Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
I Három tsz-szövetség egyesült fFolytatás az 1. oldalról.) zetefkben folyó versenyszellem fellendítéséé rt, a szakmai hozzáértés fokozásáért. Mindezek eredményeként jelentősen javult szövetkezeteink gazdálkodása; különösen a negyedik ötéves terv időszaka hozott kiemelkedő sikereket. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények szorosan összefüggenek a szövetségeknek a tsz- ek igényeit tükröző gazdaság - szervező és termelésfejlesztő tevékenységével. Ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a fejlődés ;új gondokat hozott magával, ma sem kielégítő a szövetkezetek közgazdasági tevékenysége, nem hasznosítják megfelelően az eszközöket, a belső tartalékokat. Majd így folytatta: —r Az eltelt nyolc év során mind a szövetkezeti belső élet. mind a külső, környezet jelentősen változott. Nagyobb energiával kell hozzálátni gondjaink, gazdálkodási nehézségeink megszüntetéséhez. Mind élőbb követelményként jelentkezik a három szövetkezeti szektor határozottabb és tartalmasabb együttműködése. Üj utakat kell keresni a tsz-ek egymás közötti kapcsolatában, valamint az állami gazdaságokkal, az ipari vállalatokkal való együttműködésben.. Befejező gondolataiban Böhm József azt han.g)Súly<^z- ta. hogy a szövetkezeteik számának csökkenése, a megváltozott üzemi feltételek, valamint a növekvő feladatok tet ték indokolttá a szövetségek egyesülésit. Az eddigi munkát értékelő, a feladatokat körvonalazó beszéd után először Gombaszögi Jenő, az egyesült babócsai szövetkezet elnökhelyettese kért szót. Méltatta a dél-somogyi szövetség csaknem egy évtizedes munkáját, és hangsúlyozta a szervezeti változásnak, az egy szövetség létrehozásának szükségszerűségét. Horváth László, a nagybajomi szövetkezet elnöke hozzászólásában az újjáalakuló szövetség néhány feladatára irányította a figyelmet, dr. Knoll László, a balatonszentgyörgyi szövetkezet elnöke pedig a szövetségi munka továbbfejlesztésére tett figyelemre méltó javaslatokat. — Igen örvendetesnek tartom, hogy a küldöttközgyűlés eddigi munkájában elsősorban azzal foglalkozott, hogy az újjáalakuló szervezet, a megyei tsz-szövetség. hogyan felelhet meg a legjobban a követelményeknek. — Ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását Varga Péter, a megyei párt- bizottság első titkára. — Óriási változások mentek végbe megyénk szövetkezeti mozgalmában — mondotta. — Ezzel együtt mennyiségileg és minőségileg is mások lettek a követelmények. A szövetségnek nem a napi kérdéseikkel kell foglalkozni, hanem a mozgalom távlataival, és az ezekkel összefüggő' feladatokhoz kell egvre hathatósabb segítséget adni. Egy új tervidőszak feladatainak végrehajtásához kezdünk rövidesen. a legidőszerűbb, hogy ez a szervezeti változás most menjen végbe. Ki minek mestere? Sertéstenyésztők versenye Múlt századi, régi somogyi húsz versenyző jutott a me-1 kedv, a további szakmai korképekről , ismerjük a makkol tató kanászt: pásztorok faragásain, itt élő festők képein gyakran látható jellegzetes alak. Somogy — a hajdan tölgyesekben bővelkedő megye — híres volt sertéstenyésztéséről. De ez a múlt eltörpül a jelen nagy eredményeket felmutató, magas szintű technikát alkalmazó állattenyésztése mellett. S ehhez elkerülhetetlenül szükség van a jó szakemberekre is. Szombaton — a Ki minek mestere ? vetélkedősorozat keretében — a somogyi ifjú sertéstenyésztők tettek