Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

Beszélgetés Deák Gáborral, a KISZ kb titkárával Megközelítően másfél esz- j tendös múltra tekinthet visz- sza a KISZ központi bízott- | ságának az ifjúsági mozgalom i belső . életét továbbfejlesztő ! határozata. Az 1974. áprilisi határozat megvalósításának | tapasztalatairól beszélgettünk i Deák Gáborral, a KISZ kb titkárával. — A KISZ vezető testü­letéinek megítélése szerint milyen. fejlődést hozott az ifjúsági szövetség életében : az 1974. áprilisi határozat? j Sikerül-e elérni az akkor ki- j tűzött célokat? — A régi mondás szerint a pudingnak az a próbája, ha megeszik. Határozatainknak, döntéseinknek pedig az, hogy miként értik meg és hajtják végre azokat. Nos, az 1974. áprilisa óta eltelt csaknem másfél év gyakorlati tapasz­talatain mérve határozatunk kiállta a próbát. Ezért ifjú­sági szervezetünk központi bizottsága a valóra váltásban elért kezdeti eredményeket politikai sikerként könyvelte el. Mindenekelőtt azért, mert tovább erősödött a KISZ kommunista, politikai jellege, a KISZ tagjai felkészültebben, szilárdabb meggyőződéssel állnak ki a párt politikája mellett. és munkálkodnak megvalósításán. Ügy is fogal­mazhatnám, hogy a tagság nagyobb része politikailag ér­tékesebb cselekedetekkel vál­lal részt az alapszervezeti kö­zösség tervszerűbbé vált munkájából. Nem kevésbé fontos to­vábbá, hogy a KISZ egész tevékenységének központjába áz alapszervezetek kerültek, s ez a szemlélet mindinkább érvényesül a gyakorlatban. —a A határozat egyik alapgondolata volt, hogy jobban a figyelem előteré­be kell kerülnie az egyes KISZ-tagok személyes tevé­kenységének. Mennyiben tudták ezt elérni? *— Ügy tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek többségé­ben jobban számításba veszik az egyes KISZ-tagok szemé-1 továbbra is tagja maradhat-e lyes képességeit és ambíció- j a KISZ-nek. Ez nagy felelős­it, erőteljesebben építenek I séget hárított mind a minő­ezekre a közösségi programok i sítéseket előterjesztő KISZ- kidolgozásakor és megvalósí-1 vezetőségekre, mind a dön- tásakor. Ezt örvendetes do- ! tést meghozó taggyűlésekre, lógnak tartjuk, amit tovább i Elmondhatjuk, hogy a javas kell erősíteni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy min­denütt jól értsék az egyéni és közösségi érdekek össze­függéseit. A határozatnak megfelelően a KISZ a korábbinál nagyobb követelményeket támaszt tag­jaival szemben. Ezek a köve­telmények gyakorlatilag a KISZ-tagok megbízatásaiban, egyéni feladatvállalásaiban öltenek testet. Nagyon fontos, hogy e megbízatások testhez­állók legyenek, mert csak ezeknek van húzóerejük. Hi­szen akárcsak a magasugrás­ban, a túl magasra vagy túl alacsonyra állított léc itt is komolytalanná teszi a dolgot, nem sarkall erőfeszítésre. Az elmúlt év tavaszán kez­dődött mozgalmi évünkben az alapszervezetek mintegy há­romnegyedében tettek a fia­talok egyéni feladatvállaláso­kat, s ez az arány az idén to­vább nőtt. Örömmel láttuk és helyeseljük, hogy a dolgozó fiatalok alapszervezeteiben a feladatvállalások jelentős ré­sze kapcsolódik a párt XI. kongresszusán és az MSZMP KB 1974. december 5-i ülésén megfogalmazott gazdasági feladatok megoldásához. A helyesen megválasztott és konkrét vállalások mozgósító erejét bizonyítja például if­júsági szövetségünk úgyneve­zett Radar-mozgalmának si­kere, vagy a fiatalok jelen­tékeny szerepe a Dolgozz hi­bátlanul! munkarendszer el­terjesztésében. # — Az egyéni vállalások teljesítését és általában a KISZ-tagok tevékenységét az alapszervezetekben nem­rég személyenként értékel­ték. Mi jellemezte ezeket az értékeléseket? — Az értékelés új