogy a Renaull-h0l 8iettek - Ez a te vágyálmod, anvia S‘kedves e^észlége” a tavaszias időben, divatozó, Hogy a mamfe a- húgoméknál ° hamarosan "itthon P«ha eleganciával, eretten, szeretne lakni? Ez csak a te A férfi mélyet szippantott hozzánk vihetjük a mamát... rózsaszín selyempapfr viszont Tiszta, evidens. kifogástalan volt. — Eddig is evidens volt. A A kórházig egy szót sem mama nálunk lakik, evidens, szóltak. Mint akik nagyon el- hogy kedden mi vigyük haza. foglaltak és nagyon komolyak, . , egyszerre lépve, figvelemkel- Nem is olyah evidens. ^ , , toen sietve masíroztak el a Mert mi van akkor, ha a ma­ma a húgodékhoz akar men­civil látogatók és a flanell- köpenyes betegek laza cso­portjai között. I Remélem, lesz... komolyan, de-, azért derűs-fia- vágyálmod. Ez Sr'raufKöv^« i«. ahogy ^csiba ^ltak el- álom. igenis, előfordulhat. tek ki innen, sokan ■' közülük j való dallamokat. Ezeket az kiválóan értettek a kerék- és előzményeket fölhasználva lá­kocsifaragáshoz. Sokáig zári tolt neki 1971-ben Ráduly világ volt ez az egyesek sze- i János, hogy elkészítse a kibé- | rimt legnagyobb és legszebb j di" balladák végleges tárát. marosszéki falu. Talán ezért is Munkatársaival évekig gyűj- : kis híján felforralta Kövecses , , . k ülésen aztán őrizte meg hagyományait, da- tött, rendszerezett, és az ered- epéjét. Különben is: egy fel- ' , , _ ’ , Növekedett a nyomás a hő­lait, meséit, népköltészetét meny: egy könyv, mely a kö- ső szomszédot, akár füves, megindultak amolyan halackban Kövecses nem A folklórkincs leggazdagabb I z«lmúltban jelent meg ugyan- j akár bogaras, csak utálni le- diszkrét lendülettel, óvakodva akart botránytj így hát in_ anva"a a ballada vagy aho«v 1 C8ak a Kriten°n Kiadó gon- | het. szakadatlan^, egy életen mindenfele tolakodó feltűnés- kább hallgatott. De mert nem _____1 ___ff. ! dozásában Kibédi népballadák j át, amíg csak tart az alsó— tői. Ennek ellenére mindenki ordíthatta ki magából a dü­i címmel. A ezen a vidéken nevezik, »tör­D-épület, középső lépcső, bclosztály, második emelet, 17-es kórterem. Jobbról az , v. V , ,, __ utolsó előtti ágy. Gépiesen talon. És nagyon ess \o a — Egyáltalán nem vágy- siettek, egészen az ágyig, és szinte megsértődtek, hogy mást találnak az ágyon. Elő­ször fölerősödött a kórterem zsongása. majd olyan nagy lett a csend, mint a néptelen templomban. Jött az ügyeletes nővér, gyűjtő meglepő i felső szomszédság. Csepeg a rájuk figyelt: jelenségük súlyt, hét, hűlni kezdett benne, s ténelmes ének«. Bár ma már í , ...... _ az életmód erősen megváltó-J eredrnenyre Amíg Sep-1 locsolóvíz a 110 000 forintos színt, a szokványostól elütő ahogy veszített a hevéből, ultramarin kötényruhában, zott, az emberek többsége a i !’odl, Jan<’s. ,m,1"d?ssze hus5'f>n“ Renault-jára és ez a hong- jelleget kapott. úgy alakult át szomorúsággá, hófehéren, keményített főkö­környékbeli ipari települések- deí, balJadat laI?u « Publ)- kongi klozetos, ez a felső re - Szovátára, Segesvárra, i kaR- addlf ° szomszed kéP*s