Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-12 / 240. szám
Hatékonyság, felelősség, ellenőrzés A TERVFEGYELEM POLITIKAI ÜGY A pénzügyi revíziók tapasztalatai a párt vqzető testületé előtt Újabb verseny a sertésértékesítésben A mernyeiek ismét bizakodnak A közefanúlfban izgalmas és előremutató témát tárgyalt a megyei párt-végrehajtóbizottság. A tájékoztató jelentés — melyet hozzáértéssel és felelősséggel terjesztett elő a PM Bevételi Igazgatósága — 258 somogyi vállalatnál, tsz- nél és más gazdasági egységnél végzett pénzügyi megállapításait tárta föl. A téma önmagában is nagy vitát váltott ki a testület ülésén. Időszerűségét fokozta az a következetes igyekezet, amely különösen a Központi Bizottság 1974. évi decemberi határozata wtán bontakozott ki az országban és megyénkben is. Címszavakban így lehetne összefoglalni a követelményeket: a tervszerűség, hatékonyság, takarékos gazdálkodás, fegyelem és felelősség, az ellenőrzés megszigorítása. A testület jó szívvel és meggyőződéssel állapíthatta meg hogy a vállalatok és á szövetkezetek gazdálkodása — a feszültségek és a negatív jelenségek ellenére is — gazdaságpolitikai célkitűzéseink megértését és. megvalósításuk szándékát tükrözi. Nem új megállapítás, hogy Somogy gazdasági szerkezetének átalakítását új ipari gyáregységek, az élelmiszeripar rekonstrukciója, korszerű állattartó telepek és az iparszerű termelési rendszerek kialakítása jellemzi. Az élelmiszer-gazdaságnak Somogybán az országosnál nagyobb az aránya, tehát elsősorban ez határozza meg a gazdasági folyamatok irányát, jellegét és gondjait is. összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságok nettó árbevétele 1,3, nyeresége pedig 2 százalékkal elmaradt az országostól. Ez utóbbi jelenséget a laza költséggazdálkodás, a beruházások alacsony hatékonysága, a termelés és tenyésztés alacsony színvonala és a technológiai fegyelem fogyatékosságai idézték elő. Ezzel szemben évről évre csökkent a veszteséges és az alaphiányos gazdaságok száma. A vizsgálódók megállapították, hogy nem megfelelő a vállalati költséggazdálkodás, a számviteli rend és a bizonylati fegyelem sem. Ezek cselekvésre ösztönző tények. Figyelemre méltó, hogy a jelentésben és a vitában is nagy teret kapott az állattenyésztés. Nem véletlenül. A vizsgálatok ugyanis szépítés nélkül kimutattak a megye állattenyésztésének gondjait. És ezt ma már nehéz objektív okokra hivatkozva megmagyarázni. Lehetőségeink ugyanis sokat , fejlődtek. Jónéhány szakosított állattenyésztési telep kezdte meg működését, ezekkel azonban még sok 'baj van. A tehenészeti telepeket például mindössze 80—85 százalékban használták ki; a tenyésztés gazdaságossága, jövedelmezősége a legtöbb helyen nem éri el az előirányzottat. Igaz, a kényszerű átépítések, módosítások, a technológiák alkalmatlansága is hozzájárult ehhez. A technológiai fegyelem, az egészségügyi követelmények hiánya miatt például rendkívül sok a sertéshűllás. (A tsz-eknél 32,2 százalék.) Alacsony — és évről évre csökken — a tejhozam. Figyelmeztető jelenség, hogy például a tsz-eknél a tavalyi — egyébként is alacsony — 2016 literes átlag ez év első felében alig érte el a 800 litert! Ezzel szemben számottevőek a növénytermesztés sikerei. A termelési eredményeket, a gazdaságosságot és a termelékenységet is kedvezően befolyásolta a növénytermesztési rendszerek terjedése. Érdemes megemlíteni, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a búza átlagtermése 23 mázsa volt hektáronként, most 30,6 mázsával dicsekedhetünk. A végrehajtó bizottság természetesen a felsoroltaknál sakkal részletesebben elemezte a termelés és a gazdálkodás helyzetét, s többek' között megfontolt intézkedésekre hívta föl a figyelmet a barcsi panelparkettüzem értékesítési nehézségeinek mielőbbi megoldására, a központi irányítás költségeinek csökkentésére, a készletgazdálkodás javítására, az indokolatlanul felduzzadt igazgatási és adminisztratív létszám csökkentésére, a kereskedelemben a normán felüli hiányok megszüntetésére. Okvetlenül megszívlelendő észrevétel volt az, hogy nem a járási, a megyei és a központi szervektől kell várni minden gondunk megoldását. Ott kell okosabban, ésszerűbben és nagyobb felelősséggel dolgozni, ahol a hibák, hiányok és nehézségek mutatkoznak. A Bevételi Igazgatóság többek között megvizsgálta a takarékossági terveket is. Kimondhatták: megyénkben senki sem vitatja a takarékos gazdálkodás szükségességét. De az is igaz, hogy a gazdálkodó egységek vezetői javarészt csak az anyag és az energia megtakarítására törekedtek. Nem foglalkoznak az üzem- és munkaszervezéssel, az élő munka jobb hasznosításával elérhető megtakarítással, az elemzést igénylő gazdálkodási módszerek tökéletesítésével. Emiatt csak szerényebb eredmény várható. Nem volt például egyetlen olyan vállalat vagy gazdaság sem, amely saját erőforrásait okosabban felhasználva, lemondott volna az állami támogatásról. A vb megállapította, hogy sok gazdálkodó szerv számviteli rendje és bizonylati fegyelme sem kielégítő. Jellemző, hogy a megvizsgált vállalatok 60 százalékát adóhatósági határozattal kellett kötelezni a hiányosságok megszüntetésére, több mint negyven százalékuknál pedig a leltározás kapcsán tártak föl alapvető 1 hiányosságokat. A pénzügyi fegyelem hiánya egyrészt szakmai- hozzá nem értésből, másrészt a vállalati érdek, túlhangsúlyozásából adódik. Ezeken is változtatni kell. De ahol szándékosan követnek el mérleghamisítást, ahol becsapják az államot, ott a legszigorúbb szankciókat kell alkalmazni. Nem véletlen, hogy a vitában sok szó hangzott el az ellenőrzés javításáról. A jelentés megállapította, hogy a vállalatok már fokozottabban törődnek belső ellenőrzési rendszerük kiépítésével, s ennek , vannak eredményei. Több gondot kell azonban fordítani az ellenőrök felkészültségének javítására lés munkájuk tervszerűségére. Azzal is bizonyították ezt, hogy például az építőipari szervezeteknél másfél év alatt a megengedettnél ötmillió forinttal többet számláztak jogtalanul. Természetesen kártalanításra kötelezték őket, és más esetekben is kezdeményezték gazdasági bírság kiszabását A felszólalók szenvedélyesen, a rendteremtés szándékával mondták el tapasztalataikat és javaslataikat. Többen is hangsúlyozták: minden területen fokozni kell a pártellenőrzést. Ehhez azonban arra van szükség, hogy pártszervezeteink közvetve és közvetlenül egyre több információhoz jussanak; az eddiginél is jobban ismerjék és elemezzék a gazdasági folyamatokat. A »tervfegyelem politikai ügy, s ahol még nem jutottak el idáig, ott politikai üggyé kell tenni. Mindenképpen az a cél, hogy az illetékes pártszervek és -szervezetek a politika és a gazdaság összefüggését értő módon gazdái legyenek saját területüknek. A politikai munka módszereivel és eszközeivel érjék el, hogy minden munkaterületen rendet teremtsenek, szilárdítsák a fegyelmet. Nem véletlen az sem, hogy a munkahelyi demokrácia erősítése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyes felelősség, a vezetés színvonalának további javítása. Ez ügyben is nagy szerep vár a pártellenőrzésre. A végrehajtó bizottsági ülés összefoglalójából érdemes megszívlelni és követni néhány megállapítást. A köz- gazdasági szabályozók tökéletesítése például új feltételeket teremt a gazdálkodó szervek számára. Ezért az eddiginél is fontosabb, hogy a vezetők nagyobb körültekintéssel döntsenek és szervezzék a termelést. Ne azt keressék, hol találnak hibát a szabályozókban, hanem a megadott keretek között ku- tássák föl a legcélravezetőbb megoldásokat. A rend, a fegyelem, a gazdaságosságra és a takarékosságra törekvés, a közösség érdekében nélkülözhetetlen szigor netti mond ellent annak, hogy a kisebb- nagyobb közösségeket, az egyéneket is ösztönözzük kezdeményezőkészségük kibontakoztatására. Azt kell elérni, hogy a gazdasági életben dolgozó emberek merjenek szólni, javasolni, új módszereket kipróbálni, és merjenek felelősséget vállalni. Ha rajtuk kívül álló okok miatt nem érik el a kívánt eredményt, akkor meg kell védeni őket; ellenkező esetben azonban — s ez a vezetőkre éppúgy vonatkozik — a szigorú felelős- ségrevonást kell alkalmazni. Előremutató tanácskozás volt ez, helyzetelemzés és útjelzés egyben. Azért, hogy a »csodaáhítás«, a »-felülről várás« helyett ki-ki a maga munkaterületén — és beosztásától függetlenül — okosan, megfontoltan és felelősséggel tegyen az eddiginél is többet gazdaságunk, gazdálkodásunk, módszereink továbbfejlesztéséért. Állandó kapcsolat a gazdákkal A jövő évre országos versenyt hirdet az állami gazdásági és mezőgazdasági tér-' melőszövetkezeti szakosított telepek sertéseinek minőségi javítására és az árukibocsátás fokozására az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Ugyanakkor az állatforgalmi és húsipari vállalatok minden megyében külön versenyt rendeznek a tsz-ek között a tagok háztáji gazdaságából származó — a tsz-en keresztül értékesített .— vágósertések mennyiségének, növelésére. A sertésértékesitsi versenyek legjobbjait magas összegű dijakkal, jutalmazzák: az országos vetélkedésben például a tsz-ek szakosított telepei között az első helyezett a két kategóriában 200 ezer, illetve 250 ezer forintot, az állami gazdasági sertéstelepek versenygyőztese 250 ezer forintot kap. Hagyománya — és sikere — van Somogybán ezeknek a sertéshizlalási versenyeknek. Másfél évvel ezelőtt írtuk e hasábokon: »Érdemes több hízósertést értékesíteni mind a szakosított telepekről, mind pedig a tsz közvetítésével a háztáji gazdaságokból... A verseny sikere a dijak révén is szép bevételt jelent a gazdaságoknak, nekünk fogyasztóknak pedig jobb sertéshús- ellátást.« Akkor is, most is Csokonai Jánostól, a Kaposvári Húskombinát osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást a részvételi feltételekről, a nevezési módokról. — Lényegében megegyezik a verseny célja a tavalyival, csak az az eltérés, hogy ez a mostani főképp a minőségi javítást célozza, s ezúttal az állami gazdaságok is részt vehetnek benne. Tavaly három kategóriában 37 somogyi termelőszövetkezet vett részt a megyei yersenyben, amely a háztáji sertéshízlalás fokozását segítette; a részvevő gazdaságokban 11 798 hízósertés-, sei többet értékesítettek a háztájiból, mint az előző évben. A mernyei tsz például 1973- han 1478, tavaly pedig 2460 hízót adott a háztájiból a húskombinátnak, s ezzel a növekedéssel a III. kategóriában elsők lettek, s 20 ezer forint jutalmat kaptak... A mernyei Üj Barázda Tsz tagjainak háztáji gazdasága Memyén, Polányban, Memye- szentmiklóson és Somogyge&z- tiberi található. Háztáji ágazatvezetőt foglalkoztat a szövetkezet, aki állandó kapcsolatot tart a gazdákkal; segít a hízóállat-átadáshoz való fölkészítésben, részt vesz az állat elbírálásában. A háztáji sertéshizlalási ők különféleképpen segítik. Erről Pásztohy András, az egyesült gazdaság állattenyésztési fő- ágazatvezetője ezt mondta; — Ha a tsz-tag hízósertés átadására szerződik, sertésenként két mázsa abrakot kap kedvezményes áron a közöstől. Ezenfelül átadásnál a nagyüzemi felárból 50 fillérrel részesedik, az átadott sertés minden kilója után. A részesedés azonban egy forint is lehet, ha nem tart igényt az említett kedvezményes abraktakarmányra. Tervezzük annak a bevezetését, hogy ha a gazda nem kér gazdasági abrakot a tsz-től, hanem a vállalattól kívánja megvenni, akkor az árat a szövetkezet hitelezi, s a hízó átadásakor a vételárból levonja. Körülbelül kétszáz koca van most a négy településen a háztájiban, tehát a saját szaporulat adja a hízóalapanyag zömét, vásárlásból biztosítják a kisebb részt... Ilyen módszer segítségévei lehettek versenygyőztesek a maguk kategóriájában a mernyeiek. S hogy részt vesz- nek-e a jövő évi versenyben, amelynek értékelési alapja az idei és a következő évi értékesítés közti mennyiségi különbség, a főágazatvezetó határozottan vál aszott; — Természetesen csatlakozunk a versenyhez. A hízlalá- si kedv ismét föllendül; az idén körülbelül 2000 hízót adnak el a háztáji gazdaságok, s ennél jóval többre számítunk jövőre. Az eredmények ugyanis rácáfoltak arra a hiedelemre, hogy a sertéseknél a mesterséges megtermékenyítés a szaporulat rovására megy. A mernyeiek tehát biztosan részvevői lesznek az újabb versenynek. És azt sem titkolják, hogy ismét a legjobbak között szeretnének helyet kapni az értékeléskor. Ami 1 ezt elősegíti: hatékonyan támogatják a háztáji sertéshizlalási a termelőszövetkezetben. < H. F. Évek óta makacsul visszatérő gond, hogy az időjárás nem alkalmazkodik a fűtési idény régi megállapított kezdetéhez. Az idén is előbb váltott át borzongatóan ősziesre, nem várva meg október 15-ét, s ráadásul hosszan tartó, kellemes napsütést produkálva azzal áltatott bennünket, hogy még fél szemmel sem figyeli a naptárt. Ügy látszik, ebben bízott néhány kazánház kezelője is, és — amint a pénteken hozzánk érkezett panaszokból kiderült — több lakásban hideg radiátorok mellett olvasták az emberek az egyébként örömteli hírt; mindenütt megkezdődött a fűtés... Tegnap azonban már valóban valamennyi központi, illetve tömbfűtéses közintézményben, lakásban kellemes légkörben — persze, itt csak a hőmérsékletről tudunk nyilatkozni — folyt a munka, pihenhetett a család. A hirtelen hűvösre fordult idő természetesen a TÜZÉP-eknél is rí' • vette a forgalmat. Kaposv ron a Berzsenyi utcai iroda ban tegnap délelőtt is hosszú sorban álltak a vásárlók a pénztár előtt. Kilenc fajta között választhatták ki a kályhájuknak és pénztárcájuknak megfelelő szenet. Fűtenek tehát az épületekben, de gondolom, enélkül is melege volt néhány részvevőnek azon az értekezleten, amelyet csütörtökön Kaposváron a mezőgazdasági üzemek szak- és politikai vezetői részvételével tartottak. Ezen ugyanis keményen elmarasztalták őket többen ’is — az időszerű munkák elhúzódása miatt. Valóban, most aztán igazán nem lehet a kedvezőtlen időjárásra hárítani, hogy lemaradás van a betakarításban vagy a vetésben.; az okokat inkább a munkaszervezésben kell keresni. Feltehetően többet — mármint több hasznosat, követésre méltót — tudnak majd mondani erről a fontos témáról a ruhagyáriak az ország nyilvánossága előtt. A hét közepén ugyanis tévéműsorhoz készítettek képsorokat a kaposvári üzemben, és ehhez kapcsolódva beszélgetést szerveztek a kamerák előtt Korszerűség és haté ■ konyság címmel. E témáról — egyebek között — a Minisztertanács hala tonszemesi üdülőjében is sok szó esett a múlt héten. ' »tfőn e kellemes környezet- í kezdte meg a megyei 'tbizottság propaganda- és művelődési osztálya a megye több mint nyolcszáz propagandistájának fölkészítését az oktatási évre. Két héten át négy turnusban hallgatnak itt előadásokat a különböző jellegű és szintű politikai tanfolyamok vezetői a XI. párt- kongresszus anyagából. E meghatározó dokumentum szelleme hatotta át a két, ifjúsággal kapcsolatos megyei tanácskozást is. A somogyi úttörővezetők konferenciáján több témát is megvitattak. Legtöbb szó esett az úttörők erkölcsi, politikai nevelésének tennivalóiról; ennek a követelménynek ugyanis alapvető szerepe van az egész ifjúsági mozgalomban. A másik tanácskozás is a fiatalok nevelésében foglalkozott: azt a célt kívánta szolgálni, hogy az általános iskolából kikerülő lányok és fiúk pályaválasztási törekvése és a megye munkahelyeinek igénye minél több esetben találkozzon. Ezért miriden érdekeltnek — elsősorbah a vállalatoknak, gazdaságoknak, üzemeknek — tudatosabb, gondosabb felvilágosító és szervező munkát kell végezni. A múlt héten két külföldi küldöttséget láttak vendégül Somogybán. A megyei tanács olasz tartományi delegációt fogadott, a kaposvári általános iskolák pedig A jugoszláviai Bjelovárról és környékéről érkezett huszonhét tagú tanügyi csoportot. Ökl pénteken nevelőkkel beszélgettek, tapasztalatot gyűjtöttek, s ennek során tanítási órán is részt vettek több oktatási intézményben, tegnap pedig üzemeket és kiállítást látogattak. Mindkét találkozó egy korábban megkezdett gazdasági, illetve kulturális kapcsolat elmélyítését szolgálta. Paál László Indulás előtt az új gyáróriás Két hónappal az előírt határidő előtt már ^975. november 7-ín megkezdődik a próbaüzem az Ózdi rúd- és dróthengerműben. A több mint 350 méter hasszú csarnokban elhelyezett óriási gépsor elektromos vezérlésű, teljesen automatizált lesz. Gyármányaikat elsősorban a hazai építőipar fogja fölhasználni, de jelentős mennyiség jut belőle exportra is. I MTI — fotó — Horváth Péter felvétele.)