elemei közül a legfontosabb talán az, hogy most először volt igazi tétje: a megítéléstől függött, hogy az illető fiatal Tsvábl] csökkent a tejtermelés Somogybán A megye valamennyi tér-*! volt a csökkenés Ami a te- o/ .. ... . I henletszamot illeti, a megyei program előirányzataihoz vi­latok is, a döntések is túl­nyomórészt körültekintőek, megalapozottak voltak. A kö­zösség előtt történt értékelést általában a felelősségérzet és a bizalom szejleme hatotta át, egyáltalán nem volt jellemző a személyeskedés vagy az egyéni sérelmek emlegetése. Elsősorban az ipari üzemek alapszervezeteiben volt az ér­tékelés elvszerű, politikailag érett és határozott. Más szer­vezetekben viszont előfor­dult, hogy szemet hánytak egymás gyengéi fölött, elné­zően kezelték a hanyagságot és a lus laságoL — Hogyan al.akult az ér­tékelések után a KISZ, tag­létszáma? — Az értékelő taggyűlések­kel megindult a KISZ egész­séges öntisztulása, s többsé­gében kikerültek sorainkból azok, akik évek óta nem akartak semmit tenni közös céljainkért. Hozzá kell mind­járt tennem, hogy e folya­mattal egyeidejűleg számos új tagot is fölvettek, így szövet­ségünk taglétszáma körülbelül azonos szinten maradt. A tag­ság összetétele azonban né­miképp változott. Mint emlí­tette, az üzemekben kritiku­sabb, politikailag érettebb volt az értékelés, a tagsági viszony megújításakor jobban elkerül­ték a liberalizmust. Ez ked­vező tény, viszont annál ked­vezőtlenebb, hogy a munkás- fiatalok körében csökkent a tagfelvételek száma. A tag­felvételt természetesen befo­lyásolja az is, hogy az alap­szervezet élete vonzó és tar­talmas legyen. Ehhez megíté­lésünk szerint az 1974. ápri­lisi határozat jó feltételeket teremtett, s erre építve a tagfelvételi munkát minde­nütt tudatossá és tervsze­rűvé lehet tenni — fejezte be nyilatkozatát Deák Gábor. Gy. L. melőszövetkezete és állami gazdasága képviseltette magát — gazdasági és pártvezetőivel — a közelmúltban Kaposvá­ron tartott élelmiszergazdasá­gi tanácskozáson, ahol mind­össze két kérdés hangzptt el Tóth Károlynak, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetőjének az előadása után. Az osztályve­zető arról beszélt, hol tarta­nak megyénkben a szarvas- marhaprogram megvalósítá­Propagandisták között Hasznos segítség munkánkhoz Néhány nap, s több mint húszezren kezdik meg a tanu­lást megyénkben a pártalap- szervezetek által szervezett különböző tanfolyamokon. Igazán jó eredmény akkor várható e tanfolyamoktól, ha vezetőik alaposan felkészül­nek, széles körű a megyei és a helyi tájékozottságuk: — A korábbi évektől elté­rően azért rendezünk szá­mukra megyei jellegű felké­szítő tanfolyamot, hogy ezzel is segítséget nyújtsunk a fel­adatok egységes értelmezésé­hez, s egységes cselekvésre mozgósítsunk — hangoztatta megnyitójában Török László, a megyei pártbizottság pro­paganda- és művelődési osz­tályának munkatársa, a tan­folyam vezetője. < Négy csoportban több mint nyolcszáz propagandista tolt három napot Balatonszeme- sen, hagy közvetlen segítség­ben részesüljön az oktatás megkezdése előtt. ' A tegnap megkezdett há­romnapos felkészítés első elő­adása az ideológiai, tudomá­nyos. kulturális feladatokról hangzott el. Érdeklődő arcok jelezték, hogy valamennyien änagy figyelemmel kísérik az előadónak. Bóra Ferencnek, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesének a szavait, aki nagyon sok hasz­nos példát mondott el me­gyénk közoktatásának, közmű­velődésének helyzetéről. Németh Arpádné, a Gyógy­szertári Központ propagandis­tája, 1969-től végzi ezt a fon­tos mu«|Bit. Megfelelő az alapképzettsége: marxista esti egyetemet végzett, s elvégezte a szakosítót is.