megkérdezni: Marosvásárhelyre — jár dől- 1 198"at tartalrnaz- Ennek oka j hogy szolgál a dárga édesany- gozni, mégis, a balladák nagy ,az’ ^gy a szöveges es a dal- ja kedves egészsége... Zt_______________________, „„ I lambeli változatokat külön — Nem kapták meg a táv­iratot? részé épen, változatlanul ma­radt fönn, szájhagyomány út- | ján. Az epikus énekek | számítja, mondván: a gyűjtő [ Kövecses becsapta a Rena- ... ... | nem engedheti meg magának, | ub- ajtaját, de ez csak amo- V „1 jit „te °7U -I hogy bizonyos változatokat fi-[ lyan jelképes mozdulat volt: soknak többféle változata is | gyelmím kívül hagyjon, hogy | valójában egy kézigránátot vaTL I---- ----->— *-*+ ------- i hajított föl az erkélyre, és e gy gazdag A község népköltészet^ nem- válogasson, csak az emberek tudatában í maradt meg, tudományos gyűj­tők már a múlt század végén hozzáláttak a gazdag folklór­kincs rendszerezéséhez. A hí­res székely népmesegyűjtő, Ősz János szedte először cso­korba a balladákat, majd ta­nítványa, a falu szülötte, Seprödi János folytatta a csupán Barcs János Ködtakaróba Ködtakaróba pólyáit az ég. Felszél játszik az őszi fákkal, Dombokon nyögnek dús venyigék, Mezők rohanhak a világgal. A táj körülöttem sírdogál, s á gondom úgy nő, mint a gomba, ismét elszáll egy év fölöttem, sisakbút húzva homlokomra. Tetők fölött kilyukadt felhők csatornája mezőket áztat: fohászkodnak sziklák, legelők, s égbe szállnak gyönge ágak. kincsből __,__ . ! keserű szívvel vette tudomá­sul, hogy nem robbant. Ráduly* János három eso- | „............ . .. p ortba sorolja á balladákat, s ~ Köszönöm, jól eszerint jegyezte le es .csopor- ! Akar csak az on csalan>ai' í tosította őket kötetében. A j Berobogott a lakásba. Fele­klasszikusokhoz tartoznak a [ sége, a hajlékony derekú szép­legrégebbiek. Ezek az egész sé§ még mindig a blúza fod- | magyar folklór gyöngyszemei I raival babrált, holott Köve- í is. Köztük van a Köm*űvés j uses már háromszor sürgette, j Kelemenné ballada — Befala- \ hogy élénkebben, mert a láto- zott asszony címmel. A má- ] gatás háromtól ötig tart, most sodik csoportba a rabénekek, pedig háromnegyed négy van. „ak" teremtaii* keservesek tartoznak. Ezeknek mire kiérnek a Harsligeti egy része elterjedt az' egész; Kórházba, már fordulhatnak Kövecses álmatag szomorúságból pedig bánattá, tőben, üdén es szelíden Á kocsiban is pedáns és Élete legnagyobb keserűsége választékos volt min- volt, hogy felesége sehogy nem den. Egy mákszemnyi akart beletörődni anyja jelen- Skandinávia. Kivéve a hőpa- létébe, pedig éppen ő ragasz- lackba dugaszolt indulatot. De kodott hozzá a végletekig, mert tudták, hogy rendkívül amikor özvegyen maradt. Így, törékeny a hőpalack foncso- kedves mama, úgy drága ma- rozott üvegfala, mindketten ma; költözzön hozzánk,1, egyet- igyekeztek vigyázni rá. A kar- len édes, páratlan, aranyos csú, sugárzóra kozmetikáit mamg! És a mama eladta a menyecske kerülő úton aján- házát, eladta a gyümölcsösét, van! lőtt békét. Panaszkodott, hogy eladta mindenét — ebből vet tisztázza magát. \ — Olyan kimerítő volt ez a hét... A húgod meg sem­mit sem csinál. Teljesen rám hagyták a mamát. Van ra egy százasom, hogy ma sem fog- ’ * ják meglátogatni. Átlátok én rajtuk. Kész helyzetet akar­hanyag­— Nem — szólt a férfi élet­telen deszkahangon. — Tegnap délután kettőkor adtuk fel... Kövecses néni fél kettőkor halt meg. t Ha nem olyan szelíd és üde a nővér, Kövecses porolni kezd, hogy micsoda disznóiság, tek szövetkezeti lakást, autót, ilyen lelketlenül mégsem, le- ebből utazták be kettesben ta- het elintézni egy halálesetet, valy nyáron Nyugat-Európát. hogy föladnak egy táviratot És a marha most kijön’a kór- a vakvilágba, és kész, hogy... házból. Holnapután, kedden évesen, egészsége- t^ke nem tudott 86 sírni, sen. se porolni, se dadogni. Csak némán elsietni. A Meg kellene lepni a hú- felesége futva követte a Re- godékat. Jöjjenek csak be ők nault-ig. is a kórházba! — ■ ajánlotta Sággal előzött meg egy Tra- ideges örömmel a fiatalasz­magvar folklórban, mindenütt vissza, éneklik őket népdalként. A | — Szándékosan , bőszítesz? bantot. de a hanyagság csak szony. harmadik fejezet a betyárbal- { — állt meg az asszony mögött. a Trabantnak szólt. Felesége ládáké. ! Homlokán, kétoldalt a sapadt miatt még mindig gyöngyö­4 szerző ismerteti' kftnvvé ' beszögellésekben, hideg verej- «>tt a homloka, ott fenn. a A szerző isme» tt ti köp. ve ; ^ csjllosott kopaszodás beszögeliéseinél. ben az enekelt történeteket, : csiuogmv. megnevezi forrásaikat, ének- A menyecske káprázattá — Mifele kész helyzetet? lesi módjukat. Három csoport- szépülve, fölényes nyugalom­ba rendszerezve valamennyi mai nézett még egyszer a tü- A- menyecske fitymaloan fe­dallam- és szöveges változatot i körbe, hogy ellenőrizze arca- szttette le gömbö+yded állát. közli. A kötet — ahogy a szer- j nak kozmetikai tökélyét, jző mondja - tisztelgés az el- _ Egyaltalán nem bős?ite. j so igazi gyújtó. Seprödi Janos j jek De a frásznak 'ljell ne- emléke előtti Ugyanakkor ki- j künk a kórházba .menni? teljesítése megkezdett munká- [ Tönkre van téve a vasárna- jának.' pom. Holott éri ma Mátrahá­S. M. J zán akartam ebédelni! Valamelyest rontott szépsé­gén, hogy egy kis toka tor­lódott a hamvas bőre alá. — Mintha nem tudnád . .. Kész helyzet elé vagyunk ál­lítva. Ha a húgodék ma nem szelet hervadt puncstortát é.s jönnek t>e, akkor kedden mi- két cserepes rigójancsit. A Kövecses viszont ideges ha­raggal mordult rá: — Inkább veszel a mamá­nak néhány tortaszeletet. Űgv is kevés az időnk... És meg­kérlek, hagyd abba a gonosz­kodást. Evidens? V olt egy légypöttyös, szomorú cukrászda a Hársliget sarkán. Kö- vecsesné ott vásárolt három Némán száguldottak haza. Kövecses a lépcsőházba ro­hant, a bádog levélszekrény­nek esett, és valósággal föl­lépte áz ajtaját. Ott volt a távirat. — Most. aztán mi lesz? — csipogott félénken a szép fia­talasszony. — Semmi — válaszolt élet­telen deszkahangon a férfi. — Fölmegyünk Mátraházára vacsorázni. /

Next

/
Thumbnails
Contents