bizonyságot felkészültségükről, mindennapi munkában szerzett tapasztalataikról. A járási selejtezők után gyei döntőbe. Itt az első feladat egy általános «-totó« kitöltése volt — bizony nem könnyű kérdésekkel. Melyik hazánk egyik legelterjedtebb sertéshibridje? Mennyi egy szakosított telepen az optimális kocaforgó? Hány hónapos korban vonható tenyésztésbe a sertés? — ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk az ifjú szakembereknek. Ezután a zsűri — amelynek elnöke Kosa Ferenc, a Ka—Hyb igazgatója volt — már látta, hogy szoros verseny lesz. Igazi vetélkedőhangulat alakult ki. Bár az is igaz, hogy a politikai kérdések után — itt a legtöbb válasz rossz volt — egy kissé »lanyhult« a Megalakult a megyei diákturisztikai bizottság Az ember elkényelmesedése i kát ígérnek, csupán a megtnagédiákhűiz vezethet — la púnk hasábjain is többször foglalkoztunk ezzel. Különösen a fiataloknál, annál a korosztálynál, amelynek ugyan megvannak a lehetőségei ennek elkerülésére. A lehetőségek azonban nincsenek kihasználva: a gond ismert, csak a megoldás, az előrelépés váratott magára. Váratott, hisz az Országos Diáksporttá - nacs és az Országos Diáktu- riszl/kat Bizottság megalakulása reményt keltő jövőt ígér. Az utóbbi hónapokban országszerte egyre több helyen alakult meg a megyei diák- sporttanács. majd pedig annak munkabizottságai a megyei diákturisztikai bizottságok. Eddig tizenkét megyében működött ez a szerv', tegnaptól pedig tizenháromban működik — most már Somogybán is. Amikor létrehozták a diák- turisztikai bizottságokat, feladatként jelölték meg a tanulók testi fejlődésének segítését, illetve szűkebb környezetük, hazájuk megismerését, a mozgalmi élet tartalmasabbá tételét, az iskolákban tanultak elmélyítését. Ez' határozza meg a Somogy megyei Diák- turisztikai Bizottság munkáját is. Az iskolákban régi hagyomány, hogy év végén közös kirándulásokra indulnak a diákok, autóbusszal bejárjak az országot, ismerkednek városainkkal, hazánk tájaival. Gond volt eddig ezeknek az utaknak a megszervezése: a bizottság egyik feladata tehat az utak előkészítése és szervezése lesz. A felszólalásokban elhangzott: az iskolai kirándulások ne csak »buszozá- sok- legyenek, kapjon helyet ott a mozgás, a természetjárás is. Elő keil segíteni az úttörők és a KISZ-tagok természetjárásának fejlődését, az országjáró diákkörök tartalmasabb munkavégzését. A tervek sovalósítás van még hátra: A feltételek is biztosítva vannak: a Somogy megyei Diákturisztikai Bizottságban a megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács művelődési osztálya, a megyei úttörőelnökség, az Ái- lami Ifjúsági Bizottság, a természetjáró-szövetség és az Express Ifjúsági és Diákuta- zásd Iroda munkatársai is részt vesznek. N. J. désekre már jó feleletet kapott a zsűri. A karádi termelőszövetkezet egyik büszkesége a Ka— | so; Hyb-telep — itt tartották a gyakorlati versenyt. Itt már a telepen levő gépek ismeretére, a versenyzők tapasztalataira is szükség volt. S tudni kellett — már nemcsak elméletben —, hogy mit adnak a malacoknak, ha például vashiányuk van, és azt is, hogy milyen is az a szer. .. Délután került sor az eredményhirdetésre, a díjak átadására. Az elméleti kérdésekben — és gyakorlatban is — a nagyberki Bodor Gyula bizonyult a legjobbnak (ő nyolc éve dolgozik már szakosított sertéstelepen). A rhá sodik díj Karádon maradt, a -hazai színekben.« induló Herczeg Józsefnél, aki megkapta a termelőszövetkezet különdíját is: egy visító malacot. A harmadik helyezett szintén nagyberki: Opermann Imréné;a legeredményesebben versenyző KISZ-tag, a mer- nyei Meskula Piroska a negyedik helyet szerezte meg. A sertéstenyésztők versenyével befejeződött Somogybán a Ki minek mestere? idei rendezvénysorozata, amelyben a növénytermesztők, a szántók «.és a szarvasmarha-tenyésztő fiatal szakmunkások vetélkedtek a szakma ifjú mestere címért. N. J. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: olyan szövetségi munkára van szükség, meiy hozzájárul a szövetkezeti gazdálkodás erősítéséhez, segít kihasználni a meglevő lehetőségeket, keresi az újat, a korszerűt agrárpolitikai céljaink, a megyei pártértakezleten, a XX. kongresszuson hozott határozatok végrehajtása érdekében. — Kérjük a szövetséget és szövetkezeteket — mondotta —, hogy a jövőben fordítsanak még nagyobb figyelmet a háztáji gazdálkodás támogatására. Ennek az ágazatnák hosszú időre olyan szerepe van, mfciyet a nagyüzem nem tud átvenni. Az idei őszi munkák tanulságairól szólva arra hívta fei a figyelmet Varga Péter, hogy szövetkezeteinkben feltétlenül nagyobb üzemi rendre, magasabb színvonalú szervezettségre van szükség. Emellett utalt arra is. hogy elengedhetetlen a meglevő eszközök eddiginél sókkal jobb kihasználása. Befejezésül az újjáalakuló szövetséginek javasolta, hogy a hatékony munka érdekében differenciált támogatást nyújtsanak a megye szövetkezeteinek, és köszönetét mondott azért a tevékenységért, melyet, a három szövetség végzett a megye tsz-mozgalma érdekében. Az új alapszabály elfogadása után — mely 1975. november 17-vel kimondta a három szövetség egyesülését —- került a tisztségviselők és a megyei szövetség bizottságainak megválasztására. A küldöttek tizenöt tagú elnökséget választottak. A megyei szövetség elnöke Bernáth Ferenc, titkára Bogó László lett. Bogó László köszönetét mondott a bizalomért, majd a TÓT nevében dr. Nyíri Béla üdvözölte az újjáalakult megyei szövetséget. V. M. MAI KOMMENTÁR UN K Hajrá nélkül Az év vége utolsó hetei hagyományosan a legmozgalmasabbak. Felgyorsul az idő a karácsonyi ünnepekre készülődő családokban éppúgy, mint az éves tervek teljesítésén dolgozó és a következő évek munkájának tervezésével foglalkozó vállalatok számára. Néhány éve még gyakran tapasztalhattuk, hogy az utolsó negyedben vagy épp a december 31-e előtti néhány héten egy-két vállalatnál, szövetkezetnél »hosszú hajrádba kezdtek. Állandó túlóráztatás, feszített munkatempó, halmozódó termékek — és a minőségi hibák ugrásszerű emelkedése — jelezte ezt. A tervet ugyanis teljesíteni kell — mert ettől függ a prémium, a nyereség és a felügyeleti szervek elismerése. De hogy a hajrámunkának valamikor még kell majd adni az árát? Úgy vélekedtek: »hosszú a következő év, sok víz lefolyik addig még a Kapóson is.« A minőségi hibák és q sok reklamáció miatti eredmény- romlás pedig egy év alatt »kigazdálkodható« ... A »hajrástílus«, a túlfeszített ütem ma már kevésbé jellemző. A vállalatok ugyanis egyre eredményesebben tanulják, hogy mit jelent a korszerű, hatékony gazdálkodás. Mert hiába egyértelmű a szabályozórendszer, ennek alapján a munkát jól és eredményesen megszervezni külön tudomány. Sok vállalatnál azzal kezdik, hogy az új év kezdete előtti hónapokban már lekötik a rendelésállományt. S ez nem jelent mást, minthogy biztosan tudják: kinek, milyen és mennyi terméket fognak gyártani a következő évben. Ehhez pedig alaposan ismerni kell a piacot és sokoldalú információk szükségesek. Szükség van a világgazdasági változások, a. magyar ipar egyes ágazatai termelőképességének — megannyi hasznos kül- és belföldi információ — ismeretére is. Csak így tervezhető okosan az anyagbeszerzés úgy, hogy év közben a vállalatoknál ne legyenek holtidők vagy anyaghiány miatt állások. Az atlétikában csak azok a hosszútávfutók képesek mindent elsöprő, eredményes hajrát nyitni, akik év közben — az egyhangú, kedvet lankasz- tó edzéseken — kemény akarattal rótták a köröket. Aki ezekből kihúzta magát, aki kényelmeskedett, annak az arca a hajrában görcsbe rónául az erőlködéstől, és lemarad. Fokozottabban áll ez a vállalatokra. Pontosabban: amelyik év közben megszerezte a megfelelő »állóképes- séget«. az olyan behozhatatlan előnyre tett szert, hogy nem is kell hosszú hajrat nyitnia, a finisben, a többiek mégsem érik utol soha. A felkészületlenül hajrázó atléta viszont szúrást érez az oldalában, s összeesik a cél előtt. Az év utolsó heteiben hajrámunkát végeztető vállalatok is amit megnyernek a vámon, egész bizonyosan elveszítik majd a réven. A kővetkező tervidőszak szabályozórendszere ugyanis — az eddigi gazdálkodással ellentétben — fölerősíti a vállalatoknak a költségekre való érzékenységét, és ösztönzi a hatékony, jó minőségű munkát. És aki eddig nem tanulta meg a korszerű gazdálkodásnak ezt a nélkülözhetetlen tudományát, egyszerre azt érzi, légüres térbe került Amit ebben az évben mulasztott„ azt már nehéz lesz jövőre »kigazdálkod- nia«. Cs. T. Az állampolgári jog, társadalmi kötelesség Interjú a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetőjével Lassan fél éve már. hogy l ja: évente hatmilliárd forin- • rábban is szóba került, s volt Környezetvédelmi berendezések A Budapesti Vegyipari Gépgyár 4. s*. gyárában két fontos, környezetvédelmi célokat szolgáló gyártmány készül. A szedimentométert, amellyel a porokban, folyadékokban található szemcsék számát lehet meghatározni — ezt a skandináv országokba szállítják, akárcsak a környezetvédelmi centrifugát. Ez utóbbi készülék elsősorban a vegyipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar, valamint ásvány- és növényolajipar területén használható, ahol a folyadékból kiválasztja a szilárd anyagot. Képünkön: Vizsgálják az métert. hatályba lépett a társadalom- tot fizetünk ki táppénzre, biztosítási törvény. Ezt megelőzően 1975-ben több nagy jelentőségű intézkedés is szolgálta a szakszervezetek társadalombiztosítási tevékenységének kiterjesztését, az arra rászorulók támogatásának fokozását. Ez^el kapcsolatban tettük föl a kérdéseinket dr. Kurucz Bélának, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság törvényelőkészítő főosztálya vezetőjének. A szakszervezetek negyedszázada látják el a társadalombiztosítást. Milyen■ lehetőségeket kínál az új törvény e munka teljesebbé tételére? — A szakszervezetek feladata volt eddig is a jogvitás ügyek meghatározott körének intézése. A hatáskörök azonban a törvényalkotás előtt szétszórtak voltak. A jogorvoslati szabályokat , most mar jól át lehet tekinteni, így ez a munka hatékonyabba válhat. A társadalombiztosítási tanácsoknak rendkívül sok olyan feladatuk van, amelyeket a betegek, öregek, a családosok érdekében kell elvégezniük. S itt még vannak olyan területek, amelyek megújításra várnak. Évről évre nő például a táppénzesek száma, és közülük jó páran indokolatlanul vannak betegállományban. Ez olyan ellentmondás, amit előbb- utóbb mindenképpen fel kell oldani. S a jelenlegi táppénz- rendszerben arra van szükség, hogy az üzemekben, gyárakban felülvizsgálják a táppénzre vétel gyakorlatát: ne fordulhasson elő, hogy valaki szabad idő szerzés céljából íratja ki magát — mert sokszor ki is írjak. Az indoko— Július 1-től állampolgári jog az egészségügyi ellátás. Mi a társadalompolitikai tartalma és jelentősége ennek az új intézkedésnek, amelyet az 1975. évi II. törvény mondott ki? — A társadalombiztosítással összefüggő új rendelkezés mindig valamilyen társadalmi problémát akar megoldani. S az új törvény egyszerűsítést is jelnet: közvetlenebb kapcsolatot biztosít az orvos és a beteg között. Az egészségügyi ellátás így »leválik« a biztosításról; ez is új rendelkezése a törvénynek. Itt szeretném megjegyezni: az a nézet, miszerint néhányan ajándékba kapják a biztosítást, téves. A díjat meg kell fizetniük. S az új törvénynek legnagyobb jelentősége abban van. hogy ma már az állampolgárok több mint 99 százaléka biztosított. — Korábban több olyan jogszabály volt, amely a társadalombiztosítással fog- I lalkozott, és a sok rendelkezés nagyon nehezen volt áttekinthető. Mi változott ezen a téren? — Törvénybe foglaltuk a jogszabályokat. Július 1-ig csaknem 500 különböző rendelkezés volt hatályban. De is rá példa: az anyasági segély szabályozása. A nyugdíjrendszer egységesítése egy úgynevezett nyugdíjskála megszerkesztését követelte. E táblázat alapján pontosan megállapítható, hogy bizonyos ideig tartó munkaviszony után milyen összegű nyugdíj jár; például tíz év után 33 százaléka az átlag- keresetnek. Felvetődhet a kérdés, hogy kik és miért kapnak nyugellátást ilyen rövid idő után. Gondolni kell arra. hogy 1972-ben a nyugdíjba menő nőknek több mint 32 százaléka 15 évnél rövi- debb ideje volt munkaviszonyban; rájuk való tekintettel rendelkezik a törvény a tíz éves alsó határról. Az utóbbi években jöttek csak létre azok az üzemek, főleg vidéken, ahol a nők legnagyobb számban tudnak elhelyezkedni. így ma már 70 százalékuk munkaviszonyban van. — Nagy jelentőségű intézkedés volt az is, hogy július 1-től fölemelték a régi és az alacsony nyugdíjak összegét. — Egymillió 800 ezer nyugdíjas van Magyarországon. Amikor az alacsony nyugdíjak felemeléséről döntöttünk, elsősorban azokra voltunk tekintettel, akik idős koruk miatt semmilyen mellékjövedelemmel nem tudják a nyugnem egyszerű összeszerkesz- I díjukat kiegészíteni. Az' emeté&ról van szó, hanem továbbfejlődésről. Ilyen például a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése vagy a nyugdíjrendszer egységesítése. összesen több mint száz különböző reformot tartalmaz az új szabályozás. Korábban, ha egy-egy újabb réteget bevönunk a társadalomiatlan táppénzállomány meg- j biztosításba, az újabb rendel- egyik új szedünento- j szüntetésére is tervezünk in- ( kezések mealkoltását tette ‘ tézkedéseket. Ennek szüksé- j szükségessé. Az egységesítés (MTI fótó — Csikós Gábor feiv.) j gességét egy adat is bizonyít-1 szükségessége ezért már köles 1,1 millió embert érintett és összesen 1,8 milliárd forintot jelent. Ez az intézkedés — sok egyéb mellett — része annak a munkának, amit összefoglalóan így, lehetne megfogalmazni; társadalmunk elemi kötelessége, hogy gondoskodjon a betegekről, az öregekről. M. A. Somogyi Néplap