- — Elsősorban jó módszere­ket várok munkámhoz e né­hány nap alatt. E/.ért különö­sen örülök annak, hogv az egész megyéből, s különböző területekről találkozhatom itt propagandistákkal. Csopor­tomban az előző évben akad­tak néhányan, akiket a fog­lalkozásokon nem sikerűit eléggé aktivizálni, ehhez sze­retnénk tapasztaltabb tár­saimtól hasznos módszereket kapni. Már az első alkalom­mal nagyon sok hasznos in­formációt hallottam a megye helyzetéről. Ezt várom a töb­bi előadástól is. Androvics József a Mernye és Vidéke Áfész-nél propa­gandista.-— Sok feljegyzést készítet­nem már az első órákban. Szö­vetkezetünk dolgozói, a kom­munisták és a pártonkívüliek is nagyon érdeklődnek a bel- 1 és külpolitikai események iránt, s élénk figyelemmel kí­sérik a megyében lezajló ese­ményeket is. Azt kívánjuk el­érni, hogy minden téren szé­les körű legyen a tájékozott­ságuk. ezért azt itt hallotta- i kát nagyszerűen tudjuk majd ! pártszervezetünk propagan­damunkájában hasznosítani. Üj dolog a pártoktatásban a i fiatal., illetve az új párttagok tanfolyama. Ennek vezetője a Siófoki Állami Gazdaságban Takács István. A fiatal párttagok több­sége fizikai munkás: trakto­ros. gépkocsivezető. Az a cé­lunk. hogy megismertessük ve­lük. mennyi lehetőség van a pártmunkára, s bevonásukkal elevenebbé, hatékonyabbá te hessük gazdaságunk pártéle­tét. Társaimmal egvütt na­gyon örülök annak, hogy az előadásokban külön is foglal­koznak majd a pártélet, a pártmunka időszerű kérdései­vel, a XI. pártkongresszus ha­tározataival, hjszen így pro­pagandistamunkánkon kívül valamennyien napi felada­tainkhoz is kapunk segítséget. A többi propagandista ir- hasznosnak. jónak tartja, hogy az egész megyéből érkeztek a felkészítésre, s hogy az elő adások gazdaságpolitikai, nem zetközi kérdésekkel szintén foglalkoznak. Eltérő az is, hogy az elő­adásokat — idő hiányában — nem követi konzultáció. Mégis, mint a tanfolyam vezetője el­mondta, nagyon sokan keresik meg őt és az előadókat külön­böző kérdésekkel. Ez is jelzi: a propagandisták szívesen vesznek részt e háromnapos felkészítő tanfolyamon, s úgy akarnak onnan távozni, hogy propagandamunkájukat minél eredményesebben végezhes­sék, Sz. L. szonyítva az idei év végéró mintegy 1700 darabos lemara­dás várható. És ennek oka fő­képp a háztájiban tapasztal­ható visszaesés. Ahhoz, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztési ágazatban termelési színvonal és a jö­vedelmezőség emelkedjék, az eddiginél jobb takarmányo­zásra van szükség. A takar­mányozást ugyanis most még , „ . ,. hagyományos módszerrel old­soraí. Ennek kapcsán figye- meg, vagyis tavasztól őszig zoldelesegen élnék az ai lemfölkeltő adatokkal érzékel­tette: súlyos visszaesés ta­pasztalható az egy tehénre számított tejtermelésben. Hogy milyen jelentős ágazat ez. többek közt jelzi az is. hogy a 84 somogyi termelő- szövetkezet közül csupán ket­tő, a 11 állami gazdaságból pedig mindössze öt van olyan, ahol nincs szarvasmarha ... A szarvasmarhaprogramot három évvel ezelőtt kormány- határozat indította útjára, s még abban az évben a me­gyei párt-vb, majd pedig a megyei tanács is foglalkozott a témával, és határozott a fejlesztés somogyi tennivalói­ról. Az eltelt időszak sok ta­pasztalattal szolgált, a kezdeti eredmények után azonban a tejtermelés visszaesése, takar­mányozási nehézség mutatko­zott.^ Ebből pedig óhatatlanul le kell vonni a következteté­seket. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban három év óta latok, télen pedig szénaféléket és erjesztett takarmányokat használ a gazdaságok zöme. Megyénk tsz-eiben a nedvdús ségű silókukoricát nem silóz- zák le. Pedig a. tömegtakar- mány-kiesés pótlása ezt na­gyon is indokolná. A megye 45 termelőszövet­kezetében vizsgálták a takar­mányozással, a tejtermeléssel és a létszámalakulással össze­függő helyzetet, s kitűnt: szé- a nából a szükségleteknek csak 93 százalékával rendelkeznek az üzemek, s 41 tsz-nél össze­sen 1100 vagonnyi hiány mu­tatkozik; erjesztett takarmány 18 tsz-ben 1200 vagonnyi hi­ányzik. Legnagyobb a gond ott. ahol a széna és az erjesz­tett takarmány sem elég. A Kaposvári Cukorgyár a ter­melési ciklusban 4000 vagon nyers répaszeletet biztosit az üzemeknek. A megye tsz-ei ás szálas takarmányok termő- j eddig 1700 vagonnal igényel­területe 1968 óta mintegy 5500 hektárral csökkent, -ezen belül a pillangósok vetésterületének a visszaesése 2500 hektár kö­rül van. Ha ez tendencia — márpedig annak látszik —, akkor a réteknek, legelők­nek sokkal nagyobb lesz a szerepük, ám a hasznosítá­suk még korántsem kielégítő. A tsz-ekben mintegy 30 ezer hektár rét és 37 500 hektár le­gelő van, de intenzív gyep­művelés csak mintegy 6000 hektáron folyik. Pedig a ter­mőképesség fokozása, a táp­anyag-visszapótlás ugyancsak szorosan kapcsolódik a szarvasmarhaprogramhoz, an­nak sikeres megvalósításá­hoz. Az idén a szálas takarmányt rosszul lehetett betakarítani — a pillangósok első kaszálá­11, illetve 9 százalékkal eimel- sának például csak a három- kedett a szarvasmarhalétszám. I negyedét hordhatták be, az is ugyanakkor a háztáji és egyéb | gyenge minőségű volt •—, még- giazdaságokban 11 százalékos | is előfordul, hogy a* jó minő­Áíadták az őszi BNV dijait Hétfőn a Gellért-szállóban Kelemen Lajos, a fővárosi ta­nács elnökhelyettese átadta az őszi budapesti nemzetközi vá­sár díjait. Az eseményen megjelent dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Ne­meslaki Tivadar kohó- és gép­ipari miniszter és Földi László könnyűipari minisztériumi ál­lamtitkár. Kelemen Lajos hangsúlyoz­ta: a vásárdíjak odaítélésénél a bizottság a nemzetközi szín­vonal elérése mellett elsősor­ban az exportképességet, il­letve az importmegtakarítás ] lehetőségét, valamint a gyár- i tási kapacitást és a várható igényt vette figyelembe. A bí­ráló bizottság számos olyan terméket talált, mely konst­rukciójában eléri a nemzetközi színvonalat, s várhatóan meg­állja helyét a világpiacon is. Ez annál is fontosabb, mert nemzeti jövedelmünk 40 szá­zaléka a külkereskedelemben realizálódik. S bár exportter­mékeink fő piaca a KGST, ki­vitelünket bővítenünk kell a tőké6 és a fejlődő világ orszá­gaiba is. A vásárdíj bizottsága a zsűri javaslata alapján hét termék­A üt­nek ítélte oda a nagydíjat. BNV nagydíját kapta a deoton, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyár, a Ma­gyar Viscosagyár, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár, a Lakás­textil Vállalat,'a Soproni Sző­nyeggyár, a Graboplast Válla­lat egy-egy terméke. A bi­zottság további 51 terméket BNV-díjjal jutalmazott. A díjak átadása után a fő­városi tanács elnökhelyettese köszönetét fejezte ki a termé­kek alkotóinak, előállítóinak. tek csak, s tíz tsz, ahol pedig súlyos a takarmányhiány, még nem közölte igényét a gyárral . . . Az elégtelen takarmányellá­tás — ez a tejtermelés ala­csony színvonalának egyik oka. 1972-ben 2086, 1973-ban 2088, tavaly 2015 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés a somogyi _tsz~ekben, az idén pedig előreláthatólag nem érik el a 2000 litert. Tavaly a 19 megye között e tekintetben az utolsó volt Somogy. Ebben az évben várhatóan százezer hektoliterrel kevesebb tejet értékesítenek gazdaságaink, mint tavaly. Vannak olyan tsz-ek is, ahol a fél évi — egy tehénre jutó — átlag tejter­melés 440 és 790 liter között volt. Hogy ennél jóval több is fejhető, példa rá a Kutasi Állami Gazdaság, ahol az első félévi átlag meghaladta az 1700 litert. r Érdemes szó szerint idéz­ni egy mondatot az osztály ver zető előadásából: »Felelősség­gel kijelentem, hogy nincs olyan üzem a megyében, ame­lyik a meglevő fajtával, épü­letellátottsággal és technoló­giával, szakmai felkészültség­gel ne tudna tehenenként 2400—2500 liter tejet termel­ni !«. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek megyei tanácsko­zásán felhívás hangzott el a szarvasmarhaprogram sikeres megvalósítása érdekében te­endő intézkedésekre s arra, hogy 1976-ban minden üzem­ben legalább 200 literrel emel­kedjen az egy tehénre jutó tejtermelés. Ez már egy lér pést jelentene ahhoz, hogy gazdaságaink kijussanak a .ká­tyúból. Hernesz Ferenc Automatával pontosabban Percenként hatvan kilót csomagolnak — Sokat kell ennél a mun­kánál totózni. Amíg kézzel folyt- a lángvágás, addik a de­rekam nagyon érezte, hiszen állandó hajlongással járt. Mi­óta ezzel az automatával vá­gom a vasat, azóta a fejemet kell törni — mondja Kovács Férenc hegesztő. Barcson, az Építőgép-gyártó Vállalat Nagyberendezések Gyárában tiszta, rendezett a műhelycsarnok, ahol a vasat vágják. A hegesztő itt nem fi­zikai, inkább szellemi munkát i végez. Két asztal között ide- oda jár, s amit korábban kéz­zel csinált, azt most egy fél termelési osztály vezetője mondja: —f A termelékenyebb munka érdekében futómacskapályát is tervezünk. Megy is minden, mint a karikacsapás, csak lát­ja, ott fönt — mutat a csar­nok vasvázára —, a galam­bokkal gyűlik meg a bajunk. Az érzékeny műszer nem tűri a jelenlétüket. Elég egy por­szem a rajzon, máris kitér a fej, s a vágás is hibás. A hegesztő kis piros csappal elzárja a gázt, s a segítője, Kiss János vastag bőrkesztyű­jével leemelei a vágóasztalról a kész alkatrészt, s letisztázza itt kivágott alkatrészekből ké­szít. Tavaly egymillió forintot hozott ez az egy gép a bar­csiaknak, pedig akkor csupán egy műszakban üzemeltették. Most havonta 50—60 ezer fo­rintot hoz. tehát a vételár két év alatt megtérül. Két kiemelt I munkához készülnek még itt Két műszakban dolgozik az NDK gyártmányú ltsztcsoma- alkatrészek: a Chemical bar- goló gép a Kaposvári Nagyma1 -mtban. Havonta mintegy 80—j esi gyárának, valamint a Pécsi 90 vagon lisztet csomagolnak ..gy- és ötkilos zacskókba. I Bőrgyárnak. Szikszai Imre, a automata lángvágó berendezés í a még forróságtól sistergő szé­leket. Ezután jön a tolómérős ellenőrzés. Nagy az izgalom. A csoportvezető is megérkezik, hiszen ez a második prototí­pus a dombóváriaknál. Igye­keznek, hiszen ezen a napon még húszat el kell készíteniük. — Rendben, jó — örülnek* valamennyien, s a hegesztő máris illeszti a sablont áz anyagra, számítgatja, hogy melyik állásnál vész kárba a legkevesebb anyag a vasle­mezből. Azután ismét útjára indul a végzi el. Az egyik asztalon a különféle vastagságú vasleme­zek, a másikor üveglap alatt a műszaki rajz: a kivágandó alkatrész mintája. A munkás feladata, hogy a rajz fölé húz­za a műszer fejét; s a műszer végigtapogatja a rajzot. Köz­ben a fej ikertestvére aceti­léngáz és oxigén keverékével, fotocellás vezérléssel, a sablon alapján mintázza a vasat. Franciaországba kerül majd az a kotrógép, melyet a Láng Gépgyár dombóvári üzeme az j gombostűnyi láng. Fényébe nem ajánlatos belenézni. — Most még nem is olyan erős a fény — reagál a hu- nyorgásra a hegesztő —, hiszen ez csak 12 milliméteres lemez. Ha a százas kazánlemez vágá-' sát látná, az lenne csak a tűzi­játék ... G. J. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents