Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

EGY VB-ÜLÉS NYOMÁN A nagyatádi munkásőrök Útjelző sikerek Nemcsak művelődési hanem politikai feladat, hogy fokozottabban segítsük a fizi­kai dolgozók hátrányos hely­zetben levő gyermekeinek is­koláztatását. Ez a gondolat jellemezte a megyei párt­végrehajtóbizottság ülésének munkáját, amikor értékelte a munkás-paraszt fiatalok tanu­lásának, továbbtanulásának helyzetét. A beszámoló és a vitában hozzászólók is meg­állapították, hogy e munkát alapvetően az eredmények jel­lemzik még akkor is, ha né­hány területen elmaradtunk célkitűzéseinktől, vagy a le­hetőségekhez képest lassúbb a fejlődés. Milyen eredményekről be­szélhetünk? Javult a fizikai dolgozók gyermekeinek ta­nulmányi helyzete: jobbak az osztályzatok, csökkent a bu­kási aráhy. Korábban az volt a jellemző, hogy a fizikai dol­gozók gyermekei közül egy­részt kevesebben jelentkeztek közép- és felsőfokú intézmé­nyekbe, másrészt hátrányos | helyzetük miatt a jelentkezők közül is kevesebbet vettek föl. Az elmúlt tanévben már ja­vult a helyzet. Ezt mindenek­előtt az idézte elő, hogy a fi­zikai dolgozók gyerekeivel való törődés fontos társadalmi ügy lett megyénkben is. Job­ban ösztönzik őket a tovább­tanulásra, előkészítő tanfolya­mokon és más módszerekkel segítik leküzdeni hátrányukat. A közgondolkodás tehát kedvezően alakult Somogy­bán is. Mind többen megértik, hogy . fokozottabb segítésük­nek politikai és osztálytartal­ma van. Vannak azonban még szép számmal olyanok, akik igazságtalannak tartják ezt a kiemelt segítést, és úgy értel­mezik, mintha a módszer más társadalmi rétegek gyermekei­nek rovására menne. Nem így van. A megkülönböztetett fi­gyelem — kétségtelen — a művelődésbeli hátrányok fo­kozatos megszüntetését szol­gálja. De ne szégyelljük ki­mondani: hatalmi kérdésről van szó. Nem valakik ellen, hanem a fizikai dolgozók gyermekeiért, műveltségük és felkészültségük fokozásáért akarunk többet tenni, mirft eddig. A munkás—paraszt családok többsége — bár kulturális fej­lődésük' számottevő — még nem tud olyan műveltségi igényt ébreszteni gyermekei­ben, és a tanulásban sem ké­pes olyan feltételeket terem­teni, mint például az értel­miségi családok. Emiatt sok jó képességű gyermek el sem juthat tehetségének bizonyí­tásáig, kibontakozásáig. A művelődésbeli hátrányok meg­szüntetéséhez még hosszú idő kell. Szervezetten és tudato­san kell dolgoznunk azért, hogy a tanulásban olyan fel­tételeket teremtsünk, melyek révén e hátrányokat csökkent­hetjük, majd fokozatosan fel­számolhatjuk. Ez mindenek­előtt a szocialista állam fel­adata, de természetesen szük­ség van az egész társadalom összefogására és segítségére. Ennek sok szép példája van megyénkben is. Tanácsok, vál­lalatok és termelőszövetkezetek fogtak össze és segítették az akcióprogram kibontakozását. Megyei ösztöndíjalapot te­remtettek, és milliókkal já­rultak hozzá a kollégiumi he­lyek gyarapításához. A szocia­lista brigádok, a KlSZ-szerve- zetek társadalmi munkát vál­laltak az iskolák fölszerelésé­nek gazdagításáért. Országos hírű so­mogyi akció már eddig is je­lentős anyagi erőt összpontosí­tott a jobb tanulási feltételek megteremtéséhez. Ez nagyon fontos. De inkább figyelemre méltó, hogy megmutatta: mi­lyen erő rejlik a társadalmi összefogásban. A részvevők példája nyomán várhatóan tovább bővül a cselekedni 1 akarók száma. Végei ért a KGST földtani állandó bizottságának ülése A KGST földtani állandó bizottsága október 27 és no­vember 1 között Budapesten tartotta 30. ülését Megvizs­gálta a tagállamok fűtőener­getikai bázisainak 1976 és 1980 közötti, valamint 1990-ig tör­ténő fejlesztéséről készült je­lentést, és a kőolaj- és föld­gázkutatás kiterjesztésére tett javaslatokat A «bizottság jóváhagyta a kokszolható szénlelőhelyek ku­tatásának és feltárásának módszerét, valamint a tagál­lamok kőolaj- és földgázkuta­tásairól előterjesztett javas­latokat A művelődési hátrány meg­szüntetésében változatlanul az iskoláé a döntő szerep. Ponto­sabban a pedagógusoké. Mun­kájukról nagy elismeréssel szóltak a végrehajtó bizottság ülésén. A vezető testület kö­szönetét mondott azoknak a pedagógusoknak, akik sokat és eredményesen fáradoztak a program végrehajtásáért. Ösz­tönző ez az elismerés, mely várhatóan újabb energiákat és odaadást szabadít föl. A legtöbb iskolánkban jól indult és szép eredményekkel folyik ez a munka. A pedagó­gusok többségé hivatásszere- tetből, politikai meggyőződés­sel és kellő pedagógiai tapin­tattal végzi a feladatát. A tanórákon kívül, a szakköri’ foglalkozásokon is gyarapítják a gyermekek ismereteit, to­vábbtanulásra előkészítő tan­folyamokat szerveznek, és se­gítenek a pályaválasztásban. Egyes - tan testű letekben azonban még mindig kam­pányfeladatnak tekintik a munkás—paraszt fiatalok se­gítését. »Majd elmúlik a buz­galom« — mondják. Az ilyen szemlélet káros. így fordulhat elő, hogy a megkülönböztetett foglalkozásból »megkülönböz­tetés« lesz, amely gátolja a személyiség kialakulását, s az osztályközösségek formálását is nehezíti. Olyan tapasztalat is van, hogy egyes helyeken csak azokat a fiatalokat segí­tik, akik képességeiknél fogva esélyesek a továbbtanulásra. Ez csak az egyik cél; azt akarjuk, hogy mind több ter hetséges munkás—paraszt gyermek menjen szellemi pá­lyára. De segíteni kell a töb­bieket is. Nemcsak az á tehet­séges gyerek, aki szellemi pá­lyát választ, hanem az is, akiből például kiemelkedően jó szakmunkást nevelhetünk. A lényeg az, hogy észreve­gyük, ki miben tehetséges, és személyiségre szabott mód­szerrel érjük el, hogy tehetsé­ge kiteljesedjen. A segítés azonban nem . korlátozódhat a tanulásra. A j műveltség iránti érdeklődés j fölkeltésében, a gátlások le- küzdésében is sokat tehetnek pedagógusaink, s azért is. hogy | a legrátermettebb fiatalok az j eddiginél nagyobb szerepet játsszanak az iskolák közéle­tében. ök legyenek a fiatalok közhangulatának, életfelfogá­sának meghatározói. Vas Imre, a megyei pártbizottság munkatársa A kedvező világpolitikai enyhülés megyénkben is köz­vetlenül érezteti hatását. A vi­lágviszonylatban megélénkülő kölcsönös látogatások, tapasz­talatcserék során jutott el So­mogyba is egy mezőgazdasági küldöttség a déli félteké^ tá­voli szigetországából, Üj-Zé- landból. Vonzotta őket a fel­halmozott, tekintélyes tudomá­nyos ismeretanyag és tapasz­talat, amely révén a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskola me­gyénk határain túl is nevet, rangot és tekintélyt szerzett. S valóban, az enyhülésnek a mindennapi értelme, aprópénz­re váltott gyakorlati haszna éppen ez: különböző népek és kultúrák kölcsönösen előnyös találkozása. Korunkban egyébként is mind szorosabbá válik a népek, nemzetek közötti kapcsolat. Ennek természetesen negatív jelenségei is vannak: egyebek között a kedvezőtlen kereske­delmi csereatány-romlás. Ezért igen fontos, hogy még jobban, hatékonyabban mozgósítsuk saját belső tartalékainkat. Eh­hez széles körű aktivitásra, s munkánk legkisebb részletei­nek átgondolására is szükség van. Így került napirendre szerte a megyében termelési tanácskozásokon, munkáskül­döttek ankétjén és szakszerve­zeti tanácsüléseken a követke­ző öt év tennivalóinak megvi­tatása. Az előrelátóbb, a költségek­kel jobban számolni tudó, a ta­karékos, és hatékony munka megszervezése nem pusztán a vállalatvezetőség feladata. Csak úgy sikerülhet, ha az üzemekben meglévő anyagi és szervezésbeli tartalékokon kí­vül a szellemieket is fel tud­ják tárni. Igen sok erő van a friss emberi gondolatban. S úgy látszik a vállalatok java része felismerte ezt. A Finom- mechanikai Vállalat 3. számú gyárában a munkásküldöttek széles körűen megvitatták a következő év tennivalóit, az úgynevezett előtervet. S a gyár vezetői az elhangzott bírálato­kat és javaslatokat mind figye­lembe veszik a terv készítésé­nél. Az elmúlt öt év tapaszta­latait értékelték a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság VSZT-tanácsülésén, s ugyan­csak a munkáról esett szó a ruhagyár termelési tanácskozá­sain. Mindezek jelentősége rendkívül fontos: munkánk re­ális megítélése nélkül jól ter­vezni szinte nem is lehet. Fontos természetesen az is, hogy a vállalatok időben is­merkedjenek meg a követke­ző tervidőszak főbb szabályo­zóival és legfontosabb tenni­valóival. Októberben ezért is tartottak sorozatosan konzul­tációkat, előadásokat és terv­egyeztető tárgyalásokat me- gyeszerte. Meg kell említenünk a megyei tanács vezetőinek lá­togatását szerkesztőségünkben és Sugár Imrének, a megyei ta­nács elnökhelyettesének a So­mogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalatnál tartott előadását, amelyben részletesen szólt a következő évek fontosabb be­ruházásairól. Ezekben a hetekben mind több vállalatnál, szövetkezetnél j kezdődnek meg a különböző J párt-, szakszervezeti és Köz­oktatások. A különböző tanfo­lyamok programjai azokat a napjainkban legfontosabb poli­tikai ismereteket, feladatokat tartalmazzák, melyek a terv­szerűbb munkát, a hatékony politikai cselekvést és a kor­szerű szemléletet segítenek ki­alakítani. A Mezőgép Vállalat­nál például még sohasem volt ilyen aktivitás: öt párttanfo­lyam, három KISZ-, egy szak- szervezeti csoport és egy kihe­lyezett marxista középiskola indult az idén. A héten akár köd ülte meg a domboldalakat, akár napgü- I tés borította fénybe a táblákat, | mindenütt dohogtak a gépek a határban. A legtöbb helyen nyújtott műszakot tartottak, sőt, szombat-vasárnap is népe­sek voltak a mezők. Az idei termés java része már a mag­tárakban van. Ügy látszik, hogy a mezőgazdaság nagyobb teljesítményű gépeivel, gondo­sabb szervezéssel és a kedvező időjárás következtében jobban megbirkózik • betakarítással, mint tavaly. Csupor Tibor Szolgálatban, munkában Különböző korú, felkészült­ségű embereket találunk a munkásőrök között. Kommu­nistákat, s az utóbbi években egyre több pártonkívülit is. Egy jellemzi valamennyi ükét: önként vállalták a szolgálatot, azt, hogy az eskü szellemében becsülettel teljesítik a munkás­őrökre váró állami, társadal­mi feladatokat. A nagyatádi járás Tóth La­jos munkásőrszázadának sok beosztottja dolgozik fiatal vá­rosunk ipari üzemeiben: a konzervgyárban, a cérnagyár­ban és a Danúviában. Dorcsi Sándorral, a Nagyatádi Városi Pártbizottság titkárával — ő is kezdettől munkásőr — arról beszélgettünk, mi jellemzi a város munkásőreit. Fontos pártmegbízatás — Évente egyszer a járási pártbizottsággal közösen érté­keljük a munkásőrség tévé-, kenységét. Ez a gyakorlat ala­kult ki a bázisüzemek pártbi- zpttságainál, pártvezetőségei­nél is, a kisebb alapszerveze- bek pedig az év végi beszámoló taggyűlésen foglalkoznak e témával. Ez kifejezi: pártszer­vezeteink a munkásör feladat ellátását fontos pártmegbíza­tásnak tekintik. Marosi József, a munkásőr­ség parancsnoka a párttitkári értekezleteken, az üzemekben a gazdasági és a párt-, társa­dalmi vezetők előtt — a mun­kásőrök jelenlétében — tájé­koztatást ad a kiképzésről és a szolgálat ellátásáról. A kommunista nevelés közös feladat — Munkásőreink fegyelme­zetten hajtják végre a növex- vő feladatokat. Ez a kommu­nista nevelő munka eredmé­nye. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a munkásőrök jól értsék a párt politikáját, azt fenntartás nélkül magukévá tegyék, s közéleti tevékenysé­gükben, munkahelyükön s pártmegbízatásuk 'teljesítése közben is e politika megvalósít tásának részvevői legyenek. . A városi és a járási pártbi­zottság vezetői rendszeresen tartanak politikai tájékoztató­kat a munfcásőröknek. Az üze­mi pártszervezetek az elsők között javasolják a munkás­őröket politikai iskolára, tan­folyamra vagy pártiskolára. Arra szintén nagy gondot for­dítanak, hogy a munkásőrség­ben tevékenykedő pártonkívü- liek kommunistává nevelődje­nek. Így lett párttag Ács Jó­zsef, Mohári István mumkásőr. A közéletben A nagyatádi munkásőrök nemcsak a kiképzésben, hanem a szolgálat ellátásában is bizo­nyítják: többségüket ott talál­ni a közélet minden területén. Greller Károly és Novacsek Pál a cérnagyárban, Prókai Lajos és Ádi József a konzerv­gyárban szocialista brigádot vezet. Paizs János tsz-főagro- nómus a városi párt vb-nek, Szerecz Béla — a Danúvia gyárában párttitkár — a váro­si pártbizottságnak a tagja. Tamás Lajos pedagógus 15 éve propagandista. A tanácsban és k szakszer­vezetekben ugyancsak megta­lálni a munkásőröket. Sokan az üzeiín szocialista brigádjá­ban tevékenykednek, s részt vesznek a társadalmi munká­ban, a parkerdő kialakításá­ban, az utcák, terek fásításá­ban., parkosításában, s patro­nálják az óvodákat, iskolákat. Erkölcsi elismerés Mint Dorcsi Sándor elmond­ta, e fontos pártmegbízatás teljesítését erkölcsi és anyagi elismerésben is részesítik. A bázisüzemekben a kollektív szerződés - is gondoskodik az erkölcsi, anyagi elismerésről. Amikor a munkásőrök munka­helyi tevékenységét értékelik, a kiváló jelvény vagy más ki­tüntetés sorsáról döntenek, vé­leményt kérnek a parancsnok­ságtól. A cémagyárban a kiváló jel­vénnyel kitüntetett munkás­őrök hét nap jutalomszabad­ságban részesülnek. A parancs­nokság és az üzem egyetértése alapján lett kiváló dolgozó Prókai Lajos és Futó György, kapott kitüntetést Béres Béla, Rónai Zoltán és mások is. Közösen érik el, hogy az er­kölcsi elismerés is segítse a kommunista nevelő munkát, Sz. L. Három hónappal a határidő előtt Szerelik a gépeket a barcsi kölsiizemben konfekció-varrógépek, ame­lyeket ezekben a' napokban ál­lítanak be a szerelők, ma a legmodernebbeknek számíta­nak. Európa és a tengerentúl 6ok országában ismert kéz­műipari vállalat a megrende­lések teljesítésénél jövőre már számít a barcsi munkásnők ügyességére. A tervek szerint 90—100 tonna kötöttáru ké­szül itt évente. E termékmeny- nyiség értéke meghaladja a .40 millió forintot. Az új üzem mellé még egy ugyanekkora elfér. Szerelik a furcsa formájú kötőgépeket a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat új, barcsi üzemében. A fehér falak kö­zött még ebben az évben meg­kezdődik a termelés. Az új üzem munkába állása négy­száz barcsi és Barcs környéki lánynak, asszonynak jelent majd kereseti lehetőséget. A Dráva-parti település kor­szerű üzeme rekordidő alatt készült el. Egy éve még kukoricát takarítottak be er­ről a területről. A barcsi TÖVÁL a tavasszal kezdte meg az építkezést, s három hónappal a határidő előtt jó minőségben adta át a csarno­kokat és a szociális létesítmé­nyeket. Az Újvári István pé­csi tervező elképzelései alap­ján megépült üzem kiszolgá­lóhelyiségeit úgy méretezték, hogy a jelenlegi termelőterü­let a kétszeresére bővíthető újabb szociális jellegű beru­házás nélkül. A barcsi TÖVÁL-t a gyors munkáért dicsérik. Szabó Gyula igazgatótól kérdeztem: mi a magyarázata az építési idő háromhónapos csökkenté­se után már hátrányosan befo­lyásolná a munkát. Az uj barcsi üzem falai kö­zött még a szerelők dolgoznak, a járási székhelyen azonban már hónapok óta tart a mun­kások betanítása. Indulásra száznál több, a szakmát isme­Az üzem a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat legjelentősebb negyedik ötéves tervi beruhá­zása. Megvalósulását anyagi­lag is támogatja a Könnyű­ipari Minisztérium, valamint a Somogy megyei Tanács azért, hogy e térségben meg­lévő foglalkoztatási gondokon enyhítsen. — A termelőüzem megépí­tése a feladatnak csak az egyik része. Azért, hogy idő­ben tanítani kezdhessük a munkásokat, szükségünk volt a Barcsi Járási Pártbizottság és a nagyközségi tanács tá­Az xij kötőgépeken évente 40 millió forint értékű áru ké­szül. sének ? — Gazdaságosan építeni — felelte — csak akkor lehet, ha jó előkészítés után a legrövi­debb idő alatt befejezzük a munkát. A termelési értéket tekintve nem nagy ez az épít­kezés, de mindent meg kellett csinálni, amire egy üzemben szükség van. A gázfűtés' be­szerelése éppen úgy része volt a munkának, mint az elektro­mos hálózat kiépítése. Véle­ményünk az. hogy a szerződés megkötése előtt kell tisztázni a beruházással kapcsolatos vi­tákat; az építkezés megkezdé­rő dolgozója lesz az üzemnek. [ Dr. Bossányi Györgytől, a Fő­városi Kézműipari Vállalat igazgatójától kaptuk a tájé-1 koztatást: a betanulási idő | alatt több mint hatmillió fo­rint értékű terméket állítottak elő a munkásnők. Az üzemben sokkal korsze­rűbb körülmények között dol­gozhatnak majd: a 23 millió forint értékű beruházásból ugyanis 8,5 millió forintot köl­töttek gépek, berendezések vásárlására. Tzok a kötő- és mogatására is. A jó együttmű­ködés eredménye, hogy a ter­vezettnél korábban kezdődhet meg a termelés, s a jövő év első felében már teljes kapa­citással dolgozik 'az üzem. A szokottnál gyorsabb bar­csi építkezést és az indulásra való szervezett felkészülést a példáért érdemes idézni. Dr. Kercza Imre Